Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-15 / 164. szám
6. oldal 1995. július 15., szombat Gyöngyös És Körzete Egy kis pedagógus izgalom a vakációban Átvilágítás a gyöngyösi oktatási intézményekben Gyöngyös város önkormányzata oktatási intézményt nem zár be, de csökkentik-e a pedagógus létszámot? - kérdeztük a Polgármesteri Hivatal humán igazgatóságán Tóth Zoltánná igazgató-helyettestől, aki elmondta, hogy az intézmény-vezetőknek a munkáltatói jogkörükben kell eljárniuk abban az esetben, ha érinti őket a létszámcsökkentés. Jelenleg folyik az intézmények átvilágítása, a képviselő-testületi határozat szerint. Vannak bizonyos megszorítások. Az általános iskolákban csökken az igazgató- helyettesi megbízások száma. Ez azt jelenti, hogy az adott iskola igazgatójának kell kigazdálkodnia annak pénzügyi fedezetét, ha mégis meg akarja tartani jelenlegi helyetteseit. Az átvilágítás egyik tapasztalata, hogy a városban jelentősen csökken az elkövetkező években az általános iskolai tanulók létszáma. Ez is indokolja, hogy bizonyos fokú létszámleépítést végrehajtsanak az intézmény vezetők. (köresog) Mátra Gold: panaszos telefonok Egy hónappal ezelőtt rövid információt közöltünk arról, hogy a domoszlói Mátra Gold Kft. alkalmazottai nem kapták meg márciusi, áprilisi bérüket. Benga Gyula, a kft. ügyvezető igazgatója kintjártunkkor ígéretet tett arra, hogy négy munkásának bérét rövidesen kifizeti. Nos, a cikk megjelenését követően kétségbeesett telefonokat kaptunk a Mátravidék több településéről hasonló panaszokkal. Mátraderecske, Mátraballa, Kisnána községekből is több tucat munkavállaló járt a domoszlói céghez, akik most úgy érzik, hoppon maradtak. Újra elzarándokoltunk a krlátolt felelősségű társaság telephelyére, amely azonos a termelőszövetkezet volt irodaépületével, de Benga Gyulát már nem találtuk ott. Aki még nem kapta meg a pénzét, az a lakásán keresse őt. Domoszlón, a Deák téren van a székhelyük Növekvő árbevételt jegyez a Mátragyöngye Szövetkezet A domoszlói Mátragyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke Grubics Mátyás arról tájékoztatta lapunkat, hogy azzal szemben, ami a július 8-i lapszám 5. oldalán A Mátra Gold Kft. még mindig tartozik című írásunkból kikövetkeztethető, gazdaságuk továbbra is él. Éppen a tisztánlátás érdekében adott az elnök rövid ismeretéit az elmúlt évekbeli munkájukról. E szerint a szövetkezet székhelye jelenleg Domoszlón a Deák tér 12. szám alatt található. Gazdálkodásuk során 1993 első félévétől stabilizálódott a cég. Ekkor kezdett újra a holding után a termelés meghatározóvá válni. Napjainkban már elmondható, hogy a gazdaságban egyre javulnak a mutatók. Annák ellenére - írja Grubics Mátyás -, hogy az 1991-es átalakulás majdnem csődöt hozott. A vagyont bérben működtető kft.- k több tízmillió forintos kárt okoztak. Ez már a múlté, hisz a szövetkezetnek e társaságokkal a kapcsolata megszűnt. Az utolsó volt a Mátra Gold Kft., amellyel annak fizetőképtelensége miatt bontották fel a bérleti szerződést. Fontos lépésnek tartja az elnök, hogy a hütőház üzemeltetésére 1996. december 31-ig állapodtak meg, s kötöttek bérleti szerződést a Miskolci Hűtőipari Részvénytársasággal. Jelenleg a szövetkezet a borászati, a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazatban folytat tevékenységet. Az ipari ágazatot elképzeléseik szerint 1997. január 1-jétől szervezik meg. Ma 78 személyt foglalkoztatnak, közülük 67-en fizikai munkakörben dolgoznak. Reményeik szerint, ha befejezik az eredeti termelési összetétel visszaállítását, akkor száznál több dolgozónak tudnak munkát adni. Grubics Mátyás azt is elárulta, hogy az utóbbi időszak munkálkodásának köszönhetően folyamatosan növekszik a Mátragyöngye Szövetkezet árbevétele, s ennek köszönhetően az idei esztendő végére már szerény pozitív eredménnyel is számolnak. A Mátrai Állami Gyógyintézetet nem fenyegeti a bezárás veszélye A szanatórium fogadja a betegeket Mátraházán FOTÓ: PERL MÁRTON A sajtóban korábban megjelent híresztelésekkel szemben utóbb kiderült: a Népjóléti Minisztérium egy percig sem gondolkodott az intézmény bezárásán - tudtuk meg dr. Kása Erzsébettől, a Mátrai Állami Gyógyintézet igazgató-főorvosától. A nemrégiben megjelent minisztériumi rendelet ugyanakkor meghatározza az ellátásoknak azt a körét, ami július 1-től ingyenes maradt. É szerint légzőszervi megbetegedéseknél a korai rehabilitáció időszakában kórházi osztály kezdeményezheti a beutalást és amennyiben ez indokolt, az Egészségbiztosítási Pénztár fedezi az ellátási költségeket. A gyermekbeutalások rendszere a korábbiakhoz képest nem változott. Mátraházán a jelenlegi 409- ből 280 ágynál, míg Kékestetőn 270-ből 170 ágynál marad az ingyenes ellátás. A többi ágy igénybevétele térítésköteles lesz. Mindez azt jelenti, hogy az intézetnek komoly marketing tevékenységet kell folytatni ha azt akarja, hogy telt házzal üzemeljen. Az első hetek tapasztalata ugyanis az, hogy az elszegényedő lakosság döntő többsége nem tudja igénybe venni ezt a szolgáltatást. A napi ellátásért ugyanis 1700-3500 forintot kell a betegeknek fizetni, ami nagyjából azonos a környékbeli szállodák tarifáival. (nagy) A „Gyöngyösi Húsiparos Szövetkezet” megalakulása és csődje Felszámolták a kisipart... Az utóbbi években egyre több kisiparos váltotta ki vállalkozási engedélyét. Gyöngyösön 1948-ban ennek ellenkezője zajlott le, amikor felszámolták a kisiparosok tevékenységét. A Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) túlbuzgó gyöngyösi vezetői nem csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben látták a jövőt, hanem mindent elkövettek, hogy a kisiparosokat is a szövetkezetekben tömörítsék. Erről a Gyöngyösi Néplapban megírt cikkekből tájékozódhatunk. A „Hentesek” című cikk pedig arról tudósít, hogy a kisipari szövetkezet megalakítása nem ment könnyen a hentes- és mészárosoknál. A szakma gyakorlását a bizalmatlanság nehezítette, amely a Gazdasági Rendőrség állandó zaklatásával párosult. Gyakran voltak házkutatások a „feketevágások” leleplezése miatt. Ezeket végül is siker koronázta, mivel a rendőrség több hentest letartóztatott. Eután az MDP vezetősége egyenként tárgyalt a húsiparosokkal a szövetkezés előnyeiről. Eleinte azok hallgattak, majd „lassan, lassan egyesek bólintani kezdtek. Ilyen előzmények után alakult meg a „Gyöngyösi Húsiparos Szövetkezet” . Ezzel felszámolódott Gyöngyösön a kisipar a hentes- és mészáros szakmában is. Az alakuló gyűlés 1948. szeptember 23-án volt. Az önálló húsiparosok jó része, segédeik, ipari tanulóik tömörültek a szövetkezetbe. Elnöknek Bo- rosi Ferencet választották meg. A belépők között találkozunk a gyöngyösi hentes-dinasztiák le- származottaival is: Eperjesi József, Hanófehér Zoltán, Magyar Károly , Szoó Antal és Szoó Mihály, Csépány József, Füleki László, Tóth Flórián, Varga Sándor, akiknek jó forgalmú üzletei voltak a város különböző helyein. Az induló vagyont a belépők részjegyei biztosították. A mestereknek 500 forint, a segédeknek 100 forint értékű részvényjegyet kellett vásárolniuk. Minden belépő húsiparos anyagi erejéhez mérten vásárolhatott részjegyet. Mégsem volt életképes a szövetkezet, alig telt el egy év, csődbe ment és a tagok kérték a felszámolását. A szövetkezet 1949. november 4-ével feloszlott. A volt tagjainak többsége az állami vállalatoknál hasznosította szakmai tudását, sokan közülük a Heves Megyei Húsipari Vállalattól (a mai THUR Rt.) mentek nyugdíjba. Horváth Mihály Kézdivásárhelyen az Ördögszekér Táncot tanítanak a gyöngyösiek ma s holnap Erdélyben Gyöngyös testvérkapcsolata révén küldöttség utazott tegnap Erdélybe, Kézdivá- sárhelyre. Az Ördögszekér Néptáncegyüttessel éppen 44 tagú delegációt Szabó Gyula polgármester vezeti, akivel indulás előtt váltottunk néhány szót. Gyöngyös első embere a Hírlap érdeklődésére elmondta, hogy az utazáson túl két teljes napot töltenek el Erdélyben. Az előreláthatólag jól szervezett programban szerepel szombaton Kézdivásárhely főterén a mesterségek bemutatkozása. Délután és este az Ördögszekér Néptáncegyüttes utcai szereplése, táncház színesíti a programot. Érdekessége a dolognak, hogy a gyöngyösiek még táncokat is fognak tanítani az utcai táncház során a bátor erdélyi jelentkezőknek. Vasárnap 11 órától Bálványoson néptánctalálkozó lesz, ahol természetesen ugyancsak fellépnek a szűkebb hazánkból, a Mátra vidékéről érkezők. A 15-20 perces műsort felveszi, rögzíti a Gyöngyös Városi Televízió, csakúgy, mint az erdélyi tartózkodás nevezetes pillanatait, és egy későbbi időpontban természetesen adásba is kerül a tudósítás. A polgármester úr azt is elmondta, hogy a látogatás kedvező alkalmat ad a képviselő-testület tagjainak tapasztalatcserére Kézdivásárhely vezetőivel, az ottani testület tagjaival baráti találkozóra. Még egy érdekessége van az erdélyi útnak. A delegációval utazó számító- gépes szakemberek segítséget nyújtanak a kézdi vásárhelyieknek, mivel a számítógépes hálózathoz Gyöngyösről vitték a programokat, az úgynevezett szoftwe- reket. Jó alkalom kínálkozik a tesztelésre. (K. B.) Kérdés a Pacsirta telepi benzinkút kapcsán: Vajon ki engedélyezte az építését? Jól működik Gyöngyösön a belvárosi rendőrőrs Gyöngyösön a 3-as számú főút és a 24-es számú út csatlakozása melletti területen, az úgynevezett Pacsirta telepen az elmúlt hetekben szemmel láthatóan nagy arányú építkezés folyik. Megkezdték ugyanis az annak idején nem kis lakossági tiltakozást kiváltó JET benzinkút és szupermarket építését a Herkules Rt. szakemberei. A Mátra alji város újabb benzin- kútjának létesítését - amiről végül is megoszlottak a vélemények - csak rendezik a sokáig beépítetlen területet. Azt, hogy ki adta ki az építési engedélyt és mi létesül az ominózus területen, a városházán az illetékesektől meg is kérdeztük. Szilágyi Attila, városüzemeltetési igazgatótól megtudtuk, Eger jegyzője járt el az ügyben. O adott építési engedélyt is, ami már jogerős. Arról érdeklődve, hogy miért éppen más település jegyzője volt az engedélyezője az egykor nem kis visszhangot kiváltó beruházásnak, elmondta, Gyöngyös képviselő-testülete úgy döntött, hogy jóváhagyja a terület beépítésével foglalkozó rendezési tervet, ami valójában azzal foglalkozott, hogy egy benzinkút, bevásárló központ, autószalon épüljön az említett ingatlanon. A rendezési terv jóváhagyása után olyan jogi helyzetbe került a Városháza, hogy saját ingatlanára kellett volna építési engedélyt kérni, no és természetesen adni. Ezt a törvény szigorúan tiltja. A Köz- igazgatási Hivatal eljáró szervként Eger Város Jegyzőjét jelölte meg. Ő minden rendezési tervvel kapcsolatos rendeletet, mind az összes szakhatósági engedélyt alaposan átvizsgált, és úgy döntött, hogy az építési engedélyt megadja. Az összes érdekeltet kiértesítették, beleértve a szomszédokat is és az építési engedély már jogerőre is emelkedett. Az építési munkálatokat - amint az Gyöngyösön látható - nagy lendülettel elkezdték a Pacsirta telepen. Elmondható majd ez a csomópont létesítésére is, mert itt egy teljesen új fog épülni. A Platán utca lehetőséget nyújt majd arra, hogy mindkét irányban a 3-as útra és a 24-es útra rá lehessen csatlakozni. Ennek az építési engedélyét az illetékes közlekedési hatóság, a Közlekedési Felügyelet adta ki Egerben. Ezzel a rákötéssel végül is gépjárművel még jobban meg lehet közelíteni az úgynevezett 80-as lakótelepete Gyöngyösön, ámbár lehet, hogy a Platán úti óvoda nem örvend ennek, mert fokozottabb figyelemmel kell majd itt közlekedni, akár a gépjárműveknek, vagy gyalogosoknak, ovisoknak egyaránt...! (k. b.) Három hónapja állították fel Gyöngyösön a Széchenyi út 1. szám alatt a régóta várt belvárosi rendőrőrsöt. A kapitányság rövid szakmai értékelést végzett. Balázs László őrnagytól, a járőrszolgálati alosztály vezetőjétől megtudtuk, most sokkal jobb lehetőségük van a belváros rendszeresebb ellenőrzésére, a forgalmas helyeken az rendőri jelenlét biztosítására. Gyalogos és kutyás járőrök párhuzamosan teljesítenek szolgálatot, aminek következtében csökkent a közterületeken elkövetett jogsértő cselekmények száma. Az őrsön az újjáalakult polgárőrségnek is helyet biztosítottak, akik rendszeresen segítik a járőri munkát. A statisztikai adatokból kiderült, hogy a három hónap alatt több, mint ezer helyszíni bírságot róttak ki. A befolyt több, mint 1,2 millió forint azonban teljes egészében az államkasz- szát gazdagítja, technikai fejlesztésre egy fillért sem tudnak visszaforgatni belőle. Nagyon fontos lenne pedig megfelelő számítógépes rendszert kiépíteni, mert az meggyorsítaná a feldolgozást és emelné a munka színvonalát is. Dr. Fridiik József kapitányságvezető hangsúlyozta, hogy a belvárosi rendőrőrs működtetésével továbbra sincs több rendőr a városban, az állományt csupán átcsoportosították. (N. Gy.)
