Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. június 22., csütörtök Parlament: Vihar után békésen - katonákról... Hadsereg százezer fó alatt (Tudósítónktól) Mintha kedden nem csap­tak volna magasra az indu­latok, s a négy ellenzéki párt kivonulása mindennapos esemény lenne, tegnap a szokványos mederben, hat frakció részvételével ülése­zett a Parlament. A honvédelmi törvény szerint az Országgyűlésnek kell meghatároznia a fegyveres erők létszámát, mégpedig részletes bontásban. De a honvédelmi bizottságban sem tudták eldönteni a honatyák, hogy született-e erre állásfog­lalás, ami pedig a költségve­tés kialakítása és a haderőre­form szempontjából is fontos. Wachsler Tamás (Fidesz) önálló indítványában most azt javasolta, hogy rögzítsék: bé­keidőszakban a honvédség összlétszáma 95 875; ebből tiszt 16 321, tiszthelyettes és zászlós 10 682, sorállományú 43 964, honvédségi közal­kalmazott, köztisztviselő 24 908 fő. A határőrség összlét­száma 18 319 lenne. Az indítványról tegnap kezdődött meg a vita. Ezután a képviselők zárt ülésen, a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyaltak a hon­védség távlati fejlesztéséről. Horn Gyula visszavonta Időnként vékonyabb lesz a boríték Szabadság idején másképp fizetnek A Munka törvénykönyvének legutóbbi módosításával részben megváltozott a szabadság idejére és a munkából távol töltött időre megállapított díjazás szabálya is. Szeptember 1-jétől a munkavál­lalók ezekre a napokra úgynevezett távolléti díjat kapnak. A kormányfő szerdán nyilatko­zatban tért vissza a parlament­ben kedden történtekre. Emlé­keztetett arra, hogy interpellá- ciós válaszában kijelentette: a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúját kész helyreigazítani, ha a megnevezett parlamenti pártok elhatárolódnak a szélső­séges mozgalmaktól. A három ellenzéki párt képviselői a vitá­ban leszögezték: elutasítják, hogy közük lenne szélsőséges, fajgyűlölő mozgalmakhoz. Országgyűlési képviselők kez­deményezésére tegnap mille- centenáriumi albizottság ala­kult a Parlamentben, hogy segítse a honfoglalás 1100. évfordulójától az államalapí­tás 1000. évfordulójáig (1996—2000-ig) tartó ünnep­ségsorozat előkészítését. A testület szerepet vállal a költ­ségvetési és a támogatóktól eredő pénzfedezet biztosításá­ban, az 1996-os esztendő szel­lemi üzenetének kidolgozásá­ban és közvetítésében, a társa­dalom figyelmének felkeltésé­— Az ellenzéki pártok ezen megnyilatkozását a magam ré­széről a szélsőséges mozgal­maktól való elhatárolódásnak tekintem -hangsúlyozta Horn Gyula.- Ezért ígéretemhez híven, a következő üzenettel fordultam a Süddeutsche Zeitung szerkesz­tőségéhez: Kérem, hogy tekint­sék visszavontnak a velem ké­szült interjúnak a szélsőséges fiatalok debreceni tüntetésével foglalkozó részét. ben, támogatásának megnyeré­sében. Feladatának tekinti an­nak előmozdítását, hogy az év­fordulókhoz kapcsolódóan - el­sősorban a rádió és a televízió közreműködésével - országos önismereti és kulturális mozga­lom bontakozzék ki. A képviselők szerint miha­marabb átfogó elképzelést kell kialakítani arra, hogy a társada­lom egészét és a külföldet ho­gyan tájékoztatják a szervezők a várható eseményekről, ho­gyan válnak majd az ünnepi évek szellemi-kulturális köz­üggyé. (FEB) (FEB-információ) A távolléti díj az esedékes­sége idején érvényes személyi alapbér és a rendszeres (pél­dául hónapról hónapra fize­tett) pótlékok együttes össze­gének a távoliét időszakára jutó része. Többműszakos, il­(Munkatársunktól) Következetesen tagadta, hogy felbujtóként része lett volna a bestiális gyilkossá­gokban. Állítása szerint Ma­rinkéhoz fűződő kapcsolata arra szorítkozott, hogy bőr­dzsekit rendelt tőle. Néhány­szor megfordult lakásán is, de letve folytonos munkarend esetén a személyi alapbér 15, illetve 20 százalékát is figye­lembe kell venni megállapítá­sánál. Ugyancsak beleszámít­ják a túlmunkapótlék megha­tározott százalékát akkor, ha az érintett munkavállaló az csak a dzsekiügyletről tár­gyaltak. Amikor rendőrségi vallomá­sával szembesítették, zavarba jött. Aszerint ugyanis Marinkó- yval gazdag családok kifosztásá­ról folyt az eszmecsere. A kihallgatás végén Magda is kérdéseket tehetett föl Tama­előző évben több mint ötven túlórát teljesített. Meg kell növelni az érvé­nyes személyi alapbért, ha az a távolléti díj megállapítása­kor kisebb, mint amekkora a megelőző évben elért egy órára jutó tényleges teljesítménybér volt. Az új szabályozás szerint szeptember 1-jétől a távolléti díj 75 százaléka jár a betegsza­badság idejére. sinak. Élt a lehetőséggel: leg­alább 20 nevet sorolt föl, kér­dezve, ismerősek-e bűntársán nak. Többnyire nemleges volt a válasz, de Marinko fölfrissítette Tamasi memóriáját: ő hozta a „tuti” címeket, hogy szervezze meg a rablásokat. Dobnik János harmadrendű vádlott elismerte bűnösségét a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésben. (németh) Kétnapos ülést tart a kormány a héten. Csütörtö­kön egyebek között a kincs­tár létrehozásáról és a felső- oktatási tandíjakról szóló előterjesztést vitatják meg, míg pénteken, a rendkívüli ülésnapon, a jövő évi költ­ségvetés irányelveiről tár­gyinak a miniszterek. Munkához kezdett az adós- és bankkonszolidáció tisztázására létrehozott or­szággyűlési vizsgálóbizott­ság. Szerdán úgy határozott: Varga Mihályt, a Fidesz or­szággyűlési képviselőjét je­löli elnökének és Keller László MSZP-s képviselőt alelnökének. Mind a 13 kisebbségnek lehetősége van hazánkban anyanyelvű oktatás megva­lósítására. A Nemzeti Alap­tanterv ugyanis előírja a ki­sebbségi népismeret oktatá­sát - hangzott el az MSZP Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Tagozatának ülésén. Tisztújító közgyűlést tar­tott tegnap a Magyar Kül­ügyi Társaság. A részvevők elnökké újra Kosáry Domo­kos történészt, a Magyar Tudományos Akadémia el­nökét, főtitkárrá pedig Valki Lászlót, az ELTE Nemzet­közi Jogi Tanszékének ve­zetőjét választották. Alkotmánybírósághoz fordul az 1POSZ is. Szerdán a stabilizációs törvénycso­mag több pontjának meg­semmisítését kérte 130 ezer kisiparos képviseletében az Ipartestületek Országos Szövetsége. Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés külügyi bizottsága, hogy a parla­ment plenáris ülésen tár­gyalja meg azt a határozati javaslatot, amelynek célja az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló keretegyezményének megerősítése. Az egyez­ményt a 34 tagország kö­zül 27 írta alá, s eddig csupán Románia ratifi­kálta. A hatályba lépéshez 12 ország ratifikálása szükséges. Kisebbségi vezetőket fo­gadott a miniszterelnök. A nemrégiben megalakult 11 kisebbségi önkormányzat elnökével, valamint az uk­rán és a ruszin szövetség vezetőivel folytatott megbe­szélést. Hasonló találko­zókra a jövőben évente sor kerül majd, hogy az önkor­mányzatok és a kormány közösen tekinthessék át a további teendőket. Még mindig sok a szabálytalanság Lesben a kereszteződésben Alig ötven vasúti átjáróra ter­jedt ki az Országos Rendőr­főkapitányság és a MÁV Rt. kétnapos közös ellenőrzése, mégis lehangoló tapasztalato­kat hozott. Csaknem 700 sza­bálytalanságot fedeztek fel a forgalmat figyelemmel kísérő szakemberek: 364-en a tiltó jelzés ellenére hajtottak át a síneken, 71-en a vasúti átjá­rókra, 262-en a közúti közle­kedésre vonatkozó • egyéb szabályokat sértettek meg, sokak életét, testi épségét ve­szélyeztetve. A MÁV jelentős összege­ket költ a közút-vasúti ke­reszteződések biztonságára. Ám nem rajta múlik, hogy 1994 hasonló időszakához képest 1995 első öt hónapjá­ban 73 százalékkal nőtt a vas­úti berendezéseket szándéko­san rongáló