Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-19 / 220. szám

4. oldal Horizont 1995. szeptember 19., kedd Szerelmes levelet csak kézzel szabad írni Az önmagunk, illetve más személyek megismerésének szám­talan módját használjuk tudatosan, vagy éppen ösztönösen. Rengeteg információt közvetít az is, ha csak valakinek a já­rását megfigyeljük. Természetesen, ha ennél biztosabb ada­tokra van szükségünk, akkor lehetőségünk van tudományos formában is megközelíteni az embert. Ezt teszi a grafológia, melynek fejlődését, eredmé­nyeit egyre nagyobb érdeklő­dés kíséri. A tudományos szintű, országosan szervezett kutató- és oktatómunka első­sorban a Grafológiai Intézet­ben folyik, melynek öt eszten­deje történt alakulásáról és az új tanév kezdetéről tartottak sajtótájékoztatót Budapesten. A Broadway kávéházban Bodor Pál író kezdte meg a csevelyt a grafológia helyzeté­ről.- Nagyon komoly dolog az, amit ma értékelünk. Van-e a különbségekben olyan azonos­ság, amely használható? Eb­ből áll a grafológia. Az írásje­gyek elemzése lehetővé teszi a tudományos szintű következ­tetéseket, ugyanakkor nagy je­lentősége van az intuíciónak is. Az igazi íráselemzéshez te­hetség kell. Belátható időn be­lül nem, de a komputerizáció elsorvaszthatja magát a kéz­írást, s talán statisztikai elem­zésre lesz szükség. Egyet azonban törvénybe kellene ik­tatni: szerelmes levelet csak kézzel szabad írni...! Dr. Agárdi Tamás, a Grafo­lógiai Intézet alapító vezetője a korábbi időszak viszontag­ságainak ismertetése után az utóbbi évek pozitív változásai­ról szólt:- A grafológia 1993 de­cemberében szakmaként beke­rült az országos képzési jegy­zékbe. Korábban autodidakta módon tanultak az érdeklő­dők, mára a Grafológiai Inté­zet lett a honi képzés cent­ruma. A korábbi években már elfogadottá vált négy féléves képzési forma okleveles grafo- lógusi végzettséget ad. Az ok­tatás tematikájának kialakítása során a Brit Grafológiai Aka­démia tapasztalatait is figye­lembe vesszük, és túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy 5-6 szak­emberünk az európai élvo­nalba tartozik. A nyugati mintákhoz hason­lóan önálló szakértői irodák alakulnak, melyek munkájára egyre nagyobb az igény. Jelen­leg még nincs grafológiai standard, csupán a tanított írástól való eltérésből lehet következtetni, és beilleszteni egy rendszerbe. Az írásnak van egy verbális üzenete, amit például a kriminológiában jól alkalmazunk, ugyanis a hamis tartalomtól lefékeződik a mozdulat. Annak érzékelésére, hogy a grafológia képes a vizsgált személy jelenléte nélkül is megállapításokat tenni, Arany János múlt századi írásairól is szó esett. A jelenlévő újság­írókat azonban - nem véletle­nül - jobban érdekelte, hogy mire való a mai hétköznapo­kon a grafológia. Erre Katona Agnes grafológus válaszolt:- A modem grafológia leg­újabb kifejlesztett alkalmazási területei a pályaválasztásban, a párválasztásban és a vezető­kiválasztásban is megtalálha­tók. A pályaválasztásban gon­dolkodásbeli és magatartásbeli funkciókat, illetve a humán­reál beállítottság arányát vizs­gáljuk... Párválasztáskor a két fél lehetséges érzelmi együtt­hatóinak feltérképezése, a problémás pontok feltárása, személyiségük közös, illetve egymásnak ellentmondó terü­leteinek megállapítása a fel­adat. A kézírás alapján jól el­dönthető, hogy egymást erő­sítő, vagy egymást kioltó sze­mélyekről van-e szó. Komoly segítséget nyújtunk a munkahelyi csoportvizsgála­tokkal, ahol a vezető szemé­lyiségének megfelelését vizs­gáljuk a team-hez. Részletes pszichológiai pályaprofilt ké­szítünk az aktuális álláshoz. A több területen részletekig hatoló sajtótájékoztató tömör mondanivalóját a rendezvényt megtisztelő, s magát grafo- mánnak tartó Hernádi Gyula író foglalta össze. A világéle- tébén deviánsnak számító toll­forgató mindig vonzalmat ér­zett a tiltott dolgok iránt, s bár a grafológia legális teret nyert, ez az érdeklődés cseppet sem szűnt. Mint megerősítette: en­nek a tudománynak nevezhető szakterületnek igen fontos szerepe van a személyiség­meghatározásban. Mert aho­gyan Pascal mondja: „Az em­ber számára a természet leg- megfoghatatlanabb csodája maga az ember...” Honfi Gábor Az AGRO Betét és Hitel Bank Rt. bankpapírjainak legújabb kamatai GARAS - a guruló betét A GARAS betétszerződést annak ajánljuk, aki szereti a kényelmet és a biztonságot. Ha a 30, 60 vagy 90 napos lekötési idő elteltével Önnek még nincs szüksége a pénzre, sem­mit sem kell tennie, az mégis tovább kamatozik. A Bank - a kamatokkal növelt betétösszeget - automatiku­san újra leköti az eredeti időtartamra. Lekötési idő 30 nap 60 nap 90 nap Éves kamatláb 26,0% 27,0% 28,0% KRAJCZÁR - a klasszikus betét A KRAJCZÁR takarékbetét szer­ződést annak ajánljuk, aki magas hozam fejében hosszabb időre nél­külözni tudja pénzét. A takarékbetét 120, 180, 270, 366 és 540 napra köthető. Ha a lekötés idejére naptá­ri év vége esik, a Bank a kamatot tő­késíti, így az Ön pénze kamatos ka­mattal gyarapodik. Lekötési idő Éves kamatláb 120 ni 180 n; 270 n: 366 ni 540 n; 27,0% 28,0% 28,0% 28,0% 28,0% 3300 Eger, Dobó tér 8. A gyöngyösi kettős gyilkosság ügye a tárgyalóteremben Elsőrendű vádlott: kényszerből tettem beismerő vallomást A Heves Megyei Bíróság bünte­tőtanácsa hétfőn délelőtt pont­ban háromnegyed kilenckor kezdte meg Minyák József. Kál­lai Ferenc Béla és 12 bűntársa ügyeinek a tárgyalását. A bíró­sági eljárások szokásos mene­téhez igazodva, az adatok rög­zítését követően a vád képvise­lője ismertette a Heves Megyei Főügyészség 45 oldal terje­delmű vádiratát. Mi sem jellemzőbb a tegnap kezdődött tárgyalássorozatnak a bonyolultságára, mint hogy az ügyész váciindítványát több mint egy órán át olvasta fel. Összesen 52 bűncselekmény részletes elemzését kérte a bí­róságtól, s annak megvizsgálá­sát, hogy az együttesen 14 vád­lott melyek elkövetéséért von­ható felelősségre. Az esetek között a legsúlyosabbak azok, amelyeket - a vádirat szerint - Minyák József és Kállai Ferenc Béla gyöngyösi lakosok valósí­tottak meg. Ők ketten először 1992. január 12-re virradó éj­szaka behatoltak özv. Visontai Józsefné gyöngyösi, Virág úti lakásába. Értékek után kutattak, ám eközben a 79 esztendős asz- szony felébredt, ezért őt ágyá­ban lefogták, s párnájával meg­fojtották. Hasonlóan cseleked­tek ugyanennek az évnek ápri­lisában. A hónap 29. napjának hajnalán a 64 esztendős özv. Baranyi Oszkárné Gyöngyös­patak úti házában tettek látoga­tást. A magányos idős asszonyt szintén a „pámás” módszerrel gyilkolták meg. Ugyancsak a vádirat szerint Minyák és Kállai egy alka­lommal lopási szándékkal be­mentek 1991 szentestéjén a Mátra Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat gyön­gyösi telepére is. Az ott tartóz­kodó két koros őrt megtámad­ták, megverték, majd a női öltö­zőben egy vascsőhöz kötözték mindkettőjüket. Nagy mennyi­ségű cigarettával, kávéval és édességekkel távoztak. Az első­rendű vádlott Minyák és má­sodrendű bűntársa számos alka­lommal követtek el kettesben, illetve további vádlottakkal együtt betöréseket. Elsősorban az óvodákat, a kereskedelmi cégek telephelyeit és a gyógy­szertárakat kedvelték. Nem mindig sikerrel, hiszen volt, hogy nem találtak semmit, de megtörtént az is, hogy megza­varták őket foglalatoskodásuk közben. Előfordult - 1994 nya­rán —, hogy Minyák a harmad­rendű Bencze Attilát és a ne­gyedrendű Kis Andrást beszélte rá: látogassanak meg egy idős asszonyt, s hozzák el a lakásá­ból az értékes festményeit. A csaknem 90 esztendős Puky Kálmánnéhoz az említett évben, augusztus 8-án hajnalban törtek be. Mivel a néni felébredt a zajra, ezért az ő száját is párná­val fogták be. Szerencsére ezen a helyen az áldozat nem halt bele sérüléseibe. Az igen terjedelmes lista alapján az ügyész nyereség- vágyból, több emberen elköve­tett emberölés, továbbá közve- szélyokozás, azután bűnszövet­ségben elkövetett rablás, na­gyobb értékre, üzletszerűen, do­log elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettével vádolta meg elsődlegesen Minyákot és Kál­lait. Tizenkét társuk terhére is jócskán róható a főügyészség szerint bűncselekmény. Ezt követően elcsendesedett a tárgyalóterem, hiszen a teg­napi napra a bíróság csak Mi­nyák József meghallgatására kívánt időt fordítani. Távozniuk kellett a vádlott-társaknak, de az eljárás során tanúként szere­pelt hozzátartozóknak, ismerő­söknek is. Az elsőrendű vádlottról any- nyit érdemes tudni: kisegítőben végzett hat általános iskolai osztályt, szülei süketnémák, élettársával egy közös gyerme­kük van. Többször volt már büntetve, vagyon elleni bűncse­lekmények miatt. A büntetőta­nács elnökének ilyenkor elen­gedhetetlen kérdésére - bűnös­nek érzi-e magát? — az alacsony termetű, sötétbarna hajú, serke- bajszú fiatalember határozottan válaszolta:-Részben érzem magam bű­nösnek! Rövidesen kiderült, hogy a vádlott semmiképpen sem tartja magát felelősnek özvegy Vison- tainé haláláért. Mindjárt az első kérdésre kijelentette, hogy öt a rendőrségen kényszerítet­ték e bűncselekmény elköveté­sének beismerésére. Azt adta elő, hogy őt a nyomozók meg­verték. A büntetőtanács elnö­kének és a vádlottnak az ezt követő hosszadalmas párbeszé­déből röviden kiviláglott, hogy - bár meglehetősen sok idő el­telte után, mindössze két hete, de - panaszt tett emiatt az ügyészségi nyomozó hivatal­nál. Itt azonban - szerinte - megakadt a dolog. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a tanácsvezető bíró a vádlottat többször is figyelmez­tette a hamis vád büntetőjogi következményeire. Érdekes volt az a pillanat is, amikor a poligráfos hazugságvizsgálat eredményét Minyák József elé tárták. A különböző tesztek el­végzése után arra következtet­tek a szakértők, hogy a két meggyilkolt idős nő szörnyű ha­lálával mind Minyák, mind pe­dig Kállai összefüggésbe hoz­ható. Előbbi esetében ez nem is csodálható, hiszen ő már tavaly december 15-én részletes, fel­táró jellegű beismerő vallomást tett mindkét emberöléssel kap­csolatban. Azt is elmondta: mindkétszer Minyák József volt a társa a bűntény valóra váltásában. Az is rendkívül furcsa, hogy amikor több mint két év eltelte után Minyákot elvitték helyszí­nelésre a Virág utcai • lakásba, ott akkor még pontosan meg­mutatta, mit, hogyan cseleked­tek. Még azt az ajtódarabot is felismerte, amelyet azóta már félbefűrészeltek és beépítettek.- Hogyan tudta ilyen részle­tesen elmondani a bűncselek­ményt, ha - mint most mondja - nem is járt ott? - érdeklődött újra a bíró.- Előzőleg mindezt el­mondta nekem a rendőrségen az ügy előadója, s különben is ő maga készítette a jegyző­könyvbe kerülteket - adta a meglehetősen hihetetlennek tűnő feleletet a fiatalember. Ám hamarosan arra irányította rá a tanácselnök a vádlott figyel­mét: képtelenségnek tűnik, hogy a rendőrtiszt olyan szava­kat használna a történtek leírá­sára, mint maga a vádlott. Csak egy példát emelt ki: a takarék- betétkönyvet a nyomozó termé­szetesen ennek is hívja, míg a vallomásban a Minyák által használt banki könyv kifejezés szerepel... A Baranyai Oszkárné meg­ölésével kapcsolatban pedig azt vallotta, ő nem is lehetett a bűn­tény színhelyén, hiszen akkor éjjel születésnapi buliját tar­totta. Ám hiába közölte a nyo­mozóval, hallgassa meg a neki alibit igazolókat, erre nem ke­rült sor. Valójában azonban a vádlott ugyanerre az időre úgy is nyilatkozott, hogy ő már este tízkor lefeküdt, mert másnap korán, hajnalban dolgozni kel­lett mennie. Csak egyet lehetett érteni a tanácsvezető bíró azon kijelen­tésével: tudtuk, hogy nem lesz egy egyszerű ügy. A továbbiakban - már dél­után - a rablásokkal és a lopá­sokkal kapcsolatosan faggatta a bíróság a vádlottat. Ezeknek jó részét beismerte, bár olykor a kárértéket, illetve a saját, vád tárgyává tett szerepét vitatta. A tárgyalás ma a másod­rendű vádlott, Kállai Ferenc Béla kihallgatásával folytató­dik. Szalay Zoltán Kolping-találkozó Nemzetközi szemináriumon vettek részt - a németországi Kloster Banzban - hazánk Kol- ping-családjainak képviselői a múlt hét végén. A találkozón történtekről Bisztriczki Lászlót, az Egri Kolping Egyesület el­nökét kérdeztük. Elmondta: a rendezvényen tíz ország képviseltette magát, s az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködési le­hetőségeiről tanácskoztak. Érintették a környezetvédel­met, a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást, a közművesítést. Az előadók hangsúlyozták: ahhoz, hogy a polgárok jól érezzék magukat városaikban, falvaikban, részt kell vállalniuk az- önkormányzatok munkájá­ban. A közös feladatokban az összekötő láncszemek a civil szervezetek lehetnek, például a Kolping-családok. Közös kincsünk védelmében Eger közgyűlése, látva a város közterületén a szándékos rongá­lásokat, az utcák és terek elcsúfítását, az utcai díszek, bútorok és egyéb műtárgyak megismétlődő rongálását - ez ellen külön bizottságot alakított. Lakossági mozgalmat hirdet, amely a me­gyeszékhely kulturált megjelenésének megőrzésére, értékeinek megóvására irányul. Minden jóérzésű embert felháborodással tölt el az esztelen pusztítás, amelyet elvadult garázda elemek hajtanak végre a városban, évente több tízmilliós kárt okozva a tisztességes adó­fizető polgároknak. Feldúlják a parkokat, tönkreteszik a virág­tartókat, a padokat, a játszóterek hintáit, elmozdítják a közleke­dési táblákat. Kárt tesznek a szobrokban, elrontják az utcai tele­fonokat. A rombolás okozta erkölcsi kár pénzben ki sem fejez­hető. Rontja a városképet és sérti a normális viselkedésű, becsü­letes embereket! Ezért a közgyűlés felhívja a város lakosságát, a fiatalokat és az öregeket, minden polgárt, hogy csatlakozzon a rongálások megfékezésére induló mozgalomhoz. Neveléssel és példamuta­tással, a vandálok elszigetelésével és minden törvényes eszköz­zel segítsen gátat vetni az értelmetlen pusztításnak. A közgyű­lés elhatározta,hogy a régóta tartó folyamatot - társadalmi ösz- szefogással - megállítja, és ehhez kéri minden önérzetes egri együttműködését. Védjük meg közös kincsünket: a várost!

Next

/
Thumbnails
Contents