Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-25 / 277. szám
ipn1 .. i1 J m 111 arai TV Mesék környezetében fiatal öreg, hatvanöt évesen Eustatiu Gregorian, aki új álmokkal ébred, hogy bábuk áletre keltésével hozzon valami szépet is az öklöző világba fotó: piusy elemér- Hogyan érkezett Egerbe, meghívásra?- Ismeretség révén vagyok itt az önök szép városában. Demeter Zsuzsa, az egri bábszínház igazgatónője hívott meg Adela Moldovan rendező kolléganőmmel együtt, aki már Győrben sikerre vitt három marionett-előadást. - Az előadás nyújt-e valami újat az egri közönségnek?- Gondolom, igen. Harmincöt, zsinóron mozgatott marionett mutatkozik be. A kivitelezéshez csodálatos műhelyt találtam. Tehetséges, komoly embereket, kivételes képességekkel, akik egyből megértették - nyelvtudás nélkül is - tervrajzaimat és a technikai részleteket. Nagyon elégedett vagyok munkájukkal.- Elárulna valamit a darab mondanivalójáról?- Fram, a sarki fehér medve cirkuszban szerepel, és eszébe jut a sarki élet. Felébred benne a honvágy, elindul haza, de nem ismerik fel, nem része a sarki életnek. Visszafordul, mert jobban érzi magát a cirkusz baráti körében. Ahol jól érzi magát az ember, ott lel otthonra, az a hazája. Hasonlít Tamási Áron gondolatához: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Katarzist keltő, feloldó, humanista tartalom jellemzi a művet. - Fogadta-e itt váratlan meglepetés?- Meglepetés? Hogy kiváló emberekkel találkoztam. Bará- tilag fogadtak, mintha a világ létezése óta ismernénk egymást. Demeter Zsuzsa kitűnő szakember, nagy művészegyéniség, ő biztosított minden anyagi alapot, hogy sikerre vigyük a darabot.- Mióta elkötelezettje a bábszínháznak? Első sikerek?- Első előadásom ’56-ban hozott sikert. Bukarestben nemzetközi fesztiválokon díjaztak, 30 országban vendégszerepeltem, közöttük Szíriában, Franciaországban, a volt Jugoszláviában, és most Magyarországon várom a fogadtatást.- Mi a bábjátszás sajátos vonása, követelménye?- Tudjon bábut mozgatni a bábművész, tudjon beszélni, legyen sokoldalú és technikailag képzett. Az egri bábosok szakmai követelményeik magaslatán állnak.- Mit mondana a bábozás jövőjéről?- Hiszek az új megjelenési formákban. Új lesz a technika, de művészete megmarad, csak régi hagyományokon újulhat meg, az ember lehel lelket a bábuba. A nép alkotta a bábszínházban, vásári komédiások figuráztak ki hatalmasokat, a nép ereje élt benne. Nagyon összetett művészet, a gondolkodás és logika művészete is, esztétikai, nevelői, auditív-vizuális hatása totális, talán ez is vonzott, hogy negyven év óta a pályán maradjak.- Melyek a kedvenc alkalmazott színei a szcenográfiában és a bábuk megjelenítésében?- Szűkebb skálában gondolkodom. A negatív hősökhöz hideg színek illenek, a pozitívak melegebbet kívánnak. Kedvelem a színvariációkat is.- És mit szól Egerhez?- Csodálatos ez a történelmi város. Mint egy ékszer. Csendes, mégis mozgalmas, tele élettel. Tanúja voltam a szüreti hangulatnak, felejthetetlen élmény. Az emberek kedvesek, szeretik ezt a sokarcú várost. Megyek a nosztalgiával, hogy még eljövök ide, a házakba bekopogni, utcáit bejárni. Köszönöm az egri kollégáknak, a városnak is, hogy ilyen gazdagító élménnyel térek haza. Gál Elemér A Harlekin Bábszínház vendégrendezője: A világhírű marionettjátékos „Ők” ketten... November 26-án, vasárnap délelőtt új premier lesz az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábszínházában. Cézár Petrescu: Fram, a jegesmedve című marionettjátékát mutatják be, amely minden bizonnyal nemcsak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is nagy élmény lesz. Már csak azért is, mert az effajta marionett-technika jóformán ismeretlen nálunk. Az előadás érdekessége, hogy a Harlekin társulata játssza a darabot, s az aradi Adela Moldovan rendezi, akinek saját marionettszínháza van Romániában. Megnéztük a próba néhány jelenetét: valóban tüneményesek a marionettek. Az Eustatiu Gregorian által tervezett figurák úgy táncolnak, mozognak, hogy szinte élnek a színpadon.- Nagyszerű együtt dolgozni a Harlekin társulatával - mondja Adela Moldovan, aki szinte tökéletesen beszél magyarul. - Szenzációsan bánnak a bábokkal, pedig igazán nem könnyű a marionettet mozgatni.- Hogyan találtak egymásra az egriekkel?- Demeter Zsuzsa, a Harlekin művészeti vezetője látott engem Pécsett és Győrött, ott figyelt föl rám, s meghívott hozzájuk, rendezzek Egerben.- Miért épp a marionettre esett a választás?- Saját színházam van Aradon, egyébként egész Romániában csak két marionett-bábszínház működik, a másik Bukarestben. A Harlekin például kitűnő az ámyjátékban, amely szintén kevéssé elterjedt. Számunkra az volt az újdonság. Egyébként rendkívül színes a skálájuk; a marionettre azonnal „ráérzett” a társulat. Én ennek vagyok a szerelmese, akárhányszor látom, mindig újra meg újra rá tudok csodálkozni. Ez egy csodabábszínház, és az egri színészek is csodákra képesek a színpadon.-Hol, merre járt a nagyvilágban?-Nagyon sokfelé, Francia- országban például egy évig voltam. Ott rendeztem az Aliz Csodaországban című játékot, lyoni művészekkel. A Győri Bábszínházban több ízben felléptem; többek között a saját darabomat is bemutattam. Létrehoztunk egy olyan előadást is, amelyben egy pantomimművésszel játszottam, marionettfigurákkal.-Egerben ez az első bemutatkozása...- Rendkívül nagy izgalommal várom a vasárnapi bemutatót, s az a legszebb az egészben, hogy az egész társulat egy emberként lelkesedik. (mikes) Fram, a jegesmedve Egerben Nem az Északi-sarkról jött, hanem irodalmi ajándékként Romániából. A neves író, Cézár Petrescu gyermekregénye Deák Tamás fordításában ezúttal az egri Harlekin Bábszínházban. A még készülő előadás bábáskodó atyját, Eustatiu Gregorian színpadi rendezőt, tervezőt kérdeztem, aki Craiová- ból érkezett és az ottani bábszínház igazgatója, festő is, de szerénységében hordozza emberségét. A mesékben öregapó is lehetne vagy Mikulás. A ritkuló ősz haj, a ráncolódó homlok, a lelógó fehér bajusza nem kellék, hanem az emberszeretet jogosítványa. Mesék környezetében fiatal öreg, hatvanöt évesen, aki új álmokkal ébred, hogy bábuk életre keltésével hozzon valami szépet is az öklöző világba. Ne felejtsük el, hogy emberek is vagyunk. Felteszem az első kérdést: Az új darab egyik cirkuszi jelenete Az ombudsman asztalánál... A jogsértettől a notórius panaszkodóig Mindössze négy hónapja működik az állampolgárijogaikban sértettek panaszirodája Budapesten, a Tüköri utcában, s máris mennyezetig lehetne rakni az iratokat. Persze az, hogy ilyen intézmény létezik, mégiscsak a demokrácia bizonyítéka, hiszen van kihez fordulnia az állampolgároknak a bíróságon kívül is. Az Esély Alapítvány és az Egri Családsegítő Intézet fórumának a közelmúltban meghívott vendége volt dr. Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese.- Kik fordulnak önökhöz elsősorban, s milyen az ügymenet?- Bárki fordulhat hozzánk, aki úgy érzi, méltánytalanság áldozata. Senkit nem küldünk el, a panaszos levelet, beadványt iktatjuk, s megnézzük: valóban a hatáskörünkbe tartozik-e. Az 1989 előtti ügyekkel nem foglalkozhatunk. Az esetek jó részében tényleg jelentős az alkotmányos visszásság, de megesik, hogy a sérelem csekély, s néhány telefonnal, jó szóval elintézhető. Ma már azt mondanám, jobban jár az, aki nem személyesen jelenik meg, hanem levélben fordul hozzánk, így elkerüli a zsúfoltságot, a várakozást. Sokaknak valóban súlyos és szinte orvosolhatatlan a problémájuk, de az is segítség, ha végighallgatjuk őket. Többnyire nyugdíjasok és értelmiségiek az ügyfeleink. S miért éppen ők? Az előbbi egy rendkívül hátrányos helyzetben lévő réteg, ezért érthető, ha az idősek mindent megtesznek szorítottságuk ellen. A felsőfokú végzettségűek pedig tisztában vannak a jogaikkal, ezért sikeresebbek az érdekérvényesítésben.- Mint mondotta, eddig mintegy nyolcszáz ügyben jártak el. Ezek milyen természetűek, melyek a tipikus esetek?- Az összes beadvány huszonnyolc-harminc százalékát teszik ki a polgári, illetve büntetőbírósági ügyek, jelentős, több mint tíz százaléknyi a kárpótlással kapcsolatos. Ez igen sokféle lehet, hiszen a kárpótlásra jogosultság, annak mértéke, kiadásának módja mind-mind történhet jogsértően, nem beszélve a földárverési, földkijelölési ügyekről. Igen sok a társadalom- biztosítással összefüggő panasz, ezen belül külön csoportot képeznek a nyugdíjjal, rokkantsági segéllyel, azok megállapításával és folyósításával kapcsolatos gondok. A közszolgáltatások, közüzemi díjak is számos konfliktus forrásai lehetnek. Tipikus eset, amikor kikapcsolják a villanyt vagy a gázt, mert egy lakóközösségnek hátraléka van. Ilyenkor általában nem a „nemfizetők” fordulnak hozzánk, hanem azok, akik a többiek miatt kénytelenek elszenvedni ezeket a retorziókat. Szaporodnak a munkaügyi problémák. Ez tipikus, hiszen manapság a létszámleépítések miatt egyre többen kerülnek az utcára, s az ezt követő procedúra, a továbbfoglalkoztatás, a végkielégítés módja lehet jogsértő. Sok a panasz a végrehajtásokra (mindkét fél részéről), a lakásokkal, az építkezésekkel, oktatással kapcsolatban. Előfordul, hogy az APEH vagy a rendőrség eljárásai ellen emelnek szót. Külön aktája van a hitelkamat-emeléssel összefüggő jogtalanságoknak, s vannak érdekes, sehová sem sorolható esetek. Itt jegyzem meg, hogy nem kell feltétlenül bejelentés ahhoz, hogy az ombudsman vizsgálatot kezdeményezzen, ezt saját hatáskörben is megteheti. A rumi haláleset ügyében is így indítottunk vizsgálatot, hiszen ez esetben a legalapvetőbb, az élethez való emberi jog az ügy tárgya.- Polt úr! Ön az előadásában is hangsúlyozta, hogy irodájuk nem jogorvoslati, hanem jogvédő fórum. Mit tehetnek a vizsgálaton túl?- Elsősorban azért dolgozunk, hogy fény derüljön az alkotmányos visszásságokra. A konkrét esetek kapcsán kiderülhet, hol vannak joghézagok. Kezdeményezhetjük a jogszabályok módosítását. Ezen túlmenően, hatáskörünkön belül igyekszünk konkrét ügyekben eljárni, illetve ezekben megajánlásokat tenni. Megesik, hogy darázsfészekbe nyúlunk, s nem is a konkrét panasz a jogsértő, hanem ami mögötte van. Szándékosan nem magyar, inkább egy svéd példát említenék. Az egyik elmegyógyintézetből névtelen panaszos levél érkezett, melyben az állt: „Nem fizetnek a betegeknek a festésért”. Akár szemétkosárban is végezhette volna ez a levél, ám az ombudsman kivizsgálta. Kiderült: az ápolók a meztelenre vetkeztetett betegeket festik be. Nyilvánvaló, hogy itt komoly visszaélésről volt szó.- Ha már itt tartunk, komolyan veszik-e a névtelen leveleket?- A helyükön kezeljük őket, megnézzük, nincs-e „mögötte valami”. Köztudott: a valódi panaszosok mellett vannak notórius panaszko- dók, de ezeket is komolyan kell venni.-Az érdekvédelmi szervezetek is felhívhatják a figyelmet a visszásságokra. Milyen a kapcsolatuk ezekkel?- Általában jó. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete már annyi panaszt juttatott el hozzánk, hogy az akták a földtől az asztalig érnek. Egyébként a köztársasági elnök úr szervezett egy találkozót a különféle érdekvédő szervezetekkel számunkra, melyre a közeli napokban kerül sor. Ez a kapcsolat kölcsönös lehet, mert alkalomadtán mi is szeretnénk támaszkodni ezekre a közösségekre. Jámbor Ildikó