cselekmények aránya. Koós Tamás A millecentenárium közügy Rendezett Bábel Kelet-Európábán Televíziós műsor 25 nyelven: műholdról sugároz majd az Alfa Tv Lerakták az Alfa Park alapkövét a nemzetközi tévéalapítvány kezdeményezői fotó: diósi imre Tegnap megalakult az Alfa Nemzetközi Együttműködés Alapít­vány Budapesten. Célja, hogy két év alatt megteremtse Közép- és Kelet-Európa közös műholdas televíziós adását. Az Alfa Tv a tér­ség 25 országának lakói számára anyanyelvi fordításban sugá­rozza műsorát. Az alapító okirat aláírását szak­mai tanácskozás előzte meg Ren­dezett Bábel címmel. Ezen a tér­ség 24 országának kimagasló kul­turális személyiségei jelentek meg, köztük Jirí Menzel és Elem Klimov. Az alapítvány kuratóriumá­nak tiszteletbeli elnöke, Josef von Ferenczy müncheni mé­diamenedzser megnyitó előadá­sában kifejtette: „Európát immár 241 műholdas adás veszi célba. Ebből csak tizenkét csatorna irá­nyul Kelet-Európára. Ha térsé­günk be akar kapcsolódni az eu- rópái integrációs folyamatba, meg kell teremteni a párbeszéd legkorszerűbb eszközét.” Az együttműködés jelképe­ként a konferencia résztvevői a Gellért-hegyen Alfa Parkot telepítettek. Horn Gyula miniszterelnök köszöntötte az alapítványt, Helmuth Kohl levélben fejezte ki jókívánságait. Szerdán kihallgatásokkal folytatódott az évtized pere A másodrendű vádlott tagad A fővárosi bíróságon tegnap kihallgatásokkal folytatódott Magda Marinko és társai büntetőpere. Először a másodrendű vádlott, a szegedi 26 éves Tamasi Attila válaszolt a bíróság kérdéseire. Autók „repülnek” a repülőtéren. A hét végén kamionok, motorok, versenyautók veszik birtokukba a debreceni repülőteret. Roncsderbitől a modellbemutatóig számos látvá­nyos vetélkedő szórakoztatja majd a közönséget. ' fotó: feb/bodó Gábor Mindemapi perpatvaraink • • A JOGÁSZ VÁLASZOL Örökölhető öröklési szerződés? Olvasónk édesanyja öröklési szerződést kötött egy idős fér­fival arra, hogy - eltartás, gon­dozás fejében - örökösévé te­szi. A sors úgy hozta, hogy édesanyám előbb hunyt el, mint az idős bácsi. Mi lesz a szerző­déssel; örökölhetek-e majd én utána, édesanyám helyett - kérdezi olvasónk. A végintézkedésen alapuló öröklés több formáját ismeri a polgári törvénykönyv. Szabá­lyozza a végrendelet és a halál esetére szóló ajándékozás mel­lett a szerződéssel történő örök­lést is. Lényege az, hogy az örökhagyó még életében köte­lezi magát: a vele szerződő felet - tartás vagy életjáradék ellenében - örökösévé teszi. A szerződés csak írásban ér­vényes, s annak alapján például a lekötött ingatlanra - a szerző­déses örökös javára - elidegení­tési és terhelési tilalmat kell be­jegyezni. A szerződéssel meg­terhelt vagyonról ugyanis ké­sőbb már nem rendelkezhet. S miként a végrendeletnél, e szerződésnél is feltétele az öröklésnek, hogy a szerződő fél túlélje az örökhagyót. Az idézett esetben ez a felté­tel hiányzik. Méltánytalan lenne azonban, ha az elhunyt szerződő fél által az idős bácsi­nak nyújtott tartás ellenszolgál­tatás nélkül maradna. Ezért a kialakult bírósági gyakorlat szerint a szerződéses örökös ha­lála nem jelenti a szerződés megszűnését. A tartási, gondo­zási kötelezettség viszont csak akkor száll át a jogutódra, ha a jogelőd - esetünkben az el­hunyt édesanya - által nyújtot­tak értéke még nem érte el az úgynevezett hagyatéki váro- mány értékét. Tudni kell, hogy a tartási és életjáradéki szerződés módo­sítására és megszűnésére vo­natkozó szabályok az öröklési szerződésre is irányadóak. Ezért azt tanácsolom olva­sónknak, hogy keresettel kérje a bíróságtól a szerződés módosítását. Ehhez hagyaték- átadó végzéssel igazolnia kell édesanyja utáni jogutódlását. A módosítással ő kerül a tar­tásra kötelezett helyzetébe, azaz ő lesz a szerződéses örö­kös. Dr. Lajer Erika

Next

/
Thumbnails
Contents