Heves Megyei Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-21 / 299. szám
1995. december 21., csütörtök Hatvan És Lőrinci Körzete 5. oldal Menetjegy a jövőbe Gyakran utazom. Mindig buszjegyre lelek a holmijaim kpzött; legtöbbször oda se pillantva dobom ki az apró cetliket: Legutóbb azonban - talán véletlenül - fura dátumra lettem figyelmes. A fecnin az érvényesítés időpontjául a következő szerepelt: 1997. Vili. 07. Elgondolkodtam. Jé, akkor is csak 21 forintba kerül majd...? Vagy magasabb helyről jött az utasítás, üzenet gyanánt: emberek, bírjátok ki még egy darabig, hamarosan megáll az infláció? Másfél év múlva ismét annyit ér a pénzünk, mint most? Esetleg egyszerűen csak a sofőr nyomta félre a gombot...? (m. b. k.) Körzetünk településein borotvaélen a jövő évi költségvetés Múlt, hitel, jövő Még tíz nap, és vége az évnek, amelytől annyira féltek a képviselő-testületek... Mostanra szerencsére elmondható: az alapellátás biztosítása - ha nehezen is - sikerült, intézmények sorát sem kellett bezárni, sőt volt, ahol fejlesztésekre is futotta. „Lengyelpiac” - karácsonyra várva... Hol marad az ilyenkor tapasztalt zsongás? A tömött üzletek, zsúfolt buszok, a fenyőfával settenkedő apukák...? ...És ki lát manapság havas vállkendőjű, botosba bújtatott lábú nénikéket? Kimegyünk a lengyelpiacra; nekünk már ez is megteszi. Apropó: évek óta hó is alig esett... TARI OTTÓ FELVÉTELEI A nők helyzete a mezőgazdaságban Hatvan körzetében is módosult a szerepvállalás A múlt héten elkezdett összeállításunkban három kérdést intéztünk a legilletékesebbekhez: terveztek-e hitelt erre az esztendőre; szükség volt-e működési vagy beruházási kölcsönök felvételére; 1996-ot megússzák- e nagyobb baj nélkül? Lőrinci Újdonsültnek immár aligha nevezhető városunkban 23 niillió forint hitel felvételével számolt az önkormányzat erre az évre. A mai napig erre a pénzre nem volt szükség, ám hogy jövőre mi lesz, Varga Antal polgár- mester nem akar jóslásokba bocsátkozni. A mai tanácskozáson várhatóan bővítik az adók körét, ami növelheti a feszültséget a lakosság és a testület között. A megnyugtató finanszírozás érdekében szükséges a bevételek növelése; ennek módját így látja biztosítottnak az előterjesztés. Az első ember szerint a jelenlegi normatíva ezzel együtt sem lesz elegendő, ám hogy konkrétan mi várható, a fő számok ismeretében januárban döntik el a városatyák. Varga Antal úgy látja, 1996- ban már elkerülhetetlen lesz kölcsönért folyamodni, hiszen az intézmények működését visszafogják, ugyanakkor az utak és egyéb közművek tönkremennek. A hitel mértékének megregulázása folytán a város mintegy 20-25 millió forintot kaphat a bankoktól. Szűcsi A mátraaljai faluban is keresik a takarékos gazdálkodás lehetőségeit. Vitovszki Mária jegyzőnő elmondta: 1995-re nem terveztek hitelt, így - a vas- mangántalünítóra kapott 7,5 millió forint céltámogatással együtt - 68 millióból gazdálkodhattak. Áthúzódó kölcsönként várhatóan még 5 milliót vesznek fel a berendezésre, ám a kedvező kamatok törlesztését- havi 200 ezer forintot - képesek kigazdálkodni. A gázberuházásra igénybe vett adósság négy év múlva telik le, ezért jövőre minden eddiginél jobban takarékoskodnak. Csak így érhető el, hogy intézményeiket ne fenyegesse veszély. Hort Megyénk legnagyobb községében - fejlesztésre - 20 millió forintos hitelfelvételt ütemeztek be erre az évre. A pénzt végül nem vették fel, mivel - Kassa László polgármester szavaival- a kamatfeltételek optimálisnak aligha mondhatók. A település vezetője sajnálja, hogy a szennyvízhálózat kiépítése a tervezettnél lassabban halad, de éppen határozott gazdálkodásuknak köszönhető, hogy az intézmények működőképesek. Ma még nem tudják, hogy 1996-ban a meglévő anyagi források kiegészítésre szorulnak-e, de ha szeretnék megvalósítani már folyamatban lévő célkitűzéseiket (csatornázás, útépítés), elképzelhető külső segítség bevonása is. Zagyvaszántó Bukta Jánosné