Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

1996. március 9., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Márkáz kerüli a csődöt A ciklus első falugyűlését ren­dezte az önkormányzat a hónap elején Márkázott. A mezőgaz­dasági szövetkezet központjá­nak nagytermében megjelent érdeklődőket Zaja Mária alpol­gármester köszöntötte, majd Szekrényes József polgármester adott számot az eltelt időszak munkájáról, eredményeiről. Örömmel hangsúlyozta, hogy tavaly mintegy 260 millió forin­tos fejlesztés befejezése sike­rült, s a település korszerűsíté­sén, szépítésén túl egy sor civil szervezetet is támogatni tudtak a község pénzéből. Ugyanekkor a Domoszló és Vidéke Takarék- szövetkezet külön 200 ezer fo­rinttal segítette az ifjúságot az oktatási és sportcélok elérésé­ben. A továbbiakról szólva a pol­gármester arról beszélt, hogy az idén 75 millió forintos bevétel mellett 79 milliós kiadásra számíthat az önkormányzat, de ennek ellenére is szeretné elke­rülni a csődöt. Határozott a tö­rekvésük az ésszerű költség- csökkentésekre, s települések közötti társulásos formák kere­sésével is javítani próbálják gazdálkodásukat. Több más mellett márciustól tavalyi áron folytathatják új céggel az in­tézményes szemétszállítást, amit egyébként a hónap első hetétől a község három helyén szelektív üveggyűjtésre kihelye­zett konténerek is könnyűének. F éhét Béla r. őrnagy, a gyöngyösi rendőrkapitányság munkatársa a terület bűnügyi helyzetét, szervezetük tevé­kenységét, terveit ismertette. A hozzászólók többnyire az utak leromlott állapotával fog­lalkoztak, a községi nagyberu­házások kivitelezőjeként mun­kájával sok bosszúságot okozott Alt erra Kft.-t marasztalták el, s a szükséges javításokat sürget­ték. Emlékeztettek a nyári víz­gondokra is, s elkerülésükre ha­tósági intézkedéseket szorgal­maztak. A felvetésekre válaszolva a lakosságnak elmondták, hogy a kifogásolható kivitelezői mun­káért az önkormányzat is szo­rongatja az említett vállalatot, s az útalaphoz benyújtott pályá­zatával szintén a falu kívánsá­gának teljesítésén fáradoznak. A vízművektől technikai-mű­szaki hiányosságokkal magya­rázták az ellátási problémákat, s annak a szándékuknak adtak hangot, hogy szeretnék is kija­vítani a hibát. Ám ehhez pénz kellene, ami sajnos most nincs... (-ni) Gyengélkedő hegyi rendelők A hegyvidéki Mátraszentimre közigazgatási területén, 14 ki­lométeres távolságon belül az egészségügy szakemberei - or­vos, ápoló, védőnő - hat telepü­lésen látják el feladataikat. Azt, hogy mennyire igénylik mun­kájukat, a tavalyi betegforga­lom is eléggé kifejezi. A leadott kártyák tízszeresét is jóval meghaladja a rendelőben meg­jelentek száma, míg a lakáson ellátott betegek létszáma a biz­tosítottaknak több mint felét te­szi ki. Az pedig a kétszerese, akikhez az ápoló kopogtatott, hogy segítsen! Miközben azonban ez a kis stáb tőle telhetőén iparkodik, a munkahelyeik sajnos, igencsak „gyengélkednek". A legjobb­nak ítélt mátraszentimrei ren­delőben is kevés a műszer, régi és korszerűtlen a berendezés, rossz a világítás. A szentistvá- niban még folyó víz sincs. Míg a galyatetői műszerezettsége - a nagyszálló megcsúfolására - úgyszólván a nullával egyenlő! Nagyobbítani, s felszereltsé­gében is fejleszteni kellene leg­alább a központi gyógyászati lé­tesítményt, ám az önkormány­zat lehetőségei is végesek. S így bizony a legszükségeseb­bekre is várnia kell még az 515 kártyatulajdonosnak... Hgy-) Sztárcsapat szerepel a kultúrcentrum színpadán A világ egyik legnagyobb basz- szusgitárosaként emlegetett lengyel Krysztof Scieranskival, nz Európa-szerte, leginkább pedig Párizsból ismert Patrícia Beysens belga énekesnővel sze­repel a nemzetközi hírű The European BOP-ART Orchestra a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban március 14-én, 19 órától. A szimfonikus világzenét közvetítő hazai együttes itthoni egyetlen idei fellépésére a Ta­vaszi Fesztivál keretében kerül sor. Rajongói minden bizonnyal ez alkalommal is különleges élményben részesülnek, hiszen az említettek mellett még több kedvencükkel találkozhatnak a sztárok között, akiknek egyéb­ként eddig 5 CD és 3 LP őrzi a játékát. Csupán legutóbbi angol CD-jüket nem kevesebb, mint 43 országban árusítják. Tavasz a télben - a szebb napok emlékét őrző régi kép archív felv. Valami már elkezdődött... Visszanyeri-e régi fényét a patinás Mátra Szálló? Gyöngyösön - mint ismeretes - a Mátra Szállót az ÍNN- SIDE szállodalánc üzemelteti a város Fő terén. A háromcsil­lagos hotel sok mindent meg­élt az elmúlt években, s infor­mációink szerint szerencsére ismét egy újabb korszerűsítés előtt áll. Vajon tényleg vissza- áll-e a patinás létesítmény ere­deti funkciója, gyönyörködhe- tünk-e még a városközpont impozáns épületében? Erről beszélgettünk Mák Zoltán hoteligazgatóval.- Az 1NN-SIDE hálózatban miénk a 15. ház, s társai az or­szág úgyszólván minden terü­letén megtalálhatók - mondta elöljáróban a direktor úr. Majd így folytatta:- Mindenképpen szeret­nénk, ha a miénket is mielőbb nagyon jó színvonalú, márkás üzletként üzemeltethetnénk.- Ezt többen így gondolják. No de mit jelent törekvéseik­ben a korszerűsítés? Külső- belső rekonstrukciót, színvo­nalas belsőépítészeti megol­dásokat?- Belül egy bizonyos felújí­tás már elkezdődött, a szobák berendezéseit kicseréltük. Fes­tettünk, lapétáztattunk. Ezt a külső szemlélő nem is veszi észre, de a szerencsére egyre nagyobb számú vendég örömmel látja. A továbbiak egy nagyobb átalakítást terve­zünk. Az elképzelések szerint a szálloda földszintjén új egy­séget fogunk kialakítani. Ez nem a hagyományos presszó üzemeltetését jelenti, inkább valamiféle kávéházi jelleget szeretnénk adni az épület alsó részének. Hozzáillő asztalok­kal, székekkel, de drinkbár­pulttal, amikkel ismét olyan kellemes találkozóhelyet, tar­tózkodási lehetőséget teremt­hetnénk itt a város szívében, amit korábban már megszok­tak Gyöngyösön, s továbbra is igényelnek. Tervezzük, hogy a teraszt is megnyitjuk itt a szál­loda előtt, hiszen a nyári hó­napokban nagyon kellemes hely... A felújítást indokolják az igen súlyos épületgépészeti problémák is, amelyeket ugyancsak meg kell oldanunk. Ezenkívül szeretnénk szállónk első emeletén egy nagyobb kü­löntermet kialakítani, ahol 150 vendéget is leültethetünk kon­ferenciára, vagy más rendez­vényre. Ugyanezen a szinten a régi, eddig nem nagyon hasz­nált helyiségekből pedig iro­dákat próbálunk kialakítani. Ezek is kapcsolódhatnának a város életéhez, mivel helyet biztosíthatnánk bennük a vál­lalkozóknak, cégeknek, eset­leg közös tárgyalóval. S úgy véljük, van is erre elég nagy kereslet.- Milyen módszerekkel, marketingfogásokkal próbál­ják a vendégkört Gyöngyös központjába visszacsábítani, amire, gondolom, most még nagyobb szükségük van?- Gőzerővel tervezünk, s próbáljuk a jövőnket alakítani, hiszen ennek a szállodának igazán új vendégkört kell megnyernie, hogy gazdaságo­san üzemelhessen. Látogató­ink számára többfajta mód­szert is kidolgoztunk. Az INN- SIDE hálózatán keresztül szervezzük az értékesítést, de nemrég volt Ausztriában, Linzben egy nemzetközi ide­genforgalmi vásár is, ahol Magyarországot, ezen belül Gyöngyöst és a Mátrát nép­szerűsítettük. Úgy néz ki, hogy elég jó visszhangra talált a külföldi érdeklődők körében. A külföldiek sajnos, még min­dig elsősorban Budapestet is­merik, de mindenképpen sze­retnénk, ha a főváros közelsé­gét kihasználva, az autópályán keresztül hozzánk is jobban jönnének a vendégek. A mát­rai szállodások összefogásával létrejött Mátra Egylettel pró­bálunk az Utazás ’96 kiállítá­son is megjelenni. Ebben se­gítségünkre volt Gyöngyös város Polgármesteri Hivatala, ahol Füleki Eszter személyé­ben idegenforgalmi előadó is foglalkozik már a szakszerű értékesítéssel. Ám még min­dig nagyon hiányzik az olyan szervezőmunka, amivel a kör­nyék egészének a lehetősége­ire, idegenforgalmi kínálatára irányítanák a figyelmet, s egy- egy jól sikerült prospektusban is népszerűsítésre kerülne Gyöngyös, a Mátra. Mi a Mátra Egylettel közösen most azon vagyunk, hogy a környék önkormányzataival, polgár- mestereivel összefogva vala­hogy megjelentethessünk egy új és valóban elegáns, vonzó kiadványt, akár tágabb kör­nyezetünkről is. Szerintem az eddigi marketingmunkából ez hiányzott. Kor cső g Béla A Mátraalja hétvégi doktora A hétvégi orvosi ügyelet meg­szűnt állandó visontai helye miatt - mint ismeretes már la­punkból - a Mátraalja községe­iben egymást váltogatva teljesí­tenek egészségügyi szolgálatot. Március 9-10-én dr. Gara György detki orvos az ügyele­tes, aki a 60-489-104 számú mobil telefonon hívható. A kö­vetkező hétvégén - benne a ket­tős ünnepen - dr. Lénárt And­rás, Abasár 2-es körzetének or­vosa a soros az ügyeletben. Állattenyésztést is tanítanak ősztől A gyöngyösi Almásy Pál Me­zőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola, Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola és Kollégium az idei ősztől állat­tenyésztő, állat-egészségügyi technikusképzést is bevezet. A májusra tervezett rendkívüli felvételi eljárással bekerülő fia­talok szeptembertől, a negyedik esztendő sikeres befejezése után érettségi képesítő bizo­nyítványt szereznek, az ötödik év végén pedig - eredményes vizsgáik alapján - a technikusi oklevelet is megkapják. „Szűri” a kutyáknak - Gyöngyössolymoson Veszettség elleni oltás lesz a ku­tyáknak Gyöngyössolymoson a jövő szerdán, 7-10 óra között a községháza előtt. Nyolcszáz összeírt ebet várnak a „szurira”, a mulasztókat pedig egy hét múlva,, március 20-án oltják ugyanitt 15-től 17 óráig. A tű­vel való találkozás a gazdiknak sem öröm, mivel - mint értesül­tünk - az idén már jóval többe kerül nekik az egészségügyi ta­lálkozó, mint tavaly. Baráti barangolás osztrák „sógoréknál” A jövő szerdán folytatódik a gyöngyösi Ország-világjárók klubjának találkozósorozata. A város művelődési központjában délután fél hatkor kezdődő elő­adáson Juhász András nyugal­mazott tanár Ausztriába kalau­zolja az érdeklődőket legújabb élményei alapján, filmvetítéssel egybekötve. Fűzfavessző bútorai elárasztották a Nyugatot „Varga Károly, a sztár - iparművész, formatervező, iparos” - írta a Békési Házi­ipari Szövetkezet és Kosár­gyár míntakészítőjéről hu­szonöt éve a Nők Lapja. Tizennégy éves korában ta­nulta meg a szakmát, később maga tervezte és fonta a külön­legesnél különlegesebb fűzfa­vessző bútorokat, melyek a ’60-as évektől elárasztották a Nyugatot. Az üzletekben ma is az álmaiban szereplő székek, fotelek, asztalok, kerti garnitú­rák kaphatók.