Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22 / 145. szám
Idén májusban öt létekért kondult meg a harang FOTÓ: PERL MÁRTON Minden bizonnyal nem a félelem miatt nem látogatnak többen az Egerhez közeli Bátorba. Sokkal inkább az az ok, hogy kevesen ismerik ezt a festői szépségű kedves kis falut, ahol a lélek- szám manapság már nem éri el az ötszázat sem. Szomorú tényként közlik velünk az itt élők, hogy jelenleg mindössze egy várandós anyukáról tudnak a faluban, ezzel szemben viszont idén májusban öt bátori polgártól vettek végső búcsút a temetőben. Sajnps, ez a tendencia évek óta tart, s ahhoz sem fér kétség, hogy a falu megtartó ereje mindenféle törekvés ellenére csökken. Magyarázható ez azzal, hogy helyben és a közelben sincs már jó ideje említésre méltó munkalehetőség, s a közeli megyeszékhelyen sem fogadják tárt karokkal a vidékről bejáró dolgozókat. így aztán aki teheti, elköltözik. Ezért is szűr szemet az egyik kis utcában, hogy egy építési telken alapozás folyik. Kérdem a gazdát, Molnár Jánost, miképp határozta el magát, hogy épp itt kezdjen építkezésbe.- Kalandor vállalkozásnak tűnik, de végül is úgy döntött a család, hogy a megtakarított pénzünket olyan dologba fektetjük, ami talán megőrzi az értékét. Mivel ezen a telken töltöttem a gyerekkoromat, érzelmileg is kötődöm ehhez a kis területhez. A fiunk most szerelt le, s úgy gondoltuk, neki és a leendő családjának közös erővel teremtünk otthont. A baj csupán az, hogy bár megvettük az anyagok nagy részét, nem tudjuk, miként és miből fogjuk befejezni az épületet. Az árak ugyanis nagyon elszaladtak. Azzal is tisztában vagyunk, hogy Bátorban nem sok lehetőség kínálkozik az ittenieknek. Molnár János: „ Vakmerő vállalkozás az építkezés...” Tóth Bertalan: A kastély udvarán mindig akad munka Tartunk attól, hogy lassanként elfogy a népesség, hiszen gyermek alig születik. Ezt a polgármesteri hivatal jegyzője, Pallagi Béláné, és Török Miklósné gazdálkodási főelőadó is megerősíti. Mondják: a hajdani téesz eltartotta nemcsak a bátoriakat, hanem a szomszédos egerbocsi és hevesaranyosi családokat is. A rendszer- váltást követően azonban itt is bekövetkezett a tragédia, s felszámolták a csődbe került szövetkezetét. A környező ipari üzemek is hasonlóan jártak, így gyakorlatilag az egyedüli Ipacs András: „Bátor gyönyörű, csak fel kell fedezni” l17 l'l h y. U sí Wam% TAT Legyen bátorsága Bátorba menni jövedelemforrás sokak számára a munkanélküli segély, s az azt követő jövedelempótló támogatás maradt.-Tudja, az az érdekes az egészben, hogy a falu két biztosnak tűnő vállalkozása a két italmérés. Régebben csupán egy kis kocsma volt itt, és szinte egész nap üresen kongott. Most, hogy se munkahely, se pénz, mégis mindkét egységben van forgalom - állapítja meg Pallaginé. Fontosabb ennél, hogy a falucska ebben a szigorodó és szegényedő világban az elmúlt pár év alatt is szépen gyarapodott. A legtöbb házba bevezették a gázt, végéhez közeledik a szennyvíz-elvezetési beruházás, s az igénylők telefonhoz jutottak. Természetesen mindennek ára van, hiszen a település költségvetésének nagy részét a közmüvek fejlesztésére fordított kölcsönök törlesztése emészti fel. Hamarosan Bátorba érünk S bár a bátoriak esetenként kilátástalannak élik meg helyzetüket, az idegenek vagy a valamikor turistaként itt járt vendégek egy része mégis talál fantáziát a kis faluban. Nem véletlen, hogy a hajdani Wágner- kastélyt egy holland