Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-08 / 133. szám

1996. június 8., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Bizonytalan esetkocsi a gyöngyösi mentőknél Az Országos Mentőszolgálat gyöngyösi esetkocsija eddig napi 10 órában szolgálhatta a betegellátást. Ugyanekkor na­gyobb igény is van rá, célsze­rűnek látszik 24 órás foglalkoz­tatása. Igen ám, de erre a szer­vezetnek nincs elegendő pénze. Ezért keresték meg a héten a te­rület polgármestereit, s mind­járt lehetséges támogatásunkról is érdeklődtek. A meghívottak - néhány ki­vételével - meg is jelentek a ta­lálkozón, amelyről az országos főigazgató sem hiányzott. A ké­rés megértésre talált az önkor­mányzati vezetők körében, s egy évre hajlandónak is mutat­koztak a lakosság arányában történő pénzügyi segítségre. Jelenlegi lehetőségeik, s ké­sőbbi kilátásaik alapján ennyi telik tőlük. Ám hogy mi lesz esztendő múlva? — legfeljebb találgathat­ják a körzetben. A főigazgatótól ugyanis nem sok, úgyszólván semmi biztatást nem kaptak a megbeszélésen. Arra hivatkozott az országos vezető, hogy napjainkban a Gyöngyösnél jelentősebb he­lyek, s a körzetnél fontosabb te­rületek mindegyike sem élvez még olyan kiszolgálást, mint az itteni már most. így ha az önkormányzatok nem állnak továbbra is az ügy mellé, a jövőben bizony való­színűleg le kell mondaniuk az esetkocsiról. Korántsem megnyugtató ez a Mátravidék számára! Ügy érzik az érintettek, hogy a legkevésbé sem törődhetnek bele. Hiszen a mentőellátás igenis állami feladat, s így szó sem le­het arról, hogy tartósan, netán végérvényesen a településeket terheljék vele, ha a szolgálta­tásra változatlanul igényt tarta­nak. (gyek) Több ágy is elkelne a füredi máltaiaknál Valamivel több, mint egy esz­tendeje, hogy hivatalosan, ün­nepélyesen felavatták a Máltai Szeretetszolgálat mátrafüredi otthonát, ahol a rászoruló idős emberek - mint ismeretes - napközis és bentlakásos ellá­tásban részesülnek. Azóta - ahogyan érdeklődé­sünkre dr. Rótt Zsuzsanna, a szervezet területi vezetője el­mondotta - folyamatos a for­galmuk. Olyannyira élénk az igény az elhelyezésre, hogy szinte reménytelennek látszik valamennyi jogos kérés teljesí­tése. Az önkormányzatok által is támogatott szolgáltatásokból ugyanis a gyöngyösiek 10 ágya mellett egyelőre sajnos még csak kettőn osztozhatnak a kör­nyékbeli kisebb települések, Halmajugra, Ludas, Mátrade- recske, Szűcsi és Visonta. Jobb esetben is csupán 13 személy­nek tudnak helyet szorítani a házban, a bővítésre pedig - az intézmény még fennálló tarto­zása miatt - jelenleg nincs mód. S napjainkban - az ismert or­szágos gondok következtében - a községek sincsenek olyan helyzetben, hogy segíthetnének a megoldásban. így hiába je­lentkeznek Gyöngyössolymos, Mátraszentimre, vagy éppen­séggel Sírok lakosságából is, szerződés híján egyszerűen le­hetetlen a mégoly megindító szóra is hajlani. Nehezíti az is a helyzetet, hogy a fél hónaptól négy hóna­pig lehetséges elhelyezésből többnyire az utóbbihoz ragasz­kodnak a beutaltak, s ez a sor­ban utánuk következőket az egyébként sem könnyen elvi- selhetőnél még hosszabb, s tü­relmetlenebb várakozásra kényszeríti. Érthető, ha a bejutott szeren­csések jól érzik magukat, s ra­gaszkodnak itteni tartózkodá­sukhoz. Hiszen valamennyien gon­dos felügyelet mellett pihennek. A háziorvos mellett belgyó­gyász szakorvos is rendszeresen látogatja az idős embereket, pszichiáterrel, fizikoterápiás asszisztenssel, gyógytornásszal találkozhatnak