Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-21 / 299. szám

1995. december 21., csütörtök Hatvan És Lőrinci Körzete 5. oldal Menetjegy a jövőbe Gyakran utazom. Mindig buszjegyre lelek a holmijaim kpzött; legtöbbször oda se pillantva dobom ki az apró cetliket: Legutóbb azonban - talán véletlenül - fura dátumra lettem figyelmes. A fecnin az érvényesítés időpontjául a következő sze­repelt: 1997. Vili. 07. Elgondolkodtam. Jé, akkor is csak 21 forintba kerül majd...? Vagy magasabb helyről jött az utasítás, üzenet gyanánt: embe­rek, bírjátok ki még egy darabig, hamarosan megáll az inflá­ció? Másfél év múlva ismét annyit ér a pénzünk, mint most? Esetleg egyszerűen csak a sofőr nyomta félre a gombot...? (m. b. k.) Körzetünk településein borotvaélen a jövő évi költségvetés Múlt, hitel, jövő Még tíz nap, és vége az évnek, amelytől annyira féltek a képvi­selő-testületek... Mostanra szerencsére elmondható: az alapel­látás biztosítása - ha nehezen is - sikerült, intézmények sorát sem kellett bezárni, sőt volt, ahol fejlesztésekre is futotta. „Lengyelpiac” - karácsonyra várva... Hol marad az ilyenkor tapasz­talt zsongás? A tömött üzletek, zsúfolt buszok, a fenyőfával setten­kedő apukák...? ...És ki lát ma­napság havas vállkendőjű, bo­tosba bújtatott lábú nénikéket? Kimegyünk a lengyelpiacra; ne­künk már ez is megteszi. Apropó: évek óta hó is alig esett... TARI OTTÓ FELVÉTELEI A nők helyzete a mezőgazdaságban Hatvan körzetében is módosult a szerepvállalás A múlt héten elkezdett összeál­lításunkban három kérdést in­téztünk a legilletékesebbekhez: terveztek-e hitelt erre az esz­tendőre; szükség volt-e műkö­dési vagy beruházási kölcsönök felvételére; 1996-ot megússzák- e nagyobb baj nélkül? Lőrinci Újdonsültnek immár aligha ne­vezhető városunkban 23 niillió forint hitel felvételével számolt az önkormányzat erre az évre. A mai napig erre a pénzre nem volt szükség, ám hogy jövőre mi lesz, Varga Antal polgár- mester nem akar jóslásokba bo­csátkozni. A mai tanácskozáson várha­tóan bővítik az adók körét, ami növelheti a feszültséget a la­kosság és a testület között. A megnyugtató finanszírozás ér­dekében szükséges a bevételek növelése; ennek módját így látja biztosítottnak az előter­jesztés. Az első ember szerint a jelenlegi normatíva ezzel együtt sem lesz elegendő, ám hogy konkrétan mi várható, a fő számok ismeretében januárban döntik el a városatyák. Varga Antal úgy látja, 1996- ban már elkerülhetetlen lesz kölcsönért folyamodni, hiszen az intézmények működését visszafogják, ugyanakkor az utak és egyéb közművek tönk­remennek. A hitel mértékének megregulázása folytán a város mintegy 20-25 millió forintot kaphat a bankoktól. Szűcsi A mátraaljai faluban is keresik a takarékos gazdálkodás lehe­tőségeit. Vitovszki Mária jegy­zőnő elmondta: 1995-re nem terveztek hitelt, így - a vas- mangántalünítóra kapott 7,5 millió forint céltámogatással együtt - 68 millióból gazdál­kodhattak. Áthúzódó kölcsön­ként várhatóan még 5 milliót vesznek fel a berendezésre, ám a kedvező kamatok törlesztését- havi 200 ezer forintot - képe­sek kigazdálkodni. A gázberu­házásra igénybe vett adósság négy év múlva telik le, ezért jö­vőre minden eddiginél jobban takarékoskodnak. Csak így ér­hető el, hogy intézményeiket ne fenyegesse veszély. Hort Megyénk legnagyobb községé­ben - fejlesztésre - 20 millió forintos hitelfelvételt ütemeztek be erre az évre. A pénzt végül nem vették fel, mivel - Kassa László polgármester szavaival- a kamatfeltételek optimális­nak aligha mondhatók. A település vezetője saj­nálja, hogy a szennyvízhálózat kiépítése a tervezettnél lassab­ban halad, de éppen határozott gazdálkodásuknak köszönhető, hogy az intézmények működő­képesek. Ma még nem tudják, hogy 1996-ban a meglévő anyagi források kiegészítésre szorulnak-e, de ha szeretnék megvalósítani már folyamatban lévő célkitűzéseiket (csatorná­zás, útépítés), elképzelhető külső segítség bevonása is. Zagyvaszántó Bukta Jánosné jegyzőnő el­mondta: községük módosított költségvetése alapján 60 millió forint állt rendelkezésükre. Hi­telt nem ten’eztek, s nem is vet­tek fel. Jövőre is megpróbálják megúszni, de ha a szükség rávi­szi őket, kénytelenek lesznek ezt az eszközt igénybe venni. Amennyiben elfogadják pá­lyázatukat, jövőre megkezdőd­het a faluban a szennyvízháló­zat kiépítése. Mivel ez túlságo­san leköti erejüket, más terüle­teken csak karbantartási és fel­újítási munkálatokra kerülhet sor. Az intézményeknek nem kell félniük a bezárástól, de - csakúgy, mint máshol - megkö­vetelik tőlük a szigorú takaré­koskodást. (tari) (Két hét múlva folytatjuk!) Míg régen a gazdálkodás terhei a családfőre hárultak, mára je­lentősen eltolódott a mezőgaz­daságban dolgozók aránya a nők javára. A struktúraváltás óta számos családi „birtok” kezdte meg működését. A családi gazdasá­gok létrejötte igénybe veszi mindkét nemet. A föld eltartó­képessége a jelenlegi birtok- nagysággal nem túl nagy, ezért különböző fejlődési irányok alakulnak ki az agrárszférában. A nők számára kitűnő lehe­tőséget nyújtanak a fő tevé­kenység melletti kiegészítő munkák is. A gépesítés nagy­ban mentesíti a családokat a kézzel végzett munkák alól. Hatvanban és környékén év­tizedek óta magas szinten neve­lik a kertészeti kultúrákat (Leg­jellegzetesebb a csányi dinnye és a boldogi paprika). A vállal­kozásokban a családfő végzi a megtermelt áru értékesítését, míg az apró fogások és a helyi eladás feladata - megbontva a hagyományokat - a feleségre hárul. Ez a kihívás a nők számára kitűnő lehetőséget biztosít tu­dásuk, a szakmai ismeretek ki- teljesedéséhez. Sok esetben - így az alkalmazott növényvédő szerek és kemikáliák használa­tában - felkészültebbek, mint az „erősebb nem” képviselői. A modem mezőgazdaságban mindez elengedhetetlen. A múltban bevett szokásokkal el­lentétben már nem napszá­mosmunkát végeznek, nem elégséges az ősöktől átvett „mesterfogások” alkalmazása. Az ősi, matriarchális társa­dalmi tradíciók új jelentőséget kapnak. Az anya szerepe a me­zőgazdasági vállalkozás során megtartó erővel hat a felnövő generációk számára is. A ko­rábbi évek során tapasztalt ten­denciával szemben - amikor a fiatalok igyekeztek a mezőgaz­dasági szférától minél távolabb kerülni - most szívesebben ma­radnak az új perspektíva remé­nyével kecsegtető ágazatban. Simon Attila Lőrinci: vízdíjak Lőrinciben ma 14 órára hívta össze a képviselő-testület idei utolsó tanácskozását Varga An­tal polgármester. Az ülésen megvitatják a jövő évi víz- és csatornadíjak mértékét, s mó­dosítják az adórendeletet is. Drágult a buszjegy Hatvanban a város vezetése megállapította a helyi járatú au­tóbuszok új tarifáit. A vonal­jegy az eddigi 35 helyett 46 fo­rintba kerül. Az egyvonalas bérletért 892, az összvonalasért 1179, míg a tanulók bérletéért 354forintot kell majd fizetni. Új fogászati röntgen A petőfibányai önkormányzat fogászati röntgent vásárolt a helyi rendelőbe. A berendezés költségeit önerőből és állami támogatásból fedezték. Lelki telefonsegély A hatvani lelki segély telefon- szolgálata karácsonykor is hív­ható. A rászorulók éjjel-nappal díjtalanul tárcsázhatják a 37/341 -700-as számot. Megbízott igazgató A hatvani képviselő-testület 1996. január 1-jei hatállyal el­fogadta Réz Ferencnek, a Ko- dály-iskola igazgatójának áthe­lyezési kérelmét. A vezető Tö­rökbálintra távozik, helyét az új pályázat kiírásáig Ságiné Szűcs Klára veszi át. Új adó Boldogon Boldog vezetése iparűzési adó bevezetéséről határozott. A te­lepülés vállalkozóinak bruttó bevételük 5 ezrelékét kell be­utalniuk az önkormányzat „kincstárába”. A jó hír is hír, Polgármester úr! Zagyvaszántón nem lesz új adó! Szokásos körtelefon körzetünkben: történt-e valami érdekes az adott településen. Zagyva- szántón a vonal végén Oldal Alfréd polgár- mester.- Csendes itt minden - mondja nálunk ritkán akad újságba való szenzáció. Nem tágítok. Az adókkal próbálkozom; e téren mostanában igencsak zajlanak a dolgok.- Mondtam, hogy nincs szerencséje - így Oldal Alfréd. - Huszonnyolcadikán lesz az ülés, de az emelés vagy a bővítés kérdése nem kerül napirendre... Ez nem hír, Polgármester úr? Tudja, hány kollégája sietett volna - hívásunkat megelőzve -ezt a közvélemény tudomására hozni? (tari) A felszámolóbiztos álláspontja az ecsédi tó értékesítésével kapcsolatosan „A víz valóban állami tulajdon, a meder azonban nem... Lapunk december 7-i számában „Tényleg: kié az ecsédi tó?” címmel jelent meg írásunk, amely­ben Janotik Ferenc, a Gyöngyös és Környéke Horgászegyesület elnöke fejtette ki véleményét az ecsédi tó értékesítésével kapcsolatosan. A cikk nyomán - Horkai Zoltán felszámoló megbízásából - levelet juttatott el szerkesztőségünkbe dr. Machács Barna ügyvéd, kérve a nyilatkozó tévedései­nek helyreigazítását, amelynek ezúton teszünk eleget. A szűcsi Vég-tó és az ecsédi víztároló az ecsédi Egyetértés Mgtsz használatában állt, földhasz­nálati joga alapján. A terület tagi tulajdonban volt, ebből következően kezelői jog az ingatlanra vonatkozóan nem is állhatott fenn, hiszen a keze­lői jog kizárólag állami tulajdonra terjedhet ki. A terület értékesítésére nem a szövetkezet megszűnése után került sor, hanem a felszámo­lási eljárás keretében. Megjegyzem, a felszámo­lási eljárás jogerősen a mai napig még nem zá­rult le. A víz valóban állami tulajdon, azonban a me­der nem. Ebből következően a meder értékesít­hető, jelen esetben azzal a kikötéssel, hogy a ha­lászati jogot annak jogosultjának továbbra is biztosítania kell. Az adásvételi szerződés jog­szerű volt, ennek megfelelően a földhivatal a ve­vők tulajdonjogát bejegyezte. A területre sem az önkormányzatnak, sem az egyesületnek nem volt elővásárlási joga. Az ér­tékesítés tárgyában több napilapban ajánlatté­telre való felhívás jelent meg. A vevők a Népsza­badságban közzétett hirdetésre egyedüli pályá­zóként jelentkeztek. A felszámoló az ajánlatot a felszámoló bíróval folytatott többszöri konzultá­ció után fogadta el. Egyébként az egyesület a tulajdonjogot in­gyen kívánta megszerezni... f Az adásvételi szerződés és az egyesülettől kö­vetelt használati díj -között semmilyen összefüg­gés nincs. A felszámoló a szövetkezet egyesület­tel szemben fennálló használatidíj-követelését a Heves Megyei APEH-re engedményezte, az ezzel kapcsolatos perben ezért felperesként az APEH fog eljárni. Az a körülmény, hogy az új tulajdonos a halá­szati jog gyakorlása miatt kér-e használati díjat vagy nem, az az új tulajdonos döntési körébe tartozik. Megjegyzem, semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a halászati jogot a jogosult részére ellenérték nélkül kell biztosítani. Janotik úr két pert kever össze nyilatkozatá­ban. Az önkormányzatok pert indítottak annak ér­dekében, hogy az ingatlanok a tulajdonukba ke­rüljenek. A pert első és másodfokon is elvesztet­ték. Az ítélet jogerős. A bíróság határozatának indokolásában utal arra, hogy a szövetkezet jog­szerűen rendelkezett a területekkel. A szövetkezet pert indított a Gyöngyös és Környéke Horgászegyesület ellen a használati díj megállapítása iránt. A bíróság a per tárgya­lását a fent hivatkozott per jogerős befejezéséig, azaz az ingatlanok tulajdonjogának tisztázásáig felfüggesztette. Janotik úr sérelmezi, hogy az önkormányzat által indított per iratait nem kapta meg. Ennek az az egyszerű oka, hogy abban a perben az egyesület nem fél, ezért a bíróság a perről ré­szére semmilyen hivatalos értesítést vagy tájé­koztatást nem ad. Az egyesület egyébként mind­ezek alapján a perben nem is fellebbezhetett, hi­szen abban nem vett részt. Természetesen, ha Janotik úr a jogerős ítéletről felvilágosítást akar kapni, meg kell keresnie a határozatot hozó bí­róságot. Az új tulajdonos minden bizonnyal ilyen úton jutott az ítélettel kapcsolatos informá­ciókhoz. Az általam leírtak egyértelműen igazolják, hogy az egyesület elnöke - feltehetően a jogsza­bályok nem kellő ismerete miatt - tévedésben volt nyilatkozatakor.

Next

/
Thumbnails
Contents