Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-20 / 93. szám

1996. április 20., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Több számla, nagyobb díj a városi szolgáltatásokért Visonta templomáért A Mátraalja kedves kis falujá­nak, Visontának a temploma - mint képünk is mutatja - már jó ideje megszépült külsővel várja a hívőket. A felújítás, rekonstrukció során a régi egyházi létesítmény - történe­tében az első alkalommal - néhány hete fűtést is kapott. Ezzel a hűvösebb időkben még barátságosabb lett az imahely. Az utóbbiakra a községi önkormányzat is áldozott. Ahogyan a községházán érte­sültünk: a költségek felét fe­dezték. 380 ezer forintot adtak a hosszú ideje várt melegítés megvalósítására. A temp­lomba járók megelégedéssel fogadták a fejlesztést. Kívül-belül megújulva várja a híveket FOTÓ: BÁROK ANDRÁS Milyen környezetben él Gyöngyös? A Mátraalján 1996. január 1-jé- től a város tulajdonában lévő csatornahálózatot és a két szennyvíztisztítót, a gyöngyö­sit, illetve a mátrafüredit a Vá­rosgondozási Részvénytársaság üzemelteti. Ezzel kettévált az ivóvíz- és a szennyvízszolgálta­tás Gyöngyösön. Erről és az új számlázás módjáról, valamint az igen szé­pen emelkedett díjakról beszél­gettünk Kovács Lászlóval, a polgármesteri hivatal város­üzemeltetési igazgatóhelyette­sével.- A vizet továbbra is a Heves Megyei Vízmű Rt. szolgáltatja és számlázza - mondta. - Hozzá kell befizetni az önkor­mányzat által megállapított dí­jat. A szennyvízért viszont már a Városgondozási Rt. kéri a pénzt.. Szokatlan még ez a fogyasz­tóknak, hiszen az ismerős egy helyett ezután két számlát kap­nak az egyébként szorosan ösz- szetartozó szolgáltatásért.- Úgy hallottuk, nem ment simán az erre történő átállás.- Igen, átmeneti nehézsége­ink voltak a változással. Az első számlák március első hete­iben mentek ki. Ezek még csak a közületeket érintették a janu­ári-februári vízfogyasztásuk alapján. A magánfogyasztók egy ré­szének a januári fogyasztását viszont áprilisban már a Város- gondozási Rt. számlázza vagy már számlázta ki. A közületi fogyasztók részére a számlázás havonta, a lakosságnak pedig kéthavonta történik, a vízmű ál­tal közölt vízmennyiségi adatok szerint. A közelmúltban egészségvé­delmi napokat tartottak Gyön­gy östarjánban. A rendezvény- sorozatról dr. Petrovics Antal háziorvos tájékoztatta lapunkat. A nagyszerű ötlet - mint elöljáróban elmondta - Szabó Lászlóné védőnőtől származott. S megvalósításával megmutat­ták, hogy pénz nélkül is lehet embereket mozgósítani nemes ügyben. Legfőbb cél a tudat- formálás volt, és a betegségek megelőzése fontosságának hangsúlyozása, amikkel úgy­szólván nem lehet elégszer fog­lalkozni. Nagyon jól sikerült az együttműködés a gyöngyösi Bugát Pál Kórház szakorvosai­val. Főként a nőgyógyászati előadások nevezhetők sikere­seknek. A legnagyobb érdeklődés vi­szont kétségkívül a keringési- Nem öröm a gyöngyösiek­nek, hogy jócskán emelkedett a víz- és csatornadíj.- Az idei január elsejétől vannak érvényben a lakosság számára kétségkívül megterhe- lőbb díjak. Konkrétan a 12 szá­zalékos áfával növelt fogyasz­tói ár a víz esetében köbméte­renként már 82,90 forint, míg a szennyvíz után 53,20. A szennyvízért a vízóra által mért elfogyasztott vízmennyi­ség alapján számláznak. Erre ugyancsak rendelet van, amely kötelező az ilyen gyakorlatra. Arról, hogy a kétféle szolgál­tatás elkülönülése miatt prob­léma esetén kihez kell fordul­niuk a fogyasztóknak, a Város- gondozási Rt.-nél Kalauz Fe- rencné gazdasági igazgató tájé­koztatta lapunkat. Azzal kezdte, hogy ha bárki­nek a fogyasztott vízmennyi­séggel vagy a mérőórával kap­csolatban van reklamációja, természetesen ezután is a He­ves Megyei Vízmű Rt. Gyön­gyösi Üzemegységét kell meg­keresnie. Amiket viszont a VG Rt.-nek, ezen belül a szennyvíz­telepeken kell jelezni - foly­tatta -, azok a dugulások, az aknafedlapok hiányai vagy be­szakadásai, illetve minden más egyéb probléma a szennyvíz­csatorna-rendszeren. A Városgondozási Rt. Gyöngyösön a Rózsa utca 2. szám alatt egyébként külön ügyfélszolgálati és díjbeszedő irodát is működtet, ahová a gondokat szintén lehet jelezni munkanapokon 8-16 (szerdán 17) óráig a 37/311-952-es tele­fonszámon. Kor cső g Béla zavarokról, a fogászat aktuális kérdéseiről, a logopédiáról tar­tott előadások és beszélgetések iránt volt. Eredményes lett a véradónap is, mert több mint ötvenen tartották karjukat a tű alá. Fontos tapasztalat, hogy a programból az orvosok is sokat tanultak. A doktor úr ugyanek­kor megjegyezte, hogy a húsvét utáni időszak nem volt a leg­szerencsésebb. Máskor az ilyenféle események talán még vonzóbbak lehetnek. Májusban már nagyobb kö­rültekintéssel, vérnyomás- és gyógyszertémákban folytatják a sorozatot. S a továbbiakban szeretnék bevonni a környező falvakat is az egészségvédelmi napok rendezvényeibe, hogy igyekezetükkel még szélesebb körben segíthessenek. (fáczán) A környezetvédelem napjaink kiemelt feladata, úgyszólván az egész világon. Hiszen a ben­nünket körülvevő táj óhatatla­nul önmagától is folyamatosan pusztul, változó életformánk pedig külön tetézi a gondokat, bajokat. Ez utóbbira emlékeztet, fi­gyelmeztet Gyöngyösön, hogy ma már a város és körzete me­gyénk második legjelentősebb ipari területe, a bányászkodás - a lignit, a kő, az agyag kiterme­lése - roncsolja a vidéket, med­dőhányóival is károsítja a ter­mészetet. A pusztítás annál inkább fájó, mivel nem csupán lakó­helyről van szó, hanem a nagy település egyben a Mátra ka­puja is, s a közelében 186 hek­táros a megkülönböztetetten védett rész. S milyenek napjainkban a tapasztalatok? Nos, mint a városi képviselők közelmúltban tartott ülésén is megállapították: az ellenőrzé­sek igencsak vegyes képet fes­tenek a jelenlegi helyzetről. Kellemetlen, kínos, hogy az erőteljesen megnövekedett víz­igényekkel nem tartott lépést a tisztítás, a csatornázás és derí­tés. A szennyvízkezelés megol­dására próbált ülepítő, szik­kasztó rendszerű tárolók nagy­mértékben károsították a város egy részének talajvizét, növel­ték ennek szintjét, ami egyben az újabb építkezések által szü­letett létesítmények állagát is mind jobban veszélyezteti. A szennyvíztisztító telep kel­leténél kisebb teljesítőképes­sége miatt az élővíz minősége is romlott, ami nemcsak az öntö­zéseket, hanem a halgazdálko­dást sem teszi lehetővé a kívánt mértékben. Jellemző a mostani állapotokra, hogy amíg például a Gyöngyös-patak fenn, a Mát­rában, Lajosháza térségében gyakorlatilag még iható, a vá­rosba érkezve már IL, a helysé­get elhagyva pedig IV., sőt V. osztályú. Elgondolkodtató, egyben pedig határozottabb lépésekre sürgető, hogy miközben a víz­vezetékek hossza 111 kilomé­ter, a csatornáké csak 60,5! Ugyanekkor kétségkívül biz­tató, hogy megkezdődött a szennyvíztelep fejlesztése, amelynek első ütemén már túl is jutottak, s most a következő lépcsőt tervezik. Az itteni vízminőség pedig már az idén a határérték alatt maradt, kedvezőbb a korábbi­nál. A város határában, a mező- gazdaságban művelt földeken a túlzott mennyiségben használt műtrágya és növényvédő szer vezetett problémákhoz, a Toka­patak mentén pedig Gyöngyös- oroszi korábbi ércüzemei terhel­ték túlzott mértékben nehézfé­mekkel az árterületet. így itt zöldségfélékkel már nem is sza­bad foglalkozni. Elviselhetőbb a Sár-hegy eróziós veszélyeztetettsége, mi­vel - igaz, nem éppen kis és könnyű munkával, de — árkok építésével elég egyszerűen le­het a bajon enyhíteni. A levegőminőségre - szeren­csére - nem lehet különösebb panasz. S megnyugtató, hogy az M3-as autópálya folytatásá­val, illetve a 24-es út szintén tervezett elkerülő szakaszának megépítésével a porszennye­zésben ma még a határérték kétszeresét is mutató eredmény véglegesen a múlté lesz. Valójában azonban az te­hetné még derűsebbé a kilátá­sokat, ha az ipari szennyezés csökkenését is hosszú távon érezhetné a város, s aligha csak az üzemek leépülésének lenne átmeneti következménye. Nem utolsósorban pedig az vigasztalhatna jobban, ha a Mátrai Erőmű Rt. visontai kén­dioxid- le választója is meg­épülne végre, s elmaradna az óránként 10 tonnányi káros anyag légtérbe kerülése, Gyön­gyösön kívül egész sor más te­lepülést is riogatva. A zajhatás - határérték felett - inkább csak forgalmasabb közlekedési útvonalakon kel­lemetlen. A déli, délkeleti ipartelepíté­sekkel a lakóövezetet már nem éri. Legfeljebb az éjszakai szó­rakozóhelyek bosszantgatják a közelükben élőket, de már itt is történtek intézkedések az elvi­selhetőbb zenélésekre. A kommunális környezetvé­delemre a város rendezési terve­iben látszik az igyekezet. Az iparterületek és lakóövezetek elválasztásán túl a különböző forgalmú utak kijelölésében, ezek jobb kiszellőzésének biz­tosításában érződik a törekvé­sek folytatása. Mostanában mind követke­zetesebben próbálkoznak a hul­ladéklerakás elfogadhatóbb megoldásával is, megtörténtek az előkészületek az allergia­keltő, a városnak sajnos immár egyharmadán tenyésző par­lagfű irtására. S az elmúlt ősz­szel közterületekre ültetett mintegy nyolcezer bokor, cserje az idei tavasszal rügyet is bont, hogy a maguk módján te­remtsenek még normálisabb, egészségesebb körülményeket Gyöngyösön. Gy. Gy. Kisnánai szlovák iskolások nyereménye A kisnánai iskolások szlovák szakköre 100 ezer forintot nyert a napokban a Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Alapítványtól. A csoport a pénzt citeraegyüttes alakítására, hangszervásárlásra és működésre költi. A Mátravidék erdőhasználatáról A gyöngyösi múzeumbaráti kör április 14-én tartja legközelebbi találkozóját. Ez alkalommal 16.30 órától dr. Petercsák Ti­vadar megyei múzeumigazgató a mátravidéki népi erdőhaszná­latról tart előadást. Napijegyváltási lehetőség Domoszlón A domoszlói önkormányzat ke­zelésében lévő helyi tavon is megkezdődött a horgászok idei szezonja. A „pecások” kön­nyebbségére egyesületen kívü­liek is próbára tehetik szeren­cséjüket a vízen, ha napijegyei­ket megváltják a helyszínen. Karácsond vezetői lemondtak pénzükről A karácsondi önkormányzat ve­zetői is lemondtak képviselői 15, s alpolgármesteri 18 ezer forintos tiszteletdíjukról, hogy a pénzzel a községfejlesztést se­gítsék. Felvetődött, hogy az összegből esetleg iskolai nyitott úszómedence építéséhez kezde­nek. Pataktisztítás lesz Gyöngyössolymoson Környezetvédelmi, faluszépí- tési társadalmi munkát tervez­nek Gyöngyössolymoson a mai szombat délelőttre. Lakossági részvétellel a helyi patak med­rét, partját tisztítanák. Gyöngyöstarjáni közmeghallgatás Gyöngyöstarjánban is hagyo­mány már, hogy évente köz­meghallgatásra várják a falut. Az idén április 22-én, hétfőn 16 órától találkozhat a lakosság az önkormányzat képviselőivel a polgármesteri hivatalban, ahol kérdéseire kaphat választ. Sikeres rendezvények Tatján egészségéért A népművészet mátrafüredi őrzői Segítséget várnak magángyűjteményük megnyitásához Megírtuk már, hogy májusban végre igazi otthonra talál az a több száz darabból álló népvi­selet és textil, amit a mátrafü­redi Szakács Józsefné és uno­kája, Lovászné Juhász Rita vi­seletkészítő népi iparművészek gyűjtöttek és varrtak. A helyi volt kisiskolát pályázat útján 10 éves használatra kapták meg a gyöngyösi önkormány­zattól. Az épületben állandó népművészeti kiállítóhelyiséget hoznak létre, amit majd saját költségükön kell fenntartaniuk.-Ötszobányi anyagunk van raktáron. Textilek, amelyek végigkísérték az emberi életet a bölcsőtől a koporsóig, és húsz különféle viselet a csizmá­tól a fő kötői g - mondja a nagymama.- Sokat fáradozhatott a régi holmik gyűjtésével. Jócskán követelt anyagi áldozatot is.-Negyven év alatt gyalog, kocsin, autón, vasúton, biciklin 105 falut jártam be. Nógrád, Heves, Börzsöny, Kishont, Nyitra népművészetét őrzöm. Eladtam a hímzéseimet, hogy megvehessem a régit.- Több helyet megjárt már az értékes gyűjtemény...-Amikor védetté nyilvání­tották, az erdőfelügyelőség he­lyiségeit béreltük, most az egyik részének a mátraházai Bérc Hotel ad otthont. Cserébe kézműves-foglalkozásokat tar­tok az ott üdülő gyerekeknek. Gyöngyöt füzünk, rongybabát varrunk, guzsalyon fonunk, szövőkereten szövünk. A kiállí­tóteremben régi vágyam sze­rint kap helyet gyűjteményem.-Látunk majd különleges­ségeket?- Harminc palóc viseletbe öltöztetett babát készítünk. Köztük menyasszony- és vőle­génybabát, menyecskét, asszo­nyokat rimóci, recski, homok- terenyei, vizslási, kazári... vise­letben. Életképekbe, jelene­tekbe állítjuk őket. Tervezünk tisztaszoba-részletet, megörö­kítjük a mindennapi munkát is. Az egyik képben anya fésüli a lányát, a másikban szénát gyűj­tenek, kisgyermek pihen az ül- csiben, csecsemő a bölcső­ben... Régi textileket használunk ruhájukhoz, csizmájukat bőr­ből varrjuk. Nehezebb, mintha felnőttre készülnének, mert sokkal aprólékosabban kell dolgozni rajtuk. A műhelysa­rokba tervezzük a játszóházi foglalkozásokat.-Van még tennivalójuk a kiállítótermen ?- Festetni kell, installációt csináltatni, lámpákat felrakni, megcsináltatni a babákhoz a bútorokat, berendezési tárgya­kat. Örülnénk, ha még segítsé­get kapnánk hozzá. ' Császi Erzsébet Állandó népművészeti kiállítóhelyiségben talál otthonra a több száz népviselet és textil

Next

/
Thumbnails
Contents