Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-14 / 138. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. június 14., péntek Várhatóan kétszázzal kevesebb kórházi ágyat szüntetnek meg (Folytatás az 1. oldalról)- Örülünk annak, hogy a Hír­lap vállalta a Népjóléti Minisz­tériummal folytatott polémián­kat, s ezzel egyben bizonyos in­formációs űrt is betöltött - mondta dr. Mánya Kristóf. - Ennek is köszönhető, hogy míg márciusban 500 kórházi és sza­natóriumi ágy megszüntetését irányozták elő, a jelenlegi tör­vényjavaslat „csak" 300-at em­lít. Az is kiderült, hogy a Mát­rai Állami Gyógyintézet ágyait mégiscsak hozzáadták a kórhá­ziakhoz - s noha ezek felett ed­dig a tulajdonos minisztérium rendelkezett -, ez emelte a számított határérték felé a me­gyei ágyszámot. Gyógyintéze­teink 80 százalék feletti jelen- ' légi ágykihasználtságát - főleg a belgyógyászati osztályokon -, s a ma is meglévő zsúfoltságot figyelembe véve, még ez a szo­lidabb csökkentés is nehezen megvalósíthatónak tűnik. Mánya dr. szavaiból kitűnik, hogy március óta a megyei tiszti főorvos, az intézmények Nyers kecsketejet ne igyon senki...! ...Mert esetleg megbeteg­szik. A szegény ember kecs­kéi ugyanis a kullancsok ál­tal terjesztett agyvelőgyul- ladás vírusait hordozhatják. A jószágok klinikailag nem betegszenek meg az el­szenvedett csípésektől, azonban a szervezetükben elszaporodnak az emberre veszélyes vírusok, s ezeket testnedveikkel - így tejük­kel is — kiürítik. Az ÁNTSZ szakemberei ezért kérik a polgárokat: fo­gyasztás előtt minden eset­ben forralják fel a kecskete­jet. Sziréna Súlyos baleset Ivád határában (Folytatás az 1. oldalról) Épp akkor érkezett a bejelentés a megyei rendőrkapitányság ügyeletére, amikor munkatár­sunk a tegnapi események után érdeklődött. így - még a helyszínelők in­dulása előtt - annyit tudtunk meg: Ivádtól mintegy 3 kilomé­terre Nádújfalu felé egy Skoda személygépkocsi feltehetően fának ütközött. Két utasát kór­házba szállították, egyiküket súlyos sérülésekkel. igazgatói és a szakfőorvosok együtt és kétoldalú egyezteté­seken próbáltak elébe menni a pénzszűke miatt hozott rendel­kezéseknek. Ennek esetleges eredményei csak a törvény el­fogadása után mutatkozhatnak meg az úgynevezett megyei egyeztető fórumok tevékenysé­gében, amelyekben a tulajdo­nos önkormányzatok és a mi­nisztérium képviselői, a megyei tiszti főorvos, az egészségügyi vállalkozások delegáltja, to­vábbá a kamara, a szakszerve­zet és a Kórházszövetség kép­viselői vesznek majd részt.- Sajnos, a törvény jelenlegi formája úgy rendelkezik, hogy az egyes kórházak szerkezetét, a szakrendelési óraszámokat augusztusban - igaz, csak egy­szeri, de döntő alkalommal - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár diktátuma határozná meg. Ezzel persze nem azt aka­rom mondani, hogy könnyű lesz ezen fórumoknak a rendel­kezésre álló néhány hét alatt konszenzussal dönteniük, (Folytatás az 1. oldalról) Herman István elnök a kamara törekvéseiről - túl azon, hogy a gazdaság szervezői, irányítói, védelmezői kívánnak lenni - elmondta: új etikai, gazdasági értékrendeket kell megfogal­mazni és elfogadtatni az érintet­tek körében, különösen a feke­tegazdaság kérdésében, amely­ről immár nemcsak beszélni kell, hanem tenni is ellene. Pél­daként említette, hogy ha a re­nitens iparosok nem a törvényi előírások szerint végzik a mun­kájukat, akkor az önkormány­zatoknak és a kamarának közö­mégis méltánytalan az, hogy a lakosság és az intézmények képviselete csak a periférián je­lenik meg. A kamara azt tartaná jónak, ha az önkormányzatokat ezeken az igen nehéz és ko­moly tárgyi felkészültséget igénylő tárgyalásokon maguk az orvosigazgatók képviselhet­nék.- Ezek szerint lesz mit meg­vitatniuk a mai küldöttgyűlé­sen?- Bizonyára más megközelí­tésű javaslatok is felvetődnek, például olyanok, amelyek a je­lenlegi ellátó rendszer válságá­ból a kiutat a privatizációban vélik megtalálni. Az ülésen be­számolok a kórházi kapacitás­csökkentés megyei vonatkozá­sairól, lobbyzásunk eredménye­iről, amelyeket csak más me­gyék mutatóihoz képest tartok jónak. Az igazi az lenne, ha me­gyénket elkerülné a kényszerű átalakítás forgószele, és így maradna idő a szakellátás ész­szerű átalakítására. (pécsi) sen kell fellépnie a közterheket tisztességesen viselő vállalko­zók érdekében. Arra a kérdésre, hogy dr. Kaszás Mária, a kamara főtit­kára miért nem tudott eleget tenni a meghívásnak, Herman István elmondta, hogy a főtitkár jelenleg is államigazgatási fel- . adathatáskör átvételéről tár­gyal: a kamarák ugyanis a kö­zeljövőben olyan jogosítvá­nyokat kapnak, amelyek erősí­tik létjogosultságukat, mert ed­dig a tagság nem érzékelte, hogy miért van rájuk szükség. H. Budai Sándor Nem kellene leírni azt a csúnya kifejezést - „eltartani nyugdí­jasainkat” -, ha a nyugdíjrend­szerünk nem olyan lenne, ami­lyen. Hiszen aki dolgozott, az fizette a járulékot, munkaadója is betette a nagy kalapba a rá eső részt. Ma mégis ott tartunk, hogy ha nem reformáljuk meg ezt a ma beszedő-kifizető rend­szert, az ezredfordulóra össze­omlik. Hogy valami nincs rendben, azt a mai nyugdíjasok érzékelik. Hiszen „ellátmá­nyuk" egyáltalán nem infláció- követő, vásárlóértéke egyre ki­sebb. Nem véletlen hát, hogy a Puha Sándor országgyűlési képviselő szervezte, s a nyug­díjreformról meghirdetett, Fü­zesabonyban tartott fórumra sokan eljöttek még a környező településekről is. A szakértő vendég Ungár Klára, az SZDSZ országgyűlési képvise­lője volt.- Az aktív dolgozók aránya lecsökkent a munkanélküliség miatt - mondta többek között. - Nyilvánvalóan humánusabb megoldás volt előnyugdíjazni a dolgozókat, mint elküldeni. S ez automatikusan növelte az el­tartottak számát, míg a járulék- fizetők kevesebben lettek. Va­lamit csinálni kell. Egy vegyes rendszerben gondolkodunk. Egyrészt maradna a már emlí­tett felosztó-kirovó rendszer, de legyen meg a lehetősége annak, hogy magunknak gyűjthessünk. Amit tudok, hogy az az enyém, ami fölhalmozódott, s ezután ennyi jár nekem. S ezt látom, számolni tudom, nyilvántartják. Sokkal szorosabbá lehet az összefüggést tenni a ledolgo­zott évek, a befizetett összeg és a kapott szolgáltatás között, ha a reform megvalósul - fejtette ki Ungár Klára. Ma ugyanis bizonyos ledolgozott évek száma után nem érdemes to­vább dolgozni, mert ez nem vonja maga után a nyugdíjösz- szeg növekedését. A korhatár- emelés valójában nem a korha­táremelésről szól, hanem arról, hogy mennyi is a minimális szolgálati idő, ami nyugdíjra jogosít. A képviselőnő szerint nagyon rugalmas nyugdíjrend­szer-reformot dolgoztak ki, il­letve szeretnének elfogadtatni a Parlamentben. Vallanak a korábbi életek Tatabányán él és munkálkodik az a Szabó Lász- lóné, aki médiumi képességeiről közismert. Emellett eredményesen gyógyít, természetesen ingyenesen. Arra is képes, hogy az érdeklődőket megismertesse azokkal a korábbi életeikkel, ame­lyekkel szembesülhetnek. Vele találkoznak az érdeklődők