Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-05 / 182. szám
5..- Mit gondoltál, az Atyaúristent hozom neked személyesen? - dünnyögi Svejk. - Ma ez a divat! Kezded érteni? Szocializmust építünk, és ő a vezérünk. Nem válogathatunk, mint a vegyeskereskedésben. Fűrerből mindig csak egy van. Diktatú- ráéknál ez az etikett. Vagy nem hiszed? — Vezére a pereputtyának, de nekem soha! - tiltakozik goromba hangon a nagy Pálivec. Ennyi volt a jelenetből, de szerencsére a szemesek és fülesek nem kaphatták lencsevégre, mert ez is jó szaftos adalék lett volna a szókimondó Pálivec eláztatá- sához. Kiderül a végén, hogy azért a főszaglász se tudhat mindenről, és csak ennyi az esélye a szerencsétlen delikvensnek, hogy hátha megússza az egészet. Az is szerencséje a Kehely vendégeinek, hogy Bretschneider nem ért a legyek nyelvén, mert ha felfoghatta volna, mit duruzsoltak a fülébe, amikor ott volt legutóbb az ivóban, akkor azon melegiben lemondott volna.- Hi-hi-hiL. Látjátok, éppen azért nem üti meg a guta, mert ez a beszari Pálivec mindig odasettenkedik a leszart képhez, mikor baj van, és gyorsan letörli a generalisszimusz pofájáról a mi drága pöttyeinket, hogy meg ne lássa valaki... Pedig milyen szépen kidíszítettük a nagy tanítómester képmását... Egészen jópofa lett belőle... Azoktól a mákszemektől türelmes, jóságos arcot kapott, aki még a légypiszkot is eltűri... Elég nem szép Pálivectől, hogy megfosztja az embereket ettől a látványtól... Főleg az nem szép Pálivectől, hogy megfosztja Sztálin bácsit a mi nagy értékű védjegyünktől... Pedig légyszaros arccal látva őt, sokkal szimpatikusabb lenne az emberek előtt, mindenki mondaná: ni csak, milyen cuki pofa, még a legyek is szeretik, megtisztelik... Hiába, ilyen óvatos lett ez a kocsmáros. A legyek zsinatában volt is némi igazság Pálivec gyávasága körül, de az inába szállt bátorság azért szaladt el mellőle, mert éberen őrködött fölötte drágalátos oldalbordája, hogy meg ne ismétlődjék a történelem. Ne kerüljön az ő uracskája a Pankrácba. Nem sejtette szegény, pedig tornyosulnak a csúnya felhők a Kehely fölé, mert a felderített szálak a sörözőbe vezetnek. *** Bretschneider felügyelő bosz- szankodva vette tudomásul, hogy letakarították a havat a járdáról. így senkit se lehet megbüntetni. Pedig ez a korai tavasz szépen behavazta Prágát. Bár nem volt feladata, de szívesen osztogatott büntetéseket csekély állampolgári kihágásokért, mert ezért nemcsak dicséretben részesült, hanem felettesei ilyenkor gyors előmenetelre is célozgattak. Közben kacsintottak. Ebből már lehetett érteni: ez a cinkos összemosolygás többet ért, mint az adott szó. Ezért indul ma nagy mellel, dagadó öntudattal a Kehely felé. Különleges megbízatásának eleget tett, amit beszervezett embereinek segítségével mesterien felgöngyölített. Számára ma nagy nap lesz a Kehelyben. Nyakon csípi a-tet- test. Ez a tudat különleges örömet okozott belső részeinek, mert legalább visszaadja azt a pimaszkodást, amiben ott napokkal ezelőtt részesült. Már a havas levegőben érezte a jó fogás szagát. A tö- mörszürke felhők is jól aláfestették a baljós eseményt, amelynek nyitánya az ő kezében van. Olyan gyorsan ért a Ke- helyhez, hogy ő maga is csodálkozott. Később kellett volna érkeznie, amikor összegyűlnek a törzsvendégek, de már nem állhatott tétlen, az üveges ajtón át ki is láthatnak, még azt hinnék, hogy hallgatózik, hát benyitott. (Folytatása következik)
