Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-06 / 209. szám

4. óidat Az Olvasók Fóruma 1995. szeptember 6., szerda „Rendszeresen találkozom választóimmal” Ez a felvétel is őrzi a halászi általános iskolások idei nyári emlékeit, a közös kirándulást, az együttlét örömeit A nyári tábor sokaknak szerzett örömet Kipihenten, lebarnulva érkez­tek haza a Gyöngyöshalászi Általános Iskola tanulói közül azok, akik nyolc napig tábo­roztak a Balatonon. Ehhez nyolcvanezer forint értékű bont nyertek a NISZA- pályázaton, amelyet a Gyer­mekek Táborozásáért Alapít­vány táborai közül Balaton- bogláron használtak fel. Ez az összeg a táborozási költségek felét tette ki, ami­nek nagyon örültünk. Az ellá­tás, a szállás igen jó volt. A színes programokról a kísérő nevelők és a szülői munkakö­zösség tagjai gondoskodtak. A zöldszívesek Galyatetőn táboroztak. Szabadka mellett, Bácska-Topolán környezet­védelmi táborban üdült Kra­use Linda és Kiss Péter. Az elmúlt tanév során pedig Tar- doson, az erdei iskolában ta­nultak és sportoltak a gyere­kek. A fiatalok üdültetése, tábo­roztatása már hagyomány ná­lunk. Az idén 120 gyerek ta­lált kikapcsolódást, amelyhez a nevelők szívesen segítettek. Sipos Lászlóné igazgató Elbúcsúztunk Mária nénitől A rászorulók köszönik... Heves Megyei Hírlap Szer­kesztősége! Állandó olvasóik va­gyunk lapjuknak. Nagyon szeretnénk, ha az alább leír­takat közölnék lapjukban: Alulírottak köszönetét szeretnénk mondani a mát- raderecskei polgármester úrnak, dr. Dobos Ilona, dr. László Márta doktornőknek, valamint a két nővérnek, hogy a száraz gőzfürdőt lét­rehozták az érbetegségben szenvedőknek. Köszönétet mondunk a lelkes és becsületes hozzáál­lásukhoz. Mi betegek érez­zük és örülünk, hogy törőd­nek velünk, aminek az eredménye is bizonyíték! Kívánjuk, hogy elképze­lésük sikerrel járjon! Tisztelettel: Cseh Lajos, Szabó Ferencné, Gyenge Lajos, Kormos Zoltánné, Bóta Lászlóné mátraderecskei betegek „A kisfiúnk meggyógyult” Tisztelt Szerkesztőség! A családommal üdülni vol­tunk Egerben. Rendkívül jól szórakoztunk, amíg észre nem vettük, hogy a kisebbik fiunk belázasodott. Éppen a Garabonciás cuk­rászdában észleltük ezt, és ér­deklődtünk az orvosi ügyelet felől. Az üzlet vezetője - saj­nos, még a nevét sem tudjuk - nagyon készségesen segített. Telefonon megtudakolta az ügyelet helyét, és mivel hely­ismerettel nem rendelkeztünk, saját autóját odavitt bennünket. Kisfiúnk szakszerű ellátás­ban részesült, és azóta már meggyógyult. Ezúton is szeretnénk köszö­netét mondani az üzlet vezető­jének önzetlen segítségéért és együttérzéséért: Tisztelettel: Zsámboki Tibor és családja Szeged, Göndör sor 24. Az Országházban Ezúton szeretném megköszönni az Agria Volán Rt. vezérigazga­tójának, Füle Istvánnak a nyug­díjas dolgozóinak és a Megyei Művelődési Központ nyugdíja­sainak nyújtott segítségét. Au­tóbuszokkal kirándultunk Bu­dapestre. Az Országházban jár­tunk, amely felejthetetlen volt. Tisztelettel: özv. Kiskartali Sándorné Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Nagy Gyula! Nyári szabadságomból visz- szatérve meglepve olvastam lapjukban Nagy Gyula „Gyön­gyösi parlamenti képviselők reflektorfényben és árnyékban” című cikkét. Most csak a cikk engem érintő részeire kívánok reagálni. Nagy Gyula - jelenleg újság­író, 1994-ben a Fidesz parla­menti képviselőjelöltje -, aki­vel négy évig Gyöngyös város önkormányzatában, sőt az álta­lam vezetett lakásügyi bizott­ságban is együtt dolgoztunk, őszintén meglepett cikkével. Ő, aki ismerheti a városi gondokat, akivel elég gyakran személye­sen is találkoztam, írt egy olyan cikket, amely enyhén szólva is negatív színben tüntet fel. Sommás véleménye: progra­mom, elképzelésem nem volt, és jelenleg sincs. Ugyan elég rendszeresen találkozom a vá­lasztóimmal - egyszer már me­gyei ügyben is szóltam a Par­lamentben, igaz, teljesen feles­legesen. Úgy gondolom, a cikk szer­zője vehette volna a fáradságot, és megkérdezhetett volna, mit tettem választókörzetemért az elmúlt egy év alatt. Ha ezt meg­teszi, örömmel elmondtam volna neki, hogy kormánypárti képviselő lévén, a parlamenti szereplésünk lehetősége eléggé korlátozott. Mi nem nagyon élünk az interpellációval, azon­nali kérdéssel. Ez jobbára az el­lenzék műfaja. Nekünk a vá­lasztókörzetünk és a megye ügyes-bajos dolgainak intézé­sére megvannak a belső - hiva­talos csatornáink, napi kapcso­latban állunk, állhatunk az ille­tékes miniszterekkel, államtit­károkkal, hivatalokkal. A bi­zottságokban, munkacsopor­tokban folyó szakmai munka pedig nem látványos. Minket nem a tv-kamerák előtti szerep­lési vágy vezérel, ezért talán szürkébb, láthatatlanabb a te­vékenységünk. Ha megkérdezett volna, szí­vesen elmondom, hogy mi, kormánypárti képviselők, nem nagyon vagyunk megelégedve sem a Parlament, sem pedig a kormány munkájával, hogy na­gyon gyakran komoly lelkiis- meret-furdalást okoz egy-egy kérdés eldöntése, vagy hogy egyike voltam azoknak a nem kevés MSZP-s képviselőknek, akik a Bokros-csomag módo­sító indítványainál nagyon sok kérdésben nem a kormány mel­lett szavaztak. Nem sorolom tovább a fel nem tett kérdésekre a választ, inkább néhány konkrét példát írok le, hogy mit is végeztem. Bár nagyon restellem ezt az ön­reklámozást, de a cikkben sze­replő semmi és a tények között igazán nagy szakadék található. Akkor röviden a tényekről: Gyöngyösön minden páros héten tartok fogadóórát, és rendszeresen járom a választó- körzet falvait. Ezeken a találko­zókon 5-20 fő választópolgár keres fel a legkülönbözőbb ügyekben: például lakás, kár­pótlás, nyugdíj, tb, adó, föld­ügyek, családjogi problémák stb. Sok állampolgárnak én és munkatársaim orvosolni tudtuk gondjait, természetesen voltak olyanok is, akiknek nem. Amennyiben Nagy Gyula új­ságíró barátom megkérdez, el­mondtam volna még neki, hogy azokat az ügyeket, amelyeket írásában feszeget, hiányol - szinte kivétel nélkül felvállal­tam, és tettem is benne valamit. Ilyenek: a laktanya és más in­gatlanok lakáscélú hasznosí­tása, a Bugát Pál Kórház tb- felé történő befogadásának elő­segítése, a MAGY ügyeinek se­gítése, a mátrai és a gyöngyösi idegenforgalmi elképzelések, befektetések segítése, mene­dzselése, Károlytáró-Bagolyir- tás közötti út építésének előse­gítése, M3-as autópálya ügye, egyházi ingatlanok kérdése (lé­vén az emberi jogi - kisebbségi, vallásügyi bizottság tagja) pri­vatizációs ügyek (cégek nevei­nek említése nélkül stb.). Végezetül még egy konkrét esetre szeretnék reagálni. Nagy Gyula - sokadszor - felemle­geti az Abasár-Pálosvörösmart szétválásával kapcsolatos par­lamenti felszólalásomat, és en­nek kapcsán azt, hogy az ön- kormányzati törvény jobb is­meretével ez felesleges lett volna, mert a válasz kézen­fekvő volt. Ennél azért árnyal­tabb a valóság. A két község szétválási ügye és az 1994-es furcsa önkormányzati választá­sok története tényleg megérne egy objektív cikket. De maradok a tényéknél. Pá- losvörösmarton volt egy érvé­nyes, törvényes népszavazás, amelynek érvényt lehetett volna szerezni, ha Ábasár veze­tői és segítőik elfogadják azo­kat a feltételeket, amelyekkel megoldható lett volna az általá­nos iskola kérdése. A gond az, hogy Abasár vezetői soha nem akarták igazán tudomásul venni a népszavazás eredmé­nyét, soha nem akarták a szét­válást. Az új önkormányzati törvény valóban új feltételeket ír elő a szétválás ügyében - ne­vezetesen a pénzügyi feltételek tisztázását. Ákkór - és ma is -, amikor kérdéssel fordultam a belügyminiszterhez, úgy érez­tük sokan, hogy egy érvényes, le nem zárt népszavazás ügyére kérdezek rá. A legnagyobb gond azonban a két falu esetében már régen nem itt van. A helyiek tudnák csak igazán hitelesen elmon­dani, mi történt ott, miért for­dult szembe egymással a két falu, miért van békétlenség, gyűlölködés, miért, hogyan és kik juttatják csődbe az önkor­mányzatot. Ami igazán szomorú ebben az ügyben, hogy Abasár és Pá- losvörösmart polgárai egyfor­mán megsínylik az évek óta tartó belháborút. Én ennek kí­vántam eléje menni, és ma is hajlandó vagyok közvetíteni a két község ügyében. Kedves Gyula! Régi kapcso­latunkra tekintettel - meg az igazmondás kedvéért - kérlek, ha valamiről-valakiről cikket írsz, előtte kérdezz, tájékozódj, mert nagy a Te felelősséged is. Hiesz György országgyűlési képviselő, MSZP * Kedves Hiesz György! Július 22-én megjelent „Gyön­gyösi parlamenti képviselők reflektorfényben és árnyékban” című cikkem valóban meglep­hetett, mert eddig az egyéni vá­lasztókörzetek képviselői nem voltak hozzászokva, hogy par­lamenti munkájukat értékeljék, véleményt mondjanak róla. A műfaji sajátosság egyben jelzi, hogy miért nem választottam a politikusok számára közkedvelt interjút, amelyben saját állás­pontjukat közlik, saját szem­szögükből. Felelősségemet azonban nem tévesztettem szem elől, alaposan tájékozód­tam az érintett kérdésekről. így átolvastam Abasár-Pálosvö­rösmart szétválásának több száz oldalas dokumentumgyűj­teményét is. Ennek alapján ál­líthatom, hogy az önállósodás kudarca legalább annyira ter­heli a kezdeményezőket, mint az önkormányzatot. A belügyminiszterhez inté­zett kérdésed viszont engem le­pett meg. Nem tudom, mi tör­tént Abasáron december 8-án, a választás éjszakáján, mivel nem voltam ott. Törvénytisztelő ál­lampolgárként azonban elfoga­dom a választási bizottság és a megyei bíróság határozatát, amely nem mondta ki a tör­vénysértést. Ennek ellenére hó­napokkal az eseményt köve­tően, a Parlament nyilvánossá­gát felhasználva kétségbe von­tad az említett fórumok dönté­sét, ugyancsak sommásan. A tartalmi részt illetően egyet kell értenem az államtitkár válaszá­val, én csupán ezt írtam le. Leveled további részét ol­vasva őszintén örülök, hogy kri­tikusan viszonyultál a Bokros­csomaghoz. Remélem, hogy a helyi problémákat előmozdító munkád gyümölcse hamarosan kézzelfoghatóvá válik. Baráti üdvözlettel: Nagy Gyula Lapjukon - a Heves Megyei Hírlapon - keresztül már sok embertől vettünk búcsút nyil­vánosan. Azok többsége a me­gye közismert személyisége volt. Én most egy olyan embertől szeretnék búcsúzni - falunk la­kói nevében -, akit nagyon so­kan ugyan nem ismertek, de szűkebb környezetünkben, ■ Csány községben annál többen. Mindenki szerette, tisztelte őt. Nemrég, augusztus 31-én kí­sértük utolsó útjára Bánki Edé- nét, Mária nénit. Korán ragadta őt el tőlünk a halál, mindössze 53 éves volt. Mária néni több évtizeáen keresztül a helyi általános is­kola pedagógusa volt. Min­denki szerette. A gyerekek imádták, mert szinte szárnyalt vele a tanóra, miközben mindig újra tanította őket. A szülők tisztelték, hiszen mindenkihez volt egy mosolya, kedves szava. Már több éve beteg volt, de annak elején még erősebben élt az akarata: • nem kívánta el­hagyni az iskolát, a tanítványo­kat, akik mindig olyan szeretet­tel várták vissza. Férje a falu polgármestere volt. A választások előtt azt mondta nekem Mária néni: „Szeretném, ha a falu újból bi­zalmat szavazna neki, de nem félünk akkor sem, ha ez nem így lesz, hiszen mi egész életünkben dolgoztunk, találunk munkát.” Igen, ez így volt. Es ez a dolgos, szeretetre méltó asszony most itthagyta családját, kollégáit, tanítványait és az egész falut, amelynek la­kosai szinte teljes létszámban kísérték utolsó útjára. Nyugodjon békében! Nagyné Zsilinyi Ildikó Csány Várhatóan könnyebb lesz a nyugdíjasház helyzete Nagy érdeklődéssel hallgat­tam Várkonyi Györgynek, az EVAT igazgatójának beszá­molóját a távfűtéssel kapcso­latban. Örömmel vettem tu­domásul, és büszke vagyok, hogy a nyugdíjasházban lak­hatom, mert olyan dicséretet kaptunk, hogy mások is kö­vethetnék példánkat. Mi, itt- lakók kis nyugdíjból élünk, de alig várjuk a lakbérest, a vil­lanyszámlást, hogy köteles­ségünket lerójuk. Sok mindenről le kell mondanunk, hogy ez így le­gyen, de szeretünk minden hónapban tiszta lappal in­dulni, hogy békés, nyugodt éjszakáink legyenek. Jó volt hallani, hogy a 35—38 száza­lék helyett nálunk 19 százalék az elmaradás, bár ennek a 19 százaléknak a zöme is ki tudná számláját fizetni, jobb beosztással. Remélem, ez is csökkenni fog, és nem rónak ránk olyan súlyos követelményeket, hogy megtorpanjunk, és a kényszer vigyen rá bennün­ket, hogy ez a százalék emel­kedjen! Mi igyekszünk to­vábbra is eleget tenni köteles­ségeinknek. Amennyiben • a vízórák is meglesznek, köny- nyebbé teszik anyagi helyze­tünket. Köszönjük az értéke­lést, tisztelettel a nyugdíjas­ház nevében: özv. Beke Jánosné Eger, Malomárok u. 66. IH4. } MARKER KÜLKERESKEDELMI OKTATÁSI ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KFT. fné«iet,Htk, SZEPTEMBERBEN INDULÓ SZAKKÉPESÍTÉST ADÓ e*het! SZAKTANFOLYAMAINK VÁMKEZELŐ/VÁMÜGYINTÉZŐ KÜLKER ÜZLETKÖTŐ + nyelv GYERMEKFELÜGYELŐ - BABY SITTER külföldre közvetítéssel LAKBERENDEZŐ g EGER, Kossuth L. u . 8. Tel/fax: 36/31 1-847 ítToo AUTÓ KERESKEDELMI KFT. 3300 Egar, Harangláb u.1 8. (Kővágó tér) (MÓL benzinkút mögött) ON HASZNÁLT GÉPKOCSIT SZERETNE VÁSÁROLNI?- Gépkocsik műszaki állapot EL AKARJA ADNI GÉPKOCSIJÁT? Most: Tárolási díj felszá­mítása nélkül leadhatja:- Bizományosi értékesítésre- Esetenként készpénzért megvásároljuk Keresse: az „INDY-CAR" Kit. telephelyét!!! Tel.: 36/476-865 Nyitva: naponta 9.30-18.00-ig, szombaton: 9.30-13.00-ig NE BÍZZA A VÉLETLENRE! telméréssel,- Korrekt hibafelvételezéssel kerülnek eladásra - értékesítésre! a> ej S3 Electrolux HÜTÖGÉPCSERE-AKCIÓ! Régi használt korszerűtlen hűtőjét cseréi je le most egy új, energiatakarékos, esztétikus, környezetbarát Electrolux hűtőre vagy fagyasztóra! 280 literes kombinált-hűtó vagy 190 literes fagyasztószekrény vásárlása esetén működőképes kompresszoros hűtőjét a vételárba 1 0 000 Ft ÉRTÉKBEN BESZÁMOLJUK. Hsa mi ri zűzlethA st cseréli — megéri! Gyöngyös, Szí. Bertalan u. 2. Tel.: (37) 312-085 Eger, Dobó tér I. Tel: (36) 316-352 1

Next

/
Thumbnails
Contents