időről időre. Szinte mindennapos a társasági séta, tavaly volt már hosszabb kirándulás is Mátraderecskére, fürdőprogrammal. A háziká­polnában hetente van katolikus istentisztelet, s már szóba került a református lelkész bekapcso­lódása is a hitéletbe. Kedvező, hogy a szeretet­szolgálatot adományokkal is ál­landóan támogatják. Az évi öt­százezer-egymillió forint körüli gyógyszer-, élelmiszer- és ru­hasegély nemcsak a mátrafü­redi otthon fenntartásán könnyít észrevehetően, hanem juttat­hatnak belőle valamennyit a környék közel 15 falujába is a rászorulóknak. így ha például Gyöngyös- solymosról vagy Gyöngyöspa­táról jelenleg még nem is fo­gadhatnak bentlakásra vendé­get, valamivel az ottaniak szá­mára is elviselhetőbbé tehetik a cseppet sem könnyű öregkort.-'gy­Pert fialt a pénz kamat helyett Ki tartozik a másiknak? Az igazát szerkesztőségünk­ben is kereső gyöngyösi F. L. olyan panasszal kopogtatott, ami - sajnos - nem különö­sebben új, meglepő manapság. Ám talán sokadikként is szol­gálhat némi tanulsággal... Történt ugyanis, hogy 1994-ben az illető is „ráhara­pott” a városban működő - s azóta természetesen megszűnt - Bonus Iroda pompás befek­tetési lehetőséggel kecsegtető, újságban is meghirdetett aján­latára. Úgy vélte, hogy eddig meglehetősen szürkén és sze­rényen telt élete nagy esélyét szalasztaná el, ha a lakáscseré­jén nyert tőkéjét nem kamatoz­tatná nyugdíja mellé a felkí­nált módon. Érdeklődött is a cégnél, majd vitte a pénzét, amit aztán a „bankocska” mindjárt továbbadott egy harmadik félnek. Kicsit ugyan kacifántosnak tűnt az ügylet - mivel a szerződés szereplői tu­lajdonképpen egymás isme­rete, látta nélkül írták nevüket a papírra az említett iroda közvetítésével -, de a lényeget nemigen érintette. Imponáló­nak tűnt a havi 10 százalékos hozadék, amit az 500 ezer fo­rintra ígértek két hónapon át. S az eleve 600 ezerről szóló megállapodás is megnyugta­tónak bizonyult, hiszen hitele­sen jegyezték, a „bankárok” személyében a tanúk sem hiá­nyoztak. F. L. még inkább bizako­dott, amikor félidőben az iro­dától a teljes kamat feléhez is hozzájutott. Csak akkor kez­dett meginogni a hite, amikor a másik rész elmaradt, s befi­zetése is eltűnt... Az iroda hevesi partnere, A. J. 1. vállalkozó a papíron sze­replő kölcsönzőjének reklamá­cióját azzal hárította el, hogy adósságát az irodával már rendezte. A Bonusnál viszont tagadták ezt. Szó szót követve került a vita a hevesi bíró­ságra még tavaly márciusban, s akkor jobb híján fizetési meghagyással kötelezték az iroda nevében eljáró - a szer­ződést egyik tanúként aláíró - gyöngyössolymosi H. L. „pénzügyi menedzsert” a kö­vetelés kiegyenlítésére. Pon­tosabban: adósságának 20 szá­zalékos kamatteherrel növelt rendezésére. A pórul járt gyöngyösi F. L. sajnos H. L. lel sem jutott többre, mint a hevesi A. J. /.- vei, így a múlt év novemberé­ben ismét törvény elé idéztette adósát. H. L. ez alkalommal már több hajlandóságot muta­tott kötelességének teljesíté­sére. Megígérte, hogy tartozá­sának nagyobb hányadát még az esztendő végéig kifizeti, s az idei március utoljáig a töb­bit is leszurkolja F. L.-nek. Aztán ebből sem lett semmi. Azaz, hogy ezután már a bíró­sági tárgyalás következett. Ám a szóban forgó szerződés alapján F. L. számára ez sem hozott nagyobb szerencsét. Nemhogy „csak” a követelésé­től esett el, hanem 27.500 fo­rintos perköltséget is a nya­kába varrtak. A keresetét el­utasították, mivel - szerződés, okmány ide vagy oda! — a tör­téntekről csakis a Bonus Iroda „üzletemberei” tehetnek. Ha egyáltalán tehetnek! Mert Bonus Iroda már nincs, s a botcsinálta bankárok - H. L. és a szintén solymosi R. L. - egyike sem hajlandó vállalni tartozását. S bár a Bonus Iroda azóta külön eljárásban is a törvény elé került, kilátás sincs arra, hogy F. L. megkapja a pénzét. No de beletörődhet-e ebbe, s lezárulhat-e így egyetlen ügy is..? Vajon meddig nem szü­lethet a hasonló esetek sértett­jeit is megnyugtató megoldás ebben az országban..? Gy. Gy. A foghúzás ára Egy Gyöngyös környéki idős nyugdíjas olvasónk panaszolta, hogy sürgős foghúzásra a vá­rosi rendelőbe volt kénytelen beutazni, mivel a községükben éppen szünetelt az ellátás. Nem éppen könnyen, de teljesítették a kérését, ám rögtön utána ke­zébe nyomtak egy ezerforintos befizetési kötelezettségről kiál­lított csekket a szolgáltatás díja­ként. Noha - tudomása szerint- ingyenes az ilyen ellátás... Érdeklődésünkre a városi szakrendelőben is megerősítet­ték az utóbbit. Egyidejűleg azonban hozzátették, hogy azért lett mégis ára a foghúzás­nak, mert a beteg nem helybeli lakos. Más dolog - fűzték még az ügyhöz -, hogy a helyi orvos távolléte esetén gondoskodni kellene a helyettesítőről. Az említett esetben mégis hol keresheti igazát a panaszos?- kérdeztük tovább. Nos - mint válaszolták Gyöngyösön -, te­kintve, hogy mindenütt a tele­pülés önkormányzata fedezi az ilyenféle költségeket, a beteg befizetésének megtérítését a községi polgármesteri hivatal­ban lehetne kérni... S talán más olvasóinknak is jó ezt tudni.-n­A tizenöt éves asszonykórussal Háromnapos „Rédei randevú” Nagyréde háromnapos ren­dezvénysorozattal teszi emlé­kezetessé a mostani hétvégét. A pénteken kezdődött „Rédei randevú" című júniusi - nyári - programban tegnap 9 óra­kor Som Lajos nyitotta meg Karácsondi Imre másolómű- vész kiállítását a Muskátli vendéglőben, ahol a tárlat kezdetét az Átrium együttes műsora is színesítette. A Szőlőskert Mezőgazda- sági és Élelmiszer-ipari Szol­gáltató Szövetkezet üzemében mátraalji területi borver­senyre került sor, sok nemes, zamatos tájvidéki nedű felvo­nultatásával, amelyek bírálata igencsak próbára tette a jeles szakemberekből válogatott zsűrit. Ma, szombaton a délelőtt a sporté! A labdarúgópályán 9 órától tartanak a focimeccsek, 10-től pedig futóverseny is lesz a falu apraja és nagyja részvételével. Délután 2 órá­tól kulturális műsorral folyta­tódnak az események. A Nagyrédei Népdalkórus 15. évfordulója alkalmából a helyiek mellett a karácsondi, a hévízgyörki, a szlovákiai, szesztai dalosok, a hajdúszo- boszlói citerások és énekesek is fellépnek a Művelődési Házban. Hattól pedig a Gyöngyösi Játékszíné a pódium: az együttes - Jankovits Jenő rendezésében - az „Indul a hakterház” című darabot adja elő. Vasárnap a Művelődési Házban a Miskolci Nemzeti Színház gyermekműsorral szerepel 11 órától. Délután kettőkor kiderül, hogy kik s mikkel jeleskedtek az italok megméretésén. Leg­alábbis elkezdődik a pénteki borverseny eredményhirde­tése. Ezt 3 órától kobudó-be- mutató követi, négytől pedig a Betli duó nosztalgia-délután­nal igyekszik tovább örven­deztetni a közönséget. Egyidejűleg népművészeti kiállítást és vásárt is élvez­hetnek a nagyrédeiek, az öreg-hegyi borozó udvarán borkóstolót, míg este nyolc órától szabadtéri bált rendez­nek. (-ni) Visontaiak az óvodásoknak Az önkormányzat költségére az eddiginél tartósabb, szebb kerí­tés építéséhez kezdtek Visonta óvodájánál. A kicsinyek örö­mére szabadtéri