Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

1996. június 22., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Komplexitásra törekszik a gazdászképző Gyöngyösön Hármas évfordulón - a kisvasúiról Június 22-én - mint jeleztük lapunk korábbi számában - hármas évfordulót ünnepel a gyöngyösi Mátravasút: 90 év­vel ezelőtt fektették le a nyír- jesi kisvasúti vonalat, 80 éve tértek át a mátrai vonalakon a gözmozdonyos vontatásra, és 70 éve indult el a közforgalmú személyszállítás a Benei Vas­úton. Azaz a későbbiekben már jobban ismert Mátravasút pályáin. Az előkészületek az ünnepi műsorra sok fáradságot, mun­kát követeltek a kisvasút dol­gozóitól. De - amint megtud­tuk a vonalfőnöktől, Bajcsyné Tóth Idától - örömmel tették. S a körültekintő felkészülés egy-egy mozzanatán túl a kis­vasút történetéről is említett egyet és mást.-A Mátravasút a hajdani kezdeményezőknek és a meg- megúj fióknak köszönheti lé­tét. Noha 1926-ig a mátrai vo­nalak gazdasági kisvasutak voltak, a Gyöngyös-Mátrafü- red között bevezetett személy- szállítás folytán a Mátravasút már az 1930-as évektől a gyöngyösiek kedvence lett. A pöfékelő, füstös kismozdo- nyokat nevükön ismerték, be­cézték. Már akkoriban elősegí­tette ez a kisvasút a Mátra ide­genforgalmát.- Hogyan vészelte át a má­sodik világháború éveit?- Megszakítás nélkül mű­ködött 1944-ig - válaszolta Bajcsyné. - Ősszel a vasuta­sok elrejtették a mozdonyokat, nehogy a német katonaság el­vigye. Különben a Mátravasu- tat is jelentős háborús károk érték. De a vasutasok újjáépítő munkájának köszönhetően hamar, 1945-46 telétől meg­indulhatott az áru-, s 1947-ben a személyszállítás. Bajcsyné az irattári gyűjte­ményt lapozva sárgult lapokat, statisztikai összesítéseket tárt elő, amelyek beszédesen ta­núskodtak a kisvasút háború utáni növekvő gazdasági sze­repéről, a személyszállítással nyújtott idegenforgalmi jelen­tőségéről. S az 1950-es, 1960­as években végzett mátrai vo­nalhálózati fejlesztésekről. Sokan emlékezünk még az utóbbi évtizedek már-már ro­mantikusnak tűnő utazásaira, de azt szintén csak az iratok árulják el, hogy a Mátravasút 1951-ben elnyerte „Az ország legjobb gazdasági kisvasútja” címet, 1961-ben pedig (abban az évben vált úttörővasúttá) 399 ezer utast szállított. A legmagasabb személyforga­lom 555.410 fővel 1976-ban volt. A Mátravasút a fénykorát Bajcsy Endre vasúti vonalfő­nök idején, az 1970-es, 1980- as években élte, de ő már a személyforgalom csökkenését is tapasztalhatta, amelyet a vonalhálózat felújításával és a menetirányítás korszerűsíté­sével azért sikerült mérsékel­nie. Fejlesztési elképzeléseit 1984-től felesége valósította meg.- A szükség parancsolta a megújítást. Ugyanis a csök­kenő teher- és személyforga­lom apadó árbevételét csak a vasút folyamatos megújításá­val lehetett megállítani. Pá­lyamesterként a vonalak kor­szerűsítésében én is közremű­ködtem. Aztán a nagy telje­sítményű Diesel-mozdonyok és a Pullman-rendszerű sze­mélykocsik beszerzése követ­kezett, amelyhez a MÉM nyúj­totta a pénztámogatást. Saj­nos, a vágányhálózatot így is 185 km-re kellett csökkenteni. 1991-re felrémlett a kis­vasút felszámolásának veszé­lye, és sorsa bizonytalan ma­radt. Sőt, 1992. január 1-jétől megszűnt a közforgalmú sze­mélyszállítás 284,2 százalékos állami árkiegészítése. Közben a hazai kisvasutak felett megkongatták a lélekha­rangot. A mentőangyal szere­pét ezúttal nemcsak jelképe­sen az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazga­tója, Schmotzer András ját­szotta.- Schmotzer András a Földművelésügyi Miniszté­rium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségével az erdei vasutak, közöttük a Mátravasút végle­ges megmentéséhez látott. Az alapítvánnyal meghirdette a „Mentsük meg á kisvasúto­kat!" mozgalmat, amely or­szágos sikerhez vezetett - mondta Bajcsyné, megvilá­gítva a kevéssé ismert össze­függéseket. A minisztérium erdészeti hivatalának üzemeltetési és célcsoportos pénztámogatása 1992-től folyamatos. Az utóbbi években folytathatták a pályák, járművek és a felépít­mények felújítását.- Azt tudjuk, hogy szívügye a kisvasút, de kik azok, akik szintén tesznek a sikeres fennmaradásáért? - kérdeztük Bajcsynét.-Sokan! Közülük a már említett intézményeket és a hazai erdésztársadalmat ide sorolhatom.-A 22-i kisvasúti nap em­lékrendezvényeit kik segítet­ték?-Az erdőgazdaság, az ala­pítvány, kiemelve Schmotzer Andrást és Gáspár Jánost, va­lamint Gyöngyös és Gyön- gyössolymos önkormányza­tait, Szabó Gyulával, illetve Lukács Lászlóval az élen.- Szabó polgármester abban is segített, hogy a jubileumi emléknapra megjelenhetett a Tájak, Múzeumok Kiskönyvtár 529. füzeteként a Mátravasút színes ismertetője.-Hogyan tekint a kisvasút idegenforgalmi jövőjére?- Bizakodva - -válaszolta jogosan Bajcsyné. Kívánjuk, hogy az emlék­rendezvények minél sikere­sebbek legyenek, és sok-sok vidám utast, kirándulót szállít­son még a kisvasút az elkö­vetkezendő években! Mondják, ha valaki egyszer kisvonattal érkezett a Mátrába, a szíve máskor is visszahúzza. Aligha véletlenül. (M. L.) Ifjúsági fórum Vámosgyörkön Sajátos sorsra ítéltetett Gyön­gyös nagy múltú, jó hírű mező- gazdasági iskolája: 1925 óta - alapításától — nincs saját épü­lete a városban. S egyelőre saj­nos kilátása sincs erre... Kenyeres Sándor, az intézet igazgatója mégis töretlen lelke­sedéssel beszélt a munkájukról. S eközben olyanokat is sorolt, amikről meglehetősen keveset, vagy éppenséggel semmit nem tudnak a kívülállók. A „gazdászképző” ugyanis már elég jó ideje — több ennél. Csaknem két évtizede, hogy például a húsfeldolgozás tanítá­sát is bevezették az intézmény­ben, s ezzel megalapozták az élelmiszeripari szakképzést. Három esztendeje pedig to­vábbi három szakot indítottak ennek kiegészítésére, s így le­endő tejtermékgyártó, sütőipari és molnár fiatalokkal is foglal­koznak. További céljuk, hogy ezeket a szakokat is szakközépiskolai, illetve technikusi szintre emelik.-Világossá vált napjainkra, hogy a régi szervezésű nagy­üzemek ideje lejárt - magya­rázta az igazgató. -Új agrár ar­culat megteremtésére van szük­ség, s ebben döntő fontosságú az úgynevezett földműves- szemlélet kialakítása, az új technológiai eljárások elsajátí­tása iránti igény felkeltése. En­nek ismeretében szeretnénk di­ákjainkban még jobban elmé­lyíteni a jogi és pénzügyi szabá­lyozókkal kapcsolatos tudniva­lókat.-Hallgatóinkat mind a ma­nuális, mind a gépi munkára, benne a komputerkezelésre is, igyekszünk a leginkább alkal­massá tenni. Hosszabb távon ez a komplexitás megvalósítása. Domoszlón nemcsak a 8. osztá­lyos tanulók ballagtak az elmúlt hét végén rendezett kedves ün­nepségen. Több mint négy évtizedes tanári pályát befejezve elkö­szönt az iskolától, a diákoktól, a szülőktől, valamint az ön- kormányzattól Kiss Károly igazgató és helyettese, Csorba Miklós is, akik 30 éven át voltak az iskola vezetői. A bensőséges ünnepségen Krizsó Sándor polgármester szólt a jelenlévőkhöz, elisme­réssel méltatva az igazgató há­rom évtizedes vezetői munká­ját, elért eredményeiket, az in­tézményben történt fejlesztése­ket, fejlődést. Békés, kiszámítható nyugdí­jasévekét kívánt a polgármester — Nem titkoljuk: ilyenféle képzési rendszerünket kiala­kítva, Gyöngyöst akár egy észak-magyarországi közép­fokú regionális intézményi köz­ponttá váláshoz is segíthetjük. Terveiket - fűzte szavaihoz az igazgató - előzetes számítá­saik szerint a legkisebb ráfordí­tással megvalósíthatják. Már a megoldás fázisába érkezett tan­gazdaságuk fejlesztése, ami - a Földművelésügyi Minisztérium és az ÁPV Rt. támogatásával - a terület számottevő növelésé­vel is jár. Nagy könnyebbség, hogy ez az üzem jelenleg is biztosítja a mindennapi képzés legszüksé­gesebb elemeit. Ugyanekkor a bázisvállalatok gyakorlóhelyei szintén nagy szolgálatot tesz­nek. A közepes nagyságrendű kö­zépfokú intézményben egyéb­ként jelenleg 500 körüli a nap­pali, illetve levelező tagozatos növendék. Elméleti foglalkozásaikat a Zrínyi utcai volt Mária Tano­dában működő szakközépisko­lában, a szakmunkástanulóknak pedig az intézet Zöldhíd utcai kollégiumában tartják. A két is­kola azonban együtt is mind szűkösebbnek bizonyul már az oktatáshoz, ezért egyre sürge­tőbb a jobb megoldás, a valahol másutt, s végre egy helyen tör­ténő képzés. A gondokat jól ismeri a vá­rosi önkormányzat, s megoldá­sukban is segíteni szeretne. Az Almásy Pál Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Élelmi­szeripari Szakmunkásképző Is­kola tanárai, tanulói úgy érzik, hogy meg is érdemelnék önálló épületüket. Bágyi Ferenc a búcsúzoknak, majd átnyúj­totta a művelődési és közokta­tási miniszter által adományo­zott kitüntetéseket. Ez alkalommal Kiss Károly igazgató Arany Katedra Em­lékplakettet, Csorba Miklós pe­dig Pedagógus Szolgálati Ér­demérem kitüntetést vehetett át. A diákok egy-egy szál virág­gal, a szülői munkaközösség és az iskola dolgozói meleg sza­vakkal, ajándékokkal búcsúz­tak a két vezetőtől, akiknek megbízatása július 31-jén lejár. Az iskola új igazgatója a ne­velőtestület tagjai, közül válasz­tott Pásztor Ferenc, helyettese pedig Bakos né Tresó Erika lett, akik mindjárt át is vették kine­vezéseiket a község polgármes­terétől. A/ szocialista párt vámosgyörki szervezete legutóbbi taggyűlé­sén értékelte az elmúlt két év­ben végzett munkát. Az ülésen - amelyen Godó Lajos, a térség szocialista or­szággyűlési képviselője, vala­mint Forgács István, a hevesi MSZP-szervezet irodavezetője is megjelent - a szocialisták megelégedéssel nyugtázták: a községi képviselő-testület (amelyben egyébként ötven százalék a szocialista képvise­lők aránya) jó együttműködé­sének eredményeként az ön- kormányzati feladatok megva­lósítása az adott feltételek mel­lett jónak mondható. A község költségvetési hiány, jelentő­sebb adósság nélkül hajtotta végre a tervezett tennivalókat. Ami a jövőt illeti: a felve­tődő kérdések közül a millecen­tenárium helyi rendezvényei­nek megfelelő előkészítése mellett a fiatalokkal való fog­lalkozás emelhető ki. A plénum támogatta Torna István polgármester javaslatát, amely szerint a párt kezdemé­nyezze — intézmények, civil szervezetek bevonásával - egy ifjúsági fórum létrehozását. Ennek feladata az erkölcsi értékek közvetítése lenne. Tornatanárok visontai napja Helyi és gyöngyösi testnevelő tanárok első évzáró szakmai ta­lálkozóját tartották pénteken a Visontai Általános Iskolában. A pedagógiai megbeszélés mellett a vendégeknek bemutatták -az intézmény sportlétesítményeit, amelyek további üzemeltetését utóbb a házigazdák további konzultáción próbálták könnyí­teni. Gyógyszertárak gyöngyösi ügyelete Szombaton 13 órától hétfő reg­gel 8 óráig tart Gyöngyösön a hétvégi gyógyszertári ügyelet, ezúttal a Kossuth utcai Erzsébet Patikában. Hét közben az Er­zsébet királyné utcai „Szarvas” az ügyeletes, egészen július 1- jéig. A továbbiakban a Szövet­kezet utcai, a Fő téri, majd a Richter Gyógyszertár a soros a hétközi, illetve a hétvégi ügye­letben. Ma autós ralit tartanak Nagyrédén Ma, szombaton 10 órától a köz­ségi Felső-réten tartják az V. Autós Nagyrédei Rallyt. A Nagyréde West Motorsport­szövetség háromfutamos ren­dezvényére mintegy 70 ver­senyzőt várnak. Két községről Gyöngyöspatán Iskolaigazgatót választanak Gyöngyöspatán június 25-én. A keddi önkormányzati ülésen a község képviselői a szomszé­dos Szűcsi vezetőtestületével közösen is tanácskoznak a két település által igénybe vett pa­tai fogorvosi ellátás további fenntartásáról. Női bokszolok a városi ringben Székely Sándor edzővel az élen amatőr női ökölvívó-szakosz­tály alakult a közelmúltban Gyöngyösön. Az első magyar bajnokságra készülő gárda bi­zakodását erősíti, hogy Takács Tímea nemrégiben jó képességű versenyző ellen győzött a sá­rospataki olimpiai napokon, s mellette - többek között - Eperjesi Rita is pontszerzőnek számít csapatukban. Gyöngyössolymos környezetvédelme Ha kellő anyagiak híján egy­előre remény sincs a gyöngyös- solymosi új szeméttároló kiala­kítására, a meglévőt a legjob­ban próbálják hasznosítani a továbbiakban. Június 1-jétől az önkormányzat már őrt alkalmaz közhasznú munkán, hogy a vi- gyázás mellett a rendre is ügyeljen. Vezetőbúcsú és -köszöntő a domoszlóiak iskolájában Tizenöt éves a rédei asszonykorus A közelmúltban a Rédei ran­devú keretében ünnepelte meg­alakulásának tizenötödik év­fordulóját a helyi asszonykó­rus, amely fellépéseivel hírne­vet szerzett a Mátraaljának és tágabb értelemben egész He­ves megyének. A jubileum alkalmából be­szélgettünk Kalocsainé Csillik Máriával, a kórus vezetőjével.- Miként alakult meg az asz- szonykórus?- Régi igény volt ez a falu­ban, így felkérésre jött létre. A férjem, Kalocsai Miklós egy született palóc ember volt, így őt kérték meg a művészeti együttes vezetésére.- Az akkori hűtőházi mun­kásokból szerveződött a kórus, kiegészülve a szőlőkben dol­gozó asszonyokkal. A létszám mindig 15-20 körül mozgott. Szomorú örökségként vettem át a kórus vezetését, ugyanis a férjem hét évvel ezelőtt meg­halt. Úgy éreztem, folytatnom kell a nemes munkát, amelyet egykor elkezdett.-Hol tartják a próbákat és milyen szempontok szerint ál­lítják össze a műsorukat?-A próbáinkat a nagyrédei művelődési házban tartjuk heti egy alkalommal, a fellépések előtt természetesebben gyak­rabban. Elsősorban a hagyo­mányőrzés a feladatunk, ezért a helyi népdalokat gyűjtjük kitar­tóan, fáradhatatlanul.-A zenei anyag a rendező elv, s a szokások, az egyházi ünnepek, az egyszerű emberek jeles napjai határozzák meg, hogy mikor, milyen műsorral állunk a közönség elé.-Melyik fellépésük volt a legemlékezetesebb, s hol része­sültek a legnagyobb elismerés­ben?- Szinte az első perctől arany minősítéssel rendelkezik a kórus. Egy hirtelen nőtt fához lehetne hasonlítani, amelynél a lombkorona előbb megnő, mint a gyökere. Megkapta a továbbiakban a legjobbaknak járó kiváló minősítéseket, a ní­vódíjakat.- Legutoljára Hemádnéme- tiben Arany Páva Díjjal tüntet­ték ki a kórust. Azt hiszem, ez a fellépés volt a legemlékeze­tesebb is egyben.- Az országos élvonalhoz tartozunk, amit számos rádió- felvétel is bizonyít.- Ünnepi műsorral köszön­tötték a születésnapot.- Nagyon jó érzés volt, hogy sok csoport elfogadta akkori meghívásunkat, köztük a szlo­vák Szesztai Népdalkórus. Úgy vélem, hogy méltóképpen sike­rült köszönteni a jubileumot, és színvonalas műsorral ajándé­koztuk meg közönségünket.- Milyen eseményekre ké­szülnek a közeljövőben?- Két meghívásunk is van. A Parádi napokon lépünk fel legközelebb, majd egy arató- fesztiválon veszünk részt Tö- rökszentmiklóson. Fáczán Attila Születésnap után a dalos ajkú nők csoportja (a szerző felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents