Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04 / 259. szám

6. oldal Hazai Tükör 1995. november 4., szombat Eles viták az érdekegyeztetés fórumain Kéznél a végső fegyver A gazdasag működőképessé­gét és a munkavállalók hely­zetének alakulását súlyosan veszélyeztetné egy esetleges sztrájkhullám. A Magyar Munkaadói Szövetség ügyve­zető elnökségét a megkezdett és folyamatban levő érdek- egyeztetések tapasztalatai késztették ennek leszögezé- sére. Az érdekképviseletek és a kormányzat közötti tárgya­lásokon ugyanis egyelőre még kompromisszumok körvona­lai sem rajzolódtak ki. A szövetség pénteken közzétett dokumentuma szerint a mun­kaügyi összeütközések meg­előzésében és a sztrájkok keze­lésében mindhárom érintett fél­nek - a kormánynak, a szak- szervezeteknek és a munka­adóknak egyaránt - felelősebb, szerepükben felkészültebb ma­gatartást kell tanúsítania. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezete szeretné, ha az Ér­dekegyeztető Tanács novem­ber 6-i,vagy azt követő ülésén megszületne a megállapodás a béremelésről, az illetményalap és az illetménykiegészítés mértékéről. Ha a kormány nem tesz új javaslatot, elkerülhetetlen lesz az egységes közalkalmazotti sztrájk - közölte tegnap Fehér József ügyvezető elnök. Hozzá­tette: támogatják az egészség- ügyi dolgozók, a pedagógusok és a kultúra területén dolgozók bérköveteléseit. Véleményük szerint a kor­mány 15 százalékos ígérete he­lyett 25 százalékos közalkal­mazotti béremelésre van szük­ség, a bértábla A/l-es alapszor­zóját pedig 8500-ról 10 500 fo­rintra kell emelni. A Népjóléti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén elhang­zott: a kormány jövőre 2 száza­lékkal kívánja emelni a munka- vállalói nyugdíjjárulékot. Az egészségügyi intézmé­nyek finanszírozására a minisz­térium 215 milliárd forintot szán; ebből megoldható a 20 százalékos béremelés és az in­tézmények dologi kiadásainak 10 százalékos növelése. Szakszervezeti vélemény szerint viszont legalább 223 milliárd kell a kormány által ígért bérfejlesztéshez. Az egészségügyiek 35 százalékos bérköveteléséhez és az intéz­mények 10 százalékos plusz- támogatásához viszont 235-240 milliárd szükséges. Gyermek egyedül, beteg ellátatlanul nem maradhat Beleszól az önkormányzat is Az egészségügyben - a mi­niszterelnökkel csütörtökön folytatott tárgyalás után is - változatlanul nagy a távolság az igények és a lehetőségek között. Ezért jövő szombaton a mintegy 250 ezer munkavál­lalót foglalkoztató ágazat szakszervezetei - demonstrá­ciót tartanak - kilátásba he­lyezve a későbbi országos sztrájkot is. A pedagógusok november 15-re terveznek tüntető felvonulást, s a Peda­gógus Szakszervezet meg­kezdte a helyi sztrájkbizott­ságok szervezését. Milyen szolgáltatásra számítha­tunk az esetleges munkabe­szüntetés idején - kérdeztük a szakszervezetek illetékeseit. A folyamatos, megfelelő szintű ellátás biztosítása a ren­delőkben, kórházakban, más egészségügyi intézményekben dolgozók alapvető kötelessége és egyben érdeke - hangsúlyoz­ták az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szakszerve­zetének vezetői. Az intézmények mindenütt a betegellátás helyi körülmé­nyeinek figyelembevételével jelölik ki azokat a munkakörö­ket és szervezeti egységeket, amelyekben az esetleges sztrájk időtartama alatt sem csorbulhat az ellátás. Olyan színvonalon biztosítják az egészségügyi szolgáltatásokat, hogy a bete­gek hátrányt ne szenvedjenek. Ezért minden kórházban, rendelőintézetben, a háziorvosi, a védőnői, a bölcsődei hálózat­ban, a szociális otthonokban, a sürgősségi ellátásért felelős in­tézményekben egyenként és té­telesen határozzák meg a zavar­talan működés feltételeit. Munkabeszüntetésekre óvo­dákban, iskolákban sok évti­zedre visszamenően nem volt példa, sztrájkkészülődés azon­ban volt, így a még elégséges szolgáltatást illetően rendel­keznek bizonyos ismeretekkel. Mint Árok Antal, a Pedagó­gusok Szakszervezetének iro­daigazgatója elmondotta: ko­rábban a művelődési tárcával már egyeztettek, s ennek nyo­mán ajánlásokat dolgoztak ki. Lényege, hogy kisgyermek el­látatlanul, felügyelet nélkül munkabeszüntetés esetén sem maradhat. Az óvodákban, a napközikben, az ápolásra, gon­dozásra szoruló gyermekek is­koláiban, otthonaiban minde­nütt tartanak ügyeletet. A még elégséges szolgáltatás tartalmáról, megszervezéséről egyébként a helyi önkormány­zattal állapodnak meg a peda­gógusok. be-de Fogyatkozó munkahelyi garanciák Kevesebb a bejegyzett munkanélküli és a bérmegállapodás A legutóbbi három hónapban körülbelül 25 ezerrel csökkent hazánkban a regisztrált munkanélküliek száma. így tíz szá­zalékra mérséklődött a munkanélküliségi mutató. Október végén 479 100 állásra várót tartottak nyilván a munkaügyi központok, 12 300-zal kevesebbet, mint szeptember végén - jelentették be az Országos Munkaügyi Központban. A tájékoztatón a középszintű és a vállalati bérmegállapo­dásokról szólva elmondták: egyre ritkábban kötnek ilyet a munkaadók a dolgozók képviselőivel. Az Országos Munkaügyi Központ 1992 óta gyűjt ada­tokat az egyezségekről, ame­lyek többnyire az átlagkere­set- és alapbér-növekedés, il­letve a minimálbér vagy a bértarifák mértékének meg­határozására szolgálnak. Jelentősen csökkent az ága­zati szintű bérmegállapodások száma. 1992-ben 875 ezer dolgozót érintően kötöttek ilyet, a következő évben már csak 247 ezer, 1994-ben pedig alig több mint 200 ezer dolgo­zóra terjedtek ki a megállapo­dások. Idén mindössze 35 ezer dolgozóval maradt fenn kö­zépszintű béregyezség a ko­rábbi években kötöttek közül. A szeptember 30-ig aláírt új megállapodások mindössze 32 ezer alkalmazottra terjednek ki. A nagyarányú csökkenés­nek főként az az oka, hogy a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál központilag határozták meg a béremelési mértékeket. Alsó szinten, vállalati kör­ben, 786 bérmegállapodásról tudnak. Ezek csaknem 478 ezer dolgozót érintenek, ami az ötven személynél többet foglalkoztató munkahelyek 20 százaléka. Az idén kötött 447 új egyezség 314 ezer dolgozó átlagkeresetének emeléséről rendelkezik. A kikötött kere­setnövelés átlaga 15 százalék. Az országostól eltérő mi­nimálbérről 253 vállalati bér­megállapodást írtak alá. Bejelentési kötelezettség a frekvenciák adásvételekor Ne alakuljon ki helyi médiahatalom Nem érinti a parlament elé kerülő médiatörvény-tervezet a már kiadott, illetve a még pályáztatásra váró országos és he­lyi frekvenciákat - tudtuk meg a javaslat egyik kidolgozójá­tól, az SZDSZ ügyvivőjétől, Magyar Bálinttól. A vidéki rádió- és tévéstúdiók közül a Magyar Rádió és az MTV fennhatósága alatt lévők működési formájáról az elnö­kök döntenek. Az önkormány­zati és egyéb tulajdonú stú­diók szabadon dönthetnek az adáskészítés szervezeti kere­teiről. A törvénytervezet bejelen­tési kötelezettséget ír elő a frekvenciák adásvételekor. Ugyanis ezen a területen ko­rábban visszaélések fordultak elő: a kiadott frekvenciáknak csak mintegy harmadát mű­ködtetik, az is előfordult, hogy a pályázatot elnyerő céget egészében, frekvenciástól megvásárolta valaki. Bejelentési kötelezettség hí­ján ezek az ügyletek homály­ban maradtak. Az új törvény az átláthatósággal szeretné megakadályozni, hogy egy kézben jelentősebb médiahata­lom összpontosuljon. Újdonság, hogy a frekven­ciákért fizetett díjak nem a költségvetésbe, hanem egy műsorszolgáltató alapba foly­nak majd be, s közhasznú mű­sorok készítésére visszaoszt­hatok. Csodaszámba megy, hogy a hat parlamenti párt végre közös nevezőre jutott. Valószínű, hogy ezt a töré­keny békét féltette az SZDSZ ügyvivője, amikor nem árult el részleteket arról: ki miben en­gedett. Azt viszont elmondta: a hatpárti megállapodás jog­szabályi formába öntése no­vember 9-ére fejeződik be, majd pártegyeztetések után a kormány újratárgyalja a mé­diatörvény tervezetét, melyet december végéig kellene a parlamentnek elfogadnia. Takács Mariann Ötnapos les* az Országgyűlés jövő heti programja, s összesen 50 órát szánnak a tanácskozá­sokra. A képviselők megkezdik az 1996. évi költségvetés és az adótörvényt módosító vala­mennyi javaslat tárgyalását. Adómentesek maradnak a nyugdíjak, ha a parlament jó­váhagyja a személyi jövede­lemadó beterjesztett tervezetét - adta hírül a Pénzügyminiszté­rium tegnapi közleménye. A tárca vezetői határozottan meg­erősítették: az adószabályok tervezett változtatása a nyugdí­jak adókötelezettségét nem érinti. Aki tehát nyugdíja mel­lett olyan jövedelmet is kap, amely adóköteles, akkor nyug­díjának adóját változatlanul le­vonhatja. Szerdán hazatérhet ottho­nába Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki jelenleg szanatóri­umban lábadozik. A magyar ka­tolikus egyházfő a tervek sze­rint november 19-én, a buda­pesti Szent István-bazilika fel­szentelésének 90. évfordulóján celebrál először nyilvánosan szentmisét. Megkezdődött a Magyar Szo­cialista Párt másfél napos mun­kaértekezlete. A budapesti ta­nácskozás részvevői összegzik a kongresszus előkészítésének eddigi tapasztalatait, meghatá­rozzák a további teendőket és áttekintik a kongresszusra ké­szülő vitaanyagokat is. Hétfőn kezdi meg az Alkot­mánybíróság azoknak az indít­ványoknak a vizsgálatát, ame­lyek szerint a gazdasági stabili­zációs törvénycsomag része­ként alkotmányellenesen emel­ték meg a lakáscélú kölcsönök kamatát. JubUeumi programsorozat kezdődik ma a Független Kis­gazdapárt országos nagygyűlé­sével és nagyválasztmányi ülé­sével. Az FKGP ötven évvel ezelőtti választási győzelméről emlékeznek meg a többi között azzal, hogy a párt megyei köz­pontjaiban kitüntetik azt a több mint ezer párttagot, akinek a tagsági viszonya ötven évnél régebbi keletű. Az eseményso­rozat a párt gazdasági program­jának meghirdetésével zárul. Két új programot finanszí­roznak az egészségügy fejlesz­tését szolgáló, összesen 132 millió dollárt kitevő világbanki hitelből, illetve az ahhoz kap­csolódó kormányzati hozzájá­rulásból. Az egyik a passzív dohányzás elleni küzdelem módszertanának kimunkálását tűzte ki célul. A másik tudomá­nyos szimpózium keretében a közlekedési balesetek fő okai­nak és a megelőzés lehetősé­geinek elemzésére vállalkozik. Tisztelet a mártírok emlékének. A Kerepesi temető 21. parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékművét koszorúzták meg az ország vezető testületéinek képviselői a tegnapi gyászünnepségen. fotó: feb/hajdű andrás PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet az Ifjúsági Garzonházban megüresedett alábbi bérleményekre: Eger, Rákóczi u. 8. V/79. 1,5 szobás Eger, Rákóczi u. 8. VII/119. 1,5 szobás Pályázhatnak a 35. életévüket be nem töltött kétgyermekes házaspárok, két gyermeket egyedül nevelők, akik legalább 5 éve állandó egri lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkeznek. A pályázatokat személyesen vagy postai úton a Polgármesteri Hivatal Lakásügyi Csoportjánál • (Eger, Dobó tér 2.1/23.) lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített pályázati űrlapon 1995. november 15-ig. A pályázatokkal kapcsolatban felvilágosítást a Hivatal Lakásügyi Csoportja ad és a pályázati űrlapok is itt igényelhetők. A pályázatokról várhatóan a Közgyűlés decemberi ülésén születik döntés. (45601) KONZUMBANK BÁSTYA BETÉTJEGY Biztos alapon magas haszon már a 9. hónap után 35% éves kamatot fizet A Bástya betétjegy rugalmas konstrukció. Már az első hónapban évi 21% kamatot fizet, s ez a kilencedik hónap után éves 35%-ra emelkedik. így érheti el Ön a 28%-os éves átlagkamatot. Kamatvesztés nélkül bármikor visszaváltható. KONZUMBANK Közeli fiókjaink: Eger, Dobó tér 3., Gyöngyös, Szí. Bertalan u. 2. Hat gyanúsított a rendőrség látókörében Miskolci kábítószeresek Kábítószer-kereskedő hálózat felgöngyölítésén dolgozik a Miskolci Rendőrkapitányság. Eddig hat - 18-39 év közötti férfi - gyanúsított került a nyomozók látókörébe. Közü­lük három (K. G., K. B. és C. Sz. miskolci lakosok) már előzetes letartóztatásba ke­rült. Eddig 708 extasy (külön­böző erősségű és színű) érté­kesítésre szánt tablettát fog­lalt le a gyanúsítottaknál a vá­rosi kapitányság. Forgalmi ér­tékük megközelíti a másfél millió forintot - jelentette be Tímári Miklós alezredes, a Miskolci Rendőrkapitányság helyettes vezetője és Csinta­lan László alezredes, a bűn­ügyi osztály vezetője. Mint elmondták: a hálózat tagjaira október 20-án, szinte véletlenül - egy rutinellenőr­zés során - bukkantak rá. Egy autónál a belvárosban több fiatalember „ólálkodott”. Az arra járó civil ruhás nyomo­zók igazoltatni próbálták őket, de már a közeledésükre elrohantak. Gyanút keltő viselkedésük miatt később „begyűjtötték” őket, s mint kiderült, nem is hiába, mert a zsebeikből né­hány amfetamin-tartalmú drog került elő. A tablettákat diszkókban árusították „meg­bízható barátoknak”. A nyomozás eddigi adatai szerint egy-egy tabletta 1000-1500 forintért került forgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents