Heves Megyei Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-02 / 53. szám

1996. március 2., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete A Visontai Mezőgazdasági Szövetkezetnek az elmúlt év novemberétől működő új palackozója már külföldre is tölti a gazdaság borait. Az első idegenbeli megmérette­tésre március 14-én Hollandiában, a hágai nemzetközi bornapon kerül sor. fotó: gyóni gyula Visontáról - Hágába Nem rossz üzlet az önkormányzati sífelvonó A mostani téltől - megírtuk már lapunkban - Mátraszentimre önkormányzata üzemelteti a szentistváni sífelvonót. A nép­szerű sportlétesítmény eszmei áron került az energiaipartól községi kezelésbe, így a felső­mátrai települések közös kasz- száját igazából csak a működte­tés költségei terhelik. Ugyanek­kor - mint Stuller András pol­gármestertől értesültünk - a szokatlanul hosszú havas idő­szak is kedvez az új vállalko­zásnak. Évtizede nem bizonyult ilyen tartósnak és nagynak a le­hullott csapadék, ami most sí- zönek, szánkózónak egyaránt meglehetősen régóta kellemes szórakozást biztosít. Persze, a bevétel igen kiszá­míthatatlan. Amíg a hétvégeken nincs gond a forgalommal, hét közben már igencsak hullámzik az érdeklődés a felvonó iránt. Jóllehet, akár 20-30 vendég számára is üzembe helyezik a berendezést, a sajátos szállító- eszköz gyakran pihenésre kényszerül. Nemegyszer elő­fordul, hogy igénybevétel hiá­nyában délelőtt szüneteltetni kell a vontatást, délutánra azonban ismét annyian össze­gyűlnek, hogy újra szükséges a szolgálat folytatása. Ám ennek ellenére is fedezte még a fizet­ség az önkormányzat kiadásait. Sőt - ha még legalább két jó hétvégére számíthat az üzemel­tető - némi nyereség is lesz a községi gazdálkodás könnyíté­sére. (gy-) Segítség a hidasiaknak Ludas önkormányzata is szét­osztotta a fűtéstámogatásra biz­tosított központi pénzösszeget. A juttatás csaknem félmillió fo­rintjával együttesen mintegy öt­ven igénylőt segítenek a pol­gármesteri hivatalból. Mint megtudtuk: egyrészt a még mindig olajjal fűtők élve­zik majd a könnyítést, másrészt pedig az egyéb energiahordo­zót használók részesülnek az anyagiakból, rászorultságuk alapján, differenciáltan. Ilyen­formán a megítélt juttatás 4-13 ezer forint között változik. Az erről szóló értesítéseket e hét elején postázták. A pénz át­vételére pedig a jövő héttől ke­rülhet sor a községházán. Ha a télnek - remélhetően - lassan vége is már, a kiutalás minden bizonnyal valamennyi segélyezettnél jól jön, március­ban sem késő. Hgy-) Autópályadíj - gyöngyösi szemmel Az elmúlt hetek vitái az M3-as autópályán tervezett díj beve­zetéséről Gyöngyösön is visszhangot váltottak ki. Noha a gö­döllői és a hatvani szervezkedésekhez hasonló akcióról nem tudunk, az alábbi körképünkből kiderül, hogy a kormány­zati szándékot a Mátraalján sem igazán díjazzák. Dr. Fodor Gábor, Gyöngyös és térsége országgyűlési kép­viselője: - A magam részéről jogosnak érzek minden tilta­kozást, amit az autópályadíj tervezett bevezetésével kap­csolatban tapasztaltam. Az in­tézkedés igenis hátrányosan érinti a régiót. Tisztában va­gyok azzal, hogy elkerülhetet­len, ezzel együtt is több ténye­zőt át kellene gondolni. Cél­szerűbb és igazságosabb lenne, ha már a füzesabonyi szakasz elkészülte után vetnék ki, hiszen köztudott, hogy az adófizetők már egyszer a zse­bükbe nyúltak a jelenlegi pá­lya építésénél. A kérdés másik része a díj a mértéke, amelyről nem egy változat forog közszá­jon. Több alkalommal is fel­vettem a kapcsolatot a közle­kedési tárca vezetőjével, Lotz Károllyal a vitás kérdések tisz­tázása és a probléma mielőbbi megnyugtató megoldása érde­kében. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy az autópálya végre kerülje el a várost, hiszen az átmenő forgalom rendkívüli környezeti terhelést jelent a környéken élőknek. Hiesz György, MSZP-s par­lamenti képviselő: - Pártszí­nektől és szimpátiától függet­lenül igazából senkit sem ér­hetett váratlanul, meglepetés­ként az autópályadíj gondo­lata. A kérdés inkább a beveze­tés hogyanja. Mindennek csak úgy van értelme, ha megfelelő szintű hatástanulmányok elő­zik meg. Figyelembe kell venni a fizetőképes keresletet, s számolni kell azzal, hogy a szegényebb rétegek rászaba­dulnak a mai 30-as útra. En­nek beláthatatlan következ­ményei lennének Hatvan, Gö­döllő, Kerepestarcsa és szá­mos környékbeli település számára. Érdemes lenne olyan bérleti rendszert kidolgozni, ami lehetővé tenné, hogy a Budapestre ingázóknak ne kelljen feladniuk munkahe­lyüket csak azért, mert a több­letköltségeiket már nem tud­ják fizetni. Régóta sürgetjük az M3-as további építését, mert remél­jük, hogy a beruházás össze­kapcsolódik a térség felzárkó­zását elősegítő programokkal. Nyomortelepekre ugyanis nem érdemes autópályát épí­teni. Szabó Gyula, Gyöngyös polgármestere: - A képviselő- testület ebben az ügyben nem foglalt állást, így csak a ma­gánvéleményemet mondha­tom el. Gyöngyösön a prob­léma nem úgy jelentkezik, mint Hatvan vagy Gödöllő esetében, mivel a mi városun­kon jelenleg is keresztülmegy a 3-as út. Nyilvánvaló, hogy az autópálya megépítését kö­vetően ettől csak kisebb lehet a forgalom, és ezzel együtt a környezeti terhelés is. Tudomásom szerint olyan hangok is vannak a városban, amelyek távolról sem üdvöz- lik ezt a jövőbeli állapotot, mondván, hogy attól a kis ide­genforgalomtól is elesünk, amely eddig bevételt jelentett. Én nem osztom ezt az aggo­dalmat, aki Gyöngyösre akar jönni, az ezután is betér hoz­zánk. Ami a díjat illeti, bizonyos ellentmondást érzek a retorika és a valóság között. Állandóan azt hangoztatják, hogy az or­szág északkeleti régióját fel kell zárkóztatni. Ha így van, akkor valamiféle pozitív disz­kriminációra lenne szükség, és nem újabb terhekre. Tudomá­sul vesszük a kötelező jelleget, de a mértékről lehet és kell is vitatkozni. Tóth Béla, a Mátra Volán Rt. vezérigazgatója: - Jelenleg még nagyon ellentmondó hí­rek vannak a pályadíj beveze­tésének időpontjáról, ezért nem készítettünk hatástanul­mányt. Kérdéses a kapuk elhe­lyezése is. Tekintettel arra, hogy a tá­volsági járatok árait a közle­kedési miniszter hagyja jóvá, az esetleges többletkiadásokat a cégnek kell lenyelnie, mivel év közben árváltozás nem várható. A hírek arról szólnak, hogy előbb felújítják a Buda- pest-Gyöngyös közötti sza­kasz aszfaltját, csak ezt köve­tően, várhatóan jövőre lép életbe a számunkra sem túl örömteli pályadíj. Nagy Gyula Nyugdíjasok Ki mit tud?-ja Négy évvel ezelőtt rendez­ték meg első alkalommal Gyöngyösön, a Mátra Mű­velődési Központban a Nyugdíjasok Ki mit tud?-ját, amely immár hagyományos rendezvénnyé vált. Az előző években nem­csak Gyöngyösről és kör­nyékéről, hanem az ország más részeiből is voltak je­lentkezők. Az idén talán még nagyobb az érdeklődés. A jövő szombaton és vasár­nap sorra kerülő bemutatón Egerből, Miskolcról, Nagy­kanizsáról, Gödöllőről, Örménykútról, Apcról, Zagyvarékasról, Hernád- németiböl, Noszvajról és Budapestről is érkeznek csoportok és szólisták, akik remélhetőleg telt ház előtt lépnek fel. Fiatalok az Immár három hónapja, hogy a megye középiskoláiban előadá­sokat tartanak az AIDS-ről. Az előadók egy amerikai nevelési- ismeretterjesztési program ke­retében még tavaly ősszel há­romnapos tanfolyamon vettek részt. A gyöngyösi Vak Bottyán János Műszaki és Közgazda- sági Szakközépiskolában Ivony Zsanett és Medinácz Gábor jó­voltából folynak a felvilágosító órák. Mint megtudtuk, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a diákok sokkal oldottab­bak az ilyenfajta előadásokon, ahol a fiatalok kortársaiktól szerzik meg az információt. Mivel az AIDS elleni harc­ban sajnos még nem áll rendel­kezésünkre gyógyszer, egyedül az információk időben történő átadása az egyetlen megelőzési mód. Elsődleges feladat az, hogy az előadásokon a lehető AIDS ellen legtöbb és leghitelesebb isme­retet szerezzenek a fiatalok ko­runk pestiséről. A foglalkozásokon a HÍV -ví­rus terjedéséről és megelőzésé­ről adnak tájékoztatást. Külön hangsúlyt fektetnek a védeke­zés módjainak bemutatására. Nagyon fontosnak tartják az immunrendszer működésének ismertetését, mert ezáltal más betegségek megelőzéséhez is segítséget nyújtanak. Az óra végén tesztet töltenek ki a diákok, ennek kérdései természetesen az előadások té­máihoz kapcsolódnak. Városonként - így Gyöngyö­sön is - húsz főből álló csopor­tot képeztek ki, S mivel Ma­gyarország a kevésbé fertőzött országok közé tartozik, remél­hetőleg hatásos munkájuk ré­vén statisztikánk még inkább javul az elkövetkező időszak­ban. Drelyó Agnes Vámosgyörki maszkák, díjakkal A múlt hét végi, jól sikerült vacsorás, tombolás, reggelig tartott vámosgyörki maszkabá­lon rabló-pandúr jelmezében Szillási Gáborné, s arab sejk­nek öltözött férje nyerte a mu­latság fődíját, a modem vonalú, színes üvegvázát. A többi kosz­tüm viselőit pezsgővel jutalmaz­ták. Elriadt betörők a patai községházán Rácsfeszítéssel, ajtóbetöréssel hívatlan „látogatók” keresték fel a napokban a gyöngyöspatai polgármesteri hivatalt. Ottjár- tukról csak a frissen hullott hó­ban hagyott lábnyomaik árul­kodtak az említett kisebb pusz­tításon túl, mivel kalandjukat megzavarta a vészjelző, s gyor­san elmenekültek az épületből. Startra készen Domoszló kamaszai Az általános iskolásokból ala­kult, a már másutt is ismert együttes mellett az ősztől a ka­maszoknak külön tánccsoport­juk van Domoszlón. Ágoston László a nagyobbak számára azóta műsort is betanított, ami­vel a gárda fellépésre készen vesz részt további foglalkozá­sain. Hegyközségi nedűk versenye Nagyrédén A Nagyrédei Hegyközség első borversenyét rendezte csütör­tökön. Huszonkilenc gazdától és a helyi mezőgazdasági nagyüzemből összesen 81 faj­tával neveztek. A zsűri 24 arany, 36 ezüst, 12 bronz és 8 oklevél minősítést adott. Különdíjat ka­pott a polgármesteri hivataltól Molnár András tavalyi kék­frankosa, dr. Lammer András ottonel muskotálya, a hegyköz­ségtől Hanák Gábor ’94-es hárslevelűje, a legtöbb arany­érmes Molnár András, a Mus­kátli vendéglőtől Molnár And­rás legszebb óbornak talált ’94- es szürkebarátja, a Szőlőskert Szövetkezet nagydíját pedig legmagasabb pontszámú fehér­boraként Felföldi András riz­lingszilvánija. A zsűri csak egy mintát nem tudott értékelni. A markazi hívek szolgálatában Imakönyvek dicsérik munkáját Dr. Csépány László címzetes apát-plébános négy éve teljesít papi szolgálatot Markazon. Noha tősgyökeres gyöngyösi családból származik, élete nagy részét szülőföldjétől tá­vol töltötte. Elsősorban Borsod megyében, Ózd környéki fal­vakban emlékeznek még ma is szeretettel rá. Mégis örült an­nak, hogy évtizedek múltán visszatérhetett a Mátraaljára, ha nem is szülővárosába, de a hozzá közel eső, alig kétezer lakost számláló kis faluba, Markazra. Itt látogattuk meg, hogy pályájáról faggassuk. A tágas plébánia egyik szobájá­ban látható lelkesedéssel em­lékezett vissza ifjúkorára.- Tulajdonképpen katona- tiszti pályára készültem, de a sors úgy rendelte, hogy pap le­gyen belőlem. Gyöngyösön, a Koháry-gimnáziumban érett­ségiztem, majd rövid, egyéves kitérő után Budapestre kerül­tem a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemre, itt doktorál­tam szentírástanból. Több településen káplán- kodtam, az ’56-os forradalmat Kunszentmártonban éltem át. Innen Jászárokszállásra, majd ’62-ben Sajógalgócra kerül­tem. Leghosszabb ideig a borsodi faluban, Áriában teljesített szolgálatot. 1969 és 1993 kö­zötti huszonnégy év a papi pá­lya gerincét jelenti. Ekkor bon­takozik ki irodalmi munkás­sága. Több imakönyv, így a Párbeszéd Istennel című mű társszerzője, de saját alkotásai is vannak. A Betegek imafü­zete és a Keresztelési oktatás című kiadványok nagymérték­ben hozzájárultak, hogy apát- plébánosi címet kapott. Az írással azóta sem hagyott fel, katolikus hetilapok, folyó­iratok is rendszeresen közük cikkeit. Markazi hívei az elmúlt években megkedvelték. Az emberek komolyan veszik a hitüket, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy szinte va­lamennyi iskoláskorú gyerek jár hittanra. Szerencsére na­gyon jó kántora van Nagy Er­zsébet személyében, aki egyút­tal a hitoktatást is ellátja. így számára a papi teendő marad, amit továbbra is nagy lelkese­déssel végez. (nagy) Tisztujítást tartottak a helyi Kolping-családnál Ünnepi esemény színhelye volt a városi Kolping-ház az elmúlt hét végén. Á szervezet egybe­gyűlt csaknem nyolcvan tagja a legutóbbi hasonló számvetés óta eltelt évek munkájáról, eredményeiről tájékozódott, hogy a továbbiakhoz is bizal­mat szavazhasson a vezetésnek, vagy - ha úgy ítéli - tisztségvi­selőt cseréljen. Mind a beszámoló, mind pe­dig több felszólalás remek al­kalmat tereintett a döntéshez, amiről utóbb mi is értesültünk. A késő éjszakába nyúló hosz- szú tisztújításon •- eddigi tevé­kenységének elismeréseként - végül is nagy többséggel, csak­nem egyhangúan szavaztak to­vábbi négy esztendőre bizalmat Kovács Gyulának a Gyöngyösi Kolping Család elnöki poszt­jára. Prézes - egyházi elnök - lett a tisztségében eddig csak megbízott dr. Nagy Lajos apát­plébános, a helyettese - vice prézes - pedig Csányi Zoltán Abel, az Álsóváros egyházköz­ségének ferences szerzetese. A héttagú vezetőségben új még Dávid József és Hatala Zoltán, míg Melicher Józsefet, illetve László Ferencet tulaj­donképpen megerősítették ed­digi helyén. Egyidejűleg - az első alka­lommal - felügyelőbizottságot is választottak. Éz utóbbi testü­let elnöke Szlanka Tibor lett, további két tagja pedig Balassi Jánosné, valamint Menyhárt Gézáné. (-ni)

Next

/
Thumbnails
Contents