fedett zsibon­gót is toldanak az épülethez, hogy a továbbiakban csapadé­kos időben se kényszerüljenek az apróságok a falak közé, hisz a friss levegőn kellemesebbek a foglalkozások, játékok. Zarándokúton Máriacellben A hét elején háromnapos láto­gatásra az osztrák Máriacellbe utaztak a markaziak egy teljes autóbusszal. Az egyházi zarán­doklatot vezető markazi apát- plébánós, dr. Csépány László misét is celebrált a nemzetközi hírű búcsújáró helyen. Végül a csoport csütörtökön részt vett a messze földön híres hagyomá­nyos szertartásokon. Autóbusz-megálló a detki utasoknak A közelmúltban tovább építet­ték Detk eddiginél korszerűbb autóbusz-megállóit. A leg­utóbbi munkáknál ismét dísz­kövekkel burkolták a kocsibejá­rót, hogy ne csak jobb, hanem szebb is legyen. Hangverseny-sorozat zárása Vámosgyörkön Vasárnap a Közösségi Ház hangverseny-sorozatának utolsó előadására kerül sor Vá­mosgyörkön. A 18 órakor kez­dődő zenei eseménynek ezúttal az Egri Szalonkvartett a szerep­lője. Az együttes változatos összeállítással igyekszik meg­nyerni a közönséget. Megyei győztes gyermek mesemondó Szép sikerrel szerepelt a kö­zelmúltban a domoszlói iskola harmadikosa, Hegedűs István a megyei mesemondók verse­nyén. Az egri Bródy Sándor Könyvtárban rendezett sereg­szemlén a kisdiák az alsó tago­zatosak kategóriájában min­denkit maga mögé szorítva győzött. Gratulálunk a kiemel­kedő teljesítményhez! Bábok tárlata Kevésbé megszokott tárlatra vállalkoztak legutóbb a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ Pincegalériájának rendezői, akik a kiállításra ez alkalommal az egri Harle­kin Bábszínházát idézték. A nemzetközi hírű népszerű együttes amolyan sajátos vendégszereplése ez a mostani - amit egyébként Gáli László, a Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője nyitott meg, s július első napjáig élvezhetnek az érdek­lődők —, képpel, bábbal, emlékezetes da­rabokból. Részint ugyanis fotókiállítás ér­zékelteti a gárda művészi munkáját, más­részt pedig a darabokat közvetítő figurák engednek bepillantást a társulat érdekes, sokoldalú munkájába, törekvéseibe. A bemutatóhelyiség ennélfogva több­nyire népesebb, mint képünk mutatja. Fő­leg diákcsoportok látogatnak ide, hogy a bábozásról többet is megtudjanak, netán régi ismerőseikkel találkozhassanak köze­lebbről. FOTÓ: GYÓNI GYULA Emlékmű a millecentenáriumra Domoszlói táncosok Krasznahorkavár alj án A szlovákiai CSEMADOK Rozsnyói Területi Választmá­nya és helyi szervezete Krasz- nahorkaváralja Önkormányza­tával június 8-ra hirdette meg immár 40. kulturális találkozó­ját. A rozsnyói járás magyar­lakta településeinek fesztivál­jára a domoszlói felnőtt nép­tánccsoport is meghívást ka­pott. Az együttes - községi képviselők társaságában, Kri- zsó Sándor polgármesterrel az élen, ma, szombaton reggel uta­zott a vendégszereplésre, amelynek alkalmával „Dunán­túli ugrást” mutat be a minden bizonnyal most is szépszámú közönségnek. Az idei műsort - mint meg­tudtuk még - honfoglalásunk 1100. évfordulója alkalmából rendezik. Ezúttal a kazincbarcikaiak csoportja történelmi játszóház­zal örvendezteti meg a gyerme­keket, a szentendreiek „Attilától az Árpádokig” címmel lépnek pódiumra, s Csepregi Éva is­mert táncdalénekesnő ad kon­certet a hazánkból meghívottak közül. A nap kedves, szép esemé­nye a millecentenárium felső- gömöri emlékművének felava­tása Krasznahorkaváralján, az Ándrássy Galériával szemközti téren. (gy-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents