Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-05 / 55. szám
6. oldal Horizont 1996. március 5., kedd Egriek is képesek és készek a megépítésére Nem mondhat le a város egyszerűbb, de olcsó fedett versenyuszodáról - Nem épül a Makovecz-uszodaV. Még a minap is arról kaptunk hírt, hogy az egymilliárd forint körüli fedett uszoda pénzének előteremtése jó ütemben halad, s időben(?) megvalósul az egriek álma. A múlt hét keddi közgyűlésen kiderült, hogy nincs rá pénz. Hajdanán, a ’70-es évek végén, amikor elsőként felvetődött, hogy a nem is oly rég épített fedett uszodát be kell zárni, a közvélemény a felelősök megnevezését követelte. A régi fedett uszoda sorsa az ÉVM-nek (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak) is kellemetlen volt, mert a tárca tervezőintézete tervezte és ÉVM-vállalat kivitelezte. Ábrahám akkori miniszternek is időre volt szüksége. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat akkori igazgatója megegyezett vele, hogy 2-3 évig, amíg megszervezik a tolótetős, 120 másodperc alatt nyitottá vagy fedetté tehető, francia fedettuszoda-modell gyártását, addig megkíséreljük üzemképes állapotba hozni a régit, két ütemben. Az elsőben megállítottuk a süllyedést, a másodikban javasoltuk a teljesen korrodált álmennyezet cseréjét műanyagra, s az ablakok cseréjét. Az utóbbira már nem került sor, mert az álmennyezetet tartó vasak tönkrementek, az épület életveszélyessé vált, fel kellett robbantani. A felvételen a Fradi-versenyuszoda építése látható, azt is Heves megyeiek emelték A közvélemény nem tudja: az akkori minisztertől konkrét ígéret volt arra, hogy hozzásegít bennünket az említett Boden Chafenneur francia típusú csarnok know-how-jának megvásárlásához, OVH, OTSH, ÉVM fejlesztési célprogrampénzekből finanszírozva. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (ezentúl: Tanép) a gyártás jogát megkapva, tovább értékesíthette volna azt harmadik országba is. Ilyen, még ma is modemnek számító, nyitható csamokfelé- pítményt lehetett látni karácsony táján az Eurosport párizsi közvetítésében. Abban az időben Mihucz János, az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) akkori főmérnöke szemléltető filmen mutatta be az uszodatípust itt Egerben. Elsőként a Tungsram (vagy Vasas Izzó) kapott volna ilyen csarnokot. A megyei vezetés „sugallatára” - mint profilgazda - azt terveztük, hogy az említett közös fejlesztéssel másodikként Egernek fedett uszodát építünk referenciában, miután a város költségvetését az igen leterhelné. Terv szerint az objektum nagy részére a kisegítő létesítmények finanszírozását vállalkozásba adtuk volna. A máshol épített uszodáknál általunk adott árengedményt pedig az OTSH támogatásként adta volna vissza az épülő egri fedett uszodához. Abban az időben ez már be is indult, hiszen közvetlen munkatársam hozta az OTSH üzenetét, hogy a már megépült árengedményes uszodák miatt kétszer kétmillió forint támogatás írásba foglalása ügyében keresse őket illetékes a megyétől. Az építés is megkezdődött. A volt fedett uszoda melletti térségben elkészült az úgynevezett tanmedence állítható vízmélységre, feszített víztükörre tervezett szerkezete, mely 17 év után is ott áll befejezetlenül, szeméttárolóként. A vállalat felett megjelenő vihar akkor elsöpörte ezt az elképzelést, pedig már finanszírozási forrásaiban is összeállt a beruházás. Valójában ez nem is az ő ügyét képezte. A Tanép ettől függetlenül építette az úszómedencéket. Az 