Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-18 / 271. szám
1 1995. november 18., szombat 7. oldal December 1-jén: jubileumi műsorparádé Hetvenesztendős a honi rádiózás Milliók sorsa fonódott össze Marconi találmányával. Életünk részéve vált a rádióhallgatás. Folyvást visszaemlékszünk hajdani műsorokra, az egykori neves riporterek hangjára, s felidéződnek azok az élmények is, amelyek az egyes programokhoz kötődnek. Ez a magyarázata annak, hogy szinte az egész ország ünnepe lesz december 1-je. Hetven évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon hangzott el Csepelről egy bútorszállító autóból az első jelentkezés. így aztán természetes, hogy ötletekkel felvértezve készülnek erre az eseményre a budapesti Bródy Sándor utcai intézmény munkatársai. A Petőfi adó Közös hullámhosszon címmel - december elsején és másodikén - létesít 24 órás kapcsolatot a múlttal, a jelennel és a jövővel. Az akció „dirigense”, felelős szerkesztője Jónás István. Vele beszélgettünk a kezdeményezés részleteiről, s az előbbi témákról. Annál is inkább, mert valamennyi közös ügyünk, érint, foglalkoztat bennünket.-Kezdjük az egyértelműen sokszínű, igényes kínálattal!- Valóban különleges produkció kezdődik pénteken 14 órakor, amely szombaton 14-ig tart. Eredetisége abban rejlik, hogy ekkor - a jubileum jegyében - valamennyi szakember azonos hullámhosszra hangolódik. Kuriózum az is, hogy némi nosztalgiától áthatva visz- szapillantunk, felvillantjuk a legmaradandóbb élményeket nyújtó pillanatokat. Ebből a szempontból senki sem csalódik. Az éterben „tolongok” felfüggesztik az egészséges versengést, s mindnyájan a közös célra koncentrálnak. Másképp fogalmazva: egymástól távol eső városok kínálatába fülelhetünk bele, s képet alkothatunk arról, hogy ki miről, kinek, hogyan beszél és zenél. A meghirdetett lehetőséggel harminc helyi állomás élt, közülük húszán meg is mérkőznek. Ebben a párbajban nemcsak a riporterek vesznek részt, hanem az egyes települések lokálpatriótái is, s majd eldől, hogy kiknek dukálnak a „hangos” nyeremények. Diskurzus közben visszasuhanok a időben. Megjelenik előttem a ritka tehetségű Kova- lik Károly arcéle, számos csevegés mindmáig frissen élő impressziósora. S aztán a többi karakter... Igen, nekik méltán jár a sztár minősítés, de hát amikor munkálkodtak, idehaza még nem ismerték az efféle titulust. Legfeljebb a hivatásérzetet, a tájékozottságot, a műveltséget, az anyanyelvi rutint, az ízes, a szabatos, a szép fogalmazás fortélyait. Ebből ők jelesre vizsgáztak.- Velük találkozhatunk, mert érezzük: sokat tanultunk tőlük, s azt is, hogy az emberek nem felejtették el sem a már eltávozottakat, sem azokat a nagy „öregeket”, akik még köztünk élnek. Ezért „feltámad” a hajdanvolt Csúcsforgalom, a Rock Újság, az Ötórai tea, s az Ötödik sebesség. Hadd jegyezzem meg, hogy én is az utóbbinál kezdtem pályámat, ott szereztem olyan útravalót, amelyet jelenleg is nagyra értékelek. Meghívtuk természetesen Pet- ress Istvánt, Vértessy Sándort. Az az érzésem, hogy köztetszést arat majd a Szubjektív slágerlista, amelynek keretében három ismert zenei szerkesztő — Komjáthy György, Csiba Lajos, Szőke Cecília - válogatásában négy és fél évtized örökzöld magyar slágerei csendülnek fel. A hallgatók döntik el, hogy melyik az a legjobb tíz felvétel, amelyet majd a Szívküldiben leforgatunk.- Úgy hírlik, szövetségeseket is szereztek, olyan társakat, akik igen széles körben népszerűsítik az ajánlatot.- Kiaknázzuk a számítógépes világhálózatban, az Intermed- ben rejlő lehetőségeket. Itt jelentkezik magazinunk érdekességekkel, hírekkel, információkkal. Ennél is ígéretesebb az, hogy bárki részese, írója lehet annak a minihangjáték-forga- tókönyvnek, amely szintén e hálózat révén alakul. Mi megadjuk az alapötletet - angolul és magyarul -, aztán mindenki megmutathatja, miként szőné tovább a cselekményt, milyen fordulatokat iktatna ebbe. Bízunk abban, hogy a világpremieren - szombaton délelőtt - bemondónk több száz szerzőt is felsorolhat, minél több országból. S ha már a közönségnél tartunk, akkor ezekből is adnék ízelítőt. A Bermuda-három- szögben eltűnt barátaiknak, családtagjaiknak üzenhetnek az érintettek. Utalok egy kora nyári sajtó- tájékoztatóra, ahol az eredmények mellett a nehézségekről is értesülhettek a jelen lévő zsurnaliszták. Ezek sorában problémát okoznak úgy az objektívak, mint a szubjektívak. Akkor és ott jeleztem: gyakori hiba a hadarás, a szinte érthetetlen tempójú beszéd, a szavak elnyelése, a nyögdécselés.-Tisztában vagyunk mindezzel, de hát gyors felszámolás nem létezik. Ennek számos oka van. Igaz, mikrofonengedély nélkül senki se dolgozhat, ám az elbírálás olykor kissé liberális. Innen is származhatnak e bakik. Küzdünk ellenük, hiszen a belső továbbképzés rendszere kialakult, s ez is egyfajta medicina. Ami a hirtelen iramot illeti, emögött az a vélekedés rejlik, hogy ekként igazodunk a városi ritmushoz. Tudom, e nézetet nem kevesen joggal megkérdőjelezik, hiszen létezik vidéki Magyarország is, s tengernyien valamiféle békét, nyugalmat, szellemi oázist szeretnének. Magam is hajlok az effajta megítélésre, hiszen mi nem esküdtünk Budapest-cent- rikusságra, mindnyájan azért dolgozunk, hogy közelebb kerüljünk a kisebb-nagyobb hazai településekhez, s beszámoljunk az ottaniak hétköznapjairól, sikereiről és vívódásairól, s azokról az apróbb-nagyobb visszásságokról, amelyek felborzolják a kedélyeket. Átmeneti periódus részesei vagyunk, ám kellő türelemmel ezen is túljutunk, s akkor csökken majd e cseppet sem alaptalan panaszok száma. A magunkévá tett szándék hat ránk, befolyásolja terveink, elképzeléseink formálódását. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy előttünk a médiatörvény. Szerencsére megmaradunk köz- szolgálatinak, azaz mindenféle befolyásolás nélkül szolgálhatjuk ezt a kis hazát. Ne hagyjuk ki azt sem, hogy egyáltalán nem tartozunk a túlságosan finanszírozottak közé. Egy 35 esztendős kollégának az érvényes rendelkezések szerint körülbelül 30 ezer forintos bruttó fizetés jár. Igaz, ehhez - kellő igyekezet, szorgalom esetén - csatlakozhat a pluszfeladatok ellátásáért utalt körülbelül ugyanekkora összeg. Hát a summa együttesen se csillagászati, de nem siránkozik nálunk senki, hiszen az elégedetlenség sosem szülhet babérokat, annál inkább a missziós tudat, amely feltétlenül átsegít az olykori apróbb válságokon. Jó, hogy érintettük az árnyoldalakat is, mert így értékelhetők igazán törekvéseink, s az a szilárd elhatározás, hogy folyvást előbbre kell jutnunk, mert kizárólag akkor jussunk a teljesértékűség érzete, ha rendszeresen félretesz- szük nyűgölődésünket. Ez az ars poetica vezérli majd a 24 órás helytállásra toborzódott stábot, s ezt ígérhetem én is, aki irányítom ezt a gárdát. Hangsúlyozom, hogy becsülöm igyekezetüket, de hozzá kell tennem, hogy nem véletlenül nevezik a Petőfit hallhatatlan adónak, ugyanis a legtöbb helyütt nehezen behozható.- Sajnos, ez nem vitatható. A dolog annál inkább fura, hogy az újonnan alakult cégek már induláskor CCIR-frekvenciá- hoz jutottak, mi viszont most is az OIRT-URH-val kínlódunk.- Vajon meddig?-Nincs pontos válasz, ám gondolom, hogy a törvény számunkra javulást hoz, hiszen abszurdum az, ha önhibánkon kívül a csenddel kell kommunikálnunk. Némileg biztató az, hogy ez nem mindenütt gyakorlat, de hát az a vágyunk, hogy az összes polgárhoz szólhassunk, nemcsak jobb körülmények között, hanem rangosabb szellemi kincsekkel felvértezve is. így legyen... Pécsi István 24- órás kapcsolat a Petőfin Parlagi produkció - pódiumon... SVSzubjektív AMIKOR az öreg szerzetest megpillantottam az emlékezetes pártgyűlésen, ahol a kezében magasra tartott feszület alatt dühöngött, szidta, fenyegette azokat, akiket nem szeret, s kiseprűzne az országból is - alig akartam hinni a szemeimnek, füleimnek. Nemcsak az élemedett korú atya harsánysága, hanem - mondhatom - kíméletlen gyűlölete, kemény elszántsága is őszintén meglepett. Ritkán találkozom ilyen indulatoktól fűtött emberrel, papok között pedig el sem képzeltem hasonlót. Noha ő már nem először engedte így szabadjára a gondolatait, a politikai életben máskor is felhívta magára a figyelmet szerepléseivel. Aligha véletlen, hogy ez utóbbit már rendtársai sem hagyták annyiban, félreérthetetlenül elhatárolódtak az elítélhető viselkedéstől. Nem úgy a pártvezér! Jómaga ugyanis nagyon a társára talált a hangoskodó segédszónokban. Igenis tetszett neki, amit mondott, s mások alighanem félreértettek. Szerinte igazán nincs semmi kivetnivaló abban, hogy a lelkész is közéjük kívánkozott, vagy legalábbis megjelent a plénumon, pódiumra lépett, amikor úgy érezte, netán arra biztatták, hogy ki k«ll eresztenie hangját. No meg, hogy mindjárt meg is áldja az ünnepi összejövetelt, pontosabban ennek pártját - ha már egyszer ott van... Ez utóbbival nincs mit vitázni. Hiszen tényleg elkél az az áldás olyan körben, ahol - többször is értesülhettünk már róla - eléggé áldatlan állapotok vannak. Akad némi kuszaság a szervezetben, meg körülötte. Aki magát ide tartozómak érzi, véli, sok esetben nem is tudja, hogy tulajdonképpen hol van, ő-e a tagja a társaságnak, vagy más, a többi. S egyáltalán tényleg politikai tömörülés, nemes történelmi tradíciók folytatója-e a kései gyülekezet, ami sokkal inkább amolyan családi hitbi- zománynak tűnik, ahol a gazda a vezér, a helyettes meg a felesége? Egyszóval jól jöhetne az áldás ide, de nem éppen bárkitől. Tárgyilagos, jámbor embertől sokkal inkább. Olyantól, aki nem gyűlöletet süvít, hanem megbékélést, ösz- szefogást hirdet. S inkább csak a templomban... Valahogy talán biztosabb az ilyen támasz. MEGGYŐZŐBB annak is, akit sem az atya igazáról, sem az ország-világ mentés letéteményesének kikiáltott párt nemes elhivatottságáról nem tudott még eddig meggyőzni a szószátyár főnök. Gyóni Gyula Erzsébetek köszöntése Magyarországon a legkedveltebb női nevek sorába tartozók egyike: Erzsébet. A névválasztásra kimutathatóan nagy befolyással volt egyes országosan, esetleg világszerte ismert, szép és jó tulajdonsággal megáldott, megnyerő vagy kiemelkedő cselekedetet véghezvivő, s a lakosság körében elismerést kiváltó személyek neve. Ha mindezek külső szépséggel is párosulnak - főleg nők esetében valószínű az illető nevének választása. Természetesen a családi és rokoni kapcsolatok is közrejátszhatnak egyes nevek előtérbe helyezésénél, elfogadásánál. Ilyen kedves és kedvelt név hazánkban, de széles e világon is: Erzsébet. Évszázadokra visszamenően történelmi hagyományai vannak. II. Endre magyar király és felesége, Gertrud frigyéből leányuk született, aki a keresztségben az Erzsébet nevet kapta. Az 1207-ben született királylányt - Wartburgban történt neveltetése után - már 14 éves korában férjhez adták Lajos türingiai őrgrófhoz. Házasságuk nem volt hosszú, mert férje - amikor Erzsébet 20 éves lett - elhunyt. Erzsébet sógora, Henrik nem nézte jó szemmel a fiatal özvegyet, s ellenséges érzelemmel telítve, őt gyermekeivel együtt kiűzte otthonukból. Erzsébet Istennek tetsző és aszketikus életet élt, s rövid léte a szegények, elhagyottak, betegek gondozásával telt el. 1231-ben, 24 éves korában halt meg. Istenfélő élete után már 1235 pünkösdvasárnapján szentté avatta az egyház. Hogy milyen népszerűvé vált életében és halálában, mutatja az is, hogy világszerte több mint 70 templom neve őrzi áldozatos emlékét. A festészet és szobrászat mesterei és művészei sok értékes alkotással ábrázolják Erzsébetet, akit a Rózsák szentjének. neveztek amiatt, hogy a hagyomány szerint életében egyik alkalommal élelmet vitt kötényébe rejtve a rászorultaknak, szerencsétlen koldusoknak. Útközben az egyik változat szerint atyjával, a másik szerint férjével találkozott. Miután felelősségre vonták, hogy mit visz a kötényében Erzsébet, bár zimankós hideg, fagyos tél volt, zavarában azt felelte, hogy rózsákat visz. Fellebbentve kötényét, csakugyan az élelem helyett csodaszép, színes rózsák voltak ott. Ez volt a „rózsák csodája”, s ezt a jelenetet örökítették meg festményben, szoborban a művészek, köztük olyanok is, mint Murillo és Holbein. A magyar Liezen- Mayer Sándor egyik legszebb festménye Erzsébetről a Szépművészeti Múzeumban látható. A zenében Liszt Ferenc, a XIX. század legkiválóbb zongoraművésze és zeneköltője Szent Erzsébet legendája című művével állított emléket neki. Erzsébet története és emléke mint Árpád-házi Szent Erzsébet maradt meg a magyarság és az egyház életében. Az Erzsébet név másik nevezetes magyar viselője Szilágyi Erzsébet volt, Hunyadi János hadvezér és Magyarország kormányzójának felesége. Mátyás királyunknak és testvérének. Hunyadi Lászlónak anyja. Erős akaratú, határozott célkitűzésű asszony volt, aki arra törekedett, hogy Mátyást Magyarország királyává válasszák. Időben 400 évet is átlépve, országunknak volt egy királynéja, I. Ferenc József Ausztria császára és Magyarország királya feleségének személyében, aki szintén az Erzsébet nevet viselte. 1867-ben, a kiegyezéskor, 30 éves korában koronázták Magyarország királynéjává. Szépsége messze földön ismert volt, de emellett kedves, kulturált, magas fokon művelt, irodalom- és művészetkedvelő és a természetet nagyon szerető asszony volt. Hazánkat őszintén szerette, megtanult magyarul, s amikor a politikusok, legfőképp Deák Ferenc, a kiegyezés megvalósításán fáradoztak, Erzsébet mindig Magyarország érdekében tett eredményes lépéseket. Fiának, Rudolf trónörökösnek későbbi tragikus halála mélyen lesújtotta s búskomorrá tette. Folytonos utazásokkal kereste helyét. Korfu szigete volt legkedvesebb tartózkodási helye. Egyik svájci útján, Genfben, egy olasz anarchista tőrrel leszúrta, s így vetett véget hasznos életének. Az ország népe szívében sokáig gyászolta kedvelt királynéját. Mint az elmondottakból láthattuk, az uralkodókörökben élő Erzsébeteknek színes, változatos, de sokszor megrendítő élet volt az osztályrészük. De mindezeket elmondhatjuk azokról az Erzsébetekről is, akik nem a hatalom csúcsain, hanem a hétköznapok szorgos és dolgos munkájában éltek és élik ma is életüket, s mint család-, közösség- és nemzetfenntartó erőkre, bizton számíthatunk rájuk. Náluk a látványosság háttérbe szorul, mert a kenyérkereset mellett a háztartásvezetés mindennapi szürke, fárasztó, sokszor idegőrlő munkája, a gyermeknevelés - egyes kivételektől eltekintve - lelkiismeretes és egész embert kívánó követelménye teszi azt, hogy köszönettel elismerjük mindazt a munkát, amelyet értünk is tesznek. Szívből kívánunk ezért minden Erzsébetnek, Erzsikének, Erzsinek, Zsókának, Eliznek, Böskének, Bözsikének és Er- zsóknak egészséges, hosszú és boldog életet s emlékezetes névnapot. Isten éltesse őket! Csillag László