család vette meg azzal a céllal, hogy itt pihenik ki magukat a kinti hajsza után. A táj szépsége ragadta meg azt a cserkészcsapatot is, amelynek tagjai itt szeretnének majd táborhelyet kialakítani. De bízott Bátor jövőjében Ipacs András egri vállalkozó is, aki a hajdani téesz tulajdonában lévő istállót, s a környező gazdasági épületeket vette meg. A káptalani birtok 1800-as években épült erdészházából panziót alakított ki az új tulajdonos, az istállóból pedig diszkont áruházát. A kérdés, hogy mi lesz a hatalmas mágtár helyén. Több lehetőség is kínálkozik, de Ipacs úr leginkább a helyi és a környékbeli lakosságnak szánt szolgáltatóházat szeretne itt létrehozni, már amennyiben meglesz az átalakításhoz szükséges pénz. A helyzet ugyanis az, hogy a már meglévő színvonalas létesítmények üzemeltetése is horribilis összegbe kerül. Ez sem okozna különösebb fejfájást, ha minél több turista fedezné fel ezt az ismeretlen kis paradicsomot. Arra a kérdésre, hogy miért éppen ide fektetett be tőkét az egri vállalkozó, egyszerű a magyarázat:-Bátor nem is olyan régen centrális településnek számított, miután három falu központja volt. Ezt a jelleget ma is őrzi a falu. Az sem lényegtelen, hogy Egerhez nagyon közel van, tehát kellő propagandával elöbb-utóbb fölfedezik majd az itteni lehetőségeket. Saját példámból tudom, hogy amikor kihoztunk ide néhány csoportot, tátva maradt a szájuk. Nem tudtak betelni a táj szépségével. Lelkesen fogadott a falu is bennünket, hiszen az átalakításkor jó néhány embernek munkát, megélhetést biztosítottunk. Bátor tehát vár, mint a mesebeli Csipkerózsika. Várja, hogy megérkezzék hófehér paripán a délceg herceg, s csókjával felébressze hosszúra nyúlt álmából. Jöhet megváltó turista, vagy egyszerűen itt letelepedni kívánó emberek képében. Csak jöjjön! Közművesített telekkel, régi, megüresedett parasztházakkal várják a helybéliek. S ki tudja? Lehet, hogy egyszer megáll a vészes fogyatkozás a lakosság körében, újra gyermekek születnek, s benépesedik a falu. Talán még azt is megérik, hogy az általános iskola is megnyitja egyszer a kapuit a helyi nebulók számára. Barta Katalin Televíziós távlatok A z információs forradalom nyomán az elektronikus sajtó határtalan térnyerésének vagyunk tanúi. A médiatörvény megjelenésével egyre jobban kikristályosodni látszik a helyi televíziózás feltételrendszere is. Országosan igazolható, hogy az önkormányzati szolgáltatási és üzemeltetési struktúra szerves részévé váltak a helyi televíziós intézmények, igaz, néhol időbeli csúszással. A korábbi szervezeti rendszerben a televíziók költségvetési intézmény formájában működtek, illetve működnek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alapító önkormányzat nyereségérdekeltség nélkül (divatosabban: nonprofit formában), a költségvetés támogatásával finanszírozza azokat. A fenntartó önkormányzatok egy része korábban, más része némi késéssel ugyan, de felismerte - növekvő költségvetési problémái mellett is -, hogy a televíziós intézményeik jövője nem képzelhető el nagyobb beruházás és technikai fejlesztés nélkül. Egyes városok anyagi tehetségüktől függő vagy azt meghaladó stúdiót hoztak létre. Mások szerényebb feltételek mellett működő intézményeket tartanak fenn. Napjainkra eldőlt az a kérdés is, hogy a privatizációs „őrület” nem érintette meg az önkormányzatokat, és különösen nem a televíziós intézményeiket. Az alapítók anyagi erőiket sem kímélve, ellenálltak