Heves Megyei Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-176. szám)

1996-07-06 / 157. szám

FtjI 0 lAäA7ät TV A rák a dinoszauruszok kora óta velünk él Szomorú tényeket közölt az Egészségügyi Világszervezet. A WHO 49 vizsgált ország adatainak összevetésekor megállapí­totta: a magyar férfiak daganatos betegségeinek mértékét ösz- szevetve más országokéval, abszolút elsők vagyunk. A magyar nők a harmadik helyen állnak a daganatos betegségek halálo­zási statisztikájában. De nemcsak hazánkra jellemzőek ezek a döbbenetes adatok. A szakemberek szerint a Földön évente egy magyarországnyi népesség - 10 millió ember - hal meg rossz­indulatú daganatos betegségben, s hogy a számok még riasz­tóbbak legyenek, 2005-re ez a dupláját is elérheti. Korunk egyik rettegett szervi elváltozása a daganatos megbe­tegedés - amit legtöbben egy-, szerűen csak ráknak nevezünk. Van-e visszaút a hatat kapu­jából? Gyógyítható-e ez a vi­lágméreteket öltő betegség? Erre, és sok egyéb kérdésre ke­restük a választ dr. Kovács La­jostól, az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház onko-terápiai osztályának vezető főorvosától. Daganatos szauruszok ^- Az orvosok a különböző, tér­fogat-növekedéssel járó szerve­zeti elváltozásokat tumornak nevezik - mondja a főorvos. - A skála nagyon széles, hiszen egy gyulladás miatt is bekövetkez­het szövetszaporulat. Ami eze­ket a betegségeket megkülön­bözteti viszont a „ráktól”, az az, hogy az előbbi esetben a ki­váltó ok megszüntetésével a szövetek regenerálódnak, míg a valódi daganatoknál az alak- változás tartósan megmarad, a sejtek többé nem alakulnak vissza, szaporodásuk végtelen, azaz a szervezet élete végéig folytatódik. A betegség és a be­teg szempontjából azonban még ez sem mérvadó. Továbbra is szét kell választani a jó- és a rosszindulatú daganatokat. Ezek közül az utóbbit nevezi a köznyelv ráknak.- Honnan az elnevezés?- A görög név - carcinoma - arra utal, hogy egyes „rákféle­ségek” - mint például az emlő­rák bizonyos megjelenési for­mái - a daganat körüli tágult vénák miatt a tengeri rákra ha­sonlítanak.-A betegségek történetében új keletünek számít ez?- Cseppet sem. Évmilliók óta az élő szervezettel együtt élnek a Földön. A hatvanmillió évvel ezelőtt élt dinoszauruszok csontmaradványaiban is talál­tak rákos betegségre utaló jele­ket. A régmúlt korok civilizá­cióinak rajzai is ábrázolnak da­ganatos betegségeket. Néhány döbbenetes adat Egyiptomi múmiákon csont- daganatokat diagnosztizáltak. Hippokratész írásaiból például már az is kitűnik: ismerték a „rák” tér- és időbeli lefolyását, s tudták, hogy a folyamat vége halál. „-Hazánkban a daganatos be­tegségek lassan népbetegséggé válnak - folytatja a főorvos. - A halálozási statisztikában má­sodik helyen van a Szív- és ér­rendszeri megbetegedések után. Magyarországon évente 45;ezer új betegséget ismerünk fel, s ezzel együtt vélhetően 200 ezer daganatos beteg él velünk. Ez egyben azt is jelenti: évente egy kisváros lakossága - 33-34 ezer ember - hal meg „rák­ban" .- Valóban nincs ellene mit tenni?