- Hogyan tervezett ennyi­féleformát?- Éjszakákat töprengtem, hogyan lehetne még jobb, még szebb bútort fonni. Amikor már aprólékosan láttam ma­gam előtt minden részletét, akkor nekifogtam és megcsi­náltam. Órabérben terveztem. Minden héten mást találtam ki. Volt, hogy nagyon fogyott a fűzfabot, azt mondták, olyat tervezzek, amihez kevés kell. Akkor terveztem a rácsozott fotelt. Sűrű fonadékkal tettem teherbíróvá az ülőalkalmatos­ságot, a hátsó lábakat ki­hagyva. Új technikát találtam ki, a halszálkás fonatot. Kifontam vele egy bálhelyiséget. Több­százféle bútor és lakberende­zési tárgy került ki a kezem alól, az ebédlőgamitúrától kezdve a konyha-, szoba- és kerti bútorokig. Amerikába, Hollandiába, Németországba, Franciaországba, Angliába küldték leginkább a terméke­ket, de elárasztották vele egész Nyugatot. Nagyon nagy volt a kereslet. Kelendőek voltak.- Rengeteg díjat nyert...- Különféle pályázatokon harmincat, ebből 17 első he­lyezés volt, közte BNV-nagy- díjas. Egyszer kaptam egy bel­giumi tanulmányutat, de elcse­réltem egy csehszlovákiai nya­ralásra, ahová a feleségemmel együtt mentünk.- Átadta a tudását?- Húsz-huszonöt évig taní­tottam hét kirendeltségen az embereket. Szétszedtem része­ire a bútort, és mindenki egy kicsi darabon tanult. Bemuta­tókat tartottam kongresszuso­kon, különböző rendezvénye­ken.- Tizenegy éve lakik Marka- zon...- Kétezren dolgoztunk a Fo­texnél, mára talán húszán ma­radtak a szakmában. Elköltöz­tünk, de a gyár még hat évig küldte utánam a vesszőt, és amikor készen lettem a búto­rokkal, teherautóval szállítot­ták el az árut. Évente két új formát kellett gyártanom.- A maga tervezte bútorokat árulják az üzletekben, tanított, bemutatókra járt, a legjobb volt a szakmában. Nem hiány­zik a munka?- Ma 300 forint egy kiló vessző, egy kosarat 500-ért le­het eladni. Mi maradna? De dolgozom, a zsilipeket keze­lem a tónál. Császi Erzsébet Halmajugrai fejlesztések Halmajugra önkormányzata a nemrég választott első, saját háziorvosának munka- és élet- körülményeiről is gondoskos- kodni akar, a megnyugtatóbb betegellátásért. Mindenekelőtt a rendelő fel­újítását, korszerűsítését kíván­ják a községben megoldani. A felszerelés legszükségesebb gyarapítása már meg is kezdő­dött az egészségügyi létesít­ményben, a továbbiakban azonban a helyiségek, az épület rendbetételére, csinosítására is sor kerül. Egyidejűleg a doktor jelen­legi bérleményének szolgálati lakással történő felváltásával is foglalkoznak. Ehhez befejezet­len, viszonylag újnak mondható családi házat vásároltak, amit majd továbbépítenek, s ellátnak a még hiányzókkal. Az orvosi rendelő, s a vele csaknem szomszédos szolgálati lakás munkáira még a tavasszal együttesen írják ki a pályázatot a kivitelezők versenyeztetésére. A győztes pedig mielőbb hozzá is lát majd a feladatokhoz. Mint Godó Ferencné pol­gármestertől megtudtuk: az in­tézmények fenntartása mellett az említettek jelentik a szembe­tűnőbb fejlesztéseket Halmajug- rán az idén. S ha netán többre is futja még a költségvetésükből, az utak helyreállításával, jobbá tételével törődnek. A faluszépítésnél minden eddiginél jobban számolnak a közhasznú munkásokkal, akik­ből ebben az évben ötvenet fog­lalkoztatnak, s közülük az első tizenhét már osztozik is a tenni­valókon. (gy-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents