Heves Megyei Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-13 / 87. szám

1996. április 13., szombat Megyei Körkép 3. oldal Lezsák Gyöngyösön Áz MDF megyei szervezetének kezdeményezésére hétfőn dél­után MDF -fórumot rendeznek Gyöngyösön, a Berze Nagy Já­nos Gimnázium dísztermében, ahol Lezsák Sándor, az MDF országos elnöke válaszol az ér­deklődők kérdéseire. Az este hat órakor kezdődő program után a tervek szerint fél nyolc­tól sajtótájékoztatót is tartanak. Segítenek a rendőrök A Heves Megyei Rendőr-főka- pitánySágon a legközelebb ápri­lis 15-én, hétfőn 8-18 óráig Bartók Péter alezredest hívhat­ják a 06/30/303-273-as telefon­számon, aki várja az állampol­gárok közérdekű kérdéseit, ész­revételeit. A természetről Az egri Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont fotó- és térplasz- tika-pályázatot hirdetett 7-16 éves gyerekek számára. A ter­mészetből - a természetről el­nevezésű verseny eredmény- hirdetésére és a legjobb alkotá­sokból szervezett kiállítás megnyitójára hétfőn délután 5 órakor kerül sor a gyermekin­tézményben. Domoszlói borok Domoszlón a napokban rendez­ték meg a helyi szőlősgazdák és bortermelők versenyét. A megméretésen 24 fajta tavalyi évjáratú nedű szerepelt. Ezek közül Kecskés Zsolt olaszriz- lingje és Paulenka Mihály szür­kebarátja aratta a legnagyobb sikert. A zsűri négy aranyér­met, hét ezüstöt és három kü- löndíjat ítélt oda a versengésen résztvevőknek. Nyerteseink Az április 5-én közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: Az ember azt becsüli leginkább, aminek híján van, s mindent felnagyít, amire vágyik. Könyvjutalmat nyertek: Cseh Gábriel mezőtárkányi, Nagy Józsefné andomaktályai, és Benke Miklósné egri olvasóink. Verselő nyugdíjasok Egerben, a Megyei Művelődési Központban április 16-án, ked­den délután 2 órától rendezik meg a megyei nyugdíjasok vers- és prózamondó versenyét. A helyszín az intézmény 102-es terme. Átszeli az óceánt Tegnapi lapszámunk 9. oldalán írtunk egy fiatalemberről, aki elhatározta, hogy kenuval szeli át az óceánt, méghozzá az álta­lunk leírtakkal ellentétben nem a Csendest, hanem az Atlantit. Próbafelvételi a Dobó-gimnáziumban Az egri Dobó István Gimná­zium a Dunaholding Alapít­vánnyal közösen immár két éve rendszeresen megrendezi a közgazdasági érdeklődésű középiskolás fiatalok próba­felvételijét. Az idei megméretés tegnap délután két órakor kezdődött a vállalkozó szellemű diákok­nak a középfokú tanintéz­ményben, az írásbeli feladatok megoldásával. A tudáspróbát a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetem három ta­nárának a felügyeletével bo­nyolítják le. Ma délelőtt szóbeli vizsgán vesznek részt a fiatalok, ezt követően pedig értékelik a tel­jesítményüket, ami alapján megtudhatják, hogy felvételt nyemének-e az egyetemre a jelenlegi tudásukkal. Javában dolgoznak a diákok fotó perl Márton Iratlefoglalás a megyei APEH-nél: a nógrádi nyomozók elsőre csak kértek (Folytatás az 1. oldalról) A házkutatásnál jelen volt az APEH jogásza is, aki nem kifo­gásolta az eljárást, s a szüksé­ges iratokat is átadták a nyo­mozóknak. Utóbb azonban az APEH megyei igazgatója pa­nasszal élt az eljárás ellen, ám az ügyészség ezt elutasította. A dolog már csak azért is ér­dekes, mert az APEH életében első alkalommal került sor ilyen akcióra, ilyenformán pe­dig mindez akár