Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-28 / 201. szám
4. oldal Horizont 1995. augusztus 28., hétfő ______________________Mindennapi Nyelvünk______________________ A z idegen szavak jogos szerepvállalása Hogy közleményünk szokatlannak tetsző címadása egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban jelentkező milyen jellegű szóhasználati jelenségre és gyakorlatra hívja fel figyelmünket, arról a sajtó hasábjain megjelent e szöveg- részlet nyújt típuspéldát olvasóinknak: „Egerben, a városban dúló vandalizmus, avagy az emberi meggondolatlanság, hogy mindezt nevezzük idiotizmusnak elképesztő eseteiről, az életünket közvetlenül veszélyeztető barbarizmusnak" (Heves M. Hírlap, 1995. júl. 7.). „A lakótelepi morbiditás leggyakoribb jelensége a rivalizálás” (Heves M. Hírlap, 1995. júl. 3.). Az sem véletlen, hogy a például emlegetett idegen szóalakok általánosan közismertek, közkeletűek és rosszalló hatástényezőket is megtestesítő nyelvi fonnák. Magyar megfelelőik ritkábban vállalnak kulcsszerepet egyéni és közéleti szó- és nyelvhasználatunkban. Elsősorban azért, mert fogalmi tartalmuk és használati értékük rosszalló hatástényezője meggyengül, ha a vandalizmus szerepkörét ezek a magyar megfelelők veszik át: kíméletlen rombolási düh, oktalanul pusztító szándék, művészi értékek barbár pusztítása. A barbár és a barbarizmus magyar megfelelőinek szócsaládjába tartozó durva, műveletlen, erőszakos, kíméletlen szavak inkább ebbe a szóhasználati sorba illeszthetők bele: műveletlen, műveltségbeli értékek iránt érzéketlen, s így rosszalló hatástényezője is veszít minősítő erejéből. Az idiotizmus a szellemi fejletlenséget minősítő idegen magyar megfelelőinek szócsaládját gazdagító idióta szó magyar megfelelői, a gyenge elméjű, az ostoba embert minősítő nyelvi formák között napjainkban a szellemi fogyatékos kifejezést hallhatjuk és olvashatjuk. Olvasóink gyakran teszik fel ezt a kérdést is: Melyik szó a legmegfelelőbb egy-egy fogalom pontos és egyértelmű megjelölésére: az idegen vagy a magyar? A gramofon vagy a lemezjátszó, frizsider vagy hűtőszekrény, nachtkasztli vagy éjjeli szekrény, a flegma vagy a közömbös nyugalom? A helyes válasz előfeltétele, ha azt is tekintetbe vesszük, milyen szövegösszefüggésben vállal egy-egy idegen szó kulcsszerepet: „Pető a flegmapolitikus hírlapi címadásban az olvasók egyike-másika nem éppen helyeslő, vagy egyértelműen a valóságnak megfelelő minősítést olvas ki ebből a szöveg- részletből: „Pető legendás flegmatizmusa és ravaszsága csak külső kifejeződése gya- korlatiságának és rugalmasságának” (Heves Megyei Hírlap, 1995. júl. 11.). A flegma szó és tovább képzett alakja aflegma- tizmus napi politikai áthallásokkal terhelt átvitt értelmükben a semmivel sem törődő, a minden társadalmi jelenség iránt közömbös magatartás formákat minősítő szerepet vállaló kifejezések között egyre gyakrabban hallhatjuk és olvashatjuk. A közöny, az érzelmek nélküli kedélyállapot, a hidegvé- rűség fogalmi tartalmat és használati értéket érzékeltető görög eredetű flegma szó köznapi életünk nyelvhasználatában már a meghonosodott szavak közé sorolható. Nem érezzük idegen hangzásúnak sem, és hangtestében is beleilleszkedik az eredeti magyar szavak tömegébe. Dr. Bakos József 450 MHz-en Nos, igen, a fejlődés. Akinek van mobiltelefonja, már szinte elképzelni sem tudja az életét nélküle, pedig alig öt éve, hogy a Westel munkába állt. És mennyi mindenre volt elég ez a néhány esztendő... Nemcsak a szolgáltatások köre bővült rohamosan, hanem a készülékek is egyre kisebbek, egyre könnyebbek lettek. Sokan nem tudják, de már a 450 MHz-es telefonok családjában is van jónéhány „apróság". A Westel Rádiótelefon Kft. - amely mindmáig az egyetlen országos hálózattal rendelkező mobil szolgáltató-mindenkinek személyre szabott megoldást kínál a kommunikáció területén. Jöjjön el bármelyik Westel irodába, és személyesen is tapasztalhatja, milyen az evolúció 450 MHz-en. Mozgásban az üzlet Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel éli rendelkezésére. WESTEL IRODA: MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70., TEL: (06 46] 411-550, RÁDIÓTELEFON: (D6 60) 351-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: HERFER SZABOLCS TEL: (06 60] 327-518, SZIGETI LÁSZLÓ TEL: (06 60) 351-011, KECSKÉS BÉLA TEL: (06 60] 351-015 WESTEL FORGALMAZÓK: • GYÖNGYÖS, APEX KFT, 3200 FÖ TÉR 10., TEL.: (06 37] 311-665, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-678 • EGER, MONTE CARLO GAMES. 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5., TEL: (06 36] 312-733, RÁDIÓTELEFON: (06 60] 352-300 RÁDIÓTELEFON KFT ooeo Megfenyegetett bútorgyártók Névtelen levelek az igazgató asztalán (Folytatás az 1. oldalról) Ebben az időben történt, hogy az utca túlsó oldalán a kerteket kisajátították és elkezdték a lakótelep építését. Hivatalos értesítést nem kaptam, így csak közvetlen forrásokból tudom, hogy az utca egyik oldala lakó-, míg a másik ipari övezet lett.- Tehát megváltoztak a környezetvédelmi előírások is...-Jelenleg nappal ötven, éjszaka negyven decibel értékű zaj a megengedett. Egy kutyaugatás hatvan decibeles... Tehát az előírásokat betartani egyszerűen lehetetlen. Nem is volt a nyárig semmi probléma, a lakók és a gyár megfért egymás mellett. Június 25-én három névtelen, fenyegető levelet kaptunk az éjszaka során. Ebben az időben indult ugyanis az éjszakai műszak. A forgácsoló gépek zajjal járnak, s ezt egy úr nem tolerálta. Július 5-én levelet kaptam Eisert Árpádtól, aki a lakóközösség nevében lépett fel. Idézek belőle: „Csak azt kívánom önnek, hogy olyan éjszakái legyenek, mint a Kárpát út lakóinak. Nyári melegben ne nyithassa ki az ablakot, ne ülhessen ki az erkélyre és ne hallhassa a televíziót..." Én még ezen a napon levelet írtam, amelyben türelmet kérek a gyár számára. Ugyanakkor a dolgozóknak is szóltam, hogy bár elviselhetetlen lesz a meleg a csarnokban, de ne nyissák ki az ajtókat, ablakokat. Válasz nem érkezett. Július 15-től augusztus 1 -ig karbantartás miatt leálltunk. Az utolsó ^ nap éjjelén megérkeztek az Eszakmagyar- országi Környezetvédelmi Főfelügyelőség szakemberei és méréseket végzett a gyár területén. A portással akarták aláíratni a jegyzőkönyvet, ő azonban megtagadta, mivel nem illetékes rá. Nyolcadikán jelezték, hogy feljelentették a gyárat környezetszennyezés miatt. Ezekben a napokban több névtelen telefonhívás is érkezett a lakásomra.-Kiderült, hogy ki volt a hívó? — Nem hagytam annyiban. Kiderült, hogy a telefonok attól az úrtól érkeztek, aki a levelet is írta...- Akkor most egy személynek van kifogása a gyár ellen vagy pedig a Kárpát út lakóinak?-Tudja, ez már tömegpszichózis. Ha egy ember a tömeg élére áll, akkor a többiek is mernek szólni. A közérdekű bejelentésen, ami a hatóságoknak ment, 28 aláíró neve szerepelt. Én eddig közvetett kapcsolatba csak Eisert úrral kerültem. Elismerem azt, hogy a bútorgyártás zajjal jár. Csupán az eljárás módját kifogásolom, hogy miért nem lehet leülni és mindezt megbeszélni. Eisert Árpád sem akarta szó nélkül hagyni a történteket. - Miért nem tudott idejében leülni a Dietiker vezetőivel tárgyalni? - kérdeztük tőle.- Olyan levelet kaptam az ügyvezetőtől, amire nem kívántam reagálni. Azt írta: „beszélje le hivatalainkat a tömeges építési engedély-kiadásról”. Én nem vagyok hatóság, ez nem az én feladatom.- De miért csak most szakadt el a cérna önnél?- Eddig délután kettőkor mindig befejezték a munkát. Egy idő óta azonban éjjel-nappal zúgnak a gépek. A ház értéke devalválódik, a lakók elvesztették türelmüket. Tudja miért álltak rá az éjszakai műszakra? Mert akkor olcsóbb az áram. Ennek persze, mi vagyunk az áldozatai...- És a névtelen levelek, a telefonok?- Kikérem magamnak! Én megírtam a levelet, aláírásgyűjtést szerveztem.- De a Matáv azt mondta, hogy az Ón vonaláról érkeztek a hívások...-Na és. Ők egy éve zaklatnak. Ha én lettem volna az, akkor is egy éjszaka miatt nem tehet szemrehányást az ügyvezető.- Nem ülnének mégis le tárgyalni?-Nincs mit megbeszélni. Én hivatalosan fogok eljárni, s a Környezetvédelmi Törvény szerint ha a bírságok sem segítenek, úgyis bezárják a gyárat, s akkor mi visszakapjuk a nyugalmunkat. Szuromi Rita Szezon a füzesabonyi gyógynövény-feldolgozóban Kamilla Nyugat-Európába A kamillaszezon kellős közepén tartanak ezekben a napokban a Herbária füzesabonyi gyógynövény-feldolgozó üzemében. A hasznos virág felvásárlása májusban kezdődött, utána gondosasan szétválogatják a különböző minőségeket, tisztaság és fejnagyság alapján. Most már a feldolgozás utolsó szakaszánál tartanak. A fizetőképes vevőkért folytatott küzdelemben komoly ve- télytársakkal kell számolniuk. Bár Egyiptom és India jelentős tétellel részesedik az európai piac forgalmából, de az is igaz, hogy az arab kamillának ugyan magasabb az azulin, vagyis illóolaj tartalma, ám vegyi jellemzői nem teszik alkalmassá gyógyászati célokra. A szigorú követelménynek a magyar föld növénye a legmegfelelőbb. Idén ráadásul az is növelheti majd külhoni piaci szerepüket, hogy az előbbi, hagyományos termőterületeken rossz eredményt hozott ez az év. így mód nyílik a tervezett 8-9 ezer kilogrammos exportot is meghaladó szállításokra, Svájcba és Olaszországba. Ám alig fejezik be a kamilla feldolgozását, máris nyakukon a következő nagy idény szeptemberben a csipkeszezon. Ebből a termékből már lényegesen nagyobb mennyiséget dolgoznak majd fel, legalább 40 vagonnal. Széles termékskálát állítanak elő a csipkéből, a filteres teától, a bogyóig, illetve ipari húsként szörpöt és a napjainkban sikeres hecsedli lekvár alapanyagát készítik belőle. Ennek az értékes termésnek minden részét felhasználják, még a magja sem vész kárba. A hollandok például magas fűtő- értéke miatt vásárolják, de állati takarmányozásra, tápkeverésre is kitűnő, legutóbb Németországba küldtek 12 ezer kilót kertészeti hasznosításra, rózsaalanyok szaporítására. Ehhez a munkához, az idényjellegnek megfelelően, mint Gál Ferencné üzemvezetőtől megtudtuk, folyamatosan legalább 12 új dolgozót alkalmaznak. Hiszen e két fő csoporton kívül, a majd hatvan készítmény alapjául szolgáló egyéb gyógy-, és fűszernövényekkel is foglalkoznak, mint a koriander, az édeskömény, az ánizs, vagy a fekete ribizli. Megtalálható itt a mórmályva, amit hurutoldó, köptető hatása miatt keresnek, és nagy népszerűségnek örvend, különösen Németországban, természetes festékanyaga, az élelmiszerszínezékként fölhasználható indigó is. (kj)
