Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

1996. március 5., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Önkormányzati ülésekről jelentjük Vékonyka községi pénztárcák Báli hangulat Parádfürdön A járóbotok némelyike árván maradt... Olyan időszakban járt nálunk, amikor mind­nyájan elkeseredettek voltunk. Látogasson meg minket újra, most, amikor már ismét vi­dáman ün­nepelünk, mert bizony ránk fér egy kis önfeledt mókázás. Ezekkel a szavakkal invitáltak a parádfürdői Idősek Szo­ciális Ott­honának mulatsá­gára. Délelőtt tíz órakor megtelt a „foglalkoz­tató”, a százhúsz bentlakó közül min­denki, aki járóképes - alig lehetnek ötvenen -, mind he­lyet foglalt a székeken, hogy a vidám produk­ciókat megtekintse. Az óvodások körtánca nyi­totta meg a sort, majd a gondozók adták elő Pi­roska és a farkas történetét, majd a Magyar vészhelyzetet, s számtalan más bohókás jelene­tet. Az igazi meglepetést azonban a „lakoda­lom” jelentette. Néhány évvel ezelőtt valódi lagzi is zajlott a falak között, s a nénik-bácsik többen is elsuttogták: ugyanolyan jó a hangu­lat, mint akkor volt... Lassan egyre melegebb lett a teremben, s bizonyára nemcsak az időközben megérkezett olajszállítmánynak köszönhetően. Bizony, még egyik-másik nélkülözhetetlennek tűnő já­róbot is árva maradt: ha öregesen is, de táncra perdült a gazdája. A közös éneklés után az ebédlőben elfogyasztották az ünnepi ebédet. Az igazgatónő örömmel nyugtázta: megérte a hetek óta tartó készülődés, és biztos, hogy még legalább annyi ideig boldogan mesélik majd egymásnak a látottakat, hallottakat az otthon idős lakói. És olyankor majd mosolyognak. És az jó, mert értük történik minden. Értük, akik a pa­rádfürdői szociális otthonban találtak békés, nyugodt öregségre... ..És tapsra lendültek a kezek... Bár van nekem családom, de nagyon kö­szönöm, hogy itt lehetek, és köszönöm mindenkinek ezt a szép napot... Kép és szöveg: Suha Péter Többmilliós nyereség az erdőből Körzetünk több településének képviselő-testülete is ülésezett az elmúlt napokban. Mindenhol az idei költségvetés képezte a tanácskozások fő témáját. Ösz- szeállításunkban igyekszünk bemutatni, hogy hol milyen ke­retek között „költekezhetnek”. Kisfüzesen A tavalyihoz hasonló összeg áll rendelkezésre a település mű­ködtetéséhez. Összesen 5,2 mil­lió forintból gazdálkodhat a község, aminek a nagyobb ré­szét az állami normatív támoga­tások jelentik. Mátraderecskén Igen szűk keretek között gaz­dálkodnak az idén. A község teljes költségvetése 156,2 mil­lió forint, amelyből a megkez­dett szennyvízberuházás költ­ségeit is fedezni kell, így más fejlesztésre már nem vállalkoz­hatnak. Amint azt dr. Kadlott Csaba jegyző elmondta: min­denképpen sikerként értékel­hető azonban, hogy hitelfelvé­telre nem lesz szüksége a tele­pülésnek. Sírokban Lakatos István polgármester adott tájékoztatást a község kasszájának állapotáról. Mint mondta, az intézmények mű­ködtetésére fordítják a 98,3 mil­lió forintos költségvetés legna­gyobb részét. Emellett a szennyvíztelep bővítése lesz a község idei legjelentősebb be­ruházása, amelyhez a „saját erő” egy részét sikerült biztosí­tani, a további szükséges ösz- szegeket pedig pályázat útján kísérlik meg előteremteni. Megtudtuk még, hogy a bevé­teli terv igen feszített, s egy esetleges bevételkiesés könnyen felboríthatja a rendszert. Ugyancsak aggódásra ad okot a nettó finanszírozási rendszer. Recsken A korábbi ciklusban megtett ésszerűsítési lépéseknek kö­szönhetően az idén nem kerül sor az intézményeknél további megszorításokra. A község tel­jes gazdálkodására 238 millió forint van, de mint Varró Gyu- láné jegyzőnőtől megtudtuk, ebben már benne foglaltatik a szennyvízberuházás folytatá­sára, illetve a már megépült tisztítótelep működtetésére szánt összeg is. Ez utóbbi tar­talmazza a társult községektől átvett, valamint a céltámoga­tásból származó pénzeket is. A „csupasz” költségvetés 113,6 millió forint, 16 százalékkal több a tavalyinál. Fontosnak tartotta elmondani a jegyzőnő, hogy a bevételek aránya meg­változott, immár az állami tá­mogatások képezik a befolyó összegek kisebb részét. Erdőkövesden Az átlagosnál talán valamivel biztatóbb a helyzet, hiszen a képviselők a költségvetési ren­deletben eredetileg meghatáro­zott összegeket még „megfejel­ték” a sportkörnek adandó 200 ezer, az általános iskolának a tornaszoba kialakítására 150 ezer, a Pétervásárai Városi Te­levíziónak 50 ezer, és a helyi művelődési háznak ugyanek­kora pluszkerettel, valamint a lakástámogatási alapot is meg­emelték szintén félszázezer fo­rinttal. Összesen 16 millió fo­rintból gazdálkodhat az idén Erdőkövesd, s mintegy egymil­lió forintos tartalékot is sikerült képezni, (s. p.) A tervezettnél mintegy fél órá­val később kezdhette meg éves beszámoló közgyűlését a Tar- naleleszi Erdőbirtokossági Társulat. Ugyanis a meghívot­tak egy része már szavazati joggal rendelkező alapító tag volt, míg többeket éppen ez az ülés avatott társulati taggá. Mi­után dr. Dürgő József ügyvéd segítségével sikerült tisztázni a szavazati jog körüli vitákat, az alapszabály módosításának ja­vaslatával elkezdődhetett a közgyűlés. Korábban az elnök­ség hatáskörét egymillió forin­tos üzletkötési maximumban szabták meg, s a módosító in­dítvány ennek hárommillió fo­rintra emelését célozta, amit a közgyűlés el is fogadott, lévén a gyakorlat igazolta a lépés szük­ségességét. Ezt követően az elnök be­számolóját hallgatták meg. Bozó László elmondta, hogy sok vád érte a vezetést bizo­nyos erdőrészek tarra vágatásá- ért, pedig ezek a területek való­ban elöregedett akácosok vol­tak, s tudvalevő, hogy ez a leg­értéktelenebb fafajta. Az üzleti tervben megfogalmazottak sze­rint mindössze 24 hektáron tör­tént kitermelés és 117 hektáron ápolás. így a társulat tiszta nye­resége 2,8 millió forint. Mint elhangzott, a gazdálkodást megnehezítik a tájvédelmi kör­zet szigorúbb szabályzói, a munkákhoz az erdőfelügyelő­ség és a környezetvédelmi fel­ügyelőség engedélyét is meg kellett szerezni. A következő évi terv meg­szavazása után a tisztségviselők megválasztására került sor. Az elnökségi tagok mindegyikének bizalmat szavaztak csakúgy, mint az egy évvel ezelőtt meg­választott felügyelőbizottság­nak. Ez utóbbiban azonban Ko­vács Oszkár lemondása miatt új jelölteket kellett állítani, akik közül Kovács Nándor kapta a szavazatok túlnyomó többsé­gét. A tagság tiszteletdíjat álla­pított meg a vezetőségnek, amit csupán egyetlen hozzászóló ki­fogásolt. Az utolsó napirend keretében történt meg a tavaly április után erdőhöz jutottak felvétele a tár­sulatba. A százhuszonkét új tag nem csupán Tamalelesz lakói közül került ki. Az „idegenek” - Egerből, Egerbocsról, Kő- kútpusztáról - elismerésüket fe­jezték ki az eddigi eredménye­kért, s