precedensként is szolgálhat a jövőre nézve. Nos, lapunk is megpróbált utánaeredni a kétségkívül nem mindennapos eseménynek. Az APEH megyei igazgatóságán azonban nem jártunk ered­ménnyel, ugyanis az igazgató úr távol volt, a cég jogásza pe­dig - mint azt a titkárságon kö­zölték - nem nyilatkozhat. (Et­től függetlenül persze, továbbra is kíváncsiak vagyunk az adó­hatóság álláspontjára.) Ügyészségi berkekből szár­mazó információink szerint lé­nyeges kérdés, hogy a sikkasz­tási ügyben mikor is rendelték el a nyomozást. Ha erre koráb­ban került sor, mint a házkuta­tásra, akkor még ügyészségi jó­váhagyás sem szükségeltetik, hiszen ilyen esetben már nem lehet adótitokra hivatkozni. Mérvadó lehet az 1994. évi XXXIV. törvény, amelynek 68. szakasza - Adatkérés címszó alatt - a következőket rögzíti: „A Rendőrség nyomozó szervé­nek vezetője a 2 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncse­lekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását - az ügyész elő­zetes jóváhagyásával - igé­nyelheti az adatot kezelő pénz­intézettől, adóhatóságtól, szol­gáltatást nyújtó távközlési szer­vezettől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adat­szolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg”. Igen ám, de - a jelek szerint- az APEH többszöri kérés el­lenére sem tett eleget eme ren­delkezésnek. A törvényalkotó ugyan erre a verzióra nem gon­dolt, ám - ügyészségi informá­torunk szerint - ilyenkor a Bün­tetőeljárási Törvény 103. sza­kasz (1) bekezdése szabályozza a dolgot. Ez így szól: „Ház, la­kás, egyéb helyiség vagy azok­hoz tartozó bekerített hely, to­vábbá jármű átkutatásának a hatóság határozata alapján ak­kor van helye, ha alaposan fel­tehető, hogy az a bűncselek­mény elkövetőjének kézrekerí- tésére, a bűncselekmény nyo­mainak felderítésére vagy tár­gyi bizonyítási eszköz megtalá­lására vezet”. A lefoglalással kapcsolato­san e jogszabály 101. szakasz (1) bekezdése így rendelkezik: „A hatóság lefoglalja azt a dolgot, amely tárgyi bizonyítási eszköz”. A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányságon dr. Orosz Gyula, a főkapitány bűnügyi helyettese- ellentétben az említett orszá­gos napilap állításaival - hatá­rozottan cáfolta, hogy a HRFK munkatársai bármely nyomo­zati cselekményben részt vettek. Tény továbbá az is, hogy nóg­rádi kollégáik mindezt nem is kérték. Ám ha utóbbira sor ke­rült volna, a törvényes kerete­ken belül a hevesbeli rendőrök közreműködésének sem lett volna akadálya. A Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányságon Ludvai Dezső sajtószóvivő elmondta: a gaz­daságvédelmi osztály különö­sen nagy kárt okozó sikkasztás bűntettének alapos gyanúja mi­att folytat eljárást egy betéti társaság ellen (székhelyét a nyomozás érdekei miatt nem nevezték meg), mégpedig azon feljelentés okán, amelyet - még 1995 derekán - az APEH Nóg­rád Megyei Igazgatósága tett. A nyomozást is akkor nyáron rendelték el az ügyben. A szó­vivő ugyanakkor azt is hozzá­tette: a Heves megyei APEH- nél idén március 6-án nem ház­kutatásra, hanem a szükséges dokumentumok lefoglalására került sor. (Megjegyzendő per­sze, hogy a rendőrök házkuta­tási paranccsal keresik fel az adott helyet. Az más kérdés, hogy - természetesen - nem kell kutatniuk, ha a keresett dolgot önként átadják, így csak annak lefoglalása jön szóba.) Hogy az ügynek lesz-e foly­tatása (s ha igen, akkor milyen), az ma még aligha megjósol­ható. Mindenesetre figyelemre méltó a Népszavának azon in­formációja, miszerint a történ­tekkel foglalkoznak a Legfőbb Ügyészségen, a Pénzügy-, va­lamint a Belügyminisztérium­ban is. Stanga István A szakmai műhelymunka fontos állomása Egerben (Folytatás az 1. oldalról)- Az önkormányzatok és az APEH együttműködési készsé­gének hiánya miatt nem sikerült egységes nyilvántartási rend­szert készíteni a vállalkozói körről. A szervezetek összefo­gásával, az adategyeztetés megszervezésével olyan szám­lamozgásokat lehetett volna fi­gyelemmel kísérni, amelyek a feketegazdaság felszámolásá­ban fontosak. Azt hiszem, a szervezetek együttműködése ma nagyon aktuális, és a tanácsok helyett konkrét segítségnyúj­tásra van szükség. Bihall Tamás, az elnöki kol­légium elnöke a tanácskozás feladatait összegezte:-Szívesen jöttünk Egerbe, hiszen a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara szerve­zetten tevékenykedik. Megvi­tatjuk a kamarai információs rendszer lehetőségeit, a közjogi feladatok kialakítását, a terület- fejlesztési törvényből adódó te­endőket. Ez utóbbi különösen fontos a régiók összehangolt fejlesztése érdekében. Szó lesz a szakemberképzésről, különö­sen a mesterképzésről. Azt hi­szem, ez a találkozó is elősegíti a műhelymunka gazdagítását, miután itt vannak az országból a megyei kereskedelmi és ipar­kamarák elnökei és néhány fő­titkár is. Szeretnénk, ha javasla­taink megértésre találnának. Mentusz Károly A fogadás percei a Kispréposti palotában fotó: majoros tamás Szemtanúk kerestetnek Az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya kéri azok jelentkezé­sét, akik 1996. április 9-én 6 óra 15 perc és 13 óra közötti időben Ózd és Eger között a 25-ös számú főútvonalon közlekedtek, és ta­lálkoztak egy EFK-984 forgalmi rendszámú fehér színű, háromaj­tós Opel Kadett személygépkocsival. Az autót egy 180 cm magas, 50 év körüli, átlagos testalkatú, fekete-őszes, rövidre nyírt hajú férfi vezette, aki feltehetően aranykeretes szemüveget, zöld dzse­kit, bordó pólót, sötétkék farmernadrágot és fehér sportcipőt viselt. Kéri a rendőrség, hogy aki a fenti személyleírású férfiról bármi­lyen információval tud szolgálni, jelentkezzen Egerben, a Klapka u. 3. sz. alatt. Telefon: 36/412-555/15-72 mellék. Az egri licit még vár egy picit Május végére hirdetik az újabb földárverést A végeérhetetlennek tűnő egri földárverés újabb fejezetéhez érkezett tegnap. Most sem tör­tént semmi érdemi az ügyben, hacsak a kijelölt következő idő­pont és a földalap némi módosí­tása nem számít annak. Majoros Gézától, a megyei kárrendezési hivatal munkatár­sától megtudtuk: a bervai kul- túrházban megjelent érdekeltek nehezen, de tudomásul vették az újabb határozatot. Az árve­rési osztályvezető közölte a li­citre várókkal, hogy az orszá­gos kárrendezési hivatal elnöke feloldotta azt a korábbi rendel­kezést, mely a kutatóintézeti te­rületek árverezését megtiltotta. így a moratórium eltörlése után újabb árverési időpont kijelö­lése szükséges. Áz ismételt meghirdetésben pedig már a bővített - mintegy 3700 arany­korona értékű - területet jelölik ki e célra. A törvényes előírások alap­ján a Magyar Közlöny felhívása adja hírül, hogy a hivatal május 22-31-ig jelölte ki az egri és az andomaktályai újabb, közös