Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-21 / 299. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. december 21., csütörtök ,Jföszönöm a támogatást” Tisztelt Szerkesztőség! Szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik a felnémeti könyvtár helytörténeti fotó- és dokumentumkiállításának megrendezésében segítségemre voltak. Ugyanakkor azt lehetőségeik alapján anyagilag is támogatták. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium iskolaszéke és tantestülete, Fodor László régész, Csintalan András (vármúzeum), Gál Sándor művelődésiház- igazgató (Pétervására), Pásztor Gyula (Eger városi önkormányzat művelődési iroda), Kerekesné Szedla- csek Zsuzsa könyvtárvezető, Bajzáth Istvánná nyugdíjas pedagógus, Németh András nyugdíjas iskolaigazgató. Tisztelettel: Vitkóczi Jánosné könyvtáros Ahol még mindig van humánum Tisztelt Szerkesztőség! A nyilvánosság előtt szeretném kifejezni őszinte köszönetemet a parádfürdöi kórház II. belosx- tály kedves nővéreinek, a személyzetnek, valamint az ösz- szes, kezelést végző szakdolgozónak. Sajnos, sok kórházat, szanatóriumot, gyógyfürdőt megjártam, de itt kellemes csalódás ért, mivel még nem veszett el az emberi humánum. A figyelmesség, egy-egy biztató szó enyhíti a lelki-testi sérült beteg embereket. Nem bántam meg, hogy itt voltam, e csodálatosan szép magyar tájon. Nagy hálával tartozók mindenkinek, akik önzetlenül enyhítették a testi fájdalmaimat. Külön hálás köszönetét mondok dr. Kulcsár Hedvig főorvosnőnek, aki rendkívüli figyelemmel kísérte a sorsomat, valamint a kedves nővéreknek és a személyzetnek. Szívből kívánok erőt és egészséget, hogy a rohanó, rideg és kegyetlen világban megőrizzék az emberi méltóságukat. Az én karácsonyom ez volna, a legszebb ajándék: „Ha végre megbékélés lenne az emberi szívekben..." Én csak akkor tudnék örülni és boldog lenni, ha ismét látnám, hogy az emberek tudnak örülni és mosolyogni. Az élet, a munka, az alkotás, a béke és az igazi, önzetlen szeretet diadalmaskodjon szerte e nagy világban! Adja az Úr, hogy meglegyen. Tisztelettel: Bérezi Jenő Szolnok, Városmajor út 4. Tisztelt Szerkesztőség! Ha lehetséges, kérem, közöljék a Heves Megyei Hírlapban az alábbiakat. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak az én magánügyem. A minap kaptam egy körlevelet az Egri Városgondozási Kft. ügyvezető igazgatójától, amelynek a tartalma a következő: 1996-ban csak úgy szállítják el a szemetet a kukámból, ha február 28-ig befáradok a kft. hivatalába, és befizetem előre az 1996. évi szemétszállítási díjat. Ennek ellenében kapok egy matricát, amelyet ragasszak a kukámra. Vagyis, akinek a kukáján nem lesz matrica, nem fogja a kft. elszállítani a szemetét. Megjegyzem: amióta Egerben kukás rendszer van, soha nem volt szemétszállításidíj-tar- tozásom. Ezt tanúsíthatja a korlátolt felelősségű társaság is. A bonyodalmas demokráciánk közepette nem gondoltam arra, hogy „lekopírozzák” a kft.-k is a „Bokros-csomagot”. Azok megalapozatlanok, nem megfontoltak, nem átgondoltak és elhamarkodottak. Mégpedig az alábbiak miatt: 1. Mi van akkor, ha nem fáradok be a hivatalba és nem fizetem be a szemétszállítási díjat előre?! Csak annyi, hogy nem szállítják» el a szemetet a kukámból! 2. Miféle eljárás az, hogy előre kell befizetnem a nem teljesített szolgáltatásért járó díjat?! Holnap én is közölni fogom a főnökömmel, hogy fizesse ki előre a béremet. Ha kifizeti, csak akkor fogok dolgozni!? Gondolom: nem fizetem be a díjat. A szomszédos utcából az egyik kukáról leveszem a matricát, ráragasztom a sajátomra. Hiszen a szállítók csak azt nézik, hogy van-e a kukán matrica, vagy nincs. Az én szemetemet elviszik, a szemétszállítási díjat befizető kukatulajdonosét nem. Másnap a pórul járt és a díjat befizető tulajdonos bemegy panaszra. Hiszen bizonyított, hogy befizette a szemétszállítási díjat. Igen ám, csakhogy a szemét a kukájában maradt! (Vagy üljön a szemeteskukája mellett addig, amíg a szállítókocsi meg nem érkezik?) Szerintem ebből csak bonyodalom és felháborodás származik. Értem én, hogy így akarják a nem fizetőktől az adósságot beszedni. Ám a fenti intézkedéssel a lakosság többségét sújtják, zaklatják. Hiszem, hogy oly kevés a nem fizetők száma, hogy a kft. a nyilvántartásából könnyen ki tudja azokat emelni, és azokat kötelezzék a fentiekre és a visz- szamenőleges tartozásuk befizetésére. Még egy problémám a szemétszállítással és a díjjal: soksok év óta havonta csak egyszer, maximum kétszer telik meg a kukám szeméttel. Áz évi szemétdíjamat minden évben 52 hétre, azaz 52 kuka után állapítják meg és fizettetik be velem, amely szerintem jogtalan. Ez hogyan lehetséges? Nem hiszem, hogy ebből a kft.-nek kára származna! Sőt! Tisztelettel: Varga István Eger, Csokonai u. 22. Tisztelt Szerkesztőség! Több mint 25 éve olvasójuk vagyok, 66 éves leszek. Mozgáskorlátozott és asztmás beteg, vagyis másodfokú rokkant vagyok. Kaptam mozgáskorlátozási támogatást a gáz- és a vízbevezetésre, 150 ezer forintot. Eddig gázolajjal fűtöttem, és kértem volna a gazdaságosabb fűtésre járó támogatást. Sajnos elutasítottak azzal, hogy megkaptam a mozgáskorlátozástól. Azt szeretném tudni, hogy összefüggésben van-e a kettő? A csonkra személyi kölcsönt kellett felvennem, mert már 70 ezer forintot kellett fizetnem, nem mint a kedvezményeseknek, 40 ezret. Ezért hatezret befizetek havonta’a takarékba. A költségvetés is 163 ezer forint volt, és ebben még nincs benne a földmunka, a betonozás. Azóta minden drágább lett. Ezt be is adtam a polgár- mesteri hivatalba. A nyugdíjam 17.480 forint, de még 1996 végéig kell fizetnem, és már ezenfelül is van adósságom. Nagyon jó lett volna egy kis segítség, ha adtak volna. Válaszoljanak: jár-e, vagy csak adható? A polgármesteri hivatal megkapta a pénzt a támogatásra. Tisztelettel: Generál Imréné Aldebrö, Vörösmarty 49. Akinek a kukáján nem lesz matrica...? Hatvan éve házasok. - Kisnánán Kovács Lukács és felesége a közelmúltban ünnepelték hat évtizede kötött házasságuk évfordulóját. Ezt a felvételt Kovács Andrea egri olvasónk küldte. Az idős házaspárt öt gyermekük, kilenc unokájuk és tizenhat dédunokájuk köszöntötte. Rekviem egy hordógyárért Nemrég jártam Egerben. A szüleim, nagyszüleim sírján gyújtottam gyertyát. Elhatároztam, ha csak rövid időre is, kimegyek Felnémetre, hiszen gyermekkorom oda köt. Különösen a Tárkányi út, a felnémeti fűrészüzem, az egykori hordógyár. Fiam még emlékszik nagyszülei házára, tudja, hol kell rákanyarodni a Tárkányi útra, s - bár egészen kisgyerek volt, amikor nagyszüleit elvesztette - emlékszik a hatalmas rönkökre, a sikoltozó fűrészekre, a bemáglyázott deszkákra. Hetven-nyolcvan éves lehet ez a gyár (üzem). Édesapám itt vert gyökeret. Én mint kisgyerek, itt kezdtem beszélni, itt nyiladozott ki értelmem, mivel az üzem szolgálati laká-. sában laktunk. A hatalmas rönktér ma teljesen üres. Máskor ilyenkor már érkeztek a bükkfák, novemberben megkezdődött a gőzölés. Az anyagtéren néhány elárvult stóc meg spangli. Ebek harmincadjára jutott itt minden. Nincsen gazdája semminek, pedig valamikor több embernek adott kenyeret a hordógyár. Azoknak is, akik kétlaki életet éltek, mivel a gyári munka mellett gazdálkodtak is. A háború után feszített termelés folyt az akkor már államosított üzemben. A korábbi egy műszak helyett két, sőt három műszakban is dolgoztak. Ide hoz-, ták az egykori kitelepítetteket is az ötvenes évek elején, a legkeményebb munkát is elvégeztetve velük, egy nagy hodályba zsúfolták össze őket. Ennyire kellett a munkaerő, s ennyire becsülték meg azt. A nagy tervszerűség nem ismert határt, hiszen abban az időben a határ a csillagos ég volt. A kétszáz-háromszáz százalékos teljesítményt a felnémeti, egri paraszt-munkás mellett az egykori osztályidegen is elérte. Mert meg akart élni. Amikor gyerek voltam, elsősorban grund volt számomra ez az üzem. A máglyák között jókora szabad terület volt, ahol öcsémmel és barátaimmal focizhattam. Később munkalehetőséget is adott nekem a gyár. Nemcsak a nyári szünetek hasznos elfoglaltsága, hanem az érettségi utáni egy esztendő kenyérkereset is volt. Szinte mindenütt dolgoztam. Túlórát is szívesen vállaltam. A fának a szaga, a kézbe beleivódott csersav a szívembe, lelkembe is beleivódott. Szegény apának élete volt a faipar. Ma is látom, amint vitázik feljebbvalóival, segít az ott dolgozó fizikai munkásnak tolni a vagont, a megrakott lórét. Már csak homályosan emlékszem az államosítás előtti késő esti beszélgetésre, ami közötte, az új hatalom képviselői, és a még funkcionáló vezetők között zajlott le. Valami demokráciáról, szocialista érdekekről esett szó. A fogalmak ekkor még nagyon homályosak voltak számomra. Azt azonban hallottam a másik szobából is, hogy édesapám szokásos temperamentumosságával közbevágott: „Ördögöt” - a magyar nép élni akar. Azt már csak a későbbi beszélgetéseinkből meg az azóta birtokomban lévő hivatalos leveleiből tudom, hogy mennyit küzdött azért, hogy a háború után újrainduljon a termelés. Ezt neki azzal hálálták meg, hogy sürgősen leváltották és Miskolcra küldték, az államosított vállalat központjába. Tudóm, hogy a nyugdíjazása előtti években mennyit harcolt. A több termelés szemléletével a minőséget állította szembe. Ha most látná a lepusztult, kifosztott üzemet, bizony, nem lenne kedve még a Tárkányi úton sem lakni. A nemzeti érték neki mindig nagyon fontos volt. A rablógazdálkodástól pedig egész életében távol tartotta magát. Rekviemet mondok egy gyárért, amely Felnémet része volt. Nemzedékek kötődtek hozzá, kár lenne elfelejteni. Dóra Zoltán Sokan tettek érte Gyöngyös környékén Tisztelt Szerkesztőség! A november 29-i Olvasók Fóruma oldalon a Fogyatékos gyerekekért tettek című írásra szeretnék válaszolni. Karácsondon: nagy segítség volt. A fogyatékos gyerekekért tettek című írás írójával szeretném tudatni! Az 1995. november 4-én tartott jótékonysági est a Könnyek Helyett Alapítvány támogatására volt rendezve. Ez az alapítvány nemcsak a karácsondi gyerekekért jött létre, hanem azokért is, akik Gyöngyös vonzáskörzetében élnek. Az eseményt a polgármesteri hivatal is támogatta azzal, hogy nem kellett teremdíjat fizetni. Voltak még lakosok, akik szintén támogatták az alapítványt: a Kossuth termelőszövetkezet, dr. Kiss Mária, Helgertné dr. Szabó Ilona és a gyöngyösi Mátyás király úti papír-írószer, valamint azok a pedagógusok, akik sok odaadással megtanították a gyerekeket, és egy csodálatos műsort készítettek! Úgy gondolom, hogy aki akart és tudott, az segített, és annak az alapítvány elnöke, Berta Dánielné meg is köszönte! Tisztelt cikkíró! Az alapítvány keretében köszönöm, hogy megemlékezett az eseményről. Tisztelettel: Antalné Barkóczi Judit Karácsond Egy aldebrői rokkant panasza „Menjünk utána az áraknak...” Tisztelt Szerkesztőség! Hűséges olvasójuk vagyok, így régebbi írásaikhoz szeretnék hozzászólni. Hogy miért most? Mert úgy véltem, amiről írni szeretnék, az nem mindennapos dolog. Sajnos, tévedtem. Történt abban az időben, amikor foglalkoztak azzal, hogy a boltokban megkárosítják a vásárlókat. Eger- ben-r a Szent János utcai húsboltban vásároltam, az eladó ráírta a blokkra: 840 forint. A pénztárnál közületi blokkot - áfás számlát - kértem. Vissza az eladóhoz, aki elírta a kilogrammot és egységárát. Ekkor kiderült, az általam kért áru 770 forint! Igen, 70 forinttal majdnem megkárosítottak. Ä nagypostán öt bélyeges borítékot és két postai levelezőlapot bélyeggel kértem. A hölgy kiszámolta: 199 forint! Rákérdeztem, mennyi a boríték: 1 darab 25 forint=125, plusz a két lap 34 forint=159 forint. A 40 forint többletszámolásért még csak elnézést sem kért a postás kisasszony. Tudom, nem nagy összegek, de 1 kiló kenyér és fél liter tej még kapható érte. Feltettem magamban a kérdést: ha engem, fiatalt ennyivel, az idősebbet mennyivel? Tanulság legyen mindenkinek: merjünk utánakérdezni, számolni az áraknak. A másik történet a fekete- gazdasághoz tartozik. Mostanában igen sok cikk jelent meg a feketekereskedelemmel kapcsolatban. Én próbáltam érdeklődni, hová lehet fordulni ilyen panasszal. Válasz nincs, a kör bezárulni látszik. Tudomásom van már igen nyíltan üzemelő „zug” kocsmáról, ahol „állítólag” egy jó nevű tsz-ből szállított bort mérnek. Természetesen papír és engedély nélkül. Szerintünk pedig házilagosan előállított bort árulnak. Sehol sem tűnik fel, meddig lehet ilyen tevékenységet folytatni? Lehetetlen ezt megfékezni. Hová jelentsük? Jó lenne, ha erről is imának. De ha szükséges, az érintettekről is tájékoztathatom önöket. Vagy én is nyithatok ilyet, és a saját szőlőtermésemből készült bort minden engedély nélkül árulhatom? Tisztelettel: (Teljes név és cím a szerkesztőségben) ALAPOZZON RÁNK!!! 1996-ban is Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményes1 boldog új esztendőt kíván minden megrendelőjének, dolgozójának, fuvarozó kollégáinak az ANTAL BETON EGER, KISTÁLYAI U. T: 411-369 1996-ban is stabil minőséggel, pontos kiszolgálással állunk tisztelt megrendelőink * rendelkezésére § EV VÉGI BÚTORVÁSÁR A TRIÓ BÚTORBOLTOKBAN! 1995. december 9. - december 23-ig Eger Mátyás kir. u. 76. tel.: 412-622 és Eger Pacsirta u. 3. tel.: 428-530 MINDEN SZEKRÉNYSOR 5000 Ft MEGRENDELÉS ESETÉN IS KEDVEZMÉNY! Továbbá: fotelágyak: 9.800 Ft-tól franciaágyak: 26.500 Ft-tól heverők: 12.500 Ft-tól sarokgarnitúrák: 33.500 Ft-tól ©W KIOTnULK! 0§)8 A Trió Bútor Kft. karácsonyi ajándéka: az akció felvett megrendelések árát 1996. január 30-áig Rövid szállítási határidő, 1 év garancia, nagy szövetválaszték, egyedi méretre készítés. EZÜST- ÉS ARANYVASÁRNAP IS NYITVA! Nyitva: h-p 9-19 szo-v 9-16-ig. .Minden kedves vásárlót szeretettel várunk!