Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-05 / 182. szám
1 1 L | V íi u PIT i l- L1 ~ \ 1 j l1 I \- l 1995. augusztus 5., szombat 7. oldal | Több mint száz hőlégballon indult útjára New Yersey-ben a három napig tartó ballonfesztiválon. Ez a legnagyobb szabású ilyen esemény az Egyesült Államokban. fotó: feb-reuters Torreádor a bika szarván. Santanderben Cesar Rincon ko- umbiai torreádor kapott kemény leckét az arénában, feb fotó Magasan állt a víz Lahore utcáin, ahol a monszunesőzések következtében áradások voltak. A forgalmat nehezítette, hogy a hiányos csatornarendszer képtelen volt elnyelni az áradatot. fotó: feb-reuters Gyakorlatoznak az F-14-es vadászgépek az Adrián. Az amerikai haditengerészet gépei az itt állomásozó „T Roosevelt” repülőgép-anyahajó - amely a boszniai fejleményeket figyeli -fedélzetéről szállnak a magasba. fotó: feb C„„ vSzubjektív A POLITIKÁTÓL már meglehetősen megcsömörlött ismerősöm szokta summázni, hogy a rendszerváltásnak, a több pártnak, az „igazi” demokráciának talán csak annyi az eredménye nálunk, hogy itt is nyíltan szidhat ezentúl mindenki mindenkit. Az sem tiltott, ha a tévé képernyőjén országvilág előtt akár az állam legfőbb vezetőit pocskondiázzák újra meg újra. Nos, ha valamelyest talán túlzott is a megállapítás, kétségkívül sok igazság van benne, s tény, hogy alighanem az említett dolog a legszembetűnőbb. Ugyanakkor egy sor más, felszínesnek tűnő megítéléssel sem nagyon lehet vitatkozni. Gondoljunk csak az igen tág határok közé engedett egyéb állampolgári, emberi jogokra, a szabados szabályozásokra, amikkel nemcsak élni, de visszaélni is tudunk! Valószínűleg emiatt emlegetik számosán és gyakran, hogy hazánkban is elszabadult a pokol. Megdöbbentő, hogy a korlátozatlanná tett italozások miatt manapság már honfitársainknak 10 százaléka alkoholista, kis honunkban 74 másodpercenként történik bűn- cselekmény, félmillió forintért is lehet országos hetilapot vásárolni újságírókkal, technikával, piaccal. A bankból a biztonsági őr a pénzzel együtt tűnik el egy óvatlan pillanatban, link vállalkozások után, elveszett milliók reménytelen megtalálásáért kajtat hasztalanul a rendőrség, amikor éppen nem gyilkosokat keres. Még elkeserítőbb, hogy számos esetre, ügyre hamar találnak megértetőnek szánt magyarázatot, mentséget. Gyorsabban mondanak ítéletet a szolgálatát teljesítő rendőrről, mint arról, akit üldöz, tetten ér, netán pedig önvédelemből fegyverével illet. Politikai életünk fundamentumai a pártok — vélekednek ma is magabiztosan bizonyos körökben. A közvélemény pedig - éppen egy nem régi felmérés alapján - pártjainkat a társadalom intézményei között az utolsó helyre sorolja. Kinek hihetünk? Bizonyos, hogy a pártok valóban tartóoszlopai lehetnének új rendszerünknek. Ehhez azonban túl kellene tekinteniük a részükről mostanáig fontosabbnak tartott hatalmi harcokon, törekvéseikkel az eddigieknél sokkal jobban illenék igazodni eredeti hivatásukhoz! MINDJÁRT KISEBB lenne a kiábrándultság! Kevesebben mondanák, hogy nem hat vagy több, hanem csupán haspártra kívánnak szavazni. Ha ugyan képesek lesznek még a hasukat legalább olykor-olykor kedvükre megtölteni. Gy. Gy. Tarlótűz van, babám... Súlyos balesetet okozott az égő tarló a múlt hét végén a 3- as fő közlekedési úton, Füzesabony és Kerecsend között. A szél által az országútra sodort tömény füstköd miatt több autó összeütközött, s a baleset következtében egy kislány életét vesztette... Aratás idején gyakoriak a tüzek. Ezt minden évben saját magunk is tapasztaljuk utazásaink alkalmával is, a kellemetlen füst csípésétől könnyezve, de ismétlik a tűzoltók is, akik a vörös kakast felröppentő okok közül a leggyakoribbról is szólnak: az üzembiztonsági szempontból nem megfelelő, rosszul karbantartott - például a szikrafogóval rosszul vagy egyáltalán nem felszerelt - mezőgazdasági gépekről. Keseregve említik, hogy néhány éve még aratás előtt végigjárták a mezőgazdasági nagyüzemeket, megszemlélték a gépeket, megfelelnek-e a műszaki és biztonsági előírásoknak. A rendszerváltással azonban megszánt a tűzoltóság hatósági jogköre, e tevékenységet ma az önkormányzatok jegyzői végzik. (Ahol igénylik, kérésre továbbra is kimennek és megejtik az ellenőrzést, megállapítják a hibát, de a szankcionálás már nem feladatuk.) Gondot okoz az aratás után visszamaradt tarlóégetés is. Az országban csak a múlt hét végén mintegy 200 kisebb tarlótűz eloltására vonultak ki a tűzoltók. Kérésükre a Földművelésügyi Minisztérium átmeneti időre országos tűzgyújtási tilalmat rendelt el az erdőkben, azok 200 méteres körzetében, a kijelölt tűzrakóhelyeken, a közutak és a vasutak mentén. Tilos a parlag-, a gaz- és a tarlóégetés is. Ebben a száraz, meleg időben elegendő egy eldobott cigarettacsikk, egy még égő gyufaszál, és a gondatlanság nyomán erdők, nádasok, bozótosok, épületek válhatnak a tűz martalékává. A tűzoltóság a múlt fél évben több mint kétezer alkalommal vonult ki a lángokat eloltani. Az erdőtüzek sorában a 190,-nél tartunk. Sokba kerül az állampolgári fegyelmezetlenség, pénzben talán kifejezhetetlen nagyságú a kár, a kárunk...- újvári Mire jó a pótcselekvés? Ha nem merünk vagy nem akarunk szembenézni valóban sürgető feladatainkkal, akkor valamiféle - ez lehet jó szándéktól vezérelt akció is - pótcselekvésbe menekülünk, hogy elhitessük magunkkal: hasznosan töltjük munkás óráinkat, napjainkat. Az egyén esetében ez magyarázható, indokolható. Már csak azért is, mert akár tetszik, akár nem, meg kell fizetnie azt a jelképes iskolapénzt. Ráadásul később tudatosul benne az a személyes veszteség, ami mindent okozhat, csak örömet nem. Nagy szervezeteknél, országos intézményeknél súlyosabb a helyzet. íme a példa! A napokban nyilatkozott dr. Kökény Mihály, a népjóléti tárca államtitkára arról, hogy harcot indítanak a dohányzás visszaszorításáért. Lelkesen taglalta: nem mellőzhető ez, ugyanis - ezt a statisztikák is igazolják - a gátlástalanul füstölők között nagyobb a rákosok aránya. Nem vitatható a mértéktelen alkoholizálás romboló hatása sem. Elvileg megértjük hát, hogy a nyakló nélküli poharazgatást is véteknek tekintik. A baj csak az, hogy nem az előidéző okok ellen ragadnak fegyvert, hanem a következményeket óhajtják felszámolni. Senki se kérdőjelezi meg azt, hogy idegtépő korunk, az átmeneti időszak szülte katasztrofális munka- nélküliség, létbizonytalanság, s a vele társult stresszözön szinte kényszeríti a labilisabb alkatúakat, hogy valamiféle pillanatnyi kiiktatást, álnyugalmat keressenek. Nem törődve mindennek busás árával. Lehet, hogy odafenn megdöbbennek, mégis határozottan állítom - mások nevében is -, hogy az illetékesek megint rossz irányban vagdalkóznak. A mind szegényebb államnak ugyanis szüksége van a dohányiparból fakadó évi 58-60 milliárdos „tiszta haszonra”. Nem is szólva az italok tetemes jövedékéről. Vágyálom azt remélni, hogy erről hajlandó lemondani. Ha így nézzük a dolgokat, akkor a pluszkiadás teljesen felesleges. Hozzátéve azt, hogy a megszorítások - ezek elkerülhetetlenek - sértik a személyiségi jogokat, felforrósítják a légkört, ütköztetik a békés embereket is. A tippem az, hogy nincs szükség ilyesmire. Már csak azért sem, mert jó tíz esztendeje megpróbálkoztak ezzel. Majdhogy totális kudarccal. Javallatom az, hogy az érintettek inkább azzal foglalkozzanak, ami legfontosabb teendőjük lenne. Munkálkodjanak azért, hogy a minisztérium nevében szereplő jelző ne váljon kabarétréfák tárgyává. Szorgoskodjanak azért, hogy elképzeléseik ne borzolják fel a kedélyeket, ne bukjanak meg az Alkotmánybíróság alapvetően humánus hangoltsága miatt. Kár ezért háborogni, hiszen nem ez az emberséges, higgadtan mérlegelő testület a hibás, hanem az a káosz, az a bosszantó zűrzavar, ami a felsőbb berkekben mindennapos gyakorlat. Koncentráljanak azon milliókra, akiket - s ez a kötelességük - végre fel kellene már karolni, hogy érezzék: nem a nemzet számkivetettjei, hanem megbecsültjei. Azok, akiket ezeknek az uraknak alázattal illene szolgálniuk. Pécsi István Süllyedő fundamentum
