Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-19 / 141. szám
2. oldal Megyei Körkép 1995. június 19., hétfő üli a Véleménye Horváth Gábornak, az FKgP megyei elnökének ? Morvái Ferenc, a nagyrédei „kazánkirály”, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő közelmúltbeli parlamenti felszólalásával alaposan felborzolta a kedélyeket. Bokros Lajos pénzügyminiszter diplomájának eredetét firtató kérdése még pártján belül is „szalonképtelennek” minősült. Röviddel ezután pedig már „elszámoltatási indítványával” lepte meg a kisgazdákat. A legújabb „Morvai-ügy” hátteréről Horváth Gábort, az FKgP megyei elnökét kérdeztük.- Az ominózus Morvai-féle felszólalást követő frakcióvezető- helyettesi látványos elhatárolódás és az elszámoltatási javaslat túl gyorsan követte egymást. Sokan tudni vélik, az előbbinek egyenes következménye az utóbbi...- Az elmúlt évtizedben, még az egypártrendszerben, majd a többpárti demokráciában is - hasonlóképpen mint most, a két- párti hatalom idején - Morvái Ferenc vállalkozóval sokat foglalkozott a sajtó. Erre, olcsó humorral, lehetne azzal legyinteni, hogy azért van így, mert a sajtótársadalmat tíz évvel ezelőtt is többnyire azon zsurnaliszták képviselték, akik manapság. Téma lehet ez azért is, mert Morvái még mindig talpon van, sőt az értelmiség, a vállalkozók, befogadására határozottan nyitó Független Kisgazdapárt 1994. májusában parlamenti frakciójába fogadta a másságát véka alá még akkor sem rejtő vállalkozót.- Az utóbbi időszak történései után úgy tűnik, a Független Kisgazdapártnak már nincs igazán szüksége Morvái Fe- rencre. A mór megtette a kötelességét, a mór mehet?- Egy év parlamenti tevékenységéről senki nem állítja, hogy Morcai képviselő úr politikailag változtatott volna a Független Kisgazdapárthoz fűződő viszonyán. Másokhoz hasonlóan ő is hangot ad meglátásainak, észrevételeinek ott, ahol csak szükségét látja és teheti. Kétségtelen, hogy felvetéseivel, elképzeléseivel esetenként komoly vitákat provokál, de ugyanakkor a nemzetben politizáló Független Kisgazdapárt többi képviselőjéhez hasonlóan fegyelmezett tagja a frakciónak. Én így értelmezem Morvái Ferenc másságát, kétségbe nem vonva megnyilvánulásaival kapcsolatos jobbító szándékát. A Független Kisgazdapárt demokratizmusára vall az is, ha ilyen kérdés zárt vezetőségi vagy frakcióülésen felvetődik és az kiszivárog, az illetőnek módjában áll azt a nyilvánosság számára is megerősíteni. Ami pedig Morvái úr Bokros pénzügyminiszter úrhoz intézett keményebb hangvételű kritikáját illeti, látható volt, hogy rögtön működésbe lépett a frakción belüli korrekt vonalvezetés és Győri- ványi frakcióvezető-helyettes úr fairplay-módon elhatárolta képviselő csoportját az elhangzott sértő kijelentés felvállalásától. Tudomásom szerint arról szó sem volt, hogy a Független Kisgazdapárt képviselői Morvái úrtól határolták volna el magukat.-A hírek szerint Morvái Ferenc politikai karrerje sem a „véletlen” müve, olyannyira nem, hogy rebesgetik: súlyos milliókért vásárolta meg a parlamenti mandátumot jelentő előkelő országos listás helyet.- Ha Morvái Ferenc kötődését kérdi a Független Kisgazda- párthoz, elmondhatom, hogy bár nem ismerem szüleinek hitvallását, családjának gyökerét, de tenni akarása, vitalitása és vállalkozói volta jogosulttá teszi jelenlegi szerepvállalására. Mivel pártunk a centrum irányába törekvő valódi néppárttá kíván fejlődni, ezért nem lehetünk kirekesztők, ellenkezőleg, befogadó párttá kell válnunk. Áldozatvállalás a tisztségviselők szintjén természetesen elvárt. Nálunk ez íratlan szabály. Ez pártunk eszmeiségének szolgálatába végzett becsületes munkában, a kisgazda-társadalomért megnyilvánuló önzetlen tenni akarásban, a rendelkezésünkre bocsátott szűkös anyagi javak makulátlan kezelésében és nem adományokban kell hogy elsősorban kifejezésre jusson.