Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-20 / 221. szám
1995. szeptember 20., szerda 3. oldal Megyei Körkép Az erdő féktelen kirablása megbosszulja magát Képviselői fogadóóra Dr. Farkas Gabriella, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselője szeptember 21-én, csütörtökön Kálban tart fogadóórát. Az MDF helyi irodájában, a Dózsa György út 1. szám alatt délelőtt 10-12 óráig várja a választópolgárokat. Előadás Péterkén Szeptember22-én, pénteken Pé- tervására vendége lesz dr. Szabad György országgyűlési képviselő. A Keglevich-kastélyban 16 órakor kezdődő előadásának címe: A magyarság esélyei. A rendezvényt az MDF helyi csoportja szervezi. Képviselő körútja Csütörtökön délután 17 és 18 óra között a szarvaskői községházán várja a választópolgárokat Vízi Gyula, az SZDSZ ön- kormányzati képviselője. A városatya pénteken 17-18 óra között a bervai óvodában, 18.30- tól 19.30-ig pedig a pásztorvölgyi iskolában áll az őt felkeresők rendelkezésére. Elkészült a csarnok Elkezdődött a műszaki átadásátvétele annak a 6000 négyzet- méteres asztroncsarnoknak, ami a Philip Morris Egri Dohánygyár Kft. Bervai úti telepén épült. Csütörtökön romániai delegáció tekinti meg a létesítményt, mivel Szatmárnémetiből 25 szakember itt igyekezett elsajátítani a technológiát. Kompoltiak a tévében Szombaton 13 óra 20 perckor a televízió Három kívánság című műsorának vendégei lesznek a kompolti gyerekek. A Forgószél és a Kisgöncöl együttesek rövid műsorszámot mutatnak be, a többiek a közönség soraiban foglalnak helyet. Két Lotti-játék A 38. heti Két Lotti-játékban a 3+3-asokra jutó nettó 59.612.053 forint tovább halmozódik a 6-os nyerőosztályban. A 3 találatosok nettó nyereménye 35.372, a 2-eseké 409 forint. A Két Lotti nyerőszámai: 1, 41, 51 és 4, 24, 46. A szelvényeket péntekig veszik át, sorsolás keddenként 10 óra 8 perckor a Kossuth adón. Az egyszerű életmód Ecrankar, mi az? - ezzel a címmel tart előadást Szápáry Gabriella ma este 18.30-kor a Megyei Művelődési Központban. Az érdeklődők egy ma még kevésbé ismert egyszerű életmóddal találkozhatnak, amely több szeretetet hoz a mindennapi életbe. (Folytatás az 7. oldalról) Pedig a közismerten hosszú termelési ciklusok minden kétséget kizáróan megkövetelik a hozzáértést, az együttműködést. A magunk részéről az eddigiekben is megadtuk a kellő támogatást a megyénkben végig, mindmáig fennmaradt, történetével még Mária Terézia idejéig visszanyúló szarvaskői csoportnak, s a most szerveződött vagy szerveződő társulatokat is készséggel segítenénk. Útmutatást adnánk nagy gyakorlatunkkal, szaporítóanyagot biztosítanánk az új erdősítésekhez, vállalkoznánk gépeinkkel, szerszámainkkal a fakitermelésre, az egyes fajták kiválogatására, elkülönítésére. Nem utolsósorban könnyíte- nénk az értékesítést. A vezérigazgató korántsem véletlenül fogalmazott jövő időben, mivel a Mátra-Nyugat- bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt.-nél mindössze néhány birtokossági társulatról van eddig tudomásuk. Gál Sándor, az Egri Erdőfelügyelőség igazgatója már kisebb listát is előkereshetett szobájában. S ahogyan sorolta: félszáznál több mostanáig a szervezetekbe tömörült új tulajdonos Hevesben, Nógrád- ban, Borsod-Abaúj-Zemplén- nek és Pest megyének a felügyelethez tartozó területein. (Folytatás az 7. oldalról) Nem volt fennakadás az immár második fordulóban megtárgyalt Cifra-hóstya-Tetemvár, illetve a Sánc városrész részletes rendezési tervével. Az ezekhez a napirendi pontokhoz beérkezett lakossági észrevételekkel kapcsolatban azonban Erdei Zoltán tanácsnok megjegyezte: az RRT-re nem szabad szükséges rosszként tekinteni, nem jár kényszerű lakossági kiadásokkal, és - legfőképpen - nem úri mulatságról van szó. Az ebédet követően dr. Rin- gelhann György polgármester sürgősségi javaslatára bólintottak rá a képviselők. Eszerint az ’56-os egri sortűz áldozatainak emlékére táblát avat a város. Az előző ülés egyik legnagyobb vitáját kiváltó kérdése, nevezetesen a lakbér- és köz- műdíj-hátralékosok támogatását célzó tervezet került a második fordulóban választott politikusaink elé. Mint itt elhangzott, nem a hátralékosok megdicsőüléséről van szó, de még Szarvaskőben megint, s Recsken is két-két, Szentdomonkoson, Gyöngyösoroszi- ban, Tarnaleleszen, Bükkszent- erzsébeten, Tarnaszentmárián, Párádon, Kiskörén, Szilvásváradon, Verpeléten, Kisnánán egy-egy erdőbirtokossági társulás alakult, s folytatódhat a sor. Talán 90 ezer hektárig nőhet az említett kincstári vagyontól elkülönülő összes magánterület.- Igaz, hogy a kisebb-na- gyobb közösségek tulajdonképpen még csupán a cégbírósági bejegyzéseknél tartanak, ám valamennyit már a bejelentésről kapott igazolások alapján nyilvántartásunkba vesszük - hallottuk az erdőfelügyelőség vezetőjétől. - Számolunk velük, figyelemmel kísérjük sorsukat. Kötelességünkből eredően meghatározzuk gazdálkodásuk kereteit, erdőművelési, fakitermelési tervekhez juttatjuk őket. Jóllehet, az utóbbiak nem kötelezőek, „csupán” alapjai a normális tevékenységnek. Az előírt 10 éves üzemtervekhez viszont határozottan ragaszkodunk. Az új tulajdonosok számára ezekből az FM Erdőrendezési Szolgálat Egri Erdőtervezési Irodája készíti - térítés ellenében - a kivonatot.- Milyennek ítéli a szerkezeti átalakulás, a tulajdonmegosztás ütemét? - kérdeztük az igazgatótól.- Meglehetősen lassúnak tacsak nem is az EvatRt. támogatásáról. Dr. Estefán Géza jegyző megjegyezte: a megyei vízmű is megkereste a várost e célból, de az ottani tartozások „átvállalását” nem támogatják. Végül is a hivatal által támogatott eredeti variáció megkapta a szükséges szavazatokat. Szemben a kormányzati hangokkal, Egerben úgy látják: az adófizetők teljesítőképessége véges, így az építmény-, a kommunális és a telekadóról szóló tervezet ugyan emeléssel számol, ám ennek mértéke elmarad a felső határtól. Úgy tűnik, a tűzoltóságok átvétele körül a kormányzat és az önkormányzatok között kirob- bánt vita elcsendesedett. Legalábbis erre mutat, hogy a megyeszékhely '96. január l-jével - miután a kabinet a működéshez szükséges anyagi feltételeket is biztosította - átveszi a hivatásos tűzoltóságot. Mindemellett többen félelmüknek adtak hangot, s az érintett környező településekkel való párláljuk felügyelőségünkön. Bizonyos, hogy nemcsak a cégbírósági hosszú átfutás miatt van ez, sok esetben a hagyományok hiányára, a nem kötelező szerveződésre is visszavezethető. Nem mindenütt akad, aki felvállalja az új birtokosok meggyőzését, egybegyűjtését, számos helyen tetemes befektetésnek érzik már az alapítás 50-700 ezer forintos költségét is. Gyakran nem tudják, hogy az állam a Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból visszatéríti az alapítás számlákkal igazolt kiadásainak 80 százalékát, maximum 80 ezer forintról semmiképpen sem kell a társulatoknak végérvényesen lemondaniuk. Másrészt talán a nagyobb önkormányzati patronálásra is szükség lenne az erdőbirtokos- ságok gyorsabb alakulásához, mielőbbi működéséhez. Hiszen ma még nem egy helyen parányi irodához is képtelenek jutni a szervezkedők. S ez semmiképpen nem jó. Az erdőgazdálkodást, a szakszerű munkát cseppet sem szabadna halogatni. Minden tulajdonosnak alapvető érdeke vagyonának védelme, szakszerű kezelése és gyarapítása. Az ápolás elmulasztása, a terület féktelen kirablása megbosszulhatja magát, s a hibát esetleg évtizedekig nem lehet kijavítani. Gyóni Gyula beszéd fontosságát hangsúlyozták. Habis László alpolgármester taglalta a városüzemeltetéssel kapcsolatos átcsoportosításokat. így ebben csupán kisebb változások várhatók, ám egyes helyeken - például a Pana- koszta-ház esetében - komoly lefaragásra kell számítani, míg a városi tévének több jut. A legparázsabb vitát ezúttal a Pharmaprim Rt. tulajdonában lévő patikák tervezett privatizációja váltotta ki. A néhol személyeskedésbe is át-átcsapó szakmai véleményütköztetés során Weil Zoltán „Pál László- i” analógiát vélt felfedezni abban, hogy a költségvetési bizottság az rt.-be nem szakembereket, hanem politikusokat kíván delegálni. A tanácsnok azonban véleményével alulmaradt, így - az eredeti elképzelések alapján - az igazgatótanácsba, illetve a felügyelőbizottságba Csathó Csabát és dr. Nagy Imrét küldi a város. Kühne Gábor „Páli” analógia az egri közgyűlésen? Átveszik a tűzoltóságot... Toiivégen Elveszett álmok? Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer azért szívom a fogam, mert felnőtt fiam a keresetét könyvekre költi. Képtelen ellenállni egy gyönyörű, hatszáz forintos Radnóti-összesnek, vagy Kundera legújabb regényének, melyet röpke hétszázért vesztegetnek. Másfelől viszont boldog anya lehetek, hogy nem a kocsmában issza el a pénzét, hanem él benne a tudásszomj, és bolondul az irodalomért. Csakhogy csendes zsörtölődésem oka: úgy kell összekapargatnom a lakbérre valót, amely lassan már a csillagos égig rúg. Mivel csemetém nem jutott be az egyetemre, s egyelőre talált munkát magának, ily módon elfogulatlanul állhatok ki a felső- oktatási intézményekben tanulók mellett. Természetesen el kell fogadnunk, ha egy szaktekintély azt nyilatkozza: a központi költségvetés képtelen vállalni a felsőfokú intézetek fenntartását. De nem álomkergetés-e vajon, hogy ilyen kritikus helyzetben mondjuk az egri főiskola olyan terveket szőjön: egyetemi karrá növi ki majd magát némely szak? Hallgatónak, szülőnek nagy érvágás a tandíj bevezetése. S a diákok bizony már nem kedvtelésből veszik meg a drága jegyzeteket, a kötelező irodalmat. Mindazonáltal némi ellentmondást látok abban, hogy ugyanakkor megmaradt a felvételi rendszer. Csakhogy az arra illetékesek messzemenőleg ellenzik a felvételi rendszer eltörlését mindaddig, amíg nem alakul ki az országos standard érettségi. Merthogy nem lenne célszerű az igencsak heterogén érettségivel érkező diákokat egyetemre engedni. Ez eddig rendjén is volna. Ám a demokráciának nevezett időket éljük, amikor épp nem a felülről kezdődő, centrális intézkedéseknek volna helye. A tegyük rendbe előbb a felsőoktatást jelszó nem hinném, hogy célravezető. Majd utána következnék a középfokú intézmények, az érettségi reformja? Mintha káosz-szaga lenne ennek is. Mint ahogyan a jelenlegi rendszer sem igazságos. Hiába veszi jól az akadályt a tehetséges, jó eszű, rátermett gyerek a felvételin, ha a szülők egyszerűen képtelenek állni a taníttatás költségeit. Ne feledjük: kis hazánkban nagyon sokan vannak, akik ilyesfajta anyagi gondokkal küzdenek. Félő, hogy az okos elmék elvesznek, s azok tudják megszerezni a diplomát, akik kevésbé alkalmasak a pályára, ám a gazdag papa fél zsebből állja a költségeket. Mikes Márta Az OBI kiadta határozatát: Drahos borász dolgozhat (Folytatás az 1. oldalról) A vád ellene: rossz minőségű bort forgalmaz, nagy tételben. Jelenleg az ügyészségnél állomásoznak a dokumentumok.- Túllihegett dologhlk tartom az egészet - mondja Drahos Péter. - Meggyőződésem, hogy már a rendőrök is unták a terepszemlézést. Ha az OBI-tól megérkeztek az ellenőrök, mindig magukkal hoztak két rendőrt. A vállalkozó nem érzi bűnösnek magát. Ha vétett is a szigorú bortörvény ellen, nem árusított ihatatlan, egészségre káros terméket. (Izocukorral készülnek például az üdítőitalok is.) Részlet az OBI - a napokban keltezett - határozatából, mely megszünteti az Eger, Vincellér- iskola utcai telephely lezáratá- sát, s engedélyezi a borászati tevékenységet: „Az Egri Városi Rendőrkapitányság ’95. június 28-án a Drahos Péter kezelésében lévő 14 ezer 474 hektoliter, teljes hamisított borkészletet lefoglalta. Szeptember 8-án a területi felügyelő a helyszínen jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az italok a telephelyen nem lelhetők fel.”- Csak nem a csatornába borogatta a borát?- Sikerült megoldani a tárolási gondjaimat - mondja ha- miskás mosollyal szemében a borász. - Hasznosítható élelmiszert megsemmisíteni?- Milyen ítéletet vár a bíróságtól?- Véleményem szerint a szakértők párharca várható a tárgyaláson. Jó lenne, ha mindenki számára megnyugtatóan zárulna le ez a rendkívül kényelmetlen ügy.- Látom, hogy már érkeznek a konténerek az új szőlővel...- Az idén még többet szeretnék feldolgozni, mint tavaly. Azt tervezem, hogy nemcsak belföldre, hanem külföldre is szállítok.- Ha nem vagyok indiszkrét, most milyen édesítőszert használ?- Hozattam néhány kamionnyi kristálycukrot. (négyessy) A felszerelés mai, az ejtőernyőkbe „kapaszkodók" viszont a múlt jeles ugrói - a Bornemisz- sza Gergely Zászlóalj vendégei fotó: majoros tamás Bajtársi „ugrás” Ejtőernyősök koszorúzása Egerben Felderítők és ejtőernyősök egymás iránti kölcsönös tiszteletadásának lehettünk tegnap szemtanúi Egerben. A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége népes csoportját a Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj látta vendégül. Az aktív katonai évekkel, sportélményekkel a hátuk mögött érkezők érdeklődéssel szemlélték a Dobó-laktanyában rendezett technikai bemutatókat. Elismerő sorokat vetettek papírra a csapatmúzeum láttán, annak vendégkönyvébe. Bajtársi tiszteletük jeléül az Umatemetőben megkoszorúzták az 1986-ban meghalt Godó Ferenc alezredes nyughelyét. Vadászi Tibor nyugalmazott vezérőrnagy emlékezett a Felnémetről indult, Egeren át Pápán és Budapesten szolgált, Szolnokon parancsnoki beosztást viselt ejtőernyősre. Elhelyezte a kegyelet koszorúját az egri zászlóalj nevében a megbízott parancsnok, Fűrész János őrnagy és Dávid Tamás őrnagy. Magyar Miklós nyugalmazott alezredes emlékében így él Godó Ferenc: „Háborús érdemei vitézi címre jogosították. Bátor tiszt volt, akire felnéztünk." Özvegyének a találkozás alkalmából az egykori ugrótárs, Pécsi István a pápai kiképző alakulatuk csapatjelvényével kedveskedett. (b. s.) A HEVESTHÍRLAP an. CTfrnta an««vi' iOpjou ..mi maim w.* ^ ÜGYELETE Újságíró: BUDAVÁRI SÁNDOR Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: ERDÉLYINÉ MAGVASI JUTKA Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: PENCZUNÉ RAUCH EDINA Telefon - (36)412-646
