Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

4. oldal 1995. június 13., kedd Hazai Tükör A fejiövés okozta a halált A fejet ért lövés okozta dr. Szilcz Ákos 39 éves ügyvéd, egri lakos halálát, akit a múlt héten csütörtökön az út men­tén talált meg a rendőrség Keszthelyen, a hévízi útnak a laktanya mögötti becsatlako­zásánál. A lőtt seb tényét nem a hely­színi halottszemle, hanem a ké­sőbbi orvosi vizsgálat állapí­totta meg - közölték az MTI ér­deklődésére a Zala megyei fő- kapitányság illetékesei. Nem tudtak viszont választ adni arra, hogy a lövés a térdelő helyzet­ben arccal a földre boruló ügy­véd közelében talált pisztolyból származott-e, övé volt-e a fegyver. Völgyi Ferenc, a Zala me­gyei főkapitányság sajtórefe­rense csak annyit közölt: szak­értők bevonásával folyik to­vább a vizsgálat a többi között annak megállapítására, hogy gyilkosság vagy öngyilkosság történt-e. A Népszava hétfői értesülé­sét- miszerint a halott ügyvéd volt az Interpol által is körözött Senderovics Vladimirov Isako- vics orosz állampolgár nevén bejegyzett Lánchíd 2000 befek­tetési társaság jogi képviselője - Horváth Ottó, a megyei főka­pitány helyettese nem kívánta kommentálni. Új szekciót alakítottak Partnerségben a szállítókkal A Közlekedéstudományi Egye­sület Heves Megyei Szervezete által működtetett közlekedési klub tegnap délután tartotta ülését Egerben. Ezen Kelemen József, Feldebrő polgármestere tartott beszámolót a közelmúlt­ban tett amerikai tanulmányút- járól. Bostonban járt az ottani magyarok vendégeként, akik támogatják a kis Heves megyei települést. Szólt az amerikai közleke­désről is, amelynek központjá­ban a gépkocsi áll. Pontosan be­tartják a parkolás szabályait, nagyon kevés autó áll az utcá­kon. Kiemelte egy családi far­mon szerzett tapasztalatait, az ottani sokoldalú tejfeldolgo­zást. Járt egy gyertyagyárban is, amelynek segítségét Feldeb- rőn kamatoztatják. A beszámoló után Gégény Tibor, a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara képvise­lője beszélt a nemrég megalakí­tott közlekedési-szállítási szek­cióról. Arra törekszenek, hogy szőkébb hazánkban tevékeny­kedő ebbéli cégekkel szoros partneri kapcsolatot alakítsanak ki. (m. k.) Dr. Kozári József ismerteti a tiltakozás szövegét FOTÓ: PERL MÁRTON A leépítés egyenlő a főiskola halálával Forró hangulatú tiltakozó gyűlés az egri tanárképzőn (Folytatás az 1. oldalról) Ebben - többek között - le­szögezték: „Elutasítjuk a dön­tést, mert teljesen hamis az az állítás, hogy rosszak a hallga­tói-oktatói arányok... Meg­döbbentőnek tartjuk, hogy a főiskolai tanárképzésre eddig kötelezően előírt kétszakos képzést nem vették figye­lembe..." Továbbá: „A főisko­lai tanárképzés értékeinek, a képzés minőségének megőr­zése, az intézmények működő­képességének fenntartása ér­dekében követeljük: a hallga­tói-oktatói arányok szakmai szempontokat, törvényi előírá­sokat figyelembe vevő felül­vizsgálatát, a pedagóguskép­zés elvi alapjainak sürgős ki­dolgozását, a tanárképzés egy éve elfektetett képesítési köve­telményeinek mielőbbi meg­tárgyalását és elfogadását." Ezeket a pontokat sorra egészítették ki a felszólaló, el­lenvéleményüket nem titkoló résztvevők: „A mi miniszter- elnökünk soha nem járt igazán egyetemre...! - szűrte le a vár­ható intézkedésekkel kapcso­latban Franczia Tamás, a fi­zika tanszék oktatója, aki ez­zel arra utalt, hogy a kormány vezetése nem a gyakorlati ta­pasztalatokat helyezte előtérbe a döntés meghozatalakor. Bodosi Béla a neveléstudo­mányi tanszékről viszont an­nak a véleményének adott hangot, hogy nem ártana egy­szer már az eddig favorizált bankszférában is elvonni a jö­vedelmeket, mert onnan lenne mit: „Lásd - mondta - a 12 milliárdos támogatásokat...” A továbbiakban számosán arra mutattak rá, hogy - a tiltako­záson túl - konkrétabb lépése­ket is tehetnének, mert - mint az amerikanisztikai tanszék vezetője, Vadon Lehel hangsú­lyozta - a „röpiratokat” a kormány nem fogja komolyan venni. „Pedig a pedagógus- képzésben elérkeztünk egy olyan határig - mondta amikor már nem engedhe­tünk...!” Mások azt javasolták, hogy - tiltakozásul a tervezett kor­mányintézkedések ellen - ha­lasszák el, vagy legalábbis késleltessék a felvételi vizsgá­kat, mert - mint például Hacsi Lajos megfogalmazta — ez lenne a legnagyobb társa­dalmi hatás, illetve figyelmez­tetés. A vita kellős közepén tör­tént, hogy a közalkalmazotti tanács elnöke megszavaztatta a résztvevőket: fogadják el a tiltakozó jegyzéket, s zárják le a vitát, mert a helyi főiskolai vezetés, valamint a társintéz­mények képviselői egy közös tanácskozáson kívánják egyeztetni az álláspontjukat. Kezek erdeje emelkedett a le­vegőbe, ám a résztvevők nem értettek egyet a gyűlés lezárá­sával. Igaz, a voksolás, valamint az említett képviselők távo­zása után megcsappant a te­remben ülők száma, a kedé­lyek azonban nem csillapod­tak: valamennyien egyetértet­tek abban, hogy ki kell tarta­niuk véleményük mellett, s nem szabad megvárni, hogy a nyári szünet megszakítsa a til­takozó hullámot, mert a követ­kező tanév elejére „elfelejtőd­nek a dolgok...!” Ezt a véle­ményt is nagy taps fogadta, éppúgy, mint Tircsné Propper Valéria főiskolai könyvtár- igazgató szavait. A bibliotéka vezetője arról szólt, hogy az őket is érintő 15 százalékos le­építés miatt csupán heti egy­két nap forgathatná a szakiro­dalmat a beiratkozott 6700 ok­tató és hallgató. Ráadásul mintegy háromszázukra jutna mindössze egy könyvtáros... A tanácskozás közben érke­zett a hír, amelyet hatalmas tapssal fogadtak a jelenlévők: alkotmányellenes, hogy a kormány a felsőoktatási in­tézmények autonómiáját meg­sértve rendelkezett az oktatók létszámának csökkentéséről. Megállapította azt is, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes állam­titkárának e határozatok vég­rehajtását szolgáló intézke­dése - amely az egyetemek­nek egyedi költségmegtakarí­tási feladatot írt elő - sérti a felsőoktatási intézmények ön­kormányzatát, és alkotmányel­lenes, ahhoz joghatás nem fű­ződik, és nincs kötelező jogi ereje.- Örömmel tölt el bennün­ket ez a hír, ám ez még nem je­lenti azt, hogy minden megol­dódott. Mert mi van akkor, ha nem lesz ugyan leépítés, ám a kormány elvonja a már emlí­tett több mint 46 milliós bér- támogatást... Ezért kitartunk a június 19-re tervezett országos demonstráció terve mellett - kommentálta az események fordulatát Elek Elemémé dr., a szakszervezeti bizottság tit­kára. Szilvás István A lehető legjobb alternatíva Sokan ostorozták már a Bokros-csomag megszorító intézkedéseit, kiváltképpen azokat, amelyek az oktatást érintik. Szakemberek sora bizonyította és bizonyítja még ma is, hogy ez az a terület, amely - ha lassan is, de - többszörösét visszahozza a ráfordított pénznek, és amely az egyetlen igazi kitörési pontként kínálkozik előttünk. Lehet valami igazuk. Azon ugyanis aligha tudunk vitatkozni, hogy kis hazánk - a „ nonprofit szféra” háttérbe szorítása miatt - lassan-lassan a szellemi toprongyok, a kétes intelligenciák „Kána­ánjává" válik - legalábbis, ami a politikai közéletünket illeti. Míg előszeretettel beszélünk a „kiművelt emberfők" szükségességéről, a kulturálatlanság, a szélsőséges reagálások egyre inkább meg­döbbentik a halandót. Itt van például H. úr, a b.