- A pártvezetéssel korábban szembefordult Ivádi Béla kellően markánsan fogalmazva kijelentette: Torgyán doktor nem megfelelő emberekkel, „díszpinttyekkel, kanárikkal” vette körbe magát. Ismerve az eseményeket, nem lehet némi igazsága az FKgP-től elfordult politikusnak?- Ami a volt párttagunk korábbi nyilatkozatát illeti, azt hiszem, nem létezik olyan párt, ahol az előforduló belső villongások kezelése nem kötnék le a vezetők energiájának egy részét. E jelenség alól pártunk sem kivétel. A politikai ellenfeleinktől delegált személyek többnyire elszigetelten képesek csak bomlasztó tevékenységüket kifejteni. Szerencsére ma már nem jelentenek komoly erőt, de azért oda kell rájuk figyelni. Kühne Gábor Szeretni kell... avagy Médiahajó a Tisza-tóért A téma mi más is lehet, mint a Tisza-tó. Ahogy hallgattuk a sorban megszólalókat, a rendezvény fővédnökeként jelen levő dr. Jakab Istvánt, vagy az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökét, dr. Schagrin Tamást, majd Tiszay Józsefet, a KÖTIVIZIG Szakaszmérnökség vezetőjét, Kerekes László minisztériumi főtanácsost, s végül dr. Zsiga Attilát, a MAHART Rt. Tiszai Kirendeltségének vezetőjét, úgy feledkeztünk egyre inkább a kérészek nászának látványába. Tervek, álmok, adatok:gazdasági realitások, szépívű remények. Mintha már hallottuk volna ezeket, esetleg más megfogalmazásokban, s nem is először. Csakhogy a Tisza-tó még mindig nem képes tehermentesíteni a Balatont, a környékbeli települések egyáltalán nincsenek felkészülve az idegenek fogadására, a környezet és az infrastruktúra kialakítása is várat még magára. Maradt hát idegencsalogatóként a mesterségesen kialakítottan is természetesnek tűnő táj. A víz, amely azon kevesek közé tartozik Európában, ahol még nem tiltották be a motorcsónakot, amelynek partján még mindig tízezrek vadkempingeznek, s ahol a Ti- sza-virágzás idején is lehet - ha a szokottnál kevesebbet is halat fogni. Persze, a Médiahajó nem attól Médiahajó, hogy a meghívottak képesek sokáig békésen egyhelyben üldögélni. Ez egy remek randevú, politikusok, közéleti személyiségek, újságírók, ismerősök és ismeretlenek között. Nagy-nagy elkalandozások közben, azért az alaptéma a Tisza-tó volt. Kalmár Péter országgyűlési képviselő azért üdvözölte látható lelkesedéssel ezt az összejövetelt, mert bár húsz éve figyelemmel kíséri a Tisza-tó sorsát, most lát esélyt arra, hogy valóban felgyorsulhassanak az események. A sajtó, a rádió, a tv garanciát nyújthat arra - fejtegette hogy valóban megismerjék ezt a környéket mind szélesebb körben. Előre lépni csakis ezután lehetséges.-Egy biztos - mondta -, a központi tervezgetések, értekezletek, bizottságosdik kora lejárt. Ez egy kísérlet, amiben én bízom. Nagy Attilát, a TV 7 főszerkesztőjét szinte meg sem ismertük, amikor nem volt a vállán a kamera. Azért mindig akadt kolléga, aki elmesélte neki, hogy éppen akkor milyen hőmérsékletű a sör, na és hogy melyik fogásnál tartanak a büfében. O azonban szinte egy percre sem hagyta kizökkenteni magát munkaritmusából és csak dolgozott, dolgozott...- Szerencsére nem Médiahajó ez, amin utazunk - mondta. - Ez egy lobby hajó! Lobby a Tisza-tóért. Ezt persze, mindenki szívesen vállalja a jelen levők közül, de az sem elhanyagolható, ahogy a Heves megyei médiák együtt töltik ezt az időt. Jó így eldiskurálgatni. Én például az Egri Városi Televízió munkatársaival beszélgettem az előbb egy jóízűt... Nagy Jenő vendéglátós még Attilánál is többet sürgött, forgott, igyekezett kitenni magáért.- Mi másban bízhatnék én, aki mindig a vendéglátásból éltem — mondta, miközben azon mesterkedett, hogy miként tudna még egy szelet húst a tányéromon elhelyezni -, mint abban, hogy egyszer csak tényleg a turisták paradicsoma lesz ez a környék. Nem vágytam el innen soha, mert mindig reméltem: lesz ez itt még a vendéglátás paradicsoma! Bár még messze volt az út fele is - Tiszafüred sem látszott -, amikor dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke egy kis mérleg megvonására is hajlandóságot mutatott:- Láttátok azt a sok embert, akik itt pihennek? Nos, ezekért érdemes Médiahajót szervezni, ezekért érdemes szót emelni, s minél gyorsabban cselekedni. Hogy ez egy rendhagyó Médiahajó? Itt az idegenforgalom a legfontosabb, s nem a politika. Számomra sokat jelent, hogy eljöttetek, s partnerek vagytok, éppen ezért nagyon jól érzem magam. Dr. Ringelhann Györgyné, Eger város polgármesterének felesége sem panaszkodott a hangulatot illetően:- Imádom a vizet, ezt a vadregényes partot, s ezt a jó társaságot! Érzem a tenni akarást, amit a lényegesnek tartok. Szükség van a Tisza-tó propagandájára, mert csak nagyon szűk körben ismerik. Pedig ez egy olyan kincs, ami a leglátogatottabb turistaparadicsom lehet. Dr. Lantos Bálint, megyei rendőr-főkapitány, már saját feladatainak egyikét is megfogalmazta:- Ez egy remek összejövetel, de nem helyettesítheti azt, hogy Szolnok megyei kollegámmal együtt hamarosan le kell ülnünk a médiákkal a környék közbiztonságáról szót váltani. Ezt hamarosan meg is fogjuk tenni... Halász Károly, a Heves Megyei Közgyűlés Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke kicsit sem volt elégedett, aminek hangot is adott:-Ezzel a propagandával, az idegenforgalmi szezon kezdetén már elkéstünk! A sajtó munkatársai itt vannak, aminek nagyon örülök, de végtelenül hiányolom a magyar állam, mint tulajdonos képviseletét, valamint a beutaztató idegen- forgalmi szakembereket. A hazai utazási irodák az idelátogatók 2-3 százalékát hozzák, míg az osztrák, német, holland szervezők a 65 százalékot, a fennmaradó rész pedig spontán látogat el ide. Ami még nagyon aggaszt, az az, hogy a tó környékének 13 településéből mindössze háromban megoldott a csatornázás. Jellemző, hogy az illegális kempingezők tízezrei még az alapvető higiéniás szolgáltatásokat sem élvezhetik. A tópart júliustól vandál pusztítások, szeméthegyek területe. A 12 700 hektáron három vízirendőr jelenti a közbiztonságot. Úgy gondolom, hogy a Tisza-tó sorsának ügyében a végső döntések meghozatala elodázhatatlan! Godó Lajos, a térség ország- gyűlési képviselője egyetértett, de gyorsan hozzátette:- A területfejlesztési törvény- tervezet, amit szeptemberben tárgyal a Parlament, kiemelten kezeli a Tisza-tavat. Én magam ezen írás megjelenésének időpontjában adom be azt a módosító javaslatomat, ami az erőművek privatizációjával foglalkozik. A Tiszai Erőművet ugyanis szerintem nem lehet eladni, mert azután csak az erőmű érdekeit veszik figyelembe. Pedig itt sokkal összetettebb a kérdés. Friss víz kell a strandoknak, elegendő öntözővíz a mezőgazdaságnak, a szó legszorosabb értelmében meg kell valósulnia a vízgazdálkodásnak. Ezen túl is összefogásra van szükség a négy megyei önkormányzat részéről. Szolnok tart a legelőbbre, de ott a Tisza mindig kiemelt idegen- forgalmi terület volt.