Heves Megyei Hírlap, 1996. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-12 / 136. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1996. június 12., szerda A családok jól szórakoztak a szombati játék közben Gazdálkodj okosan - együtt Szeretnénk megkérni a Heves Megyei Hírlap szerkesztőségét. hogy lapjukon keresztül megköszönhessük az egri Északi Városrész Családsegítő Központ összes dolgozójának a „Gazdálkodj okosan" cím alatt rendezett és közösen eltöltött szombat délutánt. Emlékezetes percek voltak a csaknem száz gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Köszönet érte. A további munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk. Kovács és Szabó család NOE-tagok (cím a szerkesztőségben) A „szégyenfoltok” felszámolására Emlékezés a „két Trianonra” Május 26-27-én, pünkösd ünVérlázító, amit a Heves Megyei Hírlap április 20-i számában a „Bérlakások helyett saját otthonok” című cikkben olvastam. A református egyház álláspontja a helyes: bérlakásért ugyanaz jár. Ehelyett közpénzből, az adófizetők pénzéből közel 20 millió forintot az önkormányzat arra költött, hogy öt famfliának egy-egy belvárosi öröklakást vegyen ! Ezt a pénzt Eger város javára kellett volna fordítani, például az utak javítására, középületek renoválására, esetleg a még mindig meglévő „szégyenfoltok” - Buttler-ház, Dózsa György tér, Frank Tivadar utca stb. - felszámolására. B. Z.-né Eger (teljes név és cím a szerkesztőségben) népének ezen a két napján nemcsak ünnepeltünk, hanem emlékeztünk is. Május 26. a hősök napja volt, május 26-27-én emlékezett az ország a két világháború magyar hőseire, akik a legdrágábbat, az életüket adták a hazáért, még akkor is, ha értelmetlen volt ez a cél, ami bennünket a nagyhatalmak háborúiba sodort. A hadjáratok befejeződtek, ezeket lezárták a békedekrétumok. Trianon, 1920. június 4. és 1947. február 10. a párizsi békekonferencia határozatai. Ez volt számunkra a második Trianon. Amit 1896- ban, országunk fennállásának 1000 éves évfordulóján boldogan ünnepelt a nemzet, az a trianoni határozatokkal darabokra hullt, és magyar lakosságunk egyharmad része idegen uralom alá került. Ezt még egyszer megpecsételték 1947-ben Párizsban. Nem tudom, szabad-e most erről beszélni, ami az elmúlt rendszerben tilos volt. Mindszenty József 1947. február 10-én a következő szövegű táviratot küldte el a budapesti francia követségen keresztül a Párizsban székelő békekonferenciának: „A mai békekötésről beszélni nem szabad, de a legsúlyosabb vádlottnak és elmarasztaltnak hallgatni sem lehet. Amíg a népek sorsának felelős intézői üléseznek és aláírnak, a Duna mentéről a Szudéták közé életpusztító nagy hidegben, borzalmak borzalmával deportálnak, önálló egzisztenciából szolgákká aljasítanak magyar százezreket, akiknek a világ nemzetei tegnap emberi jogokat ígértek, de a helyi érdekű nemtelen emberüldözés - bizonyára a békeszerződés elítélésével - önkívületében tobzódik az emberi jogok felett. A világ bírái félelmetesen nagy problémák mélyére ható vizsgálattal hárítsák el Közép-Európában és mindenütt az újabb világiszonynak békeműveletekre rávetődő éjsötét árnyékát. Esengö kéréssel: Mindszenty bíboros, Magyarország hercegprímása." Mialatt a magyar küldöttség Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével aláírási aktuson vett részt Párizsban, Budapesten a Bazilikában tízezrek gyülekeztek össze szentség- imádási órára. A templomban Mindszenty bíboros a tömegek zokogása közben mondta el megindító imáját. „Ez a második megcsonkítás sokkal súlyosabb az elsőnél. Újabb területeket vettek el tőlünk. Nyomasztó, megroskasztó fizetéseket raknak ránk. Most még papiroson sincsenek különleges kisebbségi jogok az elhasított magyarok számára. Törvényen kívül állnak, mintha magyarnak lenni már magában is bűn és nem emberi lét volna. A Duna, Garam mentén kegyetlenül bontják már nagy világrészvétlenség közepette az ősi magyar tömböt. Ki tudja, mit tartogat még számunkra az emberi el- vadulás? Isten óvja több csapástól a mai magyar hazánkat!” A békekonferencián Moszkva volt legádázabb ellenfelünk. A legkönyörtelenebb vádbeszédet Visinszkij szovjet delegátus, a néhai hírhedt főügyész tartotta. Beszédét, amelyben a magyar nép még a hitleri hordáknál is vérengzőbb banda gyanánt szerepelt, odahaza nem volt szabad leadni, így ez a szónoklat máig is ismeretlen Magyarországon. Gerő Ernő, Moszkva egyik legmegbízhatóbb ügynöke, mint a Komintern munkatársa tevékenykedett. A magyar delegáció harca egy magányos ország, egy magára hagyott nép magányos hangja volt. Az idézeteket - a 2-4. bekezdésben - Haas György: Második Trianon című könyvéből vettem. Kiss Lajos nyugdíjas tanár tartalékos honvéd százados (cím a szerkesztőségben) Nem csupán nagyszerű volt! Szeretném a Hírlap segítségével köszönetemet kifejezni a Táncstúdió 13 tanárainak és növendékeinek a ritka élményért. Június 2-án régi egri barátom meghívásának eleget téve részesévé válhattam egy olyan vizsga- előadásnak, amely meggyőzött arról, hogy amit a két tanár-koreográfus képvisel, az nem csupán nagyszerű dolog, hanem maga a csoda. Mint megannyi parányi csillagocskák, fényt képesek bocsátani nekünk, felnőtteknek is. Mindezt teszik nemcsak élvezetből, hanem értelemből. Mert már a gyerekek is képesek a külvilág ingereit belső életté, élménnyé formálni. Nekünk szülőknek, pedagógusoknak pedig az a dolgunk, hogy mindezt fejlesszük és hasznosítsuk. Ezt igyekezett visszatükrözni a megálmodott koreográfiákon keresztül, az önkifejezés sajátos eszközeivel a két kiváló táncpedagógus, Kelemen Márta és Gyuricza Lilian. Ahogy néztem a gyerekeket, Erkel Palotását, Bach Air duettjét, a Tarantellát, vagy a Menken zenéjére komponált etűdöt, a musical szakos lányok előadását, eszembe jutott Konfuciusz gondolata: „Az élet értelme nem az, hogy mi mindent birtokolhatunk, hanem hogy ezek által mivé válhatunk.” Ezek a gyerekek pedig a fegyelem, az akaraterő és az önuralom birtokosaivá váltak. Csodálatos élmény volt. (Teljes név és cím a szerkesztőségben) Jövőre is visszavárjuk őket Május 30-án a vámosgyörki Idősek Otthonában színházi előadást láthattunk. A helyi önkormányzat ajándékaként a Gyöngyösi Játékszín Jankóvies Jenő vezetésével Színes évek című műsorát mutatta be. Az előadást táncest követte, amelyhez a színház zenekara szolgáltatta a zenét. Ezúton szeretnénk megköszönni az önkormányzatnak és a szereplőknek a kellemes estét. Jövőre is visszavárjuk őket. Sándor Teréz, Vámosgyörk Qrnennyv Gyöngyi Eger, Ki Öröm