hangsúlyozták: úgy ér­zik, jó kézben tudhatják szerény vagyonukat. Az elnökség a közgyűlés vé­gén határozott az aranykorona­értékek - az újabb tulajdon- szerzést követő - átszámolásá- ról, Jjogy így a tagok között igazságosan oszthassák majd szét a jutalékot. Kovács Mária Erdöbirtokosságról Mátraderecskén A Heves Megyei Vállalkozói Központ, a Pétervásárai Vállal­kozás- és Térségfejlesztési Iroda szervezésében Erdőkeze­lés, erdőbirtokosság, erdőgaz­dálkodás címmel fórumot ren­deznek Mátraderecskén csütör­tökön délután 5 órától a pol­gármesteri hivatal tanácstermé­ben. Az erdőtulajdonosokat Óvári Ilona erdőmémök és dr. Berente Tibor jogász látja el hasznos tudnivalókkal. Ivádon is napirenden a költségvetés Ivád önkormányzata holnap délelőtt 9 órától tartja soron következő ülését a helyi pol­gármesteri hivatalban. A képvi­selők az idei költségvetést vitat­ják meg, és várhatóan el is fo­gadják azt. Klubhelyiség a recski romáknak A recski cigány kisebbségi ön- kormányzat támogatására az idén nem pénzt adott a telepü­lési testület, hanem a kisebb­ségi irodával szomszédos, va­lamikori üzlethelyiséget en­gedte át számukra. Közmeghallgatás Kisfüzes községben A falu polgárait pénteken este 6 órára várják közmeghallgatásra Kisfüzes vezetői. A fórumon a múlt évi eredményekről, vala­mint az idei tervekről tájékoz­tatják a község lakóit. Pétervásárai Városi Televízió Március 5-11. Hétfő: 16.00-24.00: Szív Tv Kedd: 16.00-24.00: Szív Tv Szerda: 16.00-24.00: Szív Tv Csütörtök: 16.00-24.00: Szív Tv Péntek: 16.00-24.00: Szív Tv Szombat: 14.15: Kilátó; 15.15: Híradó; 15.30: Óvodások tavasz­váró ünnepsége; 16-24.00: Szív Tv Vasárnap: 14.00: Híradó (ism); 14.15: Biliárdverseny Erdőköves­den; 14.30: Hét éve város Pétervá- sára; 16.00-24.00: Szív Tv Hétfő: 16.00-24.00: Szív Tv Rossz szomszédság - török, vágok Nem pusztán a szójátékra ösztönző hajlam adta a címet az alábbi történetnek. A török átok szentdomonkosi megtestesülése ugyanis valóban rongálássá fajult. Legalábbis ez derült ki pa­naszos olvasónk történetéből. Mint elmondta, négy éve verte meg az isten új szomszédjával, aki azóta folyton zaklatja mocskolódó leveleivel - amelyek mel­lesleg hemzsegnek a helyesírási hibáktól -, s ez mind nem elég, a kertjébe rozsdás szögek tömkelegét, köveket, üvegeket dobál át, trisóval szórja le a paradicsompalántákat, és legújabban már a temetőben is megrongálta a családi síremléket. Az ügyben folytatott szabálysértési eljárás során elmarasz­taló határozat született becsületsértés és szándékos rongálással elkövetett, tulajdon elleni szabálysértés miatt. Tízezer forint bírság megfizetésére kötelezték az idős fél fit. Azóta semmi sem változott. A szenvedő szomszéd a nyilvánosságtól reméli, hara­gosa magára ismer - már ha olvas egyáltalán újságot - , s el- szégyelli magát... Hogy erre mennyi esély van, annak megítélése nem kíván kü­lönösebb jövőbe látó tálentumot. Hiszen a hivatalos iratban is benne foglaltatik: „óvó, nyugtató eljárásunk ellenére a felek között a feszültség változatlanul megmaradt..." Majd elfeledtem: a „felek" együttesen cirka százötven éve­sek. Mint a török átok... (suha) Aki a recski kutatásokat elindította Floridai beszélgetés Kisvarsányi Gézával Forró augusztusi nyár Sarasotában. A frissen felavatott Ma­gyar Ház zsúfolásig telve. Szinte lehetetlen, hogy ennyien kí­váncsiak a magyar szóra és zenére - gondolom, amikor egy ősz hajú úr lép hozzám. „Engem erős szálak kötnek Egerhez”- mondja. S aztán megegyezünk, hogy a gyimesi - moldvai - bukovinai magyarok vándorlásának lezárása után találko­zunk egy nagyobb lombú pálmafa alatt. így történt. És Kis­varsányi Gézával azon a forró augusztusi napon Heves me­gyei emlékeinek nyomába eredtünk. Jegyzőklub Sirokban Holnap délelőtt 9 órakor a si- roki polgármesteri hivatalban találkoznak Pétervására és kör­zete - a meghívók szerint 22 te­lepülés - jegyzői, az immár ha­gyományosnak mondható jegy­zőklubban. Az összejövetelen ezúttal a vállalkozói igazolványokkal, a telepengedélyekkel, valamint a szerencsejátékokkal kapcsola­tos hatósági ügyintézés min­dennapos gondjairól, lehetősé­geiről cserélnek tapasztalatokat a szakemberek. A Heves Megyei Közigazga­tási Hivatal főosztályvezetője, Forgácsáé dr. Orosz Valéria, valamint Bencs Éva főmunka­társ is segítségére lesz ebben a települések „törvényességi őre­inek.”-Életem legszebb utcája a mai napig is a Bajza utca, leg­szebb háza a 3-as szám alatti, ahol éltem. Eger volt sokáig az otthonom, ott voltam gyerek. A Dobó-gimnáziumban érett­ségiztem 1944-ben. Először 1946-ban kerültem tartósabb időre is távol Egertől: a máso­dik világháború befejezését követően még három év orosz hadifogsággal is megtoldották az addigi keserveket. Életben maradtam, s hogy mihamarább felejtsek, beiratkoztam az ELTE-re. Diplomaszerzés után 1952-ben tanársegédi állást vállaltam az egyetemen, a gaz­dasági tanszéken. A Nehéz­ipari Minisztérium következett ezután, s legjelentősebb mun­kám éppen Heves megyébe vitt vissza. Főgeológusként le­hetőségem volt arra, hogy a recski kutatásokat elindíthat­tam 1955-ben. Rendkívül gaz­dag mélyérc-telepet fedeztünk fel, amely 2-3 milliárd dollárt ért akkoriban, aranytartalma pedig 600-700 milliót. Sajnála­tos, hogy az ország nem tud bánni rendkívüli értékeivel...- 1956-ban távoznom kellett az országból egy rövid beszé­dem miatt. Új hazát kerestem, ahol élhetek. Amerika befoga­dott és munkát kínált. Kutatá­saimat itt folytattam tovább. Tagja lehettem a világ legna­gyobb ón- és cinktelepeit fel­fedező csoportnak. Egyetemi tanár lettem előbb Missouri ál­lam geológiai tanszékén, majd ugyanitt professzorként dol­goztam 30 éven át, 1966-tól 1992-ig. Másfél éve költöztem feleségemmel Sarasotába, ahol hosszú, nyugalmas éveket sze­retnénk eltölteni.- Hogy mi maradt meg ben­nem Egerből, és mit szeretnék csinálni szülővárosomban? Él még ott néhány gyermekkori barátom, sőt rokonom is. Az unokahúgom férje például, Pásztor Árpád, aki a Suzuki - kereskedéssel foglalkozik. Az­tán ott él a világ legjobb borké­szítője, Tóth János, volt Heves megyei főgyógyász. Arról álmodozom, milyen jó lenne, ha valaki segítene ne­kem ott Egerben, és a két város - Eger és Sarasota - között egy tanszéken testvérvárosi kap­csolatot hoznánk létre, aztán valahogy megépítenénk egy repülőteret is, mely a világhír ftp röpítené ezt a hegyek közé bujt várost. Be kell kapcsolni Egert a nemzetközi forga­lomba - így lehet előrejutni igazán. Ami azonban ma már biz­tos: érettségi találkozót szer­vezünk minden nyáron. Én ott leszek, s ha valakit érdekelnek a terveim, álmodjuk tovább - együtt. Sziki Károly Történt már valódi menyegző is az otthon falai között, s a mostani annak hangulatát idézte

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents