Heves Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-21 / 248. szám
7 Lj ■& HTTFÄI utARATÍI TXT Nyomott betűk szépsége Egy időben rendezték meg Budapesten a nemzetközi nyomdaipari és számítástechnikai szak- kiállítást és -vásárt. Majoros Tamás képriportja visszaidézi a kiállítók és látogatók találkozásainak érdekes pillanatait, a tetszetős és hasznos kiadványok alkotóit, az elektronikus és nyomott betűk szerelmeseit. STEFAN GALIC: FOSSZlLIA-FA-X Első benyomásunk az, hogy hosszában kettévágott farönköt, korhadt fatörzset látunk. A természet erői megtették a magukét. Völgyeket mostak, szakadékokat roncsoltak, rétegeket torlaszoltak egymásra az egykori egészséges és ép anyag különféle pontjain. Természeti erői révén nyomokat hagyó idő térképe ez a metszet. De másmilyen erők nyomai is felfedezhetők itt. Karcolások, nyomódások, ütéshelyek, lukak, kopások... A emberélet reminiszcenciái, simára koptatott szerszámnyelek idéződnek fel a szemlélőben, a lóca, a szemöldökfa, párkány, istállóajtó textúrája. A természettel együtt élő ember világa. A fosszília kövületet jelent. Valamit, ami valaha élő volt, de megkövesedett. Ilyen voltában a létezés egy pillanatának alanya és tanúja. Pszeudo műtárgy, hisz viszonylagos befejezettségével, időből kiszakítottságával az emberi szemlélet, szemlélődés fókuszába kerülhet. Nyomokat őriz, élet-nyomokat, a megtörtént élet kódjait. Galic a fosszília pszeudó műtárgy jellegét használja fel, hogy valóságos műtárggyá téve, létrehozza a fosszília ideálját. Az idea virtuális világában szellemi átjárás lehetséges az évmilliókkal ezelőtti geológiai kövületek, és az ezredvégi informatika-korszak fosszíliái között. Ezredvégi fosszília? Ha a megkövesedett anorganikus viszonyokra gondolunk, akkor nem is olyan anakronisztikus ez a kép. Talán erre utal a metszet címében játékosan kettéváló FA-X (fax) szó. És asszociáló- dik egy másik: fakszimile, ami valamely kép, rajz, írás hasonmását jelenti. A fosszília is hasonmás: egykori élő önmagának „emlékműve" . Numan István STEFAN GALIC (GÁLICS ISTVÁN) 1944-ben született. Grafikusművész, akadémikus, a fametszés világhíres megújító mestere, Szlovéniában él. Sok száz kiállításon vett részt, és nyert rangos díjakat, - Ljubljanától Tokióig, Wakayamától Szombathelyig... Önálló tárlatainak száma is alig megszámlálható. Sok más szakmai szervezeti tagságon túl, az EURÓPA 24-ben Szlovénia képviselője, de - mint magyar származású művész - tagja a HUNGÁRIA 24-nek is. Augusztusban, szeptemberben a Bródy Sándor Megyei Könyvtár Aulájában, az egri (és Egerbe látogató) közönség is megismerkedhetett kivételes szakmai bravúrral megalkotott munkáival. Az „Öten a huszonnégyből” című tárlaton (Vasarely, Feszt, Guobiene, Laurema müveinek társaságában) hat nagyméretű lapja volt látható - közöttük a most közölt színes fametszet.- Hogy én legyek analfabéta?- Igen. Miért idegenkedik tőle, az is emberi tulajdonság. Az állatra nem mondh"*j„K, hogy írástudatlan.- De Svejk, maga igazán megőrült, nincs helyén az esze.- Éppen- hogy csak nekem van helyén az eszem, akármilyen kó- tyagosnak látszik is, ebben a zűrzavaros világban. Mert akinek állítólag helyén van, az nem tudja használni. Nem lát semmi kiutat a kelepcéből, de én legalább keresek megoldást.- De a maga megoldása kész pokol egy épeszű embernek! Hogy én analfabéta? Még rágondolni is rossz hé* még benne lenni. Mi‘ • .„..iának a barátaim, az ismerőseim?- Itt már nincsenek barátai, ismerősei! Úgy el tetszett maszkírozni magát azzal a dili nagy napszemüveggel, hogy a tulajdon édesanyja se ismerne magára. Akkor kitől kellene tartania?- Ebben igaza van.- Na látja. Különben is mit veszítene azon, hogy egy kicsit megjátssza az analfabétát. Főhadnagy úr, maga eléggé intelligens ember ahhoz, hogy eljátsszon egy analfabéta-szerepet. Különben sem tartana, míg a világ, csak éppen eddig, míg lemegy a függöny. Egyébként van tehetsége, alkalmas ilyen szerepre, hiszen a tiszti kaszinóban is szép kis pikáns kup- lékat adott elő, nagy sikerrel. Vagy már nem akar emlékezni, főhadnagy úr, azokra a dicsőséges csihi-puhi napokra, amikor többször is a függöny elé tapsolták?- így volt, így volt, ne kínozzon már. Nyögje ki végre, mit akar ezzel a képtelen bohóckodással?- Tiszta múlttal rendelkező egyéneket keresnek a néphadseregbe, hogy tiszteket faragjanak belőlük. Csak olyasvalakik jöhetnek számításba, akiket nem fertőzött meg a polgári kultúra. Előnyben részesülnek az analfabéták. Már nagyon kevés van belőlük, de megfizethetetlen kincs a pártpolitika számára. Ezek az írástudatlanok mentesek minden polgári csökevénytől, arra lehet nevelni őket, amire éppen akarják. Hát nem lenne jó beállni ebbe a sorba, hogy haladjunk felfelé a ranglétrán?- És úgy látja, hogy én megfelelnék analfabétának?- Ezzel a kultúrával nem, de tehetünk róla, hogy levetkezze az átkos múlt csökevényeit. Az én segítségemmel olyan analfabétát fabrikálok magából, hogy csodájára zarándokolnának az antropológusok. Az én közreműködésemmel világ csodája lenne, higgyen nekem, főhadnagy úr.- És ha rájönnek, kiderülne, hogy mégsem vagyok analfabéta?- Annak nem szabad kiderülnie.- Mert ha kiderül, akkor tudja, mivel jár? Engem azonnal felakasztanak.- Akkor a forgatókönyvünkben volt a hiba, de én olyan tervet állítottam össze a főhadnagy úrnak, hogy abban nem lesznek meglepetések. Ha rám hallgat, nagy ember lesz magából, főhadnagy úr. Ma szemesnek áll a világ, csak élni kell a lehetőséggel. Most itt kínálkozik minden jó, üstökén kell fogni a szerencsét. Nem késlekedhetünk, ha tenni akarunk valamit.- Na legyen - adta meg magát Lukás -, hallgatok magára, Svejk, különben is agyon akartam lőni magam. Hajdani urának ez a kijelentése egészen fellelkesítette Svejket, mindjárt megígérte, hogy átmenetileg is hoz valamit, csak átszalad a szomszédba, van egy szabad vásárlási utalványa, lehet érte kapni mindent, és nem kell kutyacsontot rágni. Csak maradjon nyugodtan, ne tegyen semmiféle meggondolatlan lépést, mesés adományokkal tér visz- sza, csak türelem, türelem. Nem volt olyan egyszerű Svejk visszatérése a busás adományokkal, mert támadt egy kis zűr, ami késleltette derék barátunkat, hogy Lukásnál legyen a megígért időben. (Folytatása következik)
