Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-04 / 207. szám

4. oldal Horizont 1995. szeptember 4., hétfő Gondok és töretlen küldetéstudat Számvetés az Egri II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában A direktor íróasztala fölött egy fénykép. A keretből régi, már eltávozott barát, dr. Somos La­jos portréja tekint rám. Azé az emberé, akit túlzás nélkül ne­vezhetünk az elmúlt évtizedek legigazabb pedagógusának. Csabai Attila igazgató mindjárt meg is indokolja a kötődést:- A tanítóképzőben osztály- főnököm volt. Engem és társa­imat életre szóló, létfogytig ka­matoztatható útravalóval látott el. Kréta azért van Tanévkezdés előtt összegezzük a gondokat, mert hát mostaná­ban országszerte csak erről be­szélünk. Indítása épp ezért meglepő:- Óhajainkat a valósághoz méretezzük. Kétségtelen: nem dúskálunk az anyagiakban. Öt- venmilliós költségvetésünkből harmincat a bérek visznek el, nyolcat az étkeztetés, s mind­össze évi 200 ezer jut karban­tartásra. Nem éppen szívderítő helyzet, de segít az egri önkor­mányzat. Csak példaként emlí­tem, hogy finanszírozta Cifra­kapu téri és Sertekapu utcai tag­iskoláink tetőzetének felújítá­sát. Ezen kívül sem hagy ben­nünket magunkra, s az indokol­tan jelentkező pénzügyi hiá­nyokat mindig pótolja. Termé­szetesen mi is lépünk. Az Egri Dohánygyár - bizonyítva hami­sítatlan mecénási hangöltságát - számítógépeket, írógépeket adott nekünk. Nincs elbocsátás Az is kiderül, hogy nem lesz lét­számleépítés. Ennek előzmé­nyei is figyelemre méltóak.- Öt esztendeje - azóta va­gyok itt - hosszútávra is terve­zünk. A fél évtized alatt tízen mentek nyugdíjba, illetve köl­töztek el. Ezeket a álláshelyeket nem töltöttük be. Az sem mel­lékes, hogy gondoskodtunk orosz szakos kollégáink átkép­zéséről, vagyis egyiküket sem kellett elküldenünk. Szeptem­bertől két kartársunktól búcsú­zunk, ők elérték az előírt korha­tárt. Fájlaljuk azt, hogy esetük­ben is kiváló szakemberek tá­voznak, de hát a pénztárca szű­kös. Egy biztos: senkinek sem kell aggódnia, az egész kollek­tívára számítunk. Szó sem esik Fodor Gábor miniszter közelmúltbeli televí­ziós nyilatkozatáról, miszerint túl sok a tanító és tanár. Egyen­lőre kár is pásztázni a követ­kezményeket, hiszen a riasztó­bejelentés még nem azonos az esetleges intézkedés-sorral. Tartják a színvonalat Felvetődik - ez egyébként tör­vényszerű - a tartalmi munka, a hatékonyság jó néhány kérdése is.- Kár lenne tagadnunk, hogy a Nemzeti Alaptanterv körüli vihar még egyáltalán nem csil­lapodott. Ez aligha megnyug­tató. Az eddigi négy „pót­vizsga” bukással zárult, s ez va­lamiféle csődlégkört sugall. Pá­lyámon tengernyi tapasztalatot gyűjtöttem. Ezek arra intenek, hogy a rend nélkülözhetetlen. Elismerem: kell a kísérletezés, az új, a korábbinál hatékonyabb módszerek keresése, kutatása, megtalálása, kipróbálása. A be­vált hagyományokat azonban vétek felrúgni, semmibe venni. Annak örülnék, ha maradna a nyolc osztályos képzésforma, s erre épülne a többi. Ez ugyanis gyümölcsöző. Inkább a minő­ségi mutatókat kellene javítani. Méghozzá minél hamarabb. Remélem: a NAT ötödik variá­ciója e téren is véglegesíti a kö­vetendő irányt, amely találkoz­hat a majdhogy teljes igenlés­sel. Mi is kívánjuk az önállósá­got, élni akarunk az általa kínált lehetőségekkel, ugyanakkor joggal ódzkodunk a csakazértis attrakcióktól, az íróasztal mel­lett formálódott torz ötletektől. Azt hiszem, megérdemeljük, hogy felnőttnek tekintsenek, s az illetékesek hasznosítsák jó szándékú jelzéseinket. Csak mellékesen jegyzi meg, hogy lenne mivel büszkélked­niük, hiszen a tőlük távozó diá­kok mindegyike bejutott vala­melyik középiskolába. Ráadásul tanulóik a különböző versenye­ken dicséretesen szerepeltek. Mindez lelkiismeretességre, felkészültségre utal, azt nyoma- tékolva, hogy az itt szorgos­kodó nevelők folyvást megte­szik a tőlük telhető legtöbbet.- Úgy vélem ez természetes, ugyanis valaha a felnövekvő nemzedékek értelmének és jel­lemének pallérozására esküd­tünk. Ezt a fogadalmat soha sem szeghetjük meg. Amikor a katedrára állunk, feledjük baja­inkat, bosszantó, gyötrő prob­lémáinkat. Akkor csak a ránk bízott ifjak tudásszomjas tekin­tetét látjuk... P. I. 450 MHz-en Nos, igen, a fejlődés. Akinek van mobiltelefonja, már szinte elképzelni sem tudja az életét nélküle, pedig alig öt éve, hogy a Westel munkába állt. És mennyi mindenre volt elég ez a néhány esztendő... Nemcsak a szolgáltatások köre bővült rohamosan, hanem a készülékek is egyre kisebbek, egyre könnyebbek lettek. So­kan nem tudják, de már a 450 MHz-es telefonok család­jában is van jónéhány „apróság". A Westel Rádiótelefon Kft. - amely mindmáig az egyetlen országos hálózattal rendelkező mobil szolgáltató - mindenki­nek személyre szabott megoldást kínál a kommunikáció te­rületén. Jöjjön el bármelyik Westel irodába, és személyesen is tapasztalhatja, milyen az evolúció 450 MHz-en. Mozgásban az üzlet JRk Általános tájékoztatással 24 étás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére WESTEL IRODA: MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL.: 106 46) 411-550, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT HERFER SZABOLCS TEL 106 60) 327-518, SZIGETI LÁSZLÓ TEL: (06 60) 351-011, KECSKÉS BÉLA TEL.: (06 60) 351-015 WESTEL FORGALMAZÓK: • GYÖNGYÖS. APEX KFT, 3200 FÓ TÉR 10, TEL: (06 37) 311-665, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-678 • EGER, MONTE CARLO GAMES, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5, TEL.: (06 36| 312-733. RÁDIÓTELEFON: (06 601352-300 Az alkotókedv még a régi A vállalkozástól sem riadozik a Szilágyi Erzsébet Gimnázium A vakáció utolsó napjainak vegytiszta csendje fogad az egri Szilágyi Erzsébet Gimná­ziumban, afféle nyárvégi béke. Mégis hiányzik a friss diákzsivaj, a nevelők számára nélkülözhetetlen életerő, semmi mással nem pótolható cselekvési tér. Finta István direktorral be­szélgetve készül az eljövendő tíz munkás hónap prognózisa. Az igazgató mindenféle vész­terhes hír ellenére is higgadt és nyugodt. Rögvest kivilág­lik, hogy ez nem véletlen. Helyi ötletesség- Költségvetésünk naptári évre szól, azaz a hátralévő időszak anyagilag megalapo­zott. Az előzőben ugyanis szigorúan tartottuk magunkat a gonddal megszabott regu­lákhoz. Gyorsan megjegy­zem, hogy régóta számítunk a „borúfelhőkre”, azaz a meg­szólítások nem okoztak meg­rázó meglepetést számunkra. Felkészültünk az efféle trau­mákra. Mindenekelőtt külső forrásaink kiépítését szor­galmaztuk, s kiaknáztuk a belső tartalékokat is. Kezdjük a elsővel! A haj­dan végzett, az alma méterhez kötődő öreg- diákok által lét­rehozott baráti kör rajtoltatta a Szilágyis Alapítványt. No, ez nem azt jelenti: vártuk azt, hogy szájunkban repüljön az a jelképes sültgalamb. Mi is kivettük a részünket a szerve­zésből, a kunyerálásból, a pat­ronálok megnyeréséből. Kü­lönben aligha gyarapodott volna a bankszámlán lévő összeg. Ezt kötelességünknek éreztük, s a cél tudata meg­könnyítette ez; érvelést, a meggyőzést. Jó érzés megfo­galmazni: mindenütt -szívesen láttak bennünket, s még a pénztárcák is megnyíltak. Megérte a fáradozás. Ma már ott tartunk, hogy félévenként 40-50 gyerek kaphat havi 2-4000 forint közötti ösztön­díjat. Tisztában vagyunk tanu­lóink helyzetével. Az osztály- főnökökre bízzuk annak meg­ítélését, hogy kiket nevezze­nek be ingyen a tanulmányi kirándulásokra. Persze rend­kívül tapintatosan, az egyéni érzékenységet figyelembe véve csinálják ezt, hogy az érintettek csak a szeretet jeleit foghassák fel. A már említett alapból vá­sárolhattunk 5-6 számítógépet is, hozzájárulva a korszerűség gyakorlatának szélesítéséhez. Nagyon lényeges ez, hiszen lépést kell tartanunk a korral. Méghozzá minél ritmusosab- ban. Vállalkozó tanárok Az is ígéretes, hogy az itt munkálkodó pedagógusok nem húzódoznak az újtól, a vállalkozással járó minimális kockázattól sem.- Nyelvtanfolyamokat hir­dettünk. Kollegáink sikeresen birkóztak meg az indítással járó tennivalókkal. Ők meg­kapják a nekik járó óradíjat, viszont a szolid haszon az ok­tatási intézményé. Effajta szemlélet nélkül csak kese­regnénk, de aligha haladhat­nánk ötről a hatra. Kellenek ezek a summák, még akkor is ha szerény tételek. Sok kicsi azonban sokra megy. Többek között így lehetséges az, hogy kialakítsunk egy humán-ter­met, felszerelve a zenehallga­tás, a videózás összes eszkö­zével, kellékével. Ez délelőt­tönként az oktatás számára kamatozik, délután azonban az ifjak vehetik birtokba, hogy kikapcsolódjanak, fel­hőtlenül szórakozzanak a klubban. Az sem mellékes, hogy az ésszerűség jegyében tevé­kenykednek.- Az osztályszerkezet át­alakításával nem kell annyi csoport, mint a korábbi metó­dus szerint, vagyis az órák száma ekként is csökken. Ez csak az egyik fogás. Azon töprengünk, hogy jó néhányat ne csak kiötöljünk, hanem si­keresen valóra is váltsunk. Szabad kéz kellene Nem feledkezhetünk meg a holnapok pásztázásáról sem. Annál is inkább mert az itteni gárda a minőség elkötele­zettje. Csak egy adat ennek igazolására: az első továbbta­nulási menetben a végzettek 50 százaléka jeleskedik. Nem is szólva az egyes rangos ver­sengéseken szerzett előkelő helyezésekről. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kollektíva a már elért szintnél is többre törek­szik.- Sokat várunk a Nemzeti Alaptanterv véglegesítésétől. Azt reméljük, hogy tisztázód­nak a frontok, rögzítődik az, ami mindenütt érvényes, il­letve kötelező. Ezt követően élvezhetjük a szabadság kí­nálta utak előnyeit. A megyé­ben mi vagyunk az egyetlen tiszta profilú gimnázium. Va­lamennyiünk számára szim­patikusnak tűnik a 6+6-os rendszer. Eszerint megszűn­nének a két iskolatípus átfe­dései, s itt már csak arra kon­centrálhatnánk, hogy értékes útravalóval lássuk el neveltje­inket. Mintegy zárásként említi, hogy ez a testület ezernyi ne­hézséggel birkózik. Kétség- beejtően szomorúak a bérek. Egy pályakezdő nettó tizenhé­tezre az albérleti díj kifizetése után csak vegetálásra elég. Ráadásul az idősebbek sem dúskálnak a javakban.- Mégis mindnyájan tesz- szük a dolgunkat. Valaha ezt vállaltuk, ez a hivatás paran­csa. Nemcsak napfényes, ha­nem zord időkben is. Követendő hitvallás... Pécsi István Vitatkoznak a megyei romák Az Országos Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat idei válasz­tási eredményei alapján sokakat meglepett, hogy nem a 260 tagú listán legelőkelőbb helyre so­rolt, hanem a jóval szerényebb eredménnyel szerepelt Heves megyei küldött lett utóbb szü- kebb hazánkban az elnök. Talán ezzel is összefüggésbe hozható, hogy a tisztségviselő lemondásáról kaptunk nemrég hírt. A kisebbség körében za­varkeltő, hogy a távozó helyére megint olyan személy készül, aki nem. élvezi a többség bizal­mát, mondhatni: inkább csak önjelöltként kiván tisztségbe lépni. A fejlemények által kavart vita lecsillapítására, a kedélyek megnyugtatására informátora­ink szükségesnek látnák egy megyei találkozó rendezését mielőbb Egerben, vagy másutt - például Verpeléten -, ahol akár mindjárt a legnagyobb tá­mogatást élvező új vezetőt is megválaszthatnák és kijelöl­hetnék a szervezet elfogadható székhelyét. Most ugyanis ki-ki a saját lakhelyét szeretné erre is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents