Heves Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-28 / 201. szám

1995. augusztus 28., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Eddig békében élt itt mindenki Tamaörsön elcsitulnak az indulatok Egy augusztus elején történt tamaörsi incidens egy csa­pásra híressé tette a falut. A polgármester, Nyúl György te­lefonja egyvégtében csörög a hivatali szobában. Keresték már őt országos napilapoktól, a tv-től, a Heves megyei kapi­tányságról, a Belügyminiszté­riumból, ottjártunkkor pedig éppen az Amerikai Nagykö­vetség egyik munkatársával folytatott hosszú beszélgetést. Az eset egy hónap távlatából a következőképpen rekonstruál­ható: két helybeli cigányfiú dinnyét lopott a közeli földről, s a faluban lakó Szűcsi Attila rendőr főhadnagy rajtakapta őket. A sértett gyermekek édesapja, Markovics József je­lentette a dolgot a helyi ci­gányképviselőnek, Lőcsei Im­rének, aki így beszélt a történ­tekről lapunknak:- Nézze, a lopásról nem tu­dunk semmit, hiszen nem vol­tunk ott. Az viszont tény, hogy Markovics és Szűcsi szóvál­tásba keveredtek. Ennek az lett a következménye, hogy másnap több rendőr is kivo­nult a cigánysorra, s ott fenye­gettek bennünket. Megszigorí­tották a romák gépkocsijának az ellenőrzését, a kislányokkal leszedették a kerékpárokról a szelepet, s meg is ütötték az egyiket. Ezt az eljárást mi nem tűrhetjük. Nem érdemeljük meg, hogy egy kalap alá ve­gyenek bennünket azokkal, akik bajt kevertek.- Volt már korábban vala­miféle összetűzés, ellenséges­kedés a faluban?- Nem, kérem, soha. Itt bé­kében megfért eddig mindenki mindenkivel. Ezért is nem ért­jük ezt a háborús hangulatot. A polgármesternek, Nyúl Györgynek láthatóan elege van a sajtó és az egyéb hivatalok élénk érdeklődéséből. Igyek­szik lényegretörően fogal­mazni az üggyel kapcsolatban:- Kérem, én itt születtem és itt éltem le az eddigi életem. Pontosan ismerem a tamaörsi viszonyokat. A választásokkor a falu ültetett ebbe a székbe, és nem a pártok képviselői. Egyet tudok mondani: itt min­dig is éltek romák, mint ahogy a Tama menti települések nagy részében. Nem gondo­lom, hogy különbség van a magyar és a cigány ember kö­zött, de a tények magukért be­szélnek. A lakosság 35-40 százaléka a cigány etnikum­hoz tartozik. Az óvodában és az iskolában jelenleg fele-fele arányban oszlik meg a cigány és a magyar tanulók száma. A tavaly született húsz gyerek közül csupán kettő a magyar. Ez a tendencia, s fölösleges szépíteni a dolgot. Erre a tényre felhívtam az itt munkát vállaló orvos, gyógyszerész, védőnő figyelmét is, mert azt gondolom, hogy csak annak érdemes itt letelepedni, aki tisztában van ezekkel az ada­tokkal, és aki ezzel együtt ké­pes élni, s így kíván közénk beilleszkedni. Aki ezt nem vállalja, az elmehet, függetle­nül attól, hogy cigány vagy magyar az illető. A polgármester abból sem csinál titkot, hogy manapság igenis növekszik a feszültség az emberek között, hiszen rengeteg a nyilvántartott ci­gány munkanélküli, aki a jö­vedelempótló támogatás mel­lett egyéb segélyekért is gyak­ran folyamodik. Ezt a magyar családok, akik szintén nehéz anyagi helyzetben vannak, csak végső esetben teszik. Ugyanezt mondom el egyébként mindenkinek, aki a legutóbbi konfliktus iránt ér­deklődött vagy érdeklődni kí­ván. Aki nem tud itt élni, az menjen el, aki pedig nem itt él, az ne ítéljen túl könnyen. Barta Katalin Az ingatlanok sem kelendők Kerékpárverseny szeptemberben Hevesen a tavalyihoz hason­lóan idén is rendeznek a város- központban kerékpárversenyt. A résztvevők szeptember 9-én, szombaton reggel 8 órakor ta­lálkozhatnak az OTP parkoló­jában. A délelőtt folyamán gyorsasági és ügyességi felada­tokat oldanak meg a jelentke­zők, a díjkiosztásra délben ke­rül sor. Önkormányzati ülés lesz Tarnaörsön A Tama menti településen szeptember 2-án, szombaton délután 5 órától ismét összeül az önkormányzat képviselő-tes- tülete. Ez alkalommal főként az első fél év gazdálkodását tekin­tik át, majd értékelik a gázprog­ram megvalósítását. Ismét megjelent a Hevesi Hírmondó Idén augusztusban két alka­lommal is megjelent a hevesiek közéleti és információs lapja, a Hevesi Hírmondó. A legutóbbi ünnepi különszámban a város polgármestere, Kontra Gyula ír augusztus 20-a jelentőségéről, s részletesen beszámolnak a dinnyefesztivál eseményeiről. Olvashatunk ezenkívül a dél­hevesi vállalkozási iroda tevé­kenységéről is. Tanévkezdés előtt a viszneki testület Szeptember 5-én tartja Visznek község önkormányzata követ­kező testületi ülését. A fő napi­rendi pont a tanévkezdés lesz. Ezzel összefüggésben értékelik az iskola munkáját, és a képvi­selők az ülés végén átvonulnak az iskolába, megtekinteni an­nak állapotát. Egyre több lesz a cigány származású A legutóbbi demográfiai felmé­rések szerint Hevesen és von­záskörzetében a cigány lakos­ság száma növekedett az elmúlt időszakban. Arányában legtöb­ben Tamabodon élnek, de At- ányban és Kömlőn is az isko­láskorú gyerekek több mint fele cigány származású. Ötven év alatt ezer fővel csök­kent Visznek lakossága - tájé­koztatta lapunkat a település polgármestere, Tóth Józsefné. A munkalehetőség megszűnése miatt a fiatalok elvándorolnak, többségük Budapestre ingázik. Pedig az önkormányzat min­dent megtesz a visznekiek ma­rasztalására. Jelenleg 12 olyan önkormányzati telek van, amit a bevándorlóknak a testület jutá­nyos áron el tudna adni, de arra számítani egyelőre irrealitás, hogy az emberek építkezésbe kezdenek. Az elmúlt két évben ugyanis egyetlen ház épült Viszneken. Hiába a fiataloknak járó lakástámogatás, a népesség nem gyarapodik. Csupán egyet­len biztató jel mutatkozik: a fő­városiak kezdik felfedezni a nyugodt kis falut a megyehatá­ron, s ennek köszönhetően ha lassan is, talán ismét emelkedik majd Visznek lakóinak száma. (-romi) Népszerű, ám drága Kisköre Az idegenforgalom emelte az árakat Néhány év szünet után Kiskö­rén az idén ismét megrendezték a „Szőke Tisza” napokat. A programsorozat több mint hat­ezer kirándulót vonzott a tele­pülésre, de ennél jóval több ember látogatott ki hosszabb- rövidebb időre a szabadvizű strandra. Kirándulóból nem volt hiány, a kérdés csak az: megfelelt-e az elvárásoknak Kisköre infrastruktúrája, közel­látása, s volt-e elég panzió az itt éjszakázó vendégeknek?- Elégedettek vagyunk a kö­rei nyárral - mondta Járdán Jó­zsef polgármester. Annál is in­kább, mert az eddigi tapasztala­taink azt mutatták, hogy au­gusztus 20-ával lezárul a sze­zon. Most viszont a nyári me­legnek köszönhető, hogy a mai napon is van a strandon forga­lom, s ha indián nyarunk lesz, ez szeptember végéig is kito­lódhat. A német vendégek még a hűvösebb vízben is szívesen megmártóznak.-Az itt tartózkodó vendé­geknek tudtak-e minden esetben szállást biztosítani?- Volt elég hely házaknál, panziókban. Nekem inkább az a problémám, hogy a vendégéj­szakák után járó, egyébként minimális összeget sokan nem fizetik be az önkormányzatnak. Pedig mi erre kapjuk az állami támogatást. Mivel a költségve­tésünk forráshiányos, így szük­ségünk lenne a pénzre. Ha az idei összesítéskor is azt látom, hogy nem változik a morál, jö­vőre szigorúbban lépünk fel.- Az idegenforgalom miatt milyen mértékben emelkedtek meg az árak?- A zöldség- és gyümölcspi­acon észrevehető volt a válto­zás, mivel a kereskedők úgy gondolták, a kiránduló, ha már vásárol, a legjobbat veszi... Ami az utóbbi években draszti­kusan emelkedett, azok a lakás­árak. Egy ház, ami tíz évvel ez­előtt százezer forintba került, annak a mostani értéke egymil­lió körül mozog.- Segített-e a település anyagi problémáin a körei nyár?- Mindenképpen. Negyven jövedelempótló támogatásban részesülő helybéli az idén új munkaerőként vett részt az ide­genforgalom kiszolgálásában. Ez az önkormányzat számára is jelentős anyagi megtakarítást jelentett. (szuromi) Ezreket vonzottak a körei nyári programok fotó: perl Márton Lesz-e múzeum Hevesen? Az elmúlt hét végén, pénteken Hevesen kihelyezett ülést tar­tott a Heves Megyei Önkor­mányzat. A tanácskozáson el­sősorban a térség gondjait te­kintették át a jelenlevő képvise­lők, s kitértek néhány konkrét kérdésre is. Ezek között szere­tjeit például a volt községháza tulajdonjogának felvetése is. A városatyák elképzelése szerint ebben az épületben helytörté­neti múzeumot szeretnének ki­alakítani, amennyiben a megyei önkormányzat átadná a város­nak a tulajdonjogot. A megol­dásról jelenleg is tárgyalások folynak. Úgy tűnik, hogy abban az esetben valósulhat meg a terv, ha a város átvállalja a me­gyétől a Benedek Általános Is­kola működtetését is. Mivel ez utóbbi intézmény­ben meglehetősen mostoha kö­rülmények között folyik a tér­séget is szolgáló oktatómunka, természetesen nem kis áldozat lenne a város részéről az iskola fenntartása és működtetése. A múzeum létrehozásának azon­ban - úgy tűnik - ez az ára. A képviselők alapos mérle­gelés után döntenek majd arról, hogy megvalósítható-e a heve­siek régi álma, egy saját mú­zeum kialakítása a város szívé­ben. (b. k.) Dinnye fesztivál után Fotó: Perl Márton A vásár standjairól nem hiányozhatott a dinnye sem A leglátogatottabb helyszín: a Hevesi Háziipari Szövetkezet kiállítása Kő Pál Szent István szobra a Városházán

Next

/
Thumbnails
Contents