Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

1995. június 13., kedd Gazdaság 9. oldal A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Ka­mara jogutódja a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) lett, amely a ko­rábbi szervezet feladatai kö­zül a gazdasági érdekképvi­seleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyeztető funk­ciókat tartotta meg. A szö­vetség pillanatnyilag 64 tag­szervezetet tömörít a gazda­sági élet különböző szférái­ból, ezért a szövetségek szö­vetségeként is emlegetik. De vajon mi érdeke fűző­dik egy szakmai szervezet­nek ahhoz, hogy belépjen egy másik egyesületbe is? Erről kérdeztük Major Ág­nest, az MMSZ szóvivőjét.- A gazdaságban a szűkén vett szakmai szempontokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba ke­rülhet - válaszolta a szóvivő amelyek miatt fontos az együttes fellépés. A szövet­ség országosan képviseli tag­jait az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán, és rend­szeresen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazda­ságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket készí­tünk, sőt jogszabály-alkotást is kezdeményezünk. A szö­vetség pártoktól független. Az elnöki posztot dr. Orbán István, az Egis Gyógyszer- gyár Rt. vezérigazgatója tölti be. N. Zs. Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 198,20 202,08 Ausztrál dollár 89,43 91,23 Dán korona 22,60 23,06 Finn márka 28,79 29,37 Francia frank 25,12 25,62 Görög drachma (100) 54,77 55,85 Holland forint 78,93 80,51 Japán yen (100) 147,25 150,17 Kanadai dollár 90,26 92,04 Kuvaiti dinár 415,94 424,20 Német márka 88,30 90,08 Norvég korona 19,84 20,24 Olasz líra (1000) 75,52 77,00 Oszt. schilling 12,56 12,82 Spanyol peseta (100) 101,95 103,95 Svájci frank 106,99 109,13 Svéd korona 17,13 17,47 USA dollár 124,35 126,77 ECU (Közös Piac) 163,08 166,32 JjJjtJjJJd JjJJj jjJJjJÍ IbÚJjjíi-Ji) JjJjJJdi f'rmiif/on a TIT-han! . Tudománnyal a népért' Június SítMől 60 órás intenzív angol és német nyelvtanfolyamokat indítunk kezdő, újrakezdő és haladó szinten. Részvételi díj: 8800, illetve »500 Ft. 100 órás intenzív angol és német középfokú nyelvvizsga-előkészítő június 20-tól. Részvételi díj: 18.400 It. Jelentkezni lehet június 14-ig a TIT Bugát Pál Egyesületénél Eger, Klapka u. 9. sz. I. em. Telefon: 36/313-395, 311-906 Fordító*. inlmácHolós. nyehmÍMitga = TIT ___________________________________(33548) A szerves vállalatfejlődés a gyakorlatban Mély vízben a pezsgő Pharmavit Ami az üzleti sikerhez feltétlenül szükséges Hogyan kell egy vállalkozást kicsiben elkezdeni, a piac igé­nyeihez alkalmazkodva, szép lassan fejleszteni, és hat év múl­tán már a londoni és a New York-i tőzsdén szerepelni vele? Erre példa a veresegyházi Pharmavit. A közelmúltban új gyárat avat­tak Veresegyházán, a Pharma­vit telephelyén. Az űj létesít­mény kifejezetten gyógyszer- termékek gyártására épült. A kétszintes, emeletenként 750 négyzetméteres gyártóterületen a technológia lehetővé teszi pezsgőtabletták, normál tablet­ták, filmtabletták és kapszulák gyártását és csomagolását. A Pharmavit 1988 novembe­rében alakult egy befektető cso­port 66,5 millió forintos alaptő­kéjével: kezdeti tulajdonosai magyarok és külföldiek voltak. Az alaptőkén felül a Budapest Bank szervezésében 70 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki a vállalat, illetve 1,4 millió svájci frank kölcsönt kapott. Az építkezés hat hónapig tartott, 1989-ben megkezdő­dött a máig népszerű pezsgő- tabletták gyártása. A dinami­kus fejlődésnek köszönhetően 1992-re sikerült a hiteleket visszafizetni, és a semmiből in­dult vállalat árbevétele már 1,2 milliárd forint. A vállalat életében forduló­pontot jelentett, amikor több­ségi részesedést szerzett a Ge- nerion Pharma nevű osztrák gyógyszergyár - megkezdődhe­tett tehát Veresegyházán a vényköteles, generikus gyógy­szerek gyártása. (Generikus az a gyógyszer, melynek ható­anyagát már nem védi szaba­dalom, árában nem jelenik meg az új hatóanyag kifejlesz­tésének és a termék megismer­tetésének költsége.) 1992-ben az osztrák cég beolvadt a Pharmavitbe, s még ugyaneb­ben az évben megkezdte ter­mékei exportálását. A jó üzletpolitikának kö­szönhetően 1994-ig négy or­szágban (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Ro­mánia) saját vállalatot alapítot­tak. Az itt, illetve Ausztriában, Oroszországban és Vietnam­ban elért exportértékesítés 1994-ben megközelítette a 800 millió forintot. A cég árbevétele az alapítás óta évente csaknem 100 száza­lékos dinamikával nőtt: 1990- ben 336 millió, 1994-ben 1621 millió forint. Ezzel párhuzamo­san 8-ról 42-re nőtt termékei­nek száma. 1995-ben az árbevé­tel közel 40 százaléka külföld­ről várható. 1994-ben kiderült: a termék- fejlesztés megnövekedett igé­nyeihez kicsi a fejlesztőkapaci­tás. Szükség volt tehát a bőví­tésre, ami viszont jelentős tő­kebevonást igényelt. Ezért 1994-ben alaptőke-emelést haj­tottak végre, s részvényeik tőzsdei bevezetésével nyilvá­nos részvénytársasággá váltak. Zártkörű értékesítéssel 420 ezer részvényt bocsátottak áruba külföldön: így Londontól New Yorkig megismerhették a cég nevét. Magyarországon 200 ezer darab 100 forintos névér­tékű új részvényt bocsátottak ki. A jegyzés sikerrel zárult, az alaptőke 176,5 millió forintra emelkedett, s a külföldi jegy­zésből jelentős valuta folyt be. A Pharmavit vezetése a kül­földi leányvállalatok fejleszté­séhez szükséges tőkeemelést is végrehajtotta, s a szűkös gyár­tókapacitás bővítésére új üzem építését tűzte ki célul, melyet a napokban adtak át. Csökkenő forgalom, növekvő bevétel Az áprilisi sztrájk rontotta a vasút javuló helyzetét Az április 20. és 23. között tar­tott vasutassztrájk nagymér­tékben rontotta a márciusban már megindult kedvező sze­mélyszállítási folyamatot. A MÁV Rt. ezekben a napokban elveszítette a nemzetközi for­galomban korábban elért elő­nyét. Valószínűleg ennek tud­ható, hogy a félhavi bérleteket sem váltották meg a belföldi utasok - panaszolta Rigó Zol­tán vezérigazgató a cég sajtó- tájékoztatóján. Az elmúlt év hasonló időszakához képest az első négy hónapban 3,5 száza­lékkal csökkent a szállított utasok száma. Tovább mérsék­lődött a teljes árú menetjegy­gyei utazók száma, a kedvez­ményes jegyekkel utazók is csak rövidebb távolságokra veszik igénybe a szolgáltatá­sokat. A legnagyobb vissza­esést a nemzetközi forgalom­ban tapasztalták. Az év első négy hónapjában a MÁV Rt. vonalaira külföld­ről a jegyeknek - az előző év azonos időszakához képest - csak 87 százalékát váltották meg. A hazánkból kifelé irá­nyuló forgalomban is hasonló mértékű visszaesés volt. A tranzitforgalom teljesítménye még ennél is drasztikusabban csökkent, a tavalyihoz képest csak 41 százalék volt. Az ösz- szes utas által megtett kilomé­terek - a nemzetközi teljesít­mények csökkenése miatt - 4,5 százalékkal mérséklődtek, azonban a nettó bevétel - áfa nélkül - 0,4 százalékkal nőtt. Ez annak tudható be, hogy a belföldi bevétel növekedése 10 százalékos volt, mivel ja­nuár 1 -jétől 20 százalékos tari­faemelésre került sor. A nem­zetközi áruforgalom a terve­zetthez közel alakult, ugyan­akkor belföldön 13 százalék­kal alacsonyabb volt, mint ta­valy. Ä május 29-i új menetrend bevezetésének időpontjától sűrítették a fővonalakon köz­lekedő vonatokat. Budapest körzetében napközben is több szerelvény indul. Korszerű­södnek a nemzetközi forga­lomban résztvevő személyko­csik, és több vonat indul Prá­gába, Berlinbe, valamint a szomszédos országok magyar­lakta területeire. A füzesabonyi állomás - itt is érződik a tarifaemelés... fotó: perl Márton A legfőbb „hazai" exportőrök s Tfrdekes összefüggéseket közölt nemrég Pál László ipari és LL kereskedelmi miniszter, amikor az idei árukivitelről és -be­hozatalról szólt. Az áprilisi adatok szerint az import jelentősen csökkent, az export növekedése viszont változatlanul gyors. Az év első három hónapjában a kivitel mintegy hét százalékkal bő­vült. A hazai külkereskedelem nagyobbik részét ugyanis az erő­södő márkában bonyolították le. Ezért reálisnak tartja, hogy a leértékelés és a vámpótlék hatására a külkereskedelmi mérleg hiánya ebben az évben 2-2,5 milliárd dollár körül legyen. Ami örvendetes, hogy az export növekedésében ma már meg­határozó szerepet játszanak az országban működő multinacio­nális cégek. A tíz legnagyobb exportáló vállalat közül tavaly hat vegyes tulajdonú volt. Ezek egyben a legnagyobb importőrök is, ám széles bedolgozói hálózattal rendelkeznek. A gépkocsigyár­tásban például az ide települt gépjárműgyártóknak körülbelül 45 magyar cég mintegy háromszázféle részegységet szállít. A négy nagy autóipari cég: a General Motors Opel, a Suzuki, a Ford és az Audi eddig háromezer munkahelyet teremtett. A Su­zuki ötvenezer gépkocsi összeszerelésére alkalmas teljesít­ménnyel rendelkezik. Az idei év elején gyártott személyautók ér­tékében a hazai részesedés már több mint 50 százalékos. Ebben olyan jelentős hazai részegység-beszállítók vannak, mint pél­dául az egri Berva Rt. lengéscsillapítókkal. Ebbe a sorba tarto­zik az elektronikai ipar is, ahol a nyomtatott áramkörök beszál­lításával növelhető a hazai hozzáadott érték. M iközben örvendetesen növekszik a kivitel, a belső piac radikális visszaesése változatlanul a hazai ipar terme­lési gondját okozza. Olyan gyorsan történt ugyanis a piacvé­delmi eszközök felszámolása, hogy erre iparunk nem tudott fel­készülni. A már bevezetett nyolcszázalékos vámpótlék kétségte­len mérsékli az importot, ugyanakkor önmagában nem oldja meg a hazai ipari termelés gondjait. Ennél többre van szükség. Mentusz Károly Tudnivalók a jövedelemnyilatkozatról A vagyoni korlátok Hamarosan kézhez kapják az érdekeltek a jövedelem- és vagyonnyilatkozat megtételé­hez szükséges űrlapokat, amelyeket július 15-ig kell ki­tölteni a családi pótlékot igénylőknek. A napvilágot lá­tott rendelkezések kapcsán azonban máris több gyakor­lati kérdés vetődött föl, ame­lyekre a népjóléti tárca illeté­keseitől kértünk választ. Ismeretes, hogy a három és több gyermekeseknek alanyi jogon jár továbbra is a családi pótlék - részükre automatiku­san, nyilatkozat kitöltése nélkül folyósítják járandóságukat. Ugyanez vonatkozik a gyermekintézményekben és a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekekre - az intézmény, illetve a nevelőszülő továbbra is kapja a családi pótlékot. Az 1-2 gyerekesek jogosult­ságának vagyoni korlátja — mint ismeretes - a 10 millió fo­rint értékű ingatlan, a 2 millió forint értékű autó. Nincs szó ar­ról, hogy például hivatalosan kellene felértékelni a kérdéses ingatlant, elegendő a helyben szokásos érték számításba vé­tele. Ehhez ki-ki segítséget kaphat az ingatlanközvetítő irodáktól, vagy tájékozódhat a környezetében lebonyolított adásvételi ügyletek alapján. A gépkocsik 2 milliós ér­tékhatára elég magas; a kata­lógus szerint a kiskocsik kate­góriájában az új Opel Corsa GSI 1,6, a Renault Clio és La­guna, a VW családból a Polo 64; a többi kategóriában az Audi, a BMW, a Chrysler, a Citroen, a nagy FIAT, a Ford, a Honda, a Hyundai gyártmá­nyú kocsik ára haladja meg. Meghaladja az értékhatárt a Harley-Davidson motor is. Vállalati béralkuk A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz-e a 14-15 százalékosra tervezett nominális bérnö­vekedés az idén. Az Országos Munkaügyi Központ rendszeresen gyűjti a vállalati bérmegállapodások adatait. Az idén az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érke­zett vissza. Csaknem ezer helyről jelezték, hogy az adott vállalkozónál nincs munka- vállalói érdekképviselet. Eze­ken a helyeken - főként ko­rábbi mezőgazdasági szövet­kezetnél, valamint kisebb tár­saságoknál - a bérfejlesztés­ről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dol­gozóra vonatkozó adatok szerint az átlagkereset-növe­lésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mértékről, 10-15 szá­zalék közötti szintet jelöl meg 126. A 15 és 20 száza­lék közötti mérték 102 he­lyen szerepel, 20 és 25 szá­zalék már csak 19 megálla­podásban, a 25 és 30 száza­lék közötti átlagkereset-nö­velést 8 egyezség említi, a 31 százalék feletti átlagkere­set-növelésről pedig három szerződést kötöttek. A forgalmazó társaságot mindig be kell jegyeztetni A Quaestor jó tanácsai értékpapír-vásárlóknak A Quaestor Értékpapír Keres­kedelmi Kft. több mint két éve van jelen az értékpapír-forgal­mazási piacon. Ezért is éreztük úgy, hogy - mivel a Lánchíd 2000-botrány szenvedő alanyai nem igazán igazodtak el a terü­leten megkérjük a Quaestor egri irodáját, adjanak tanácso­kat azoknak, akik ilyen befekte­tési akciókba vágnak. Nos - mint mondták -, mivel e területen egyre több az érdek­lődő, nem árt világosan látni azt, ki is foglalkozhat ezzel a tevékenységgel. Ahhoz, hogy valaki üzletszerűen, megbízá­sos alapon értékpapír-kereske­delemmel foglalkozzon, jogi társaságként kell működnie, s alaptőkéjének kft. esetében mi­nimum 5, rt. esetében minimum 10 millió forintnak kell lennie. Ha saját számlára is kíván ilyen tevékenységet folytatni, illetve teljes körű értékpapír-forgal­mazói és -forgalombahozói jo­gosítványt kíván szerezni, mi­nimum 50 millió forintos alap­tőke szükségeltetik. Emellett a társaságot mindenkor be kell jegyeztetni, valamint engedé­lyeztetni kell ez irányú tevé­kenységét az Állami Értékpa­pír- és Tőzsdefelügyelettel. Utóbbi hatáskörébe tartozik a társaság üzletszabályzatának jóváhagyása, amelyet bármikor az ügyfél rendelkezésére kell bocsátani. Az érvényes üzlet- szabályzat tartalmazza, hogy a társaság milyen feltételekkel köt üzletet, tevékenységét mi­lyen keretek között végzi. Ha tehát valaki egy értékpa­pír-kereskedelmi társaság szol­gáltatásait kívánja igénybe venni, győződjön meg arról, hogy valóban létezik-e a társa­ság, rendelkezik-e a felügyelet által jóváhagyott üzletszabály­zattal. Az értékpapírok vásárlá­sánál pedig a forgalmazónak mindenkor rendelkeznie kell ér­tékpapír-kibocsátási tájékozta­tóval és a kibocsátást engedé­lyező felügyeleti határozattal. Mindezeket az ügyfelek ren­delkezésére kell bocsátani.

Next

/
Thumbnails
Contents