a külső, különösen a külföldi befektetési szándékoknak. A médiatörvény megjelenésével lezárult a vita abban a kérdésben is, hogy a közszolgálati televíziót polgári jogi szerződéssel vállalkozásszerű formában, bérletben vagy albérletben nem lehet működtetni. Törvényi elismerést nyert végre, hogy a közszolgálati és közérdekű tájékoztatás nem fogható fel tisztán piaci kategóriaként, hatékony működése nem függ össze a gazdasági értelemben vett eredményességgel. A kínálkozó lehetőségek további kiteljesedését jelentette a törvénytől függetlenül a sugárzás elterjedése, ami a helyi televíziózásban új távlatokat nyitott. Az éterbe való kijutás megszabadította a kábelrendszerek béklyójától a helyi televíziózást, mármint a sugárzásra jogosítványt szerzőket. A frekvenciákért indított „csata” már jóval a médiatörvény megjelenése előtt lezajlott. A helyi frekvenciákért való küzdelem valójában az önkormányzatok, illetve televízióik javára dőlt el. Ők váltak a frekvenciák jogosultjaivá. A frekvenciapiac telítettsége miatt - úgy tűnt - újabb igények kielégítésére, illetve jogosultság megszerzésére - egyes vélemények szerint - évtizedekig nem lesz lehetőség. Illúzió az is, hogy a helyi televíziózásban elterjedjen a magán- és kereskedelmi televíziózás. Ennek oka a már jelzett éteri telítettség és a magas tőkeigény. Erről el kell mondani, hogy egy kisméretű, de korszerű stúdió létrehozásának költsége harminc-ötven millió forint. Szükséges még a gazdaságossági küszöb elérése is, amelyhez a minimális nézőszám (elérhető háztartások) a mai ismereteink szerint százezer fölé tehető. Reálisan nem várható tehát a magántelevíziózás elterjedése vagy akár látványos túlélése sem sugárzási lehetőség nélkül. Hosszabb időre konzerválódni látszik a szinte kizárólagos ön- kormányzati tulajdonlás. Ilyen tulajdoni háttérrel a televíziók részben költségvetési támogatás, részben. szponzori díjak, részben pedig a piaci mechanizmusok biztosította jövedelmek alapján finanszírozhatók. Miután az önkormányzatok a politikai küzdelmek színterei is, a helyi stúdiók működésének különböző dimenziói politikai színezetet kapnak. Az érdekérvényesítés egyik területe tehát a helyi média, annak ellenére, hogy a törvény elsőként próbálja a rendszerváltás óta a politikai és gazdasági összeférhetetlenséget szabályozni, vagy a közszolgálatiság meghatározásával a pártatlanság jogi garanciáit biztosítani. A hosszas vajúdás után megszületett médiatörvény a szabad és független rádiózás és televíziózás, a szabad véleménynyilvánítás, a tájékoztatás függetlenségének, a kultúrák sokszínűsége érvényesítésének alapvető dokumentuma. A jogszabály keletet szab a helyi, különösen a közszolgálati műsor- szolgáltatók működésének. A törvény pontosan meghatározza a közszolgálatiság fogalmát, az ehhez rendelt műsorszerkezetet, a reklám szabályait és. tilalmait, valamint a választási időszakban követendő reklámetikai szabályokat. A parlamenti pártok konszenzusa alapján igen korszerű joganyag született, amely a médiaügyet remélhetőleg évtizedekre rendezte. Az Egri Városi Televízió az önkormányzat kizárólagos tulajdonában működő költségvetési intézmény. A már említett médiatörvény alapján legkésőbb 1997. január 1. napjával létre kell hozni az úgynevezett közhasznú társaságot, amely a jövőben a televíziót működteti. A létrejövő gazdálkodó szervezet várhatóan „egyszemélyes” lesz, önkormányzati alapításúként jön létre. A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére - mint például a közszolgálati televíziózás - létrejött jogi személy, amelynek működésére a korlátolt felelősségű társaság szabályait kell alkalmazni. Egy lényeges különbség, hogy a társasági működés esetleges nyereségét a közhasznú tevékenységre kell visszaforgatni. Mint ismeretes, az önkormányzat parancsoló szükségszerűségként olyan fokú műszaki fejlesztést valósított meg, amely hosszabb távon biztosítja a magas szintű műszaki feltételeket. A frekvenciaengedély alapján egyelőre heti huszonegy óra (napi három óra) időtartamra van lehetőség sugárzott, és huszonnégy óra időtartamban kábelen továbbított adásra. Egyidejűleg elkezdődött a 24 órás sugárzás engedélyezési eljárásának előkészítése. A sugárzás az Eged-hegyről, főként déli irányban, körülbelül negyven kilométeres körzetben biztosít jó vételi lehetőséget, amely alapján jogos kistérségi igények is megjelentek a televíziónál. A sugárzás beindításával a televíziós reklámpiac legalább megkétszereződött. A médiatörvény alapján az üzleti alapú reklámtevékenység a sugárzási idő tíz százalékáig terjedhet. A műszaki háttér „beállásával” és - nyugodtan mondhatni - igen nehéz betanulásával kialakult a végleges műsorszerkezet. Ebben az adott műsorok azonos arculati elemekkel, azonos időben jelentkeznek. Itt tekintetbe kellett venni a beidegződésekhez való nézői vonzódást, vagy a tévénézés szokásainak megváltozását, ami műholdas kínálattal, vagy például a „háttér-televíziózás” szokásainak kialakulásával is összefügg. A műsorszerkezet kialakításánál összehasonlító módszerrel elemzésre került más helyi televíziók repertoárja is, amely jó támpontul szolgált pozitív és negatív értelemben a szerkesztőknek. A nézői igényekkel kapcsolatban említést érdemel az a körülmény, hogy a közönség igen nagy érdeklődéssel kíséri a helyi közéleti, különösen pedig az önkormányzati ülésekről szóló közvetítéseket. Ez is jelzi a helyi társadalom közéletre való fogékonyságát. Az anyagi feltételekkel kapcsolatban említést érdemel továbbá, hogy a sugárzás a bevételi forrásokat jelentősen megnövelte. A jövőben át kell értékelni a hagyományos képújság szerepét. Az mindenképpen indokoltnak látszik, hogy technikai fejlesztéssel teletextet is működtetni kell a közeljövőben. Kedvező jelenségnek mondható az is, hogy az önkormányzat látványos anyagi áldozatvállalása a szponzorokat, a város kis- és nagyvállalkozóit is nagylelkűvé tette. Legtöbben átérezték a helyi televíziózás jelentőségét, nem elsősorban politikai ambícióik, hanem egyéni üzleti érdekük, valamint a városi célkitűzések felismerésével. Ez követendő példa lehet más esetekben is. A jelenlegi helyzet természetesen nem adhat okot elégedettségre. Változatlanul szükséges a műszaki háttér folyamatos, de kisebb léptékű fejlesztése, valamint a stabil személyi feltételek kialakítása. A napi adások és az immár nyugodtan professzionálisnak nevezhető televíziózás rendszeres felkészülést és továbbképzést igényel. A vidéki televíziós szakemberek ez idáig önerőből, lelkesedésből, autodidakta módon szereztek tudást. A házon belüli oktatási programok beindításával a szakmai színvonal javulása is tetten érhető. A képzés a jövőben a működés szerves részére válik elsősorban azért, hogy a közönség folyton növekvő kommunikációs és információs igényét mind magasabb színvonalon elégítse ki. Dr. Gábor László főszerkesztő Városi Televízió Eger
