Heves Megyei Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-18 / 116. szám

1996. május 18., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Külföldi tanulmányúton a még jobb érdekvédelemért Az RW Energie vendégei voltak A Mátrai Erőmű Rt. tizenhét tagú szakszervezeti küldött­sége a napokban tért haza Németországból. Hans Klaus, az RW Energie szociális igazgatója meghívásának tet­tek eleget. A tapasztalatokról Kármán Csaba, a részvény- társaság bányász-szakszerve­zeti titkára, a központi üzemi tanács elnöke tájékoztatta la­punkat.- Azt tanulmányoztuk, hogy a munkavállalói érdek- képviselet miként működik a külföldieknél, ugyanis a né­met és a magyar törvények között lényeges eltérések vannak. A legszembetűnőbb, hogy az ottani munkavállalók védelme törvény által biztosí­tott. Míg nálunk kerettörvé­nyek vannak, mint például a Munka Törvénykönyve, a németeknél konkrét, rögzített állapotokat foglaltak írásba. Az érdekvédelem szabályo­zottabb, és nincs szükség az érdekérvényesítés eszközei­hez nyúlni. Hazánkban elő­térbe kerülhet a demonstráció vagy a sztrájk lehetősége. A németeknél a munkavégzés során az emberi tényezők rendkívül fontosak, míg Ma­gyarországon nem minden ve­zető látja ennek szükségessé­gét. A németeknél dolgozót elbocsátani nem egyszerű, mert az elbocsátási érdekvé­delmet szintén törvény szabá­lyozza. Idehaza még csak in­doklás sem kell hozzá. A pi­acgazdaság körülményei kö­zött ott is van létszámleépítés, de az üzemi tanács nélkül el­képzelhetetlen. Sőt, komoly szociális vizsgálatokat foly­tatnak, és ha már van munka- nélküli az érintett családjában, akkor biztos, hogy nem küldik el. A munkavállalókat prakti­kusan bevonják a döntésekbe, ami messzemenően megha­ladja a magyar gyakorlatot. Tanulmányoztuk továbbá, hogy mik azok a német szo­kások, melyeket a magyar törvények keretei között mi is alkalmazhatunk. S megvizs­gáltuk azokat a német ha­gyományokat is, amelyeket a mi törvényeink meg sem en­gednek. Például Németor­szágban a szénbányászatban és az acéliparban az úgyneve­zett montán-rendszer alapján születnek a döntések. Az igazgatóság az ügyvitelt irá­nyítja és állásfoglalást ad, a felügyelőbizottság pedig dön­téseket hoz. A felügyelőbi­zottságban 50 százalékban vesznek részt a tulajdonosok és a menedzsment, a másik 50 százalék viszont a munkavál­lalóké. Rajtuk kívül tagja a bizottságnak egy kívülálló, aki egyben az elnök is. Szemé­lyének feltétele, hogy mind a két fél által elfogadott legyen. Szavazati egyenlőség esetén az ő szava dönt.- Jártunk egy szakmunkás­képző intézetben is, amelyet az RWE tart fenn. Az oktatás bonyolultabb, mint nálunk, de lényegesen hatékonyabb. Fo­lyamatosan a legkorszerűbb technikákat oktatják. Fontos­nak tartják, hogy a szakmun­kás- és középkáder-állomá- nyuk a legfejlettebb legyen. Sok pénzt fektetnek bele, és a pályakezdők több mint 90 százalékát alkalmazzák is. A már meglévő szakembereket folyamatosan át- és tovább­képzik. Megteremtik ezáltal a foglalkoztatáspolitika struktú­rájának szinkronját. Mi távol állunk ettől, de úgy érzem, még az igény szintjétől is. Amennyiben Magyarorszá­gon még hatékonyabb érdek- védelmet szeretnénk elérni és gyakorolni, akkor törvény- módosításokra és új törvé­nyek meghozatalára van szükség - mondta végezetül Kármán Csaba.. (fáczán) Abasári fesztivál, történelmi katonadalokkal Abasáron immár a második alkalommal rendezik a katonadalok or­szágos fesztiválját. A millecentenárium köszöntésének jegyében ma, szombaton 10 órától az általános iskola tornatermében sorra kerülő történelmi énekes-zenés találkozó fölött nem kisebb szemé­lyiségek, mint dr. Habsburg Ottó, Csoóri