1990-es önkormányzati választások után napirendre került újra a fedett uszoda megépítése. Az egri képviselő-testületnek kár volt kihagyni azt a lehetőséget - ha tudott róla -, hogy a tulajdonos jogutódjaként felügyeli azt a Tanácsi Építőipari Vállalatot, amely a ’80-as évek elején Zalaegerszegtől Batto- nyán át Ózdig arra felkészülten, az úszómedencéket szinte egyedül építette az országban. Az OTSH kijelölt uszodaépítő cége volt. Ez időben 11 helységben, helyenként több medencét is épített a cég. Köztük verseny- uszodákat (például a Fradi-versenyuszoda, vagy az öttusa-válogatott versenyuszodája). Ezek általában wiesbadeni rendszerű, feszített víztükrű, vízszűrős, vízforgatós létesítmények, esetenként Buchtal csempeburkolatú, a svájci S1KA szigetelőanyagával készültek. Az akkori legkorszerűbb medencék voltak, olcsó áron építve (a Fradi-versenyuszodát például 14 millió forintért vállalta a cég). Az építő bármilyen uszodai medence és felépítmény megépítésére képes volt. **• Az uszodaépítés eszközrendszere még néhány éve is érintetlenül rendelkezésre állt a Sas úti telepen. Részben talán ma is. Az uszodaépítés szellemi tőkéje, a kivitelezésben résztvevő, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberei ma is elérhetőek. Itt élnek városunkban. Kiváló szakmai gyakorlattal Handó István fő-építésvezető vezényelte az építkezéseket, aki ugyan nem kapott akkor Állami Díjat, mint Makovecz Imre, de kapott Eötvös-díjat, amit súlyánál fogva szintén a Parlamentben adnak át, kiváló műszaki fejlesztési tevékenység elismeréseként, azonkívül ért az uszodaépítéshez. Kiválóan segítette az ő munkáját Gulyás János építésvezető, Ferenc M. és Kovács Imre művezető. Hogy én erre miért rakom voksomat ilyen biztonsággal? Ezt azért tehetem, mert az építő cég gazdasági igazgatója voltam akkoriban. Nagy kár, hogy a város vezetői a ’90-es évek első harmadában nem ismerték fel, hogy a 24. órában a rendelkezésére álló előbbi lehetőségek igény- bevételével építsenek gyorsan olcsó, megfelelő fedett uszodát, mert már akkor lehetett prognosztizálni, hogy az ország nagyfokú elszegényedés előtt áll. Véleményem szerint a drága Makovecz-uszoda építésének a lehetősége már ekkor „elszállt” . *** Évtizedek óta problémája Eger vezetésének a nyomornegyedek jelenléte. Bár beszélni nem illett róla, azért a városban lakók tudják: léteztek, léteznek olyan városrészek, lakótelepek, épületek, amelyek az emberi élet minimális feltételeinek sem felelnek meg. Az Oncsa-telep, a Verőszala, az Arnyékszala - írta a helyi sajtó. Minap az Express önkiszolgáló étteremben ebédem elfogyasztása közben láthattam, hogy idős, nyugdíjas házaspár - nem a tütüs lumpen, hanem érzékelhetően a társadalom által elszerencsétlenített - jelent meg az étteremben. Az öreg leült egy asztalhoz, háttal a térségnek, mintha szégyellné magát, a mama beállt a sorba. Később visszatért az öreg asztalához, kezében egy tányér, melyen kagylótészta (csak köret), szafttal leöntve. Megette a felét, majd a tányért áttolta párjának, aki a maradékot elfogyasztotta, s távoztak. 37,10 forintot költhettek a kettőjük ebédjére. A Foglár utcában, felfelé a lépcsőn, a Domus Áruház mellett, ott jobbra fent a beton alatt látható jó időben a hullámpa- pír-„szálló”, s a kóbor macskák itatására szolgáló edényke. Összkomfort. A macska kell, hogy elriassza a patkányt, hogy az ne a szállóvendég lábát rágja éjszaka. Ha hidegedik, megtelik a váróterem. Eger belvárosában található olyan utca, melynek nincs szilárd kőburkolata. Szakadozott szociális háló, Bokros-csomag. Már ugyan Bokros nincs, de a csomag marad. Helyzetképek, melyekkel napról napra együtt élünk. Értékalkotó drága uszoda. Azt, hogy az építészszakma jobban szereti a „stukatort”, mint a betont, eddig is tudtam. No de hát van egy rideg környezeti valóság. *** Gazdag ez a város? Én magam ugyan nem tanultam építéstörténetet, de annyit tudok, hogy az építési kedv, a mennyiségi és minőségi építkezés is, mindig függvénye volt a makrogazdaság helyzetének. A kirakatban elhelyezett Makovecz-uszoda makettjét nézve eszembe jutott, hogy milyen lehet az olimpiára épített atlantai. Amikor a tévé bemutatta az olimpiai létesítményeket, látva az ottani uszodát, az jutott eszembe, hogy ilyen „szegény” Amerika. Maradandó szép létesítményeket csak sok pénzből lehet építeni. Az az érzésem, hogy fe- dettuszoda-építésben az ön- kormányzat vezetésének szakmai támasza nagyon sekélyes, vagy nem korrekt. Ázt gondolom, az önkormányzat nem járta körül kellően annak idején a reálisan megvalósítható, megjelenésében sem elvetni való - a Guinness rekordok könyvében ugyan nem jegyezhető -, de műszakilag jó uszoda megépítését. Uraim, agymosásra van szükség, s át kell gondolni a fedett uszoda építésével kapcsolatos összes elképzelést, mert fedett uszoda kell! Azt gondolom, hogy már rég össze kellett volna hozni egy olyan kávéházi kerékasztal-társaságot, amely az uszodaberuházásban tiszta kezű jártassággal bír. E társaságban legyen beruházó, tervező, kivitelezési termelésirányító, beruházási pénzügyes és vállalkozáshoz értő építésgazdasági szakértő. E társaság tagjai városunkat lakó, azt szerető, felsőfokú végzettségű szakemberek legyenek, akik a kávéházi asztalukhoz csak úgy ülhetnek le, hogy kávéjukat is maguk fizetik, és felelős, korrekt szakvéleményükért soha senkitől egy fillért nem fogadhatnak el. Ők semmi mást nem tehetnének, csak összegzetten ajánlanak a polgármester úrnak. Egyes, magukat szerető képviselőkből álló testületnek, ahol kevés a konfliktushelyzet - igaz, más is -, nem szabad lenne eltűrnie a fedett uszoda körüli langyosvizes toporgást. Ezt Eger választópolgárai nem biztos, hogy pozitívan honorálják. A Makovecz-makettet ismerve, ha valaki a létesítmény „levetkőztetésével” vádolna, azt üzenném, hogy a boltívekkel összekötött kis tornyokat akkor is a medence köré lehet építeni, ha Egerben is majd kolbászból fonják a kerítést. Újra kell uszodaügyben dönteni, mert ahogy az 1996-os költségvetést tárgyaló önkormányzati közgyűlésen elhangzottak és egyéb közgazdasági jelenségek következtetni engedik, Egernek így a következő 15 évben biztos nem lesz fedett uszodája. Nem a névhez kell ragaszkodni, hanem a bizonyított szakértelemhez. Városunkban élő, azt szerető építők ma is képesek, készek műszakilag élenjáró fedett uszodát építeni, lényegesen olcsóbban. Reálisan elérhető fedett uszoda építésében kell gondolkodni, hogy gyermekeink, unokáink ne narkózzanak, hanem ússzanak. Senkit nem szerettem volna megsérteni, csak - ha tudtam - gondolatot ébreszteni. Rudinszky József Eger, Barkóczy u. 8. Városképbe illeszkedő fedett uszodára van szükség >yA források előteremtésében számítunk a vállalkozásokra, a gazdálkodószervekre és a lakosságra is” Tisztelt Rudinszky Úr! Nagy örömmel és lelkesedéssel olvastam írását az uszoda- építésről. A cikk alapgondolatával, miszerint a lehető leggyorsabban egy megfelelő fedett uszodát kell Eger város lakosságának, fiatalságának biztosítanunk, teljes mértékben egyetértek. Cikkében vannak olyan javaslatok is, melyek megvalósítását én másképp gondolom. Az uszodaépítés történeti áttekintését tartalmazó gondolataihoz annyit sajnos hozzá kell tennem, hogy sem a tanácsi építő vállalat utódszervezetei, sem az OVH, OTSH, ÉVM nem tudja ma már az akkori „ígéreteit” beváltani. Képviselő-testületünk nem hagyott ki semmilyen kínálkozó lehetőséget, mert soha nem volt tulajdonosa a tanácsi építőipari vállalatnak, a részben felszámolás alatt álló utódszervezeteiben is csak kisebbségi tulajdonrésszel rendelkezik. Ennek a ténynek azonban semmilyen összefüggése nincs az uszoda építésével, hiszen a kivitelezésre mindenképpen versenytárgyalást írunk Id. Egy 50 méteres fedett versenyuszoda építése semmilyen körülmények között nem olcsó. A beruházási költségek több mint 90 százaléka bármely azonos műszaki színvonalú létesítménynél jelentkezik. Nem fogadom el azt az állítást, hogy a Makovecz Imre által tervezett uszoda a szépsége miatt drága. Véleményem szerint Makovecz Imre tervei - az esztétikus megjelenés mellett - magas technikai és technológiai szinten megoldott, jól használható uszodát tartalmaznak. Sajnos, tudomásul kell vennünk, hogy nem létezik olcsó, nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas, 50 méteres medencével, 1200 fős lelátóval, tanmedencével és a szükséges kiszolgáló létesítményekkel rendelkezőfedett uszoda. Nem értek Önnel egyet abban, hogy ha valami szép, akkor drága is. Az elmúlt évtizedek során sok olyan létesítmény épült, melyek a költségtakarékosságra hivatkozva csúnyák, funkcionálisan roszszak, szerkezetileg elhibázot- tak lettek. Jó példa erre az Ön által is megemlített fedett uszoda, ami az építésekor valóban „olcsó” volt, de bontásáig az építési költségek többszörösét kellett felújítására fordítani. Megítélésem szerint Eger város nem engedheti meg magának, hogy újabb, felelőtlen költségcsökkentési kísérletek eredményeképpen olyan uszodát építsen, mely nem felel meg a mai kor követelményeinek, nem biztosítja a város lakossága részére a sokrétű használatot, nem elég üzembiztos és energiatakarékos, és nem illeszkedik a városképbe. Véleményem szerint is szükség van egy olyan műszaki, gazdasági, pénzügyi tanácsadó szervezetre, amely az uszodaépítés rendkívül bonyolult, szerteágazó és magas szakmai felkészültséget igénylő feladatát összehangolja. A kávéházi asztaltársaság helyett ezzel a munkával egy olyan profi szervezetet kívánok megbízni, akik megfelelő díjazás ellenében felelősséggel vállalják ennek a munkának az elvégzését. Mindkettőnket a tenniaka- rás, a jobbító szándék vezérel, ezért köszönöm Önnek, hogy ismételten ráirányította a figyelmet az uszodaépítésre. Úgy gondolom, a múlton való rágódást le kell zárnunk, és figyelmünket az uszoda megépítésére kell koncentrálnunk. Az anyagi erőforrások előteremtése a mai nehéz gazdasági helyzetben nem kis nehézséget fog okozni. A források előteremtésében számítunk a városban működő vállalkozások, gazdasági szervezetek és a lakosság támogatására is, az állami és önkormányzati források mellett. Mert az Ön szavaival élve: ,jedett uszoda kell”. Az uszoda épüését, mint Ön is tudja, a szívemen viselem, ezért javaslom, hogy ameny- nyiben ténylegesen a segítő szándék szól Önből, a jövőben ne csak az újság hasábjain, hanem személyesen is beszéljük meg a tennivalókat. Üdvözlettel: dr. Ringelhann György