június 19-én, szerdán délután 4 órakor - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - a Szi­lágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Ifjúság u. 2.). A vendéggel Pécsi István újságíró, a Szellemvi­lág című ezotérikus folyóirat felelős szerkesztője készít nyilvános interjút, amelyre az egyesületi tagok megújított arcképes igazolványuk felmuta­tásával ingyenesen juthatnak be. Közalapítvány az egri romákért Kijuthat szociális lakáshoz? Tegnap az egri városházán üléseztek a cigány kisebbségi önkormányzat képviselői. El­sőként az elmúlt évi szociális támogatásokról hangzott el beszámoló, majd az Egri Ro­mákért elnevezésű, kulturális és társadalmi beilleszkedést segítő közalapítvány létreho­zásáról határoztak a jelenle­vők. A továbbiakban ismertet­ték a szociálislakás-építésekre vonatkozó elképzeléseket. A tervek szerint Egerben a Ru- divárban, illetve a Béke-tele­pen kialakított telkeken építe­nének új otthonokat a szociá­lisan rászoruló három- és többgyermekes családok számára. Az anyagi fedezetet az állami szociálpolitikai, va­lamint az önkormányzat la­kásépítési támogatása szolgál­tatná. Ezek egyelőre csupán tervek, amelyeket az önkor­mányzat illetékeseivel való egyeztetés, majd egy kivitele­zőknek kiírt nyílt pályázat követne. Ezután a résztvevők tájé­koztatót hallgattak meg az or­szágos cigány kisebbségi ön- kormányzat képviselőinek munkájáról. Kóródi Mária Recsken és Visontán (Folytatás az 1. oldalról) A látogatáson részt vett az APV Rt. nemrégiben kineve­zett igazgatója, Kocsis István is, aki érdeklődésünkre el­mondta: másfél, esetleg két hónapon belül szeretnék elin­dítani a privatizációt, addigra elkészül az immár harmadik pályázati kiírás. Addig is foly­tatják a fenntartási munkákat, amelyeknek nem lesz vége az eladással sem, hiszen a terme­lés beindítása is legalább két­éves és mintegy 150 millió dol­láros beruházást igényel. De ehhez kell egy befektető, aki ezt finanszírozza.- Azt, hogy milyen áron ér­tékesíthetjük a bányát, a piaci viszonyok döntik majd el - fűzte hozzá -, mint ahogy az eszközállomány, illetve az ércvagyon értékéről is igen megoszlik a szakértők véle­ménye. Azt is ismertette az ÁPV Rt. vezetője, hogy amíg a privati­záció meg nem történik, addig a fenntartási költségeket a va­gyonkezelő szervezet igyek­szik biztosítani, persze, ész­szerű határok között. *** Délután Visontán a Mátrai Erőmű Rt-1 látogatták meg, Újra a felszínen - mint ahogy a bánya sem süllyed tovább ahol dr. Dieter Bökenbrink, a részvénytársaság elnöke is­mertette a cég fejlesztési ter­veit, így a kétszer 530 mega­watt teljesítményű Mátra II. erőmű felépítését, amely mint­egy 3 milliárd német márkás beruházásból valósulhat meg. Azt is ismertette: a német RWE Energie konzorcium a je­lenlegi 39 helyett ötvennégy százalékos tulajdonosa lesz az rt.-nek. Kóródi Mária azt hangsú­lyozta: az ország gazdaságá­nak egyik kulcskérdése a vil- lamosenergia-termelés és az árképzés. Lapunknak azt is ki­fejtette: bizonyára megvan a megfelelő indok arra, miért fordították osztalék-kifizeté­sekre a tavalyi 447 milliós adózott nyereséget. Az alel- nök-asszony szerint szeren­csésebb lett volna, ha - a né­met tulajdonos akaratának megfelelően - visszaforgatják a pénzt a társaságba, fejleszté­sek finanszírozására. (suba - korcsog) Nem tudjuk eltartani öregjeinket A füzesabonyi fórum vendége: Ungár Klára SZDSZ-es képviselő' A tisztességes iparosokért 12.- Szervusz, Lacikám!- Jó reggelt, öreg. Mi járat­ban? - kérdezte az őrnagy.- Hát tudod, pénteken mondtam a libákat, és hát mondtad, hogy jöjjek be. Az őrnagy a mennyezetet nézte, mintha csak festetni akarna, és szerette volna a leg­elegánsabban elküldeni az öreget, de megbántani sem akarta, így hát kény­szeredetten a következőket válaszolta:- Mondja, nem hallotta, mi történt pénteken?-Nem én, ki se voltam a tanyáról.- A lányá­val sem beszélt?- A lányommal? Pénteken délelőtt bejött a városba, azóta kétszer láttam. Mindkétszer aludt otthon.- Szóval maga nem tudja, hogy Hamar Pista őrizetben van?- Na ne mondd, Lacikám! Miért? - tamáskodott az öreg.'-Emberölésért - szólt re- zignáltan az őrnagy.- Ez valami jó vicc? - kér­dezte az öreg.- Bár az lenne- sóhajtott az őrnagy. - Hamar lelőtte a Tóth Lacit, a vállalkozót. Teljesen meggabalyodott Tóth feleségé­től, no meg közben el is vált. Ennyi. Azt hiszem, neki vége.- Biztos ez, Laci? - kérdezte Öcsi bácsi.- Szerintem ez biztosabb, mint az, hogy itt ülök. Minden bizonyíték adott. Kész! Pistá­nak vége. Csak azt nem tudom, miért nem mondja már el az igazat. Öcsi bácsi nem válaszolt, inkább tovább nézte az őrnagy íróasztalát.-Most 11-kor lesz a meg­hallgatása. Ettől függ, hogy mi lesz vele. A maga lánya a vé­dője, ezt se tudja?- Miii? Gyöngyi az ügy­védje Pistának? - kérdezte hi­tetlenkedve Öcsi bácsi.- Igen, és ha nem haragszik, én is mennék át a tárgyalásra. Csak azt nem értem, hogy több személyt is megfenyegettek ismeretlenek mára virradóra. Hogy jön ez a képbe?-Talán úgy, hogy mégse Pista a gyilkos - mondta Öcsi bácsi.- Bár igaza volna, öreg - sóhajtott az őrnagy.- Ha megengeded, Lacikám, mehetnénk együtt a bíróságig.- Jöjjön csak, oda most úgy­sem jöhet be.-Nagyszerű, akkor megbe­szélhetjük közben ezt a liba­ügyet is - vigyorgott Öcsi bá­csi, és az őrnaggyal együtt el­indult. A bírói meghallgatás rövid volt. Demeter ügyvédnő kérte védence szabadlábra helyezé­sét. Az ügyészségiek léleksza­kadva tették az újabb bizonyí-. tékokat a bíró asztalára azzal kapcsolatban, hogy több sze­mély is életveszélyes fenyege­tést kapott, mióta Hamar fog­dában van. Különösen a pin- cémő félt, hogy végleg elveszti perzsa cicáját. A bíró gondosan áttanulmányozott mindent, mérlegelt, meghallgatta az ér­dekeltet, majd a következő­képpen döntött:- A bíróság nem tartja indo­koltnak Hamar István letartóz­tatását. Nevezett érdeke is, hogy tisztázódjon, mi történt, ezért szerintem szökésétől nem kell tartani. A terhelő bizonyí­tékok rendelkezésre állnak. Azért, mert valaki súlyos bűn­tett elkövetésével gyanúsít­ható, még nem kell előzetes le­tartóztatásba helyezni. Hamar arcán a ráncok kisi­multak. Alig várta, hogy kiér­-----------------------------------3-------*-------»;----------V J- J, C. j enek a tárgyalóteremből, és nyomban magához ölelte ügy­védjét, aki rendkívüli módon meglepődött e magatartáson. Hamar - mint aki rögtön megbánta, amit tett - hirtelen hátralépett kettőt, majd cigaret­tát vett elő, és aranysárga gyöngybetűkkel karcolt ön­gyújtójával rágyújtott. Rend­kívül szép gyújtó volt, oldalába a százados már évekkel ezelőtt belevésette a H. I. monogra­mot. Mindenki örült, csak Ne- ményi tamáskodott még egy darabig a bíróság előtt.-Ki telefonált és levelezett a tanúkkal? Miért fenyegette meg?- Na, Lacikám, mehetünk már a libáim után? - csattant fel Öcsi bácsi hangja az őrnagy mögött, aki ettől annyira meg­ijedt, hogy kis híján elesett. (Folytatjuk) Gulyás József

Next

/
Thumbnails
Contents