Heves Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-18 / 271. szám
j lmM3 lU\ßATiI W ’TAT Karrierek és bukások évszázada Beszélgetés a mozi száz esztendejéről dr. Szilágyi Erzsébet filmszociológussal Ásta Nielsen, a némafilmek nagy sztárja Száz évvel ezelőtt, amikor a Lumiére fivéreknek a „Vonat érkezése” című filmje a közönség elé került, az első sorban ülő nézők ijedten felugráltak annál a jelenetnél, amikor a mozdony a kép hátteréből a kamera felé robog. Az érzéki csalódást azóta vér, gyilkosság és horror váltotta fel, de senki nem takarja el az arcát, ha a tettes total plan-ban fojtja meg áldozatát. Az emberek egy új illúzióval lettek gazdagabbak, egy csodával, ami száz év után is képes új arcokat ölteni és nézők millióit a filmvászon elé láncolni. A film egy évszázados történetéről dr. Szilágyi Erzsébet filmszociológussal beszélgettünk.-Idő kellett ahhoz, hogy a hangosfilm megtalálja azokat a művészeti lehetőségeket, amelyeket a technika fejlődése hozott meg számára.-Előbb vagy utóbb, de valamennyi nemzet filmes csoportjának gondolkodásában megtörténik a váltás. Nálunk ez a Hyppolit, a lakáj elkészítéséA ’90-es évek nagy sztárja, Sharon Stone a Sliver c. filmben-A mozgókép története dokumentumfilmek sokaságával kezdődött, s szinte nem akadt ember, aki ennek az új technikai találmánynak a jelentőségét megkérdőjelezte volna...-Ezek az alkotások közelebb hozták a világot az ember számára. Akik eddig nem jutottak el a tengerhez, a bikaviadalra, azoknak most megfogható közelségbe kerültek az élmények. Talán éppen ezért indult a mozi karrierje a dokumentumfilmektől, hiszen ezekre a közönség széles rétegének volt igénye. De a mozgókép adta lehetőségeket nagyon hamar felismerték. 1901-ben megszületik az első szórakoztató játékfilm: Zsitovszky Béla: Tánc című alkotása.-Két évtizedre volt ahhoz szükség, hogy megjelenjen az első hangosfilm, ami igen nagy trauma volt a nézőknek. Mi okozta az első megrázkódtatást a nézőtéren ülők számára?-Az alkotások eleinte csak beszélőfilmek voltak. Természetes is, hiszen a hang adta lehetőségekkel nem tudtak a rendezők bánni. A korszak legnagyobb filmesei, mint Chaplin és René Clair, ellenezték a technikai újítást. Jogosan féltek attól, hogy agyonbeszélik a mozit, s a képi kifejezésmód háttérbe szorul a szavak mellett. Ez a félelem - attól függetlenül, hogy beigazolódott - mégis nagy lehetőséget jelentett a film történetében, hiszen olyan műfajok születhettek, mint a musical, és következett a zenés filmek korszaka.- De addig jó néhány sztár megbukott a közönség előtt, s eltűnt a mozivászonról...- Számos tehetséges színésznő nem tudott lépést tartani ezzel a váltásai. Vagy a hangszíne, vagy a hangsebessége sehogy sem illett ahhoz a mítoszhoz, ami a némafilm korszakában kialakult róla. Talán csak Greta Garbo volt az, akinek szomorú szépségéhez párosult mély hangja, s a közönség elfogadta ezt. O egyébként is az a kivételes pályafutásé sztár volt, aki némafilmben és hangosfilmben egyaránt eljátszotta Anna Karenina szerepét, óriási sikerrel. vei kezdődik, ami azért is jelentős, mert a magyar filmgyártás hosszú időn keresztül az irodalom és a színház árnyékában élt.-Ebben az időszakban történtek kísérletek új utak keresésére is. Mi akadályozta meg ebben a rendezőket?-A fasizmus hatalomra jutása és a személyi kultusz előtérbe kerülése leblokkolta a filmes gondolkodás átalakulását. Ebben az időben a filmben inkább a propaganda hatékony eszközét látták, mintsem a művészeti lehetőségeket. Idő kellett ahhoz, hogy a mozi ismét megtalálja a helyét, s a művészeti értékek előtérbe kerüljenek.-Amerikában ebben az időben sorra születnek a sztárok, Bacsó Péter „Megint tanú” alkotása a közelmúlt nagy sikerű magyar filmje lett a magyar mozi „nem termeli ki” a saját legendáit. Csak a hírverés hiánya ennek az oka?- Én ennek eredőit inkább a politikában keresném. Nem működhetett olyan gépezet, ami a népszerű színészek köré mítoszt teremthetett volna. A filmgyártás sokáig kiszolgáltatott volt a hatalommal szemben. Lehetett kedvelt, de nem élhetett önálló életet. Latinovits volt talán az egyetlen, aki köré mítosz szövődött, de ebben szerepet játszott a „devianciája”. Ugyanakkor hiányzott és hiányzik is az a gépezet, ami a kedvenceket a közönség mindennapjaiba varázsolná. Születik egy nagyszerű színészi alakítás, felbukkan egy tehetség, s mihelyt a néző elhagyja a mozi épületét, nem találkozik vele többet.-A film megjelenése sem tudott erre rásegíteni. Nálunk sem televíziós, sem mozisztárok nem léteznek...-Nincs lehetőségük kibontakozni a tehetségeknek. Eperjes Károly közel állt ahhoz, hogy sztár legyen. És akkor jöttek a korlátok: nem készül elég film, nincs arra lehetőség, hogy személyre szabott forgatókönyveket írjanak. Született egy kiemelkedő alakítás, utána mély csend következett. Sztárrá csak akkor válik valaki, ha a film vetítése után is kap arra lehetőséget, hogy „szem előtt maradjon”. De van még egy másik tényezője is: hiányzik belőlünk a játékosság. Nincs bennünk gyerekes rajongás, lelkesedés, ami nélkül nincs sztármítosz. *** A film nem vesztett jelentőségéből, amikor a rádió megjelent, ám a televíziózás visszavetette a filmszínházak látogatottságát. Érik negatív hatások: a video, a kábeltévé...- Vajon milyen jövő vár a mozira?-Eddig túlélt minden olyan változást, amit a technika fejlődése eredményezett. Tudomásul kell azt venni, hogy az emberek látásmódja, igénye változik. Éppen ezért próbálkoznak multifunkcionálisfilmszínházak létrehozásával, ahol a széles érdeklődésre számot tartó filmek mellett a művészfilmek is bemutatásra kerülnek. Persze, ezek a változások érintik a filmgyártást is. A művészfilmek és a kommersz filmek között óriási a szakadék, ráadásul hiányzik a filmtörténeti értékek ismerete, az a fajta látásmód, amit a mozi megkövetel. Igaz, Amerikában már vannak törekvések arra, hogy a kettőt egyesítsék, és akkor magas színvonalú, ám „nézhető” filmek születnének. Az emberekben ott él a vágy, hogy mások sorsának részesei, alakítói legyenek, akár csak egy órára is. Éppen ezért, ha a film képes lesz megfelelni ezeknek a várakozásoknak, akkor biztos, hogy ez az időszak nem a mozi száz éve, hanem csak az első százada lesz. Szuromi Rita Az Egri Büntetés-végrehajtási Intézet lakója jelenleg az 1968- ban született Sz. Csaba. Nem ismeretlen számára az ilyen hely, hiszen több alkalommal volt már őrizetben, előzetes letartóztatásban, s elítéltként is élvezhette a fegyőrök végtelen vendégszeretetét. Fegyverrel vették rá fogdából való szökésre? Kétségtelen azonban az is, hogy a fiatalember meglehetősen nehezen viseli a rács mögötti létet. Emiatt több alkalommal is elkövette a fogolyszökés bűn- cselekményét. Legutóbb a me- gyeszerte nagy port kavart augusztus 20-i gyöngyösi eset egyik résztvevője volt: két társával meglépett a helyi kapitányság azóta is zárva tartott fogdájából. Ügyészségi kihallgatásán mellesleg arra hivatkozott: öt fegyverrel kényszerítették, hogy vállaljon közösséget kiszabadított zárkatársaival. Azaz, lógjon meg velük együtt. Ez a beállítás persze - ismerve Sz. Csaba előéletét - elég nehezen hihető. A megyei főügyészségen egyelőre nem is emiatt, hanem sok más - a vádhatóság szerint az eddigi eljárás során bizonyított - bűncselekménye okán készítették el a vádiratot. Ebből az derül ki, hogy a vádlott meglehetősen sajátosan értelmezte a gyengébbik nem képviselőivel való kapcsolatát. Szerelmeskedés, vegyítve jó kis csihi-puhival Múlt év őszén ismerkedett meg a gyöngyösi lengyelpiacon - ahol „áruforgalmazással” kereste a kenyérre valót - jelenlegi barátnőjével, az ott szintén eladással foglalkozó Sz. A.-val. Mind gyakoribb együttlétük - elsősorban a nő számára - olykor a legforróbb szerelemmel, olykor viszont hideg zuhanynyal felérő brutalitással jellemezhető leginkább. Ébből adódtak azután a vádlottnak most terhére rótt bűntények. A vádirat szerint február 6- án Gyöngyösön, a Szövetkezet úton a lány épp taxiba akart szállni, ám a barátjának tartott férfi ezt mindenképpen meg akarta akadályozni. Dulakodni kezdtek, majd a vádlott ököllel jó nagyot odasózott a hölgy arcára. Az ütés oly nagyra sikeredett, hogy a sértett egyik szemének sérülése legalább három hétig gyógyult. Április 5-én este a városbeli lakásán kereste fel kedvesét Sz. Csaba. Az azonban nem engedte be. Dühében a fiatalember betörte az ajtót, s ezzel megvalósította a magánlaksértés vétségét. Előzőleg azonban egy másik hölgy lakásán még jól elagyabugyálta az engedetlen barátnőt. Nem járt jobban a lány április 22-én sem, amikor a bántalmazás következtében megint csak könnyű sérüléseket szenvedett. Egy nappal később egyébként a vádlott változtatott - mondhatni, enyhített - addigi drasztikus magatartásán: ezúttal egyszerűen elvitte szíve választottja Wartburgját anélkül, hogy tőle erre engedélyt kért volna. Közösülés erőszakkal, gyűrúlopás Kisnánán A vádhatóság indítványa szerint május 20-án az esti órákban „főhősünk” új módját választotta az udvarlásnak. Sz. Á.-t erőszakkal kényszerítette, hogy menjen az o lakására, majd további bántalmazásokkal és fenyegetésekkel befolyásolva a nőt, közösült vele. Ezt követően egy időre más foglalatosságot választott magának a vádlott. Békén hagyta átmenetileg a lányt, s május 28-án Kisnánán bukkant fel korábbi élettársánál, P. l.-né- nél. Nem bizonyult éppen hálás vendégnek, ugyanis amíg a házigazda elment otthonról ügyes-bajos dolgait intézni, addig Sz. Csaba ellopott 21 ezer forintot és egy arany karikagyűrűt, 2 ezer 500 forint értékben. Akár bátor tettnek is felfogható az, amit a vádlott - megint csak a vádirat szerint - augusztus egyik, pontosan meg nem határozható napján cselekedett. Az M3-as autópálya melletti Sztráda autósbüfé udvaráról egy nőstény dobermann kutyát tulajdonított el. Ezzel legalább 15 ezer forint kárt okozott. Időközben erőszakos közösülés bűntettének alapos gyanúja miatt egy hónapra előzetes letartóztatásba került. Amikor onnan szabadult, első útja természetesen a már sokszor elfenekelt lányhoz vezetett. S ha már ott járt, mindjárt „bosz- szút” is állt rajta. Újra és újra megverte őt. A vádirati tényállás szerint július 11-én Sz. Á. meglátogatta egyik barátnőjét. Meglepetésére hamarosan megjelent ott a vádlott is, s különösebb bevezető nélkül nekiesett, ököllel csépelte, majd amikor a lány a földre zuhant, alaposan meg is rugdalta. Ezután a sértettet a saját lakására cipelte, s hiába könyörgött neki Sz. Á., nem volt hajlandó orvost hívni hozzá. Végül másnap a hölgy édesanyja gondoskodott arról, hogy egészségügyi ellátásban részesülhessen a lánya. Eközben a vádlott elmenekült. A bántalmazások oly mértékűek voltak - állapította meg a vizsgálat alkalmával a szakértő —, hogy közvetett életveszély jött létre. Eltört ugyanis a röntgenvizsgálat szerint a sértettnek számos bordája, s ennek következtében mellűri levegő- gyülem keletkezett. Ez pedig már alkalmas életveszély előidézésére. A felgyógyulás időtartama legalább két hónapig tartott. Természetesen ezek után ugyancsak a fogdában kötött ki. (Az már a sors furcsa szeszélye, hogy a lány akkor is sűrűn látogatta, s mostanában sem mulasztja el, hogy csomagot vigyen kegyetlenül kedves szerelmének...) Gyöngyösi zárkájában sem tudott megnyugodni Újra rács mögé került tehát, érthetően. Az augusztus 20-i szökés után hamar elfogták, s ezt már végképp nem bírta idegekkel. Visszatoloncolásá- nak másnapján zárkájában szétverte az étkezőasztalt. Ekkor másik cellába helyezték át, ahol viszont bezúzta azt az ajtót, amelyen keresztül az ennivalót adják be a fogvatartot- taknak. Ezekkel a rongálásokkal összesen mintegy 14 ezer forint kárt okozott. A megyei főügyészség mindezek miatt vádolja Sz. Csabát a bevezetőben említett, összességében 12 rendbeli bűncselekmény elkövetésével. Az ügyben a büntetőeljárási szabályok szerint az elsőfokú ítélet meghozatalára a Heves Megyei Bíróság illetékes. (-lay) Verte, megerőszakolta barátnőjét