jegyzőnő elmondta: községük módosított költségvetése alapján 60 millió forint állt rendelkezésükre. Hitelt nem ten’eztek, s nem is vettek fel. Jövőre is megpróbálják megúszni, de ha a szükség ráviszi őket, kénytelenek lesznek ezt az eszközt igénybe venni. Amennyiben elfogadják pályázatukat, jövőre megkezdődhet a faluban a szennyvízhálózat kiépítése. Mivel ez túlságosan leköti erejüket, más területeken csak karbantartási és felújítási munkálatokra kerülhet sor. Az intézményeknek nem kell félniük a bezárástól, de - csakúgy, mint máshol - megkövetelik tőlük a szigorú takarékoskodást. (tari) (Két hét múlva folytatjuk!) Míg régen a gazdálkodás terhei a családfőre hárultak, mára jelentősen eltolódott a mezőgazdaságban dolgozók aránya a nők javára. A struktúraváltás óta számos családi „birtok” kezdte meg működését. A családi gazdaságok létrejötte igénybe veszi mindkét nemet. A föld eltartóképessége a jelenlegi birtok- nagysággal nem túl nagy, ezért különböző fejlődési irányok alakulnak ki az agrárszférában. A nők számára kitűnő lehetőséget nyújtanak a fő tevékenység melletti kiegészítő munkák is. A gépesítés nagyban mentesíti a családokat a kézzel végzett munkák alól. Hatvanban és környékén évtizedek óta magas szinten nevelik a kertészeti kultúrákat (Legjellegzetesebb a csányi dinnye és a boldogi paprika). A vállalkozásokban a családfő végzi a megtermelt áru értékesítését, míg az apró fogások és a helyi eladás feladata - megbontva a hagyományokat - a feleségre hárul. Ez a kihívás a nők számára kitűnő lehetőséget biztosít tudásuk, a szakmai ismeretek ki- teljesedéséhez. Sok esetben - így az alkalmazott növényvédő szerek és kemikáliák használatában - felkészültebbek, mint az „erősebb nem” képviselői. A modem mezőgazdaságban mindez elengedhetetlen. A múltban bevett szokásokkal ellentétben már nem napszámosmunkát végeznek, nem elégséges az ősöktől átvett „mesterfogások” alkalmazása. Az ősi, matriarchális társadalmi tradíciók új jelentőséget kapnak. Az anya szerepe a mezőgazdasági vállalkozás során megtartó erővel hat a felnövő generációk számára is. A korábbi évek során tapasztalt tendenciával szemben - amikor a fiatalok igyekeztek a mezőgazdasági szférától minél távolabb kerülni - most szívesebben maradnak az új perspektíva reményével kecsegtető ágazatban. Simon Attila Lőrinci: vízdíjak Lőrinciben ma 14 órára hívta össze a képviselő-testület idei utolsó tanácskozását Varga Antal polgármester. Az ülésen megvitatják a jövő évi víz- és csatornadíjak mértékét, s módosítják az adórendeletet is. Drágult a buszjegy Hatvanban a város vezetése megállapította a helyi járatú autóbuszok új tarifáit. A vonaljegy az eddigi 35 helyett 46 forintba kerül. Az egyvonalas bérletért 892, az összvonalasért 1179, míg a tanulók bérletéért 354forintot kell majd fizetni. Új fogászati röntgen A petőfibányai önkormányzat fogászati röntgent vásárolt a helyi rendelőbe. A berendezés költségeit önerőből és állami támogatásból fedezték. Lelki telefonsegély A hatvani lelki segély telefon- szolgálata karácsonykor is hívható. A rászorulók éjjel-nappal díjtalanul tárcsázhatják a 37/341 -700-as számot. Megbízott igazgató A hatvani képviselő-testület 1996. január 1-jei hatállyal elfogadta Réz Ferencnek, a Ko- dály-iskola igazgatójának áthelyezési kérelmét. A vezető Törökbálintra távozik, helyét az új pályázat kiírásáig Ságiné Szűcs Klára veszi át. Új adó Boldogon Boldog vezetése iparűzési adó bevezetéséről határozott. A település vállalkozóinak bruttó bevételük 5 ezrelékét kell beutalniuk az önkormányzat „kincstárába”. A jó hír is hír, Polgármester úr! Zagyvaszántón nem lesz új adó! Szokásos körtelefon körzetünkben: történt-e valami érdekes az adott településen. Zagyva- szántón a vonal végén Oldal Alfréd polgár- mester.- Csendes itt minden - mondja nálunk ritkán akad újságba való szenzáció. Nem tágítok. Az adókkal próbálkozom; e téren mostanában igencsak zajlanak a dolgok.- Mondtam, hogy nincs szerencséje - így Oldal Alfréd. - Huszonnyolcadikán lesz az ülés, de az emelés vagy a bővítés kérdése nem kerül napirendre... Ez nem hír, Polgármester úr? Tudja, hány kollégája sietett volna - hívásunkat megelőzve -ezt a közvélemény tudomására hozni? (tari) A felszámolóbiztos álláspontja az ecsédi tó értékesítésével kapcsolatosan „A víz valóban állami tulajdon, a meder azonban nem... Lapunk december 7-i számában „Tényleg: kié az ecsédi tó?” címmel jelent meg írásunk, amelyben Janotik Ferenc, a Gyöngyös és Környéke Horgászegyesület elnöke fejtette ki véleményét az ecsédi tó értékesítésével kapcsolatosan. A cikk nyomán - Horkai Zoltán felszámoló megbízásából - levelet juttatott el szerkesztőségünkbe dr. Machács Barna ügyvéd, kérve a nyilatkozó tévedéseinek helyreigazítását, amelynek ezúton teszünk eleget. A szűcsi Vég-tó és az ecsédi víztároló az ecsédi Egyetértés Mgtsz használatában állt, földhasználati joga alapján. A terület tagi tulajdonban volt, ebből következően kezelői jog az ingatlanra vonatkozóan nem is állhatott fenn, hiszen a kezelői jog kizárólag állami tulajdonra terjedhet ki. A terület értékesítésére nem a szövetkezet megszűnése után került sor, hanem a felszámolási eljárás keretében. Megjegyzem, a felszámolási eljárás jogerősen a mai napig még nem zárult le. A víz valóban állami tulajdon, azonban a meder nem. Ebből következően a meder értékesíthető, jelen esetben azzal a kikötéssel, hogy a halászati jogot annak jogosultjának továbbra is biztosítania kell. Az adásvételi szerződés jogszerű volt, ennek megfelelően a földhivatal a vevők tulajdonjogát bejegyezte. A területre sem az önkormányzatnak, sem az egyesületnek nem volt elővásárlási joga. Az értékesítés tárgyában több napilapban ajánlattételre való felhívás jelent meg. A vevők a Népszabadságban közzétett hirdetésre egyedüli pályázóként jelentkeztek. A felszámoló az ajánlatot a felszámoló bíróval folytatott többszöri konzultáció után fogadta el. Egyébként az egyesület a tulajdonjogot ingyen kívánta megszerezni... f Az adásvételi szerződés és az egyesülettől követelt használati díj -között semmilyen összefüggés nincs. A felszámoló a szövetkezet egyesülettel szemben fennálló használatidíj-követelését a Heves Megyei APEH-re engedményezte, az ezzel kapcsolatos perben ezért felperesként az APEH fog eljárni. Az a körülmény, hogy az új tulajdonos a halászati jog gyakorlása miatt kér-e használati díjat vagy nem, az az új tulajdonos döntési körébe tartozik. Megjegyzem, semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy a halászati jogot a jogosult részére ellenérték nélkül kell biztosítani. Janotik úr két pert kever össze nyilatkozatában. Az önkormányzatok pert indítottak annak érdekében, hogy az ingatlanok a tulajdonukba kerüljenek. A pert első és másodfokon is elvesztették. Az ítélet jogerős. A bíróság határozatának indokolásában utal arra, hogy a szövetkezet jogszerűen rendelkezett a területekkel. A szövetkezet pert indított a Gyöngyös és Környéke Horgászegyesület ellen a használati díj megállapítása iránt. A bíróság a per tárgyalását a fent hivatkozott per jogerős befejezéséig, azaz az ingatlanok tulajdonjogának tisztázásáig felfüggesztette. Janotik úr sérelmezi, hogy az önkormányzat által indított per iratait nem kapta meg. Ennek az az egyszerű oka, hogy abban a perben az egyesület nem fél, ezért a bíróság a perről részére semmilyen hivatalos értesítést vagy tájékoztatást nem ad. Az egyesület egyébként mindezek alapján a perben nem is fellebbezhetett, hiszen abban nem vett részt. Természetesen, ha Janotik úr a jogerős ítéletről felvilágosítást akar kapni, meg kell keresnie a határozatot hozó bíróságot. Az új tulajdonos minden bizonnyal ilyen úton jutott az ítélettel kapcsolatos információkhoz. Az általam leírtak egyértelműen igazolják, hogy az egyesület elnöke - feltehetően a jogszabályok nem kellő ismerete miatt - tévedésben volt nyilatkozatakor.