-Mikor lehet itt a remélt üdülőparadicsomról beszélni ?- Legkorábban tíz év múlva... Forgács Melinda, a Free Line’s Kft., valamint a Holi- day-Pluss Bt. munkatársaként hajózott velünk. Ők voltak az esemény fő szervezői.- Én kiskörei vagyok, így hát kellőképpen elfogult. Örülök, hogy maguk is látták a lehetőségeket, magát a Tiszát. Nem kell itt gigantikus tervekről szólni. Nagyon lehet szeretni ezt a tájat, valahogy úgy, mint a helybeliek, s higgyék el, ez már fél siker - vagy tán annál is több... Kis Szabó Ervin Ezer méter tálcával, palackkal, pohárral Országos pincér futóverseny Szombaton volt Egerben a megyei döntő Ritkán volt ilyen színes kaval- kád, jókedvű tömeg, „kirakodóvásár”, csinnadratta az egri Dobó téren, mint az elmúlt hét szombatján. A délelőtti katonazenekari koncert, a majorettek műsora után délután kezdődött csak az „igazi jó buli.” Ekkor rendezték meg - a TOP Interservice szervezésében - az Országos pincér futóverseny megyei döntőjét. A juniorok megmérettetése után indultak a felnőttek, akiknek versenyére harminchétén neveztek be a megye különböző vendéglátóhelyeiből. A feladat nem volt épp könnyű: a szabályok értelmében kezükben tálcával, amelyen egy palack Egri Bikavér és egy pohár volt, egy kilométert kellett megtenniük a Belvárosban. Az elhangzó sípszóra percenként kettesével indultak a térről, s minél gyorsabban ugyanoda kellett célba érniük. A közönségnek igazi látványosság volt; a versenyzők némelyikének arcán feszült izgalom, akadt, aki guggolásokkal melegített be, mások „laza” játéknak vették az egészet. Végtére az is volt: jó hangulatú, vidám vetélkedő, a nézők legnagyobb örömére, szórakozására. Egy-két versenyző úgy startolt, mintha legalább is Carl Lewis-ként sprintelne százon, mások oly óvatossággal, akárha tojáshéjon lépkednének. Volt, aki „módszeresen” helyezte el a poharat, az üveget, hogy egyensúlyban vihesse végig a távon gyorsgyaloglásban vagy futásban a tálcát Ám hogy nem könnyű a pincér szakma, ez abból is kiderült: már az elsőként befutó, pont a célvonal előtt, fél méterrel ejtette le a tálcát; ízzé-porrá tört pohár, palack, folyt a bor. S a szurkolótábor bármily hangosan is biztatta egyik kedvencét, ő már csak egy darab üvegcseréppel tért vissza. Hogy végül is a legtöbben jól vették az akadályokat, azt az eredmények is bizonyították. A győztes a 18 éves Mihók Adrián, a Magyar Csikó Bt. Fellner Sörözőjének pincére lett. Eredménye valóban nem lebecsülendő: mindössze 3 perc 8 ezred másodperc leforgása alatt futotta le az egy kilométert! Mögötte végzett Budavári Zoltán (Stella Pizzéria), Kós János (Hotel Flóra), Németh Roland (Hotel Senator), Sütő Imre (Park Szálló) és Cserháti Zsolt (Fehér Szarvas). Ők hatan képviselték tegnap Budapesten az országos versenyen megyénk színeit. S bár lapzártáig nem kaptuk meg a vasárnapi megmérettetés eredményeit, egy biztos, a „mieink” jó eséllyel indultak. Ugyanis a szombat esti TV Híradó tudósításából kiderült: az aznapi fővárosi és Pest megyei versenyen a győztes 4 perc 16 másodperc alatt tette meg az egy kilométeres távot, míg a Heves megyeiek első hat helyezettje 3 perc 30 másodpercen belüli időt futott. (mikes) A győztes: Mihók Adrián FOTÓ: MAJOROS TAMÁS Tiszay József a figyelem középpontjában Szeretni kell...