árverés időpontját. (kj) Apor Elemér könyvpremierje a költészet napján A „legegribb” ember köszöntése Csütörtökön késő délután több mint félszáz lelkes iroda­lombarát zsúfolódott össze Egerben, a Bródy Sándor könyvtár olvasótermében. A 89 esztendős Kapor Elemért, költői nevén Apor Elemért kö­szöntötték abból az alkalom­ból, hogy Eger város önkor­mányzata kulturális bizott­sága, a Főegyházmegye tá­mogatásával rekordidő alatt megjelentették gyűjteményes kötetét Pont a semmi falán címmel. Cs. Varga István irodalom- történész méltatta a társművé­szetekben is maradandót al­kotó életpályát. Az egyetlen igazi lovagét Egerben, aki gazdag zenei, színjátszói és filmkészítői múlttal a háta mögött, most végre a költé­szetben is elfoglalhatja a neki járó méltó helyet. A helyi újság egykori szer­kesztője, az azóta már elhunyt egri származású költő, Kál- noky László felfedezője patro­náltjától a legegribb ember jelzőt kapta. Mint írta: „Mert nem születhet mindenki Egerben, de kivívhatja az egri nevet.” Apor Elemér verseit Vókó János színművész tolmácsolta. Köszöntötte őt dr. Löffler Er­zsébet a kulturális bizottság nevében, Sándor András az egri írók követeként, s min­denki, aki jelen volt ezen a bensőséges ünnepen. <j. i.) A Mátrakincse zárszámadása Nagy István elnök beszámolóját országos helyzetképpel kezdte. Elmondta, hogy a ’90-es évek elején bekövetkezett átalakulás majdnem tönkretette az agrár­ágazatot. A volt téesz-tagok kö­zül közel négyszázezren marad­tak munka nélkül. 1995-ben már volt némi előrelépés, de még mindig nem történt szemlé­letváltozás. Ezután a Mátrakincse helyze­tét elemezte. A sertéspestis mi­att kis híján katasztrófahelyzet állt elő, de pályázatokon nyert támogatásokkal és sok munká­val három hónap alatt újraindí­tották a telepet. A szántóföldi ágazatban az aszály miatt ke­letkeztek gondok, ám az ágazat 5 milliós eredménnyel zárta a tavalyi évet. Az építő ágazatnál „becsúszott” egy rossz vállal­kozás, mely egymilliós veszte­séggel járt, de ezt év végére be­hozták. Peres, jogvitás ügyek­ben a szövetkezet követelése megközelíti a tízmillió forintot. A földekről szólva az elnök kijelentette:- A termőföldekre égetően nagy szükség lenne, ezért szá­momra érthetetlen, hogy miért a müveit földeket mérik szét, és nem a parlagon lévőket. A pénzügyi helyzetet ele­mezve Nagy István elmondta, hogy a partnerek, néhány kivé­teltől eltekintve, eleget tettek fizetési kötelezettségüknek. A szövetkezet közel tízmilliós hi­telt vett fel, melyet a tavalyi év végére visszafizettek. Összes­ségében: míg a Mátrakincse Szövetkezet 1993-ban 27 millió forintos veszteséget könyvelt el, addig a tavalyi évet 35 milliós eredménnyel zárta. Ez nem je­lenti azt, hogy ez tiszta nyere­ség, mivel a ’93-as veszteséget is ki kell gazdálkodni. Erre öt évet szabott meg a közgyűlés. Az elnök beszámolóját köve­tően Péter Zoltán a felügyelő­bizottság jelentését ismertette, majd dr. Sándor József, a szö­vetkezet jogásza tett javaslatot az alapszabály módosítására. Ezután a jelenlévő szövetkezeti tagok hozzászólása követke­zett, melyekre a vezetőség tag­jai válaszoltak. Végül a közgyűlés egyetlen ellenszavazattal elfogadta mind az elnök, mind a felügyelőbi­zottság beszámolóját, valamint az alapszabály módosítását. Siklósi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents