Heves Megyei Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03 / 29. szám

1996. február 3., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Vargha László hagyatékából Sokan részt vettek a kiállítás megnyitóján Az építész és néprajzkutató Vargha László hagyatékából nyílt tárlat a múlt héten a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban. A Szentendrei Néprajzi Múzeum emlékkiállítása nem véletlenül került Gyöngyösre. Az építész és néprajzkutató ugyanis a mátraaljai városban született, ahogy halála előtt pár évvel fogalmazott: ....eb­b en a nagy múltú, középkori alapvetésű, szorgalmas egy­kori mezővárosban, a szőlő­művelés terebélyes földjén, a nagy sokadalmú tavaszi és őszi vásárok, az átmenő sok­színű kereskedelem fészkében, a széles, nagy távolságig ható iparosság központjában". Bizonyos, hogy mindig érezte ennek a sokrétű és gaz­dag hagyatéknak az éltető ere­jét: a magyar építészet egy­másba fonódó szerves kap­csolatát, az úri és népi építé­szet sajátos egységét. A múlt, a szülőföld ha­gyománya, a gyermekkor tör­téneti, társadalmi és családi emlékei a későbbiekben is meghatározó jelleggel formál­ták tudatát. Lámpájának fénye itt maradt Ismét veszteség érte a pedagógustársadalmat: pénteken szülő­városában, a gyöngyösi Felsővárosi temetőben - nagy részvét mellett - a 73 évesen elhunyt Ferenczfalvi Kálmánná nyugal­mazott iskolaigazgatót kísérték utolsó útjára, akik szerették, tisztelték. Sokan ismerték az Apáczai Csere János-dtjas kitűnő pedagógust, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címmel is elis­mert nevelőt, aki még 1943-ban Losoncon kezdett tanítani, 1951-től a mátraalji város I. Számú Általános Iskolájában foly­tatta oktatói munkáját, 1953-tól '80-ig pedig ugyanitt az intézet igazgatója volt. Hosszú, szép pályafutása során generációk „ lámpásaként” világította a sokoldalú tudáshoz vezető utat nö­vendékei előtt, magyar- és történelemórái igazi élményt jelen­tettek diákjainak. Nem csupán művelte, hanem élvezte is nemes hivatását, a családján kívül a legszívesebben tanulói, pályatár­sai, a katedra közelében töltötte idejét. Dinamikus egyénisége a környezetét is magával tudta ragadni, szervező-, irányítókész­ségével, az új fáradhatatlan keresésével, a feladatok kitartó megoldásával számos sikerhez vezette a gondjaira bízott kollek­tívát. Jegyezték szakmájában: igazgatói munkaközösséget is vezetett, a Magyar Pedagógiai Társaság országos elnökségébe, a Köznevelés című folyóirat szerkesztőbizottságába választot­ták. Érdeklődéssel olvasták cikkeit a Köznevelésben és a Peda­gógiai Szemlében egyaránt, közéleti igyekezetét, hosszú tanács­tagi munkáját külön is értékelték. Gyöngyösön talán mindenki ismerte, tanítványai deresedő fejjel is ráköszöntek az utcán. S szívükbe zárták azok is, akikkel csak nyugdíjazása után találkozott régi iskolájának rendezvé­nyein. Egykori munkahelyére ugyanis szinte az utolsó időkig visszajárt. Itt vette át tavaly aranydiplomáját is, amivel a tiszte­lői korántsem utoljára kívánták megörvendeztetni. Az élet azonban kegyetlen: Ferenczfalvi Kálmánné - Jucika, Jucika néni - számára végül is ez lett az utolsó nagy ünnep. Búcsúnak szép, de mégis fájdalmas, hiszen már csak az emléke élhet to­vább a maradók között... Sok az elhanyagolt betegség Beszélgetés dr. Gál István kandidátus, osztályvezető főorvossal Dr. Gál István főorvos, az orvostudomány kandidátusa annak idején hosszú működés után váltotta elődjét a gyöngyösi Bugát Pál Kórház sebészeti osztályának élén. S már maga is meglehe­tősen régen, nyolc esztendeje vezeti csapatát, gyógyítja betegeit az intézetben, amit a debreceni klinikával felcserélt. Ahol most dolgozik, sokan megfordulnak, a páciensek kicsit talán ke­resztmetszetét is adhatják a város és körzete egészségi állapo­tának. Mindenekelőtt erről kérdeztem, amikor az itteni gyógyí­tótevékenységről beszélgettünk.- Sok tekintetben itt is hason­lóak a beutaltak panaszai, prob­lémái, mint másutt - válaszolta az érdeklődésre. - A legkülön­félébb gasztroenterológiai rendellenességekkel, gyomor-, epe-, hasnyálmirigy-, vastag­bél-, máj-, nyelőcsőbetegségek­kel van dolgunk. Talán annyi­ban különböznek a betegeink, hogy közismert bortermelő vi­déken élnek, s ebből követke­zően az átlagosnál valamivel nagyobb alkoholfogyasztásban is kereshetők a kiváltó okok. Növeli a gondunkat, hogy az orvostársadalom hiába hangsú­lyozza a megelőzés fontosságát, szinte változatlan nálunk az el­hanyagolt esetek száma, nem­igen tapasztalunk csökkenést. Számos kórházhoz képest ki­mondottan aggasztóak az elté­réseink. Elég akár csupán az epére hivatkoznom, amivel igen sűrűn foglalkozunk. Meg­lepett, amikor tudományos kon­ferencián egy szegedi kollegi- nám többi között azt említette, hogy náluk az epeműtétek 95-96 százalékát endoszkópos úton végezhetik, mivel a beteg­ségek szövődménymentesek. Hozzánk ugyanis a betegek 30-35 százaléka sajnos már szövődménnyel jön, s emiatt bi­zony még a hagyományos úton vagyunk kénytelenek operálni.- A gyöngyösi kórházat pajzsmirigyműtéteiről is sokfelé ismerik. Ezek is egy jellemzőbb helyi betegségformával függe­nek össze?- Területünk - Eger és kör­nyéke, Salgótarján, illetve a vi­déke - sajnos pajzsmirigy-en- démiás hely, itt gyakrabban fordul elő a kérdezett betegség, mint másutt. A baj a táj jódsze- génységéből is következik. Alapvetően ezzel magyaráz­ható az észrevehetőbb „beteg- forgalom”, másrészt pedig a már igen régen kialakult gyó­gyítóbázis vonzza az ország egyéb, távolabbi helyeiről is, Szentestől, Hódmezővásárhely­től Szombathelyig, Zalaeger­szegig az érdeklődést. A Mátra közelsége, Kékestető hagyo­mánya, önmagában is hatásos kitűnő levegője, s az ottani inté­zettel teremtett igen szoros együttműködés, egymást kiegé­szítő tevékenységeink feltétle­nül kitágítják ellátási körzetünk határait. Kapcsolatunk alapján Kékestetőt mi is annyira a ma­gunkénak érezzük már, hogy ottani társainkkal közösen ag­gódunk most a további sorsá­ért. Amióta ugyanis megszigo­rodott az ide történő közvetlen beutalás, csak az intézeti áthe­lyezés lehetséges, a jelentős ka­pacitás, benne például a számí­tógépes támogatással, gamma­kamerával felszerelt, hazánk­ban ritkaságnak számító izotóp­labor kihasználtsága erőtelje­sen lecsökkent. A nagy hírű egészségügyi létesítmény ve­szélybe került... Tőlünk telhe­tőén természetesen ez utóbbiak ellenére is iparkodunk meg­őrizni a kivívott jó hírnevet, to­vábblépéssel próbálkozunk. A műtét utáni prevenció érdeké­ben új jódmeghatározási meto­dikát szeretnénk bevezetni. A lényege, hogy jobban megis­merjük az adott egyed jódüríté- sét. Hiszen nemcsak a túl kevés, hanem a túl sok jód is vezethet pajzsmirigybetegségekhez. Va­lószínűsége normális jódbevi- telnél a legkisebb. Jelentős tá­mogatás reményében nyújtot­tuk be pályázatunkat a minisz­tériumhoz, s ha minden jól megy, talán már az idén alkal­mazhatjuk is módszerünket.- Milyenek a személyi, tárgyi feltételek munkájukhoz?- Új kórházunkban az osztá­lyunkon is jó csapattal tudunk már dolgozni. Kitűnő segítőtár­saink vannak a mátrai intéze­tekben, elsősorban Kékestetőn, s ugyanezt mondhatom a buda­pestiekre, akikkel vizsgálatok­nál vagy kezeléseknél több he­lyen szintén összekapcsolódik a munkánk. Ugrásszerűen javult a gyöngyösi hotelszolgáltatá­sunk, légkondicionált központi műtőtraktusunk pedig alapki­építettségében már európai színvonalú. A korszerű beren­dezések, készülékek mellett az itteni kézi műszerpark is renge­teget fejlődött. Valamennyiünk örömére korszerűbb műtéti technikát is alkalmazhatunk. Ugyanekkor sajnos a sokoldalú haladás ellenére sem tudunk még megszabadulni jó néhány gondunktól. Egyes vizsgálatok­hoz, kezelésekhez még mindig sokat kell utaztatnunk a betege­inket, ráadásul pedig olykor elég messzire. Mást ne mond­jak: például a komputertomog­ráfra egyelőre reményünk sincs, sőt a már igen túlterhelt egrinél közelébbinek, esetleg egy hatvaninak a telepítésére sem igen számíthatunk. Jólle­het, a szomszéd város CT-je mellettünk még akár Jászbe­rényt, Pásztói, Salgótarjánt, Balassagyarmatot is kiszolgál­hatná. Netán úgy is, hogy a be­utaló kórházak a maguk sze­mélyzetét adnák ügyeletre egy meghatározott időszakban, amivel a szükséges vizsgála­toknál sem szakadnának el sa­ját betegeiktől. A távoli intéz­ményekre szakadó munka hát­ráltatja az igyekezetünket. Néha 8-10 napot is kell várniuk betegeinknek, hogy a diagnó­zishoz ott sorra kerüljenek.- Merre tart napjainkban a sebészet?- Ismereteim alapján a mi­nimál invazív sebészeti módsze­rek térhódítását nevezhetném jelenleg szakmánk friss hajtá­sának, a világon is legújabban alkalmazott gyakorlatának, ami a legkisebb trauma okozásával gyógyít. Az orvos kerüli a nagy vágásokat, a hasűri szervek széttúrását, s helyettük apró nyílásokon behatolva, rendkí­vül finom technikával dolgozik az egyes szerveken. A korábbi­nál kedvezőbb a szervezet vála­sza az ilyen beavatkozásra, a műtét utáni szak lényegesen le­rövidül. A közönség körében vér nélkülinek is emlegetett el­járások közül a lézeres inkább csak korábban divatozott. Hosszú távú eredményei azon­ban valójában már az onkoló­giai sebészetben sem mutatnak előnyt. Viszont kétségtelen, hogy kozmetikai jellegű műté­teknél a hagyományosaktól jó­val előnyösebbek, jelentőseb­bek ma is. A kőzúzásos módsze­rekről pedig azt mondhatom, hogy amíg például a vesekőnél célszerűbbeknek tűnnek, mint a megszokott eltávolítás, epekő esetében már kevésbé váltották be a reményt. A zúzalék ugyanis utóbb hiába távozik a bélsárral együtt a szervezetből, a beteg epehólyag a helyén ma­rad, s tovább termeli a követ. Ennélfogva a fészek, a góc eltá­volítása is igen fontos. Nyil­vánvaló, hogy a nagyobb koc­kázatú eseteknél, az öregeknél, ahol újabb kőképződésre már alig vagy nincs is idő, esetleg elkerülhető a műtét, s a kezelés maradhat a „robbantásnál”. A kőzúzás feltételeinek meg­teremtése azonban sajnos, igen tekintélyes beruházást igényel, amire mostanában kiváltképpen nincs pénz, s így a mi betegeink legfeljebb Budapest vagy Mis­kolc között választhatnak. Igaz, bár nálunk még nem találkoz­hattunk vele, van már mobili­zált berendezés is hozzá, s ez járja az országot, összegyűjtött, nagyobb esetszámnál felkeres egy-egy kórházat a rendes be­tegellátás alapján. Gyóni Gyula Halmajugrán:- hétközi „Gáz” A „Gáz 17" Részvénytársaság igazgatótanácsa szerdán a hal- majugrai polgármesteri hiva­talban tartotta ülését. A közgyű­lést előkészítő megbeszélés résztvevői az elmúlt év munká­ját értékelték, s a soron lévő, il­letve a további feladatokról tár­gyaltak. Az új jegyzőt keresik Markazon Márkáz képviselői soron kívüli ülést tartanak január 29-én, hét­főn - jegyzőválasztásra. A megüresedett hivatali helyre négy jelentkező írásban, hat pe­dig szóban jelentkezett. A pá­lyázókat most meghallgatja a testület, s a tisztségre legalkal­masabb személy mellett való­színűleg dönt is. Gyöngyöshalászon játékért táncolnak Jótékonysági hált rendez a gyöngyöshalászi óvoda február 3-án a községi kultúrházban. A mulatság bevételéből egyrészt felújítják, másrészt bővítik is a gyermekintézmény udvari játé­kait. Konferencián szólnak a családokról Immár tíz éve önálló intéz­ményként működik a Gyön­gyösi Nevelési Tanácsadó. Eb­ből az alkalomból tudományos konferenciát tartanak február 2-án, pénteken, 10 és 14 óra között a Mátra Művelődési Központ színháztermében. Szó lesz többek között a családterá­piáról, az óvodás- és kisisko­láskor problémáiról, valamint a serdülőkori krízisről. Képzőművészeti tárlatok városszerte Továbbra is több képzőművé­szeti kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők Gyöngyösön. A Richter Gyógyszertárban Mé­száros Katalin, a Pincegalériá­ban pedig Paksy Mária képeit láthatják. Vasárnap estig még ellátogathatnak a Mátra Műve­lődési Központba, ahol dr. Szekrényesy Attila festményei­ben gyönyörködhetnek. Polgárőrséget szervez Tarján Gyöngyöstarján közbiztonsági helyzete is mind aggasztóbb. Nemrégiben már egy lakóház zárt udvaráról is elloptak egy személygépkocsit, hogy a tulaj­don elleni kisebb bűncselek­ményeket ne is említsük. A ho­vatovább tarthatatlan állapotok megszüntetésére a képviselők legutóbbi ülésükön úgy hatá­roztak, hogy polgárőrség szer­vezésével erősítik a rendőri munkát. Érdeklődésre talált a felhívás: 14 jelentkező úgy­szólván az első szóra akadt. Ám legalább 20-25 személy kellene a büntetlen előéletű falubeliek­ből, s Szamosvölgyi Péter pol­gármester nem titkolja: számít is a továbbiakra, akiket egyéb­ként ő vár felvételre. Ha együtt az új csapat: biztosan kevesebb lesz a gond a településen! Tenni akarnak környezetükért Faluszépítő egyesületet alakítottak Nagyrédén Régi vágya teljesült annak a néhány lelkes nagyrédei lokál- patriótának, akik e héten, ked­den megalakították a Faluszé­pítő Egyletet. Mint Mészáros Tamás ideig­lenes elnöktől megtudtuk, cél­kitűzéseik között szerepel a falu épített és természeti értéke­inek megvédése, a népi hagyo­mányok ápolása. A jövőben az eredményesebb, hatékonyabb munka érdekében szakosztá­lyokat szeretnének létrehozni. Első lépésként az általános iskolával karöltve papírgyűjtési akciót kezdeményeznek. Ennek lényege, hogy egy - erre a célra fenntartott - helyiségben egész éven át tárolható, raktározható az összegyűjtött papírmennyi­ség. Ugyancsak a hulladékgaz­dálkodással kapcsolatos terv a falu szeméttárolójának mi­előbbi tehermentesítése. Ami a kulturális életet érinti, szeretnék kézzelfogható támo­gatásban részesíteni a Nagyré­dei Asszonykórust és több ki­sebb hagyományőrző csopor­tot. Egyelőre azonban saját fenntartásuk is gondot okoz. Megpróbálnak különböző pá­lyázatokon részt venni, legyen az központi vagy helyi jellegű. Megkeresik az önkormányza­tot, a hegyközséget és a gazdál­kodó szerveket. (nagy) Igazi színfoltja Abasárnak a Kapás-ház - A mátraalji népi építészet féltve őr­zött, egyik utolsó megmaradt épülete ma múzeum, télen is fogad látogatókat. fotó: bárok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents