Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-09 / 34. szám

2. oldal 1996. február 9., péntek Megyei Körkép Nincs több erdő Balatonban Az erőfeszítések eredményeket hoztak Az elmúlt évben csaknem megduplázta termelését a Berva Rt. A Bokros-csomag hatása, a forint folyamatos leértékelése ne­héz helyezetet teremtett tavaly az egri Berva Finomszerelvény­gyártó Rt.-nél is. Az 1994-ben elkezdett fejlődési pályán halad­tak tovább és az erőfeszítéseik jelentős eredményeket hoztak. Ezekről kérdeztük Kovács Tibor vezérigazgatót. (Folytatás az 1. oldalról) Társult erdőgazdálkodásra al­kalmas, 48 hektárnyi terület ke­rült kalapács alá. A kínálat ér­tékének csaknem 300-szorosa lapult a táskákban kárpótlási jegy formájában. Akinek más­fél millió forintnyi papírja volt, az sem jutott nagyobb földhöz, mint 3,8 hektár.- Mi is rosszul járunk - mondja Kormos Arzén, a bala­toniak kántora -, hát még az idegenek. Nem maguknak vet­ték meg az erdőt, hanem a tol­vajoknak. Akik éjjel-nappal hordják a fát. Ha még csak fű­teni vinnék, de eladják, az árát meg elisszák! Most én is hozzá­jutottam egy darabka erdőhöz, de bele se merek menni. Még a Nemcsak Heves megyében, ha­nem az egész Egri Főegyház­megye területén működő segítő szolgálat, a Magyar Karitász helyi szervezete február 11-én, a betegek világnapján is az el­esettekre figyel. A plébániákkal együttműködve a kórházakat, gyermekosztályokat, szociális otthonokat keresik föl az ön­kéntesek és apróbb ajándékokat is eljuttatnak a rászorulóknak. Az egyházi karitatív szolgá­lat a szenvedélybetegek aktív támogatását célzó program ke­retében, a hónap közepén elin­dítja a bajbajutottakkal fogla­kozók speciális felkészítését. Mint Daruné Tuza Katalin­tól, a karitász területi irodave­zetőjétől megtudtuk, február 17-től a harminc órás alapkép­zés során arra készítik fel a résztvevőket, hogy az önisme­retük fejlesztésével miként ta­tulajdonostársak azt hiszik, én lopom ki a fát.- Huncutság ez az egész, mint általában minden - toldja meg az elhangzottakat egy kucsmás bácsi. - Aki gazda­gabb, nem akar a kicsivel érint­kezésbe kerülni.- Nem sok jövőt látok ebben - kesereg Oravecz Barna. - Öt hektáron nem lehet megfele­lően gazdálkodni. Akinek, meg több száz hektár jutott, annak hiányzik a szakértelme. Kormos Béla polgármester elégedettnek tűnik.- Az a lényeg, aranyos - próbál jó kedvre deríteni -, hogy egyezség született. Ez fontos. Négyessy Zita láthatják meg az utat a szenve­délybetegekhez. Ebben négy hétvégén keresztül dr. Berényi András és dr. Berényi Rita pszi­chológus-pszichiáterek lesznek segítségükre. A helyszínen, Egerben az Érsek udvarban a karitász segítők mellett más önkéntesekre, érdeklődőkre is számítanak. A foglalkozások alapján a megjelentek képet kaphatnak majd saját személyiségükről, így könnyebben eldönthetik, hogy képesek-e és milyen mó­don kezet nyújtani az alkohol- és kábítószerfüggőknek. Akik további késztetést éreznek munkájuk során arra, hogy a közösségben magasabb szintű szakmai ismereteket birtokába jutva végezzék a segítő felada­tot, azok egy későbbi program­ban majd középfokon is elsajá­títhatják ezt a tudást.- Mennyire sikerült bővíteni a piacaikat?- A korábbi területeket meg­erősítettük, miközben az áruki­vitelünk aránya növekedett. A hűtőgépekhez szükséges komp­resszorokból, pneumatikus elemekből, valamint a jármű- gyártáshoz felhasznált részegy­ségekből 600 milliós bevételt értünk el. A legfőbb üzleteket Németországban, Lengyelor­szágban, Szlovéniában és Uk­rajnában kötöttük. Az összes árbevételünk ’95 végére elérte a 3 milliárd 690 millió forintot. Ez 89 százalékkal magasabb, mint az 1994-es volt. Cégünk fennállása óta kompresszorok­ból a legtöbbet, 611 ezret érté­kesítettünk, amelyben a legna­gyobb hazai partnerük a svéd Elektrolux jászberényi gyára volt. E termékünknek a 90 szá­zaléka saját fejlesztésű, kör­nyezetbarát, úgynevezett „zöld” kompresszor. A lengés- csillapítókat a Magyar Suzuki Rt-nek szállítottuk, mintegy (Folytatás az 1. oldalról) Az Almásy Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulóinak egy részét a 7. sz. Általános Iskolá­ban helyeznék el. Veszélybe került a mátrafü- redi Hanák Kolos Általános Is­kola is. Az alsótagozatosok összevonása mellett, a felsősök gyöngyösi oktatását is megem­líti a javaslat. Amint az várható volt, ke­mény, néha személyeskedésig is elmenő vita alakult ki a testü­letben. Horváth Attila, az okta­tási bizottság elnöke hossza- dalmasan ecsetelte a megtenni kívánt lépések elkerülhetetlen­ségét. Mint mondta, gazdasági számítások indokolják a dön­600 millió forintért. Ezzel a Berva Rt. az egyik legfonto­sabb hazai beszállítja lett az esztergomi társaságnak.-A magas árbevétel mellett értek-e el nyereséget?-Az előzetes felméréseink szerint - üzemi szinten - a várt­nál rosszabb lett az eredmény. Az évközi adóskonszolidáció és a pénzügyi intézkedések hatá­sára viszont mintegy 100 mil­liós mérleg szerinti nyereséget tudhatunk magunkénak.-Ehhez bizonyára hozzájá­rultak a fejlesztések is.-Természetesen, bár csak kevesebbet, 60-80 millió forin­tot költöttünk ezekre. Sikerült javítanunk kompresszoraink minőségét a zaj-, illetve az energiafelvételük mérséklésé­vel. Emellett szoros üzleti kap­csolatot alakítottunk ki a szé­kesfehérvári Ford Hungária Kft.-vei. így valósíthattuk meg a galvázüzem fejlesztését, ahol európai szinvonalon végezzük a Ford gépkocsiba kerülő fon­tést. Ezzel szemben Keresztesi József elfogadhatatlannak tar­totta a javaslatot, amely nélkü­lözi a tényeken alapuló előzetes szakmai munkát. Hangsú­lyozta: mindenki bujkál a fel­adat elől, az anyag tárgyalha- tatlan, ráadásul titokban ké­szült. Szabó Gyula polgármester visszautasította a titkolódzás vádját, szerinte mindenki szá­mára nyitott volt az előkészület. Székács György vitaindító­ként elfogadta a tervezetet, Jakkel Mihály viszont azt hang­súlyozta, hogy a normatív tá­mogatás nem elegendő az isko­lák fenntartására. Keresztes György azt java­tos alkatrészek felületkezelését. Elkészültek az első mintadara­bok a saját fejlesztésű riasztó gázpisztolyból, amelytől piacot remélünk.- Milyen gondokkal küzde­nek?- Az elmúlt évben a termelés bővülésével együtt a forgóesz­köz-igényeinkhez hiteleket kel­lett felvennünk, amelyek ko­moly kamatterheket jelentettek. Nagyobb műszaki fejlesztésre nem jutott pénzünk és - az év­közi gazdasági megszorítások, a magas infláció miatt - a bérek sem úgy alakultak, ahogyan terveztük.- Mi várható az idén a Ber- vában?- Szerényebb fejlesztéseket tervezünk, miközben további egymilliárdos árbevétel-növe­lést irányoztunk elő. Új piacok­kal is számolunk. Táraságunk 1994 eleje óta a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. többségi tulaj­donában van. Fejlesztéseinkhez viszont hazai és külföldi befek­tetőkkel tárgyalunk a komp­resszor-, valamint a leggéscsil- lapító-gyártás bővítésére. Lét­számunk az idén szeényen, 1300-ra növekszik. Mentusz Károly soha, hogy a Megyei Pedagó­giai Intézetet is vonják be a to­vábbi előkészületekbe. A vitá­ban felszólaltak az érintett in­tézmények vezetői, pedagógu­sai, s a szülők is. Leginkább a Dózsa György iskolát védték, mivel a városban egyedülálló módon Zsolnai-módszerrel ok­tatnak. A harmadik óra végén a pol­gármester szavazásra bocsá­totta az írásos anyagot, amelyet kisebb módosítással végül is el­fogadtak. Döntöttek arról is, hogy áprilisban újra visszatér­nek a témára: addigra konkrét javaslatokkal kell előállni az in­tézmények jövőjéről. Nagy Gyula Szombaton Véradás Atkáron Sikeresen voltak a Gyöngyös környéki véradóakciók - kaptuk az információt a Bugát Pál Kórház Vértraszfúziós Állomá­sának vezetőjétől, dr. Frittman Valériától. Nagyréde, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi után most szombaton, Atkár lakóit várják önkéntes véradásra 10 és 14 óra között a helyi művelődési ház­ban. A főorvosasszony érdeklő­désünkre azt is elmondta, hogy a Bugát Pál Kórház intézmé­nyeiben a friss vérellátása pil­lanatnyilag biztosított, igaz néha „hullámzó” belőle az ellá­tás. Legközelebb a mátraalji vá­rosban - a Kolping Oktatási és Szabadidő Központban - feb­ruár 20-án kerül sor véradó­napra. A film csak ráadás Jó válaszért: kismalac A természetfilmek kedvelő­inek figyelmébe ajánlja ma esti vetítését a 7V 7 Heves Megyei Televízió. A tepély- pusztai Hotel Fauna szpon­zori támogatásával 20 órától kerül képernyőre a Gyöngy­virágtól lombhullásig című, könyvalakban is egykor nagy sikert aratott alkotás. A honi erdő, a szikes puszta élővilágába kalauzoló film bemutatása előtt egy kérdés hangzik el, amire a vetítés ideje alatt várják a válaszo­kat a megjelölt telefonszá­mon. A helyes megfejtők között - sorsolással - egy kismalac talál gazdára, amit a Hotel Fauna ajánlott fel. Egri űrhajók... Űrhajók startoltak csütörtökön délután az egri Bródy Sándor Könyvtár galériájában, ahol Nagy István, a Kisgrafika Ba­ráti Körének elnöke megnyi­totta az Egerbaktán élő Erős László nem mindennapi tárlatát. A 35 grafit és tuskép merész fantázia szüleménye, mégis a közelünkben marad precíz, ap­rólékos kidolgozásával, meg­ragadó, kellemes színeivel. Egyszerre ugyanaz és mégis más mindegyik: légi járgány, de különféle alakban. Vala­mennyiről érződik a fiatal al­kotó műszaki pontossága, ám a még térhatást is keltő vonalak, ívek szerkesztése sem zavaró. S a sajátos megoldású fémkeretet is elfogadja az érdeklődő. Újszerű a próbálkozás és né­hány hónapos a mögötte lévő idő, a kiállítás mégis sikerre számíthat. (gy.) A Bajusz-dűlőben összeakadtak a bajszok Elfutó tolvajnak nézte, s rátámadt a rendőrre Szerdai szolgálatának leteltével B. Gy. egri rendőrnyomozó a Ba­jusz-völgyben levő hétvégi házát kereste fel. A célját - kutyáinak etetését - kora esté elvégezve; már úton volt hazafelé, amikor két németjuhász kutya rohant felé. A váratlan helyzetre reagálva, ön­védelmi fegyverét rántotta elő a civilben levő rendőrtiszt, s a csőre- töltés mozzanatára a kutyák is megtorpantak. A következő pillana­tokban egy vakító fényű elemlámpa szegeződött a megtámadottra, aki annak tulajdonosa felé felmutatta rendőrigazolványát. Erre a „válasz” egy jókora - orrcsonttörést okozó - ütés volt. A megszé­dült sértett - akinek kezéből a támadó a pisztolyt is kivette - esz- mélése után rádión hívta a kapitányság ügyeletét. A rendőrség testi kényszer alkalmazásával tudta csak előállítani az eset gyanúsítottját, B. S. egri lakost. Utóbbi azzal védekezik, hogy ő a telkén volt, s a sértett futásából következtetett arra, hogy tolvajjal van dolga. A korábbi lopások miatt - mint mondta - fel­váltva vigyáznak hétvégi házaikra, értékeikre a gazdák, s most ő sem tett másként. Azt, hogy a rendőr dokumentummal igazolta volna magát, tagadja. Az önvédelem határát túllépő, súlyos testi sértést okozó eset kivizsgálását megkezdte az Ügyészségi Nyomo­zóhivatal. (budavári) Vádemelési javaslat a hevesi ólomügyben Halálokozás gondatlanságból A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztálya vádemelési javaslattal élt annak a kislánynak az apja ellen, akinek halála nyomán kirobbant a hevesi ólombotrány: a vizsgálat szerint K. Sándor gondatlansága okozta a 15 hónapos K. Edit halálát. Mint Bodnárné Andó Erika, a Hevesi Városi Ügyészség ügyésze elmondta: az elmúlt év má­jusában kórházba szállították a K. család három gyermekét, akiknek vérében a normális szintnél hússzor több ólmot találtak. Edit nem élte túl a súlyos mérgezést. Mint kiderült, a Dankó telepiek évek óta hul­ladékakkumulátorok feldolgozásával foglal­koznak: az ólomgőzt és a port a gyerekek szer­vezete sínylette meg leginkább. Az ügyész egyelőre nem készítette el a vád­iratot az ügyben, mert még nem kapta meg az igaszságügyi orvosszakértő kiegészítő vélemé­nyét. Karitász segítség a betegek világnapján Képzés az önkénteseknek Gyöngyösi intézménybezárás előtt A vészkijáraton érkeztem a pályára B or József Erkel- és Já- szai-díjas művész ven­dégként Egerben rende­zett. Pályáját gyermekszinész- ként kezdte, s már húszévesen a színpad másik oldalán állt. Ez '56 után történt, amelybe kamaszfejjel „belekeveredett”, így hát szó sem lehetett arról, hogy bármelyik felsőoktatási intézmény hallgatója legyen.- A színházba viszont befo­gadtak - mondja. - A nevelőin­tézmény a békéscsabai volt, később a szolnoki. Ez abban az időben ' történt, amikor a szakma legjobb erőit internál­ták vidékre: Mensáros Lászlót, Solti Bertalant, Mádi Szabó Gábort. Később elvégeztem a Színművészeti Főiskola szin- házelméleti szakát. A sors iróniája: elsőéves volt, amikor megkapta a Já- szai-díjat. Az ország szinte va­lamennyi vidéki színházában rendezett, Győrött pedig kilenc éven át igazgatott. A zenés színház mesterének tartják, de nem idegen tőle a prózai műfaj sem. Egerben Kálmán Imre klasz- szikusát a Csárdáskirálynőt ál­lította színpadra. Már a jelme­zes próbáknál tartottak, amikor munkamódszeréről sikerült benyomást szereznem.- Mindig ilyen aprólékos?- Igen - válaszol moso­lyogva. Volt alkalmam megfigyelni, ahogyan a díszletezőkkel a le­gapróbb részletekig egyezteti a teendőket. A keze alatt az elő­adás is olyan, mint egy szerke­zet, minden részének egymás­hoz kell illeszkednie, nem ke­rülhet a gépezetbe egyetlen fél­resikerült mozdulat, egyetlen ■ oda nem illő gesztus sem.- A hetvenes években, ami­kor Miskolc és Eger közös színházat működtetett, volt olyan előadás, amit itt próbál­tunk, mint a Kaviár és Lencse, a Popfesztivál, Szép Heléna. Megszerettük ezt a barokk vá­rost. Itt éltünk benn a színház­ban, igazán nagyon kellemes időszak volt.- A háromból kettő zenés műfaj.- Az operettet kényszerből kezdtem el rendezni. Ezt kap­tam, mert más nem szerette csinálni. Aztán rájöttem, hogy rengeteg benne a lehetőség, nagyon sok munka után tud megszólalni úgy az a mű, aho­gyan kell.- Van ennek valami titka?-A titok az, hogy minden operett, mese felnőtteknek. Ezen belül aztán meg kell ke­resni a konzekvenciáját, el kell játszani egy történetet. Ez nem mély társadalmi tartalmakat hordozó műfaj. A legfonto­sabb: eltalálni a megfelelő hangot. A legkeményebb szo­cializmus éveiben azt mond­ták, ami rossz az az operett. Lukács György esztétikai ter­rorja miatt a színházakból kiir­tották az énekkart, a tánckart, a zenekar felét. A műfajt elkezd­ték olyanok művelni, akiknek fogalmuk sem volt róla. Aztán jöttek a musical-ek Ameriká­ból, s kiderült, hogy a zenés darabokhoz szakmai tudás kell. Ma már kezdünk magunkhoz térni.-Am egyre kevesebb a pénz..-Ez a huszonkettes csap­dája. A közönség igényli a ze­nés műfajt, erre kell tovább menni. Nem hiszem, hogy csak prózából meg tudnak élni a színházak. Okos színházi veze­tők megtalálják a megoldást.-Nem fél a jövőtől?-Ismerem a szakma minden apró részletét. A vészkijáraton loptak be a színházba. Sokszor meggyötörtek, lehetetlen hely­zeteket kellett megoldanom. Jó érzés, ha ember sokféle folya­matát ismeri a munkájának, biztonságot ad. Nem félek hát attól, hogy mit hoz a jövő. Jámbor Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents