Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-04 / 207. szám
1995. szeptember 4., hétfő Heyes És Körzete 5. oldal Szakmai tanácsok vállalkozóknak Hevesen a Vállalkozói Iroda két éve kezdett el működni. Ez alatt az idő alatt számos leendő vállalkozó kereste fel jogi, valamint szakmai tanácsokért. Az érdeklődőket továbbra is várják naponta 7 és 15 óra között a polgármesteri hivatalban. Speciális szakmai tanácsokért szerdánként 13-tól 17 óráig fordulhatnak az ügyfelek az iroda dolgozóihoz. Kirakodóvásár a szokásos helyen Hevesen legközelebb szeptember 17-én, vasárnap rendeznek országos állat- és kirakodóvásárt, ahol ezúttal autókat és mezőgazdasági gépeket is bemutatnak. Az érdeklődők a szokásos helyen, az Alkotmány út végén tekinthetik meg a kínálatot. Hangosbemondók Hevesvezekényben Befejeződött a községben a hangosbemondók javítása. Eddig nyolc hangszórón át tudták értesíteni a lakosokat, most újabb nyolc készüléket szereltek fel. Ez az önkormányzatnak 70 ezer forintjába került, mivel egy erősítővel is gazdagodott a technikai felszereltség. Önkormányzati ülés Erdőtelken Erdőtelken augusztus 30-án, szerdán délelőtt rendkívüli ön- kormányzati ülést tartottak. Ezúttal egy téma szerepelt a tanácskozáson: a község rendezési tervének megvitatása és elfogadása. Tanszersegély Tamazsadányban Tarnazsadányban is megtartotta soron következő ülését a képviselő-testület. Beszámolók hangzottak el a helyi oktatási intézmények helyzetéről, a kereskedelemről, valamint az éves költségvetés alakulásáról. Itt határoztak arról is, hogy az általános iskolások tankönyveinek az árát az önkormányzat finanszírozza, a közép- és a főiskolások pedig háromezer forint segélyt kapnak. ■ Marad-e az orvosi ügyelet Tiszanánán? Továbbra is bizonytalan a tiszanánai központi orvosi ügyelet sorsa, ugyanis a szolgáltatás fenntartását nem fedezi az Egészségbiztosítási Pénztár által megállapított összeg. Februárban a település polgármestere, dr. Tóth József megbeszélést tartott az érintett községek vezetőivel, s akkor úgy döntöttek, hogy minden település - létszámának arányában - hozzájárul az ügyelet fenntartásához. Pénz azonban az eltelt fél év alatt sem érkezett. Dr. Tóth József: az ügyelet fenntartása közös érdek fotó: perl Márton Az orvosi ügyelet hat település lakosságát látja el - mondta Tóth .7oz.se/polgármes- ter -, viszont az anyagi terheket egyedül Tiszanána viselte. Az Egészségbiztosítási Pénztár 1,4 millió forintot ad évente, a fenntartása viszont már tavaly 2,7 millióba került. A különbözetet mi fizettük, ám az idén egyedül már nem tudjuk vállalni. Ezért kerestük meg Poroszló, Sarud, Ujlő- rincfalva, Kisköre és Kömlő önkormányzatát, amelyeknek lakosonként 140 forinttal kellett volna hozzájárulniuk az ügyelet támogatásához.- Erre azonban nem került sor...- A döntés nem a polgár- mestereken múlt, hanem a képviselőkön. A legtöbb helyről azt a visszajelzést kaptuk, hogy szűkös a költségvetés, erre nem telik. Közben viszont az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól felszólítást kaptunk, hogy alapvető műszerekkel kell felszerelni az ügyeletet. Mi ezt saját költségünkön megvásároltuk, így ebben az évben, ha senki nem fizet, a hat település orvosi ellátása éjszaka és hétvégeken nekünk egymillió-nyolcszázezerbe kerül.-Ha továbbra sem fizet egyetlen önkormányzat sem, mi lesz a következő lépése Tiszanána önkormányzatának?- Mivel ez alapellátás, így a bezárásról szó sem lehet, ezért bírósági útra tereljük a dolgot. Mi idáig minden követ megmozgattunk, de eredmény nincs. Az utolsó esélyünk az, hogy a többi település képviselő-testületét ismét megkeressük, s ott személyesen próbáljuk őket meggyőzni: mindenkinek az az érdeke, hogy itt megmaradjon az ügyelet. Ha végképp nincs megoldás, akkor el kell azon gondolkodni, hogy Heves vagy Füzesabony vállalja-e az ügyeletet. De akkor is ott marad a kérdés: nekik fi- zetnek-e? Sarud polgármestere, Kiss István szerint a helyi képviselő- testület elviekben tökéletesen egyetért Tiszanána követelésével, ám fizetni nincs miből.- A működést már most is hitelből finanszírozzuk. Itt volt a tanévkezdés, a településen élő gyerekek hetven százaléka hátrányos helyzetű, az alapfeladatokat is alig tudjuk most már biztosítani - mondta. — Amennyiben telekeladásból pénzhez jut az önkormányzat, úgy segítjük a központ ügyeletfenntartását, de a semmiből nem tudunk adni. Ezért a központi ügyelet sorsa továbbra is nyitott kérdés. Szuromi Rita Hevesvezekényiek találkozója Második alkalommal^ szervezik meg szeptember 9-én a hevesvezekényiek találkozóját. Az egész napos rendezvényre a településről elszármazottakat is várják az esemény szervezői. Balogh Sándorné polgármester elmondta: két évvel ezelőtt már volt egy hasonló rendezvény, ám a falufejlesztési munkálatok miatt újabbat nem terveztek. Most az önkormányzat, az ifjúsági klub, a sportegyesület és a nyugdíjasklub újra megszervezi az eseményt annak reményében, hogy hagyományt teremtenek Vezekényben. Ezen a napon reggel nyolc órakor zenés ébresztő kelti a helyieket és vendégeiket. Tíz órakor ünnepi köszöntő hangzik el a polgármesteri hivatal előtti téren, majd fél 12-kor megkoszorúzzák a második világháborús áldozatok emlékművét. Délután 3-kor öregfiúk foci- mérkőzésére kerül sor, amit 19 órakor az ifjúsági klub vidám műsora követ. Sötétedéskor kezdődik a szabadtéri táncmulatság, s a nap eseményeit 23 órakor tombolahúzás zárja. A rendezvénynek van egy nem titkolt szándéka is: a képviselők szeretnének egy alapítványt létrehozni a településért, s ehhez az elszármazottak segítségét isjsérik. Csak barkácsolnak...? A hevesi Központi Műhely testületé a tanévkezdés előtt ismét konferenciát tartott a tanítók részére. Dr. Vas Miklós, az Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola technika tanszékének vezetője kiemelte: sokan még ma sem értik e tantárgy pedagógiai célját, ezért gyakran azonosítják a barkácsolással. Pedig itt nem a műveletek elbírálása, hanem a képességek során végzett munka, a cselekvés megtanítása a lényeg. Az új Nemzeti Alaptanterv elsősorban a tanulói képesség- fejlesztésre alapoz - mondta a szakember. A leendő tananyag csak útmutató lesz a folyamatban, hiszen a gyerekek gondolkodását, önálló tanulási képességét kell fejleszteni. A tanácskozással párhuzamosan a rendezők olyan munkadarabokat is bemutattak egy rögtönzött kiállítás keretében, amelyeket aztán a tanuló mindenkor használhat, s otthon is elkészíthet. — cseh Jó lett a búza Komlón A kömlői Május 1. Termelőszövetkezetet sem kímélte az idei szeszélyes, változékony időjárás. A learatott gabona mennyisége országszerte, így Kömlőn is elmaradt a várakozástól, viszont a minőség pótolta ezt a veszteséget. Jurányi József, a termelőszövetkezet elnöke elmondta: az idén 1320 hektáron vetettek búzát, 180 hektáron őszi árpát, 130 hektáron tavaszi árpát és 120 hektáron borsót. Aratás előtt még úgy tűnt, jó termés lesz, ám az időjárás folyamatosan közbeszólt. A borsó idő előtt felégett a hőség miatt. A gabonafélékkel már tavasztól problémák voltak, a fagy visz- szavetette a termést, rövidebb kalászok nőttek, majd nyári hőség következett éréskor. A termés minősége viszont pótolta a mennyiségi veszteséget. Ezért a termelőszövetkezet az idén nem számol anyagi kieséssel. A búza 37-es sikértartalmat ért el - 33-tól az agronómusok már jó termésről beszélnek ezért aztán kenyérgabonaként tudták értékesíteni nagy tételben a hazai malomiparnak gabonát. Meg kell tanulni egymás mellett élni Még hogy nincs cigánykérdés? Egy Heves melletti településen járva döbbenten hallgattam végig egy egyébként csendesnek tűnő ember keserű panaszáradatát. Az úrnak elég volt a jegyzetfüzet és a toll látványa, hogy kérdés nélkül is ontsa magából a szitkokat. Elsőként elátkozta az összes, általa olvasott és ismert napilapot, mondván: minden újságíró cigánypárti. Véleménye szerint a toliforgatók zöme mást se csinál, mint az etnikum körül gyámkodik, tolja a naplopók és csirkefogók szekerét, miközben a „béketűrő, agyonhajszolt, tisztességes” magyar emberről egy szót sem ejt. Ezért emberünk azt kívánja minden zsurnalisztának, hogy költözzön be egy időre egy javarészt cigányok lakta településre, de legalábbis egy olyan lakótelepi házba, ahol cigánycsalád élne a szomszédságában. S majd akkor, s csak akkor merjen ehhez a témához nyúlni, amikor a saját bőrén tapasztalja, hogy nap mint nap meglopják, bemocskolják a küszöbét, stb., stb... Álltam és hallgattam a kis mérges embert, és amire számítottam, be is következett: egy idő után támadóan a becsukott jegyzetfüzetre bökött:-Na, mi van, drága, ezt nem meri leírni? Látja, ezért nem olvasom én a maga újságját - zárta le az egyoldalú diskurzust alkalmi beszélgetőtársam. Kedves Uram! Magához - a legnagyobb szomorúságomra - nemigen jutnak el ezek a sorok, hiszen elvből nem olvassa lapunkat. De ha mégis, véletlenül... Nézze csak! Szinte szó szerint tolmácsoltam a véleményét, de kérdem én: most mennyivel könnyebb? Ön azt mondta nekem, hogy mindenért ez a fene nagy demokrácia a hibás, meg az újságírók, akik egyfolytában hazudnak és elferdítenek. A tények azonban szigorúak. Statisztikai adatok tartják nyilván, hogy Heves térségében, így az Ón által lakott faluban is lassan megfordul a lakosság aránya. Még egy-két év, és a létszámot tekintve Ón lesz kisebbségben. Hogy ez nekem tetszik vagy nem, az édes mindegy. Sem én, sem Ön nem vagyunk abban a helyzetben, hogy előre megszabjuk egy településen a születések és az elhalálozások számát. Hogy milyen következtetés vonható le ebből? Meg kell tanulni egymás mellett élni, s egymás értékeit tiszteletben tartani. Könnyű ezt mondani - vághatna vissza, még sincs más lehetőség. S ha ez végképp nem megy, marad a tarna- örsi polgármester igazsága: aki nem tud a helyi viszonyokhoz alkalmazkodni, az szedje a sátorfáját és menjen el, függetlenül attól, hogy cigány vagy magyar az illető. Ilyen világot élünk, Uram! Cigánykérdés - akár tagadjuk, akár nem - mindig is volt és mindig is lesz. De abban a legkevésbé bízhat bárki is ebben az országban, hogy ezt az újságírók, netán a politikusok fogják megoldani. Maguk ott a Tárná mentén, csak maguk tudnak olyan normákat teremteni, amelyek között lehet és érdemes élni, együtt élni. Barta Katalin A kitüntetett köztisztviselő „A Magyar Köztársaság elnöke Sántha Miklósnénak érdemes és eredményes munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Ezüst Erdemkereszt kitüntetést adományozza. Kelt: Budapest, 1995. aug. 20-án, aláírás: Göncz Árpád”. Ennyi áll azon a díszes okiraton, amelyet augusztus 20. alkalmából vett át a belügyminisztertől a tamaörsi jegyzőnő, Sántha Miklósné.-Mit érez egy kitüntetett a miniszteri gratulációkor?- Nagy meglepetés volt számomra ez a kitüntetés - mondja a jegyzőnő -, de akkor hatódtam meg igazán, amikor azt a neves államférfiak, politikusok jelenlétében adták át.- Az ünnepi pillanatokban gyakran gondolunk a múltra. Mikor és hogyan kezdődött?- Az államigazgatásban 1975-től dolgozom. Végigjártam a szokásos ranglétrát a klubkönyvtárosságtól az igazgatási és gazdálkodási előadói munkakörön át - az Állam- igazgatási Főiskola elvégzése után - a vb-titkárságig, míg 1990-ben kineveztek jegyzővé.- Mikor tudott legtöbbet tenni a közösségért?- A rendszerváltást követően itt is kialakult az önkormányzatiság, nagyobbak lettek a pénzügyi lehetőségek. Ha a település igazán akar valamit - még ha pályázati pénzekből is -, most meg tudja valósítani.- Ebben mennyi a jegyzőnő szerepe?- Bizony, nem kevés. Hallatlan sok talpalásba került a telefonhálózat megépítése egészen addig, míg csaknem háromszáz előfizetőnél megszólalt a készülék. De személyesen jártam a falut a gázvezeték építésekor is, hogy minél több pénz legyen együtt, s most jó tudni, hogy ezeket hitel nélkül valósítottuk meg.-Sikerek és kudarcok egyaránt vannak ezen a pályán...- E kitüntetés megbizser- gette a lelkem. Hála, a kudarcok többnyire elkerültek az évek során. Talán ami nagyon rosszulesett annak idején: amikor jelentkeztem főiskolára, az itteniek a sok munkára hivatkozva nem javasoltak. Végül is csak elvégeztem, de a seb megmaradt. Nagyon sok apró dolognak tudok örülni, nekem az is nagy öröm, ha valakinek az ügyes-bajos dolgában segíteni tudok. S mindössze csupán annyit várok, hogy azt mondják: rendben van.-Mit csinál, amikor nem a köz alkalmazottja?- A magánéletem megérzi a hivatali munkát, keveset vagyok a családdal. A fiam most végzi a középiskolát, a lányom pedig ipari tanuló, s tovább szeretne tanulni. Férjem munkanélküli volt, most jut álláshoz. Szóval, mi is egy tipikus mai család vagyunk gondjainkkal, örömeinkkel együtt.- cseh Végigjártam a szokásos ranglétrát