Sándor, Pozsgay Imre vállaltak védnökséget, a műsorvezetésen pedig a rádióból ismert Győri Béla, valamint Nagy Feró osztoznak. Mint a fő szervezőtől, Kálmán Árpádtól megtudtuk még: a mostani seregszemlére a tava­lyinál is többen jelentkeztek, így a közönség seregnyi együttes, szó­lista nótás-hangszeres műsorát élvezheti. A helybelieken és a szomszédokon kívül szereplőket várnak például Bükkszenterzsé- betről, Mezőszemeréről, Sarudról, Terpesről, távolabbról pedig Bogácsról, Budapestről, Hernádnémetiből, Mezőtúrról, Mogyo­ródról, Ormosbányáról, Sülysápról, Taktaharkányból. -igy­Kié is hát most a kisnánai erdő? Váratlan törvény - végrehajtás nélkül (Folytatás az 1. oldalról) Keseregnek és dühöngenek. Panaszkodnak, keresik az iga­zukat. No, de mi is hát az igazság..?- Tény, hogy fonák a helyzet - mondja Gál Sándor, az Egri Erdőfelügyelőség igazgatója - s hadd tegyem mindjárt hozzá: ráadásul nem is csak Kisnánán. Országos az ügy. Annak idején az Alkotmánybíróság hívta fel a figyelmet a mulasztásra, ami­nek következtében védett érté­kek is kicsúsztak az állam tulaj­donából. S a törvénysértést fel­tétlenül korrigálni kell... Már van is jogszabály a kifogásolt állapotok rendezésére. Hat év alatt vissza kell venni a figyel­metlenül szétosztott erdőket. Nyilvánvalóan: fizetség mellett. Lesz hozzá valamennyi pénz is... Kisnánán egyébként 560,1 hektárt érintene a változás, a birtokosságnál kereken 300-at. A Bükki Nemzeti Park Mát­rai Tájvédelmi Körzetéhez tar­tozik a kisnánai határrész is. Szuromi László körzetvezető ilyenformán még hozzáteszi:- Az ottani erdők ugyan nem tartoznak a szigorúan védett te­rületek közé, de ha átlagos aranykorona-értékük csupán kettő körüli is, mindenképpen védettek. S erre az 1994-es al­kotmánybírósági határozat után igazgatóságunk figyelmeztette is a helyi földkiadó bizottságot. Közölte, hogy miután a föld­alapképzés alkotmányellenes, a „nevesítéssel” várni kell. Az, hogy végül is mi lesz később, elegendő-e az országosan évi 500 millió forint a visszavásár­láshoz, ma még elég bizonyta­lan. Maradhat akár a jelenlegi állapot is, de nálunk hat eszten­dőnél hamarabb a legjobb eset­ben sem igen kerülhet sor a visszavételre... Növeli a fe­szültséget, hogy az utóbbi ese­tére sajnos csereterület, állami tartalék sincs elegendő, ha egy­általán akadhat még ilyen. In­kább csak térképen, papíron látni valamennyit. A valóság­ban - az iparosodás, a bányász­kodás miatt - sok föld elveszett a művelés számára. Ám ha lenne is pótlás, az eddigi ta­pasztalatok szerint sok jóval nem biztat. A magángazdák munkájából eléggé hiányzik a felelősség, a szakértelem. Jó néhányon még a száradékot sem szedték, hordták ki, vagy éppenséggel tarra vágták a megszerzett birtokot. Netán ki sem mentek a fák közé. Úgy tűnik számos esetben, hogy 1989 óta nincs igazi gazda. Sóskúti György, a Bükki Nemzeti Park erdészeti és bir­tokügyi osztályvezetője sajnál­kozva tájékoztat arról, hogy az első kárpótlások alkalmával méltányossági alapon hozzájá­rultak ugyan az erdők - közöt­tük a kisnánaiak - magántulaj­donba adásához, de most a jog­szabály alapján nekik is más ál­láspontra kell helyezkedniük. Egyszersmind pedig nem tit­kolja a maguk aggodalmát. Az alkotmánybírósági határozattal függőben maradt telekkönyvi bejegyzések miatt voltaképpen most lebeg az erdő. Jóllehet, ki­ki szeretné már a sajátjának tudni, érezni, van, aki próbálna talán valami okosabbat is kez­deni vele. Gazdálkodna. A tisztázatlan tulajdonjog - hangsúlyozza - nem jó senki­nek. A gazdátlanság jóvátehe­tetlen károkat okozhat. Ilyen­formán igazán ideje lenne már az emlegetett törvény végrehaj­tásának, az ígért pénz, az évi 500 millió forint biztosításának a visszavásárlásokhoz... Ámbá­tor, akár talán az állam mellett is lehetne más, több birtokos, maradhatna a jelenlegi tulaj­donmegosztás - ha az erdőbir­tokosok magánszemélyként, társulásban is mindenkor betar­tanák a természetvédelmi és az erdészeti előírásokat.- Igaz, ehhez a valóban jó példa is kellene - teszi hozzá -, amiről viszont jelenleg a legna­gyobb szektorban sem igen le­het még beszélni. S az új termé­szetvédelmi törvénytervezet ismeretében sincs sok garancia arra, hogy az emlegetett, a kí­vánt védettség a gyakorlatban is biztosítható lesz. Úgy tűnik a hivatali beszél­getések után, hogy nem igazán az adásvételekkel vagy a jelen­legi tulajdonformákkal van probléma. Hiszen - mint a jog­szabály ismeretében bárki más is tudhatja - a tulajdonjog vál­tozására nincs éppen tilalom. Aki szabadulni akar a birto­kától, megteheti, s megvásár­lása sem más, mint egyféle be­fektetés. Sokkal inkább a világos köz­ponti koncepció, az átgondol­tabb, határozottabb, gyorsabb intézkedés, leginkább pedig a természetvédelem egyértelmű jogosítványa hiányzik a meg­nyugtatóbb helyzethez Kisná­nán és másutt. S csupán meglé­tük esetén virulhatnának az er­dők igazán kedvünkre. (gyóni) Kisvárosokról az Országgyűlésnek Az államháztartási reformra készülődve kerül sor mától a Kisvárosi Önkormányzatok Or­szágos Érdekszövetségének kétnapos közgyűlésére Tiszaúj- városban, ahol Gyöngyöst Ba­rabás né Czövek Agnes alpol­gármester képviseli. A résztve­vők parlamenti anyagot véle­ményeznek az Országgyűlés számára az önkormányzati fel­adat- és hatáskörök helyi gya­korlásáról, illetve több más mellett az önkormányzatok szövetségének tanácsáról tájé­kozódnak. Gyöngyösi zenetanárok hangversenye A hét elején került sor a gyön­gyösi Pátzay János Zeneiskola hagyományos tanári hangver­senyére. A résztvevők telt ház előtt Mozart, Liszt, Chopin, Grieg és más klasszikusok mű­veit tolmácsolták. A lakosságtól a rédei utakra A csatornázás is megviselte a nagyrédei utak állapotát, ezért sürgetőbbé vált javításuk. Az Alsórét, a Virág és az Árpád ut­cákban még májusban szeret­nék elkezdeni a szükséges munkákat, amelyek során új burkolatokat készítenek. Az önkormányzat a kiadásokhoz lakossági hozzájárulásokat is megpróbál igénybe venni. Szüretre készülnek Gyöngyössolymoson Gyöngyössolymoson az idén is megrendezik a szüreti napokat. A szeptember 13-án kezdődő háromnapos rendezvénysoro­zatnak már a programját is ösz- szeállították, a tervezetről azonban a helyi képviselők csak hétfőn döntenek. Patai találkozó a nosztalgia jegyében Két esztendő után az idén is megrendezik Gyöngyöspatán a községből elszármazottak talál­kozóját. Az augusztusra terve­zett háromnapos programban a községi népi kismesterségek bemutatói is helyet kaptak. Pavilonból: buszváró A tömegközlekedés résztvevő­inek örömére a napokban fe­dett buszváró építmények je­lentek meg a gyöngyösi utcá­kon. Eredetileg a kereskede­lem számára készített pavilo­nok átalakításával születtek a más célú, praktikus kis léte­sítmények, amik csapadék ese­tén hasznos szolgálatot tesz­nek az utazóközönségnek. Ha némileg huzatosak is, mégis­csak tető van az ember feje fö­lött, ha beáll. Hosszabb vára­kozásnál pedig néhányan akár a tűző nap elől is leülhetnek, mivel egyik-másik váróhely­ről a pad sem hiányzik. Egy­szóval: az új kínálatból akár válogatni is lehet! Fotó: Fáczán Attila Nyugdíjas vasutas, játékvonattal Kalocsai András vasutasnak nyugdíjasán is a sínekhez kö­tődik még az élete. Igaz, már csupán játékból, passzióból foglalkozik a vonatokkal. Te­repasztalt készít, modelleket, maketteket forgat a kezében...- Tápiószelén parasztfiúként is az uraság apróságaival paj- táskodhattam - idézi hobbijá­nak történetét, többnyire szin­tén a maga alakította vámos- györki takaros családi házuk­ban -, náluk találkoztam elő­ször kisvasúttal. Nagyon rá­csodálkoztam, s rögtön bele­szerettem.- Hosszú évtizedeken át nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egyszer nekem is legyen valami hasonló. Harminc esz­tendőt töltöttem a MÁV-nál a hatvani, rákosi, ferencvárosi raktárakban. Pontosan 42 évet és 237 napot dolgoztam a nyugdíjamért, s már majdnem kitelt az időm, amikor végre megvalósíthattam a tervemet.- „Hánullás” volt az első összeállításom 1986-ban, amit utóbb Jászárokszállásra el is adtam. Annyival ugyanis nem értem be.- Valamivel később a „TT” lett az igazi! Nagyobb, 2,4 x 3,30 méteres „terepre” került közel 50 méteres vágányháló­zattal, 18 váltóval, 12 jelzővel meg egy csomó díszítéssel: épületekkel, fákkal, miegymás­sal.- Nyár elejétől egészen az ősz végéig bíbelődtem vele, míg minden teljesen olyan nem lett, mint akartam. Ezt már megnézhette mindenki !- Tavaly ki is nyitottam hozzá a kapunkat, jöhetett hozzánk látogatóba, aki csak akart. A Vámosgyörki vigas­ságok kétnapos rendezvényei­nek - úgy mondják - az egyik fénypontja volt... Még az NDK-ban, egy ber­lini családi kirándulásukon lobbant nagyobbat is a kedve a kis vonatozáshoz, egész emele­tet betöltő bemutatón. Innen hozta a kezdő tartozékokat is játékához, majd többnyire bu­dapesti boltokban folytatta be­szerzéseit. Mára sajnos már túlságosan^ is költségessé vált a szórako­zása, hiszen csak egy jobb vil- lanymozdonyka is bizony már 11 ezer forintnál többe kerül. Gazdaságosabb, praktikusabb időtöltésre váltott hát: nyulak költöztek a kis melléképületbe, a terepasztalos játékvasút he­lyére. A készlet pedig egyelőre dobozba, ládába került - s csak videofelvételen él tovább. Hogy véletlenül se feledjék. Mivel a család minden tagjá­nak van valami része az épí- tésben-szerelésben. Meg nem tudnák mondani, hogy mikor kerül elő újra kis­vonat a csomagból, varázslatos környezetével. Nagyok az unokák is, ki-ki egyébbel van inkább elfoglalva. Talán majd a dédunoka veszi megint kézbe, s múlatja velük nem mindennapi módon az időt. Gy. Gy. Skót felvonulás Gyöngyösön Gyöngyös nagy nyári - a mille­centenárium programjához is kapcsolódó - rendezvénye az I. mátrai dudásfesztivál és tábor, amire Füreden kerül sor július 6-14. között. Az eseménynek skót vendégei is lesznek. A szervezőknek a szigetor­szág felé fordult érdeklődése keltette fel a budapesti brit nagykövetség figyelmét a házi­gazdák iránt, s ezt a hét elején kedves meghívással is kifeje­zésre juttatták. Az angol diplomáciai élet első számú magyarországi kép­viselője a rezidenciáján más önkormányzati vezetőkkel együtt fogadta Szabó Gyula polgármestert és Barabásné Czövek Agnes alpolgármestert, akikkel a kulturális kérdéseken túl egyebekről is szót váltott. A szívélyes légkörű találkozón szponzorok is megjelentek, s elégedetten adtak hangot ha­zánkban szerzett számos pozi­tív tapasztalatuknak. Mint elmondták még: az em­lített dudások Gyöngyösön kí­vül Győrben, Kecskeméten, Bé­késcsabán, s Budapest több he­lyén: Pesterzsébeten, a Város­ligetben, a Vigadóban, a Vö­rösmarty téren, a várban is sze­repelnek. A zenekart népvise­letben mások is elkísérik, s így a mintegy százfős csoport szín­pompás bemutatkozását élvez­heti majd a hazai közönség. A skótok Mátrafüredről július 12-én, pénteken utaznak Gyön­gyösre, ahol látványos, szóra­koztató felvonuláson vesznek részt, minden bizonnyal emlé­kezetes élményt szerezvén az ittenieknek.-n-

Next

/
Thumbnails
Contents