Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

6. oldal 1996, február 10., szombat | Szigorúbb törvény - Szekusok is becsorogtak az évtized elején - Aki bűntényt követ el, kitoloncoltatik Nincs védóburok a bevándorlóknak Vannak, akik európai léptékűnek, vannak, akik fölöttébb aggályosnak tartják határaink meg­nyitását a hazánkba beáramló idegenek előtt. Utóbbiak egyik fő érve Marinko Magda, akit gyil­kosságokért már elítéltek. Játszi könnyedséggel települhetett be országunkba, hogy azután ret­tegésben tartson magyar állampolgárokat. Vajon melyek a szabályai annak, hogy külhoniak ná­lunk kezdhessenek - úgymond - új életet? Ellenőrzik-e, s ha igen, miként beilleszkedésüket? Er­ről kérdeztük Tóth László r. alezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendé­szeti osztályának a vezetőjét. A legtöbben Romániából, a FÁK-államokból jöttek-Mennyien tartózkodnak ma megyénkben bevándorlási en­gedéllyel a birtokukban?- Folyamatosan változó a számuk - kaptuk a feleletet Tóth Lászlótól -, jelenleg 2100 és 2200 között van. Legalább a 40-50 százalékuk román ál­lampolgár, főleg magyar nem­zetiségű. Sokan jöttek a FÁK- államokból, elsősorban oroszok és ukránok. Megemlíthetem még a németeket, akiknek több­sége a ’70-es években az NDK- ban dolgozott honfitársaink há­zastársaként él nálunk.- Kuriózumnak tekinthető országok képviselői vannak-e?-Egy kínai állampolgárnak van engedélye, emellett van amerikai, svéd, áfgán is. Közöt­tük olyanok, akik az egri főis­kolán folytatták tanulmányai­kat, s most megbecsült pedagó­gusok. Húsz éve tartózkodik Egerben egy traumatológus or­vos, aki bolíviai származású.- A korábbi években kedvelt betelepülési forma volt az, hogy magyarokkal névházas­ságot kötöttek a bevándorolni szándékozók. Jellemző ez?- Klasszikus bevándorlási indok a családegyesítés. Azt, hogy ez kizárólag a bevándor­lás elősegítése érdekében törté­nik, igen nehéz bizonyítani. Az 1994. május 1-jén hatályba lé­pett új idegenrendészeti törvény előtti időszakra volt ez inkább jellemző. Alapkövetelmények: megélhetés és lakhely-A már említett új törvényi előírásokban melyek a legfon­tosabb kívánalmak ahhoz, hogy valaki bevándorlási en­gedélyhez juthasson.-A legfontosabb, hogy biz­tosított legyen a magyarországi megélhetése és lakóhelye! Az , kaphat engedélyt, akiveí szem­ben a törvényben meghatáro­zott kizáró ok nem áll fenn.-Milyen kizáró okról van szó?- Ezek közé tartozik, ha va­laki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, mert jogellenes cselekményt köve­tett el. Nem kaphat az sem en­gedélyt, akit a hatóságok kiuta­sítottak az országból. A gyakor­latban ritkán fordul elő, hogy ilyen személyek engedélyért fo­lyamodnának.- Mi a módja az engedélyez­tetési eljárásnak?- Két helyre kell a kérelmet benyújtani: a saját ország ma­gyar külképviseletéhez, illetve a területileg illetékes rendőr­főkapitányság igazgatásrendé­szeti osztályához.- Megyénkben hány ilyen kérelem futott be?- Érdekesen alakul ez a szám. 1993-ban majdnem 400 kérelemmel foglalkoztunk. Egy évvel később valamivel megha­ladta a 200-at, s ebből 36-ot utasítottunk el. Tavaly 107-en fordultak hozzánk ilyen igény­nyel, ebből 4 nem kapta meg. Túlzsúfolt lakásba nincs betelepedés-Mi indokolta az elutasításo­kat?- Leginkább az, hogy nem lett volna megélhetésük vagy lakhelyük a kérelmezőknek. Volt, aki olyan lakást jelölt meg, ami kétszobásnak tekint­hető, ám ott már négyen lak­nak, s ő harmadmagával költö­zött volna hozzájuk. Ez nem fe­lel meg az előírt feltételeknek.- Az is megfigyelhető az adatokból, hogy évről évre ke­vesebben kérelmezik a beván­dorlási engedélyt...-Igazából 1989 decembere, a romániai fordulat után érkez­tek tömegével a zöldhatáron át úgynevezett „menekültek”, akik munkavállalókként jelent­keztek. Utólag kellett legali­zálni az ittlétüket, hiszen több­ségük nem rendelkezett papír­ral. Az is megtörtént, hogy sze- kusokat küldtek át hozzánk a határon. Nekik az volt a felada­tuk, hogy a magyarországi fel­tételek, s az ideérkezettek után puhatolózzanak. Egyébként a bevándorlók számának csökke­nése annak is köszönhető, hogy az 1994-es új törvény szigo­rúbb feltételekhez köti a betele­pülést, mint a korábbi. Elengedhetetlen kellék a befogadói nyilatkozat-Bizonyára az sem mellékes, milyen a bevándorolni szándé­kozók fogadtatása...- Ennek is megvannak a jog­szabályi előírásai. Az okmá­nyok hitelessége mellett nélkü­lözhetetlen kellék a közjegyző előtt tett befogadói nyilatkozat. A bevándorlás elintézésére megszabott határidő 120 nap. A jogorvoslatra még 60 nap áll nyitva.- Ha a kérelmező megkapta a bevándorlási engedélyt, az mennyi időre szól?- Lényegében véve végle­gesnek tekinthető. Azt azonban meg kell jegyeznem - hiszen volt már rá példa -, hogy az en­gedélyt a kiállítástól számított egy éven belül igénybe is kell venni. Méltányosságból még fél év adható. Ha nem él az enge­déllyel az illető, akkor újra kezdődik az eljárás.- Volt-e már példa arra, hogy vissza kellett vonni a már kiadott engedélyt?- Hogyne. Egy román annak idején Andornaktályára települt át. Pincérként dolgozott egy da­rabig, ám utána alkoholista életmódja miatt egyre több zű­rös ügybe keveredett. Eljárás indult ellene garázdaság és magánlaksértés miatt is. A fele­sége végül visszavonta a befo­gadó nyilatkozatot. Őt magát pedig kiutasítottuk az ország­ból. Egy algériai férfit ugyan­csak ki kellett utasítanunk, ő magyar nőt vett el feleségül. Kint gyermekük született, ám az asszony haza akart jönni. A szülei befogadták az arab férjet is. Pélyen laktak. Később visz- szavonták a nyilatkozatukat, mert az algériai férfi életvitele már nem tetszett nekik. A kitoloncolástól a délszláv háborúig- Többször is szó esett a kiuta­sításról. Ez folyamatos ellen­őrzést feltételez...- A kiutasítás azokkal szem­beni szankció, akik bűncselek­ményeket követnek el külföldi­ként hazánkban. Arra nincs módunk, hogy minden egyes bevándorlót figyelemmel kísér­jünk, de aki megszegi a jogsza­bályainkat. az természetesen az igazgatásrendészeti osztályon is, úgymond, „képbe kerül”.-Hogyan hajtják végre a kiutasítást?- Ha például valamely kül­földi úgy tartózkodik orszá­gunkban, hogy több hónapja le­járt az erre szóló engedélye, akkor ezt feltüntetjük az útiok­mányában, s felszólítjuk, hogy távozzon. Ha nem teszi meg, akkor már jogsértést valósít meg. A bűntényt elkövetőknél viszont nyilvánvalóan még ke­vésbé várható el az önkéntes jogkövető magatartás, ezért az ő esetükben kitoloncolásra ke­rül sor. Járőrkocsival a határőr­ségre kísérjük az ilyen sze­mélyt, s ott gondoskodnak ar­ról, hogy valóban elhagyja ha­zánkat. Legutóbb ukránokkal szemben kellett így intézked­nünk. Ha nem szomszédos ál­lam polgáráról van szó, akkor a saját hazájába kap a budapesti kollégáinktól kíséretet.- Volt-e hatása a délszláv háborúnak az idegenrendé­szeti rendelkezésekre?- A mi megyénkben ez nem jellemző. Egy szerb katonatiszt járt nálunk. O a zöldhatáron jött át, s itt kért menekült-státust. A fővárosba küldtük, hiszen az ott lévő Menekültügyi Hivatal fog­lalkozik az ő esetükkel. Volt néhány jugoszláv is, akik előbb Csongrád, majd Heves megyé­ben kértek tartózkodási enge­délyt jövedelemszerző tevé­kenység folytatása céljából.- Megkapták?- Sajnos, igen. Utólag kide­rült, hogy a gazdasági társulá­sok zöme, amire hivatkoztak, egyáltalán nem is létezik.-A hírek szerint hasonló módon települt hazánkba Ma­rinko Magda. Mi a garancia az ilyen személyek kiszűrésére?- Egyfajta garancia maga az új, már említett 1994-es ide­genrendészeti törvény. Melles­leg Marinko Magda még ennek hatályba lépése előtt jött át az országba. Természetesen a Nemzetbiztonsági Hivatal vé­leményét is rendre kikérjük a bevándorlókkal kapcsolatban. Szalay Zoltán Válogatott legénnyel is megesik K­KJzubjektív KÉT HONFITÁRSUNK ismét hírét vitte kis hazánknak - talán a világban is. Vitézek mind a ketten, legalábbis kato­nanemzetünk régi szóhaszná­latával. Mai emlegetéssel pe­dig békefenntartók a délszláv térségben. Küldötteink, képvi­selőink is, ha úgy tetszik. Az egyik és a másik is nemzetközi szervezetben történő szolgá­latra kapott megbízást, paran­csot. Égyenruhában utazott külföldre, hogy megmutassa, mi maradt a magyar virtusból. Láthatta, akinek módja volt rá, a híradásokból pedig hall­hatta több is, hogy: maradt! Volt mire felfigyelni odakinn! Nos, legényeink - biztosan tettek egyebet, nemesebbet is a határainkon túl! - otthagyták őrhelyüket, s elballagtak az ivóba, valamivel kellemeseb­ben tölteni az idejüket. Nem különösebb, amit csináltak, va­lahogy mégis erről váltak iga­zán ismertté. Mivel más, ha ci­vil ember kocsmázik, s megint más, ha szolgálattevő egyen­ruhás emeli a poharat. Pláne háborús övezetben, ahol nem­csak a józanságra, hanem az alapvető fegyelemre is különö­sen szükség van! A józanság azonban megle­hetősen kétséges az esetben, ha iszik az ember, s éppenséggel nem üdítő az, amit elé tesznek. Márpedig a katonáink aligha szörpre, 5 más hasonlóra szomjaztak, ha már egyszer ilyen kirándulásra adták a fe­jüket! Egyszóval - bár a híradás még csak vizsgálatot jelzett - sokkal inkább a szeszre kíván­kozhattak, az őrhelyüket is el­hagyva. S ha a részegségig ta­lán nem is jutottak, az ivót két­ségkívül elérték. Ahol pedig egyébként lenniük kellett volna, kereshették őket..! Egyszóval: bizony felrúgták a regulát, s ezt nem lehet ész­revétlenül hagyni. Elkerülhe­tetlen a felelősségre vonás, bármennyire fáj azoknak is, akik végrehajtják. Meglehet, sőt talán biztos, hogy előfordult már hasonló • •• történet másokkal, máshol, máskor is - idehaza azonban elég szokatlan értesülni róla. Hiszen válogatott, igazán ala­posan megrostált önkéntesek­ről van szó, sokkal szigorúb­ban méricskélt emberekről, mint akikre nálunk könnyű szívvel ráolvassuk gyarlósá­gukat, alkalmatlanságukat. Olyan vizsgánál, amin a két felnőtt, érett férfi átesett, el sem képzelnénk, hogy téves lehet a megítélés! HA MEGIS MEGESHET, ugyan, mit várhatunk azoktól, akiket nem köt egyenruha, s jóval kisebb körültekintéssel állítanak valamely fontos posztra, hogy teljes megelége­désre tegyék a dolgukat itt vagy ott...? Gyóni Gyula Vigyázzunk a palackra! Tévedés ne essék, nem valami jóféle bortároló butéliára gondolok, hanem arra, amivel előszörre az Ezeregyéjszaka meséinek Aladdinja sem boldogult. Felelőtlenül kiengedte a rossz szellemet, amely rögvest meg akarta ölni őt. Igaz, ra­vaszul vissza is rendelte, hogy megregulázza. De hát ez va­lamivel bonyolultabb művelet, ezért aligha ajánlanám min­dennapi gyakorlatnak. Ez ötlött emlékezetembe, amikor ér­tesültem a Magyar Tudományos Akadémia lelkes, de kissé elvakult szakembereinek akciójáról. Ok méltatlankodtak amiatt, hogy holmi ezoterikus, szellemtani ismeretek méte- lyezik a gyenge idegzetű emberek tudatát. Úgy vélik: küz­deni kell az ilyesfajta nézetek ellen, mert hát minden gondra-bajra csak egyfajta gyógyír létezik, s ezt a csodatévő medicinát kizárólag a tudomány nyújthatja. Távol áll tőlem az ítélkezés. Épp ezért mindössze arra fi­gyelmeztetek, hogy bizony létezik újféle jelképes palack is, amelyből vészes tenne előhívni az elmúlt idők szellemét. Tudják, azt az atmoszférát, gyakorlatot, eszmerendszert, amelyik a Rákosi- és a Kádár-rezsimet át meg átszőtte, amely a diktatúra penetráns szülötte volt. Mára az ígéretes átalakulásból, a rendszerváltozásból egyetlen kincsünk maradt: a még funkcionáló demokrácia. Érte emelünk szót, miatta nyilvánítunk véleményt, mert sze­rencsére szólásszabadság is van. Mindnyájunknak arra kel­lene törekedni, hogy a tolerancia, a megértés reguláihoz al­kalmazkodva, a másság tiszteletére építve, azért szorgos­kodjunk, hogy azok a friss hajtások szárba szökkenjenek, s mind többünknek nyújtsanak biztos menedéket. Ezért kell alapos átgondolás után száműzni a kizáróla­gosságra törekvéssel összefüggő gondolatokat. A nem ép­pen született urak - a pedigrés fajta nem átalakulással for­málódik, mint azt sokan hiszik - egyetlen dolga az, hogy méltányolják az ellentétes szemléletet, a különböző látás­módokat. Hagyják, hadd higgyen mindenki abban, amit akar. Akkor is, ha téves útra lépett, hiszen a bánatpénzt úgyis ő maga fizeti meg, de legalább okosodik. Nem szán­dékozom vitatkozni senkivel, csak arra intek, hogy ne a voltba meneküljünk, ne onnan keressünk áligazolást nyers akcióinkhoz, hanem célszerűbb a jövőt pásztázni, a felnö- vekvő nemzedékek érdekében munkálkodni. Garantálva szá­mukra véleményük sérthetetlenségét, tiszteletét. Mellőzve mindenféle inkvizílori „lendületet”. (pécsi) Mitől túlterhelt a bíróság? Tette fel a kérdést N. úr, aki három éve külön él feleségé­től, amióta a nő (N.-né) Z. úrral élettársi kapcsolatba lé­pett. Elindult a válóper, s igaz, lassacskán - mert a bíróság leterhelt - zajlott is: tárgyalás után tárgyalás. N.-né, Z. úr közreműködésének köszönhetően, teherbe esett. Közölte is exférjével: gyermeke születik, s a jövevény - mivel a válást még nem mondták ki - N. úr csemetéjeként lát napvilágot. Hogy ez ne így legyen, a hölgy kérelemmel fordult a bíró­sághoz, az apaság „átruházásáért”. Elutasították. N. úr hasonló kérelmét is elutasították. Z. úr kijelentette, elis­merte, bejelentette: elutasították. Perre került a dolog. Ugyanis a csöppség nem kérte: az ő papáját a bíróság is erősítse meg ebbéli tisztében. Aztán megszületett Veronika. Szépen gyarapodott, éjszakánként felkölt ötté szüleit. Meg­kapta a védőoltásokat, ha fájt a pocija, akkor hanyatt fek­tették és tornáztatták. A mama (N.-né) és a papa (Z. úr) felváltva. Köziben N. úr mint törvény szerinti atya lakhe­lyén szerepelt a csöppség, mivel - a bíróság túlterhelt -, a vagyonmegosztást még nem mondták ki, s a mama állandó lakcíme is N. úr lakása. Aztán végre a gyerek után az ítélet is megszületett: nem N. úré a gyerek! A boldog expapa első útja szerkesztősé­günkbe vezetett, ahol mindezt elmesélte. Az ajtóban ka­cagva búcsúzott: most már csak egy per van hátra, amikor azt is elismerik - amit egy éve mindenki mond -, hogy a pici Z. úrtól fogant. Remélhetőleg nem kell megvárni, amíg Veronika is tanúskodhat. Suha Péter HÍR(TELEN)KÉK.. Az államháztartási reformról - olvasom laptársunkban - mindenkinek egy nagy fekete bajusz, s egy fűnyíró jut az eszébe. Meg a béka feneke... * Pekingben egyre értetlenebbül és ingerültebben követik, s korrupciógyanúsnak minősítik a recski bányaprivatizációra tett kínai ajánlattal kapcsolatos elutasító magyar lépéseket. Sárgaréz Kincs-nincs...! * Politikai jellegű adások műsorvezetője lesz - hírlik - Fride- rikusz Sándor a Nap-tévében. Nap a foltját... * A svájci cseresznyemagköpők elhatározták - jelentette az AFP hírügynökség -, hogy megalakítják országos szövetsé­güket. Egy tálból mégis más... (szilvás)

Next

/
Thumbnails
Contents