-Azért a helyzet nem ilyen elkeserítő. A ’70-es években Ausztriával azonos helyen áll­tunk. Most azonban ott jelentős csökkenés tapasztalható, míg nálunk ugrásszerű emelkedés. E változás magyarázatát azon­ban nem az orvostudomány, a gyógyászat különbségeiben kell keresni. Sokkal inkább a megelőzésen és akkorái felisme­résen van a hangsúly, amikor a csökkenés okait keressük. Ma Magyarországon 100 ezer la­kosból 360J férfi és 251,7 nő hal meg rákban. Sokat kell még tenni a felis­mert daganatok gyógykezelése terén, hiszen amíg a halálozási statisztika második helyét a rák foglalja el, addig a speciális onkológiai ágyak száma az összkórházi ágyaknak csak 1 százaléka. A betegség természete- A legtöbben úgy hisszük: mire a daganatos betegséget felismerjük, már késő...- Ha nem is ismert még min­den részletében a carcinogene- zis, az bizonyított tény, hogy viszonylag hosszú idő alatt megy végbe a szervezet életét fenyegető daganat kifejlődése. A betegség lefolyását - a beteg szempontjából - két szakaszra osztjuk. Az elsőben még nincs klinikai tünet, a daganat nem diagnosztizálható. (Ekkor tör­ténik meg a kóros sejtátalaku­lás, de a daganat még 1 centi­méternél kisebb). Az általáno­san elfogadott vélemény az, hogy ez az időszak akár 15-20 évre is tehető. Amikor a daga­natsejtek száma eléri az egymil- liárdot, akkor diagnosztizálha- tóvá válik a betegség. Ez már a klinikai fázis, ami viszont a be­tegség lefolyásának időszaká­ból csupán 25 százalék. Ezen idő alatt kell kiirtani a dagana­tot a szervezetből, különben a folyamat halálhoz vezet. Ekkor a sejtszám már az élettel össze­egyeztethetetlen nagyságot képvisel. Szájüregi és emlőrákok- A szervezet mely részeit támadja meg leggyakrabban a betegség?- A férfiaknál a szájüregi rá­kok tíz év alatt négyszeresére emelkedtek, míg a nőknél az emlődaganatok száma ugrott meg: 1800-ról 2400-ra. Ha­sonló tapasztalatok vannak He­ves megyében is. Míg 1988-ban 801 új beteg volt, addig hat év múlva ez 914-re emelkedett. Nőknél különösen magas volt az emlőrák, férfiaknál pedig az ajak- és prosztatarák. Lényege­sen több áldozatot szedett a tü­dőrák, ami szintén duplájára emelkedett. A korábban gya­kori és rettegett méhnyakrák vi­szont a nőgyógyászati szűrő- vizsgálatok alapossága miatt évek óta stagnál. Éppen ezért lenne ajánlatos, hogy a fej- nyaki és szájüregi rákszűrések is ismertebbek és gyakoribbak legyenek.-Heves megye országosan milyen helyet foglal el a halá­lozási arányokat tekintve?- Sajnos, előkelőt. Ez ma­gyarázható a lakosság átlagos­tól magasabb életkorával, sőt, ha azt nézzük, hogy az elörege­dés tovább fokozódik, akkor még emelkedésre is lehet szá­mítani.- De léteznek gyerekkori daganatok is...-Egészen pici korban, jó­formán a csecsemőknél is elő­fordulhat. De ezeket nem mi kezeljük, így konkrét adatokat nem tudok mondani. Pszichikai következmény-Nemcsak a család, de az egyén számára is nagy lelki krízis, ha megtudja: rosszindu­latú daganata van. Mikor szembesítik öt ezzel a ténnyel?- A nyugat-európai orszá­gokban az a gyakorlat, hogy ezt közlik a beteggel. Ennek egy­részt gazdasági oka van - fel kell készülni a család anyagi viszonyainak rendezésére -, másrészt a kezelésnek lehetnek olyan következményei, amiknél tudni kell: vállalja-e ezt a be­teg. A kemoterápiának, a su­gárkezelésnek lehetnek ilyen mellékhatásai. Az orvos empá­tiakészségén múlik az, hogy felismerje, kit milyen mértékig lehet szembesíteni a betegségé­vel.- Mi történik akkor, ha a be­teg lelkileg összeomlik a keze­lés kezdetekor?- Klinikai pszichológus segít ebben, habár nekünk is volt, most nélkülözni kell a munká­ját. Sok esetben, amikor a szö­vettani vizsgálat után kiderül a pozitív eredmény, előfordulhat, Magyarországi daganatos halálozás Tétel­szám Haláloki csoport Abszolút halálozás (10000 lakosra halálozás) 1948 1960 1970 1980 1990 140-150 Az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú 278 272 373 699 1120 A daganata (0,30) (0,27) (0,36) (0,65) (1,08) 151-153 A gyomor és a belek rosszindulatú daganata 4878 5575 6159 5866 5501 (5,33) (5,58) (5,96) (5,48) (5,31) 1 154 A végbél rosszindulatú daganata 311 648 999 1597 1721 f (0,34) (0,65) (0,97) (1,49) (1,66) 155-156 A máj, epehólyag és epe vezetékek 1251 1419 1837 2092 2072 rosszindulatú daganata (1,37) (1,42) (1,78) (1,95) (2,00) \ 157 A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata 100 502 900 1181 1460 A (0,11) (0,50) (0,87) (1,10) (1,41) 161-165 A gëge, a légcső, a hörgők, a tüdő 865 2301 3822 5731 7632 A és mellhártya rosszindulatú daganata (0,94) (2,31) (3,70) (5,35) (7,36) 174-175 Az emlő rosszindulatú daganata 503 833 1314 1826 2119 A (0,55) (0,83) (1,27) (1,70) (2,04) 179-184 A női nemi szervek rosszindulatú daganata 1551 1849 1903 2120 1869 I (1,65) (1,85) (1,84) (1,98) (1,80) \ Egyéb rosszindulatú daganatok 1625 3496 4949 ' 6438 im a (1,77) (3,50) (4,79) (6,01) (7,12) I Összes rosszindulatú daganat: 11362- 16895 22256 27550 30871 A (12.40); _____ ( 16,91) (21,54) (25,71) (29,78) f hogy csak célzás történik a be­tegségre, de a kezelés kezdete­kor a beteg szembesül a té­nyekkel. Sokat segíthet a krízis feloldásában az, ha gyógyult betegekkel találkozik, esetleg a kórteremben pozitív példát is lát. A másik segítség a rákbete­gek klubja. Tapasztalatból tu­dom: sokkal nagyobb erőt ad­nak a gyógyult betegek a sors­társaiknak azzal, ha azok látják a túlélést, mint mi akkor, ha le­ülünk beszélgetni. Öröklődik-e a rák?- Gyakran felvetődik a kér­dés: a rák örökletes betegség, vagy a környezeti ártalmak is befolyásolhatják kialakulását?- Családi halmozódásról van szó, így vitathatatlan a geneti­kai szerep. Ugyanakkor a kör­nyezeti hatások is közrejátsza­nak, amik viszont az életközös­ségig vezethetők vissza, hiszen hasonló módon táplálkoznak, hasonló körülmények között élnek, hasonló hatások érik a családtagokat. Ezért beszélünk halmozódásról családok eseté­ben.- Tíz évvel ezelőtt történt a csernobili tragédia. Okozott-e ez rosszindulatú daganatos megbetegedést a megyében?- Konkrétan ezt nem lehet ál­lítani. A vérképzőszervi megbe­tegedések nem nálunk jelennek meg először. Ennek ellenére senki nem tagadja azt, hogy az akkori sugárzásnak volt hatása az élő szervezetre.- Ön nap mint nap szembe­sül a halállal. Hozzá lehet eh­hez szokni?- Szerencsére azért nap mint nap nem. Igaz, nehéz látni az elmúlást, nekem főként azért, mert eredeti végzettségemet te­kintve szülész-nőgyógyász va­gyok. Ott a keletkezéssel, itt az elmúlással szembesülök. Némi­leg könnyíti most már a hét­köznapokat az, hogy olyan gyógyszerek állnak rendelkezé­sünkre, amelyek viszonylag fáj­dalommentessé, emberhez mél­tóbbá teszik az utolsó idősza­kot. Számomra lelki problémát inkább az jelent, ha a beteg gyógyulni kezd, aztán az álla­pota hirtelen válságosra fordul, s meghal. Ilyenkor minden em­ber hajlamos magában keresni a hibát. Egyik professzorom mondta: a rák mindent tud! S nekünk ezzel a több ezer éves kegyetlen betegséggel a harcot mindennap fel kell vennünk. Ezért is szorgalmazzuk a rend­szeres szűrést, hiszen az egyén felelőssége is nagy abban, hogy az orvos eredményesen gyó­gyítson. Szuromi Rita — Maradandót alkotni, erőnkhöz képest Kilencvenben került a romá­niai Déváról Noszvajra Sebes­tyén József. Akkor még csak álmaiban élt a fafaragó mű­hely, a székely kapu, az em­lékmű, a bemutatóterem. Mára mindez valósággá vált. Keze nyoma látszik az utcájá­ban, ahol két portát is az ő szé­kely kapuja díszít. A község­beli templom melletti téren, továbbá Aldebrőn a háborús áldozatoknak faragott emléket. A noszvaji óvodások szintén az ő szabadtéri játékain múlat­ják az időt. Harangláb alakú a kötélhágcsós mászóka, kanya­rog az erődítmény, pörög az ál­latfejű forgó, leng a lovacska formájú libikóka. Az egri ma­gyaros étterem lesz a bemuta­tóterme, a falakra kerülnek az alkotásait reprezentáló fotók. Udvarán félig készen állnak a karosi honfoglalás kori osz­lopok. Mondja, nemsokára be­fejezi, de most nem áll a keze a munkára, mert fia, József ép­pen ma felvételizik Debrecen­ben, a Kossuth-egyetemen. Át­települtek, mert a gyerekek Magyarországon akartak isko­lába járni, s a jövő bennük él - feleli. - Megállják a helyüket, jó tanulók mindketten. Három bőrönddel érkeztek, és mára sikerült megvetni a lá­bukat. Egykor a Vilatinál dol­gozott, de mára már vállalkozó. Örömmel említi az erkölcsi és anyagi segítséget, amit kapott, s amit munkájával visszasegí­tett. Kicsi házat vettek, segít­séggel műhelyt építettek. Az emlékbe áthozott három véső' mellé szerszámkészletet, gé­peket vásárolt munkájához. Déván népművelő volt a Hu­nyad megyei Alkotások Házá­ban, feladata a magyar, román, német népművészet vigyázása megyéjében. Gyűjtötte a motí­vumokat Kolozsvártól Maros- vásárhelyig, Kalotaszegen át Olténiáig. Brassóba is eljutott. Látta, hogy a varrottasok, a fa­ragások, az edények kezdik el­veszíteni ősiségüket, arra biz­tatta hát a magyar lakta vidé­kek mestereit: éltessék a motí­vumokat, őrizzék meg az évszá­zadok óta megmaradt formá­kat, díszítéseket eredetiségük­ben. Közben faragott a népművé­szeti táborokban, mint ahogy nagyapjától tizenhat esztendő­sen tanulta. Nemcsak ő dolgo­zik, olykor az egész család is a műhelyben van. A hagyo­mányhoz tartozik, hogy min­denki élhet vele. így került véső felesége, Rozália, láfiya, Csilla: és fia kezébe. Felajánlotta -"községnek, hogy a közelükben lévő leg­magasabb pontra, az Arpád-te- töre millenniumi emlékművet készít. (Igaz, egyelőre a torna­terem élvez elsőbbséget.) A honalapítást jelképezné a ko­ronázási pillanatot megörökítő oszlop. Közepében térdeplő alak sziluettje tündökölne fel a felkelő nap sugarainál, amint fejére száll a korona. Már jól megnézte a helyszínt, kiszámí­totta a fénynyalábok helyét. A természetet is segítségül hívta művéhez, mely, mint mondta, már annyiszor segítette.- Maradandót alkotni ha­zánkban, erőnkhöz képest - mondta a jól végzett munka örömével. Császi Erzsébet Az összdaganatos halálozás tízezer lakosra vetítve nótt kb. két és félszeresére. Ezen belül a gyomor-bél daganatok halálozása az utóbbi két évtizedben, a női nemi szerveké 1980 óta csökkenő irányzatú. Minden más daganathalálozás nőtt. Különösen aggasztó az emelkedés a szájüreg, a légzőszervek, a végbél és a hasnyálmirigy rákja esetébejK^Demográfiai Évkönyv, 1991. ).

Next

/
Thumbnails
Contents