-i polgármester. Híre ment, hogy le­mond, így annak rendje és módja szerint felhívtuk hivatalában: igaz-e a dolog, s ha igen, miért e lépés? A „falu első emberének” válasza tömör, de leginkább nyomdafestéket nem tűrő volt. Annyi azért kiderült szavaiból, hogy H. úr haragszik. Nem csak ránk, másokra is. Haragszik, mert megírtuk: ittas vezetés miatt el­vették a jogosítványát. Haragszik, mert leírtuk: egy állampolgári bejelentés nyomán az Állami Számvevőszék vizsgálatot indít az ál­tala vezetett hivatalban. Most pedig azért haragszik, mert megtud­tuk, le kíván mondani. Ja, és persze haragszik, mert egyáltalán írni merünk az ö falujáról. Az azért egy kicsit furcsa, hogy még nem jutott H. úr eszébe: ha már (háromszor is) polgármester lett, mint e tisztség birtokosa - ami nemcsak az ő privilégiuma -, törvényszerűen jobban a figye­lem középpontjában van. Ha tehát ittasan vezet - és kiderül -, jó esélye van arra, hogy megírják a lapok. Arról nem is beszélve, ré­szegen „nem illik” autóba (sem) ülni. Vagy egy ASZ-vizsgálát-fő­leg, ha az összefüggésbe hozható a hivatalban vélelmezett „gya­nús” tevékenységgel - ugyancsak érdekes lehet - példáid a B.-n élőknek. H. úr meglehetősen alpári reakciója azonban más miatt is el­gondolkodtató. Valamilyen jó tulajdonságának ugyanis kell lennie, ha kétszer rendesen, egyszer pedig - korábbi lemondása után - az időközin is bizalmat kapott. De mi lehet az, amivel meggyőzte a b.- ieket: ő a lehető legjobb alternatíva a falu számára? Két lehetséges változatra tudok gondolni: valójában roppant kedves, szeretetre méltó ember, aki csak a sajtót utálja. Nem gáncsolja el például a nyolcvanéves Mari nénit, és nem löki fel a kerékpárján mellette el­haladó tízesztendős Józsikát. A másik lehetséges változat - és ez inkább valószínűbb hogy egyszerűen tényleg csak azt akarja, hogy az „idegenek" hagyják békén B.-t, lehetőleg semmi se jelen­jen meg róla, mintha nem is létezne a település. Ám gyanítom, egyik sem igazán kedvező változat. Nem mindegy ugyanis, hogy ki és hogyan képviseli az adott település érdekeit a külvilág előtt, míg az sem lehet mellékes, hogy a strandja révén az idegenforgalomból nem keveset profitáló falunak milyen a propa­gandája, lévén ezzel a stílussal legfeljebb elijeszteni lehet a vendé­get - és nem idegent -, a potenciális befektetőt. „Amerika az amerikaiaké". A ’20-as években elterjedt, az Egye­sült Államok akkori elnöke után „Monroe-elvként” ismertté vált mondás b.-i adaptációja felteszem, nem járhat sok sikerrel itt Ma­gyarországon, a harmadik évezred küszöbén. Kühne Gábor Érdemes-e fizikával foglalkozni? A „gyöngyösi” versenyzők külföldön folytathatják... A mai világban bizony egy jogi vagy közgazdasági diploma jobban kamatoztatható, mint egy fizikusé - szögezte le Sze­gedi Ervin, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára teg­nap délelőtt a 14. Mikola Sán­dor országos középiskolai te­hetségkutató verseny ünnepé­lyes eredményhirdetésén Gyöngyösön, a Mátra Művelő­dési Központban. Ennek ellenére a fizikából is meg lehet élni - külföldön. Mindez azt is jelenti, hogy ha a helyzet hosszú távon nem vál­tozik, a döntőben részt vett gimnazista és szakközépiskolás diákok felkészülhetnek arra, hogy életük nagyobb részét külföldön töltik. Az ország leg­jobb ifjú fizikusai egyébként komoly előválogatók után ju­tottak el Gyöngyösre. Az első fordulóban húszezren vettek részt, a másodikban ezerötszá- zan, akik közül a legjobb ötven oldhatta meg a döntő elméleti és mérési feladatait. A gimnazisták versenyében ez Császár Balázsnak (Szom­bathely) sikerült, aki maximális pontszámmal lett első. Második Sarlós Ferenc (Baja), harmadik Pogány Adám (Budapest). A szakközépiskolások között első Papp Dénes (Debrecen), máso­dik Lovas László (Szeged), harmadik Hegedűs Miklós (Debrecen). A legeredményesebb kistermelő a nagyrédei Molnár András Díjazott termelők, érmes borok a Mátraalján Az ellenállásra emlékeztek Egerben Az elmúlt hét végén Abasáron a Mátraaljai Szőlő- és Borter­melők Egyesülete, a település önkormányzata és az Abaszöv Szövetkezet a községekben megtartott borversenyeken he­lyezést elért, illetve azokkal közel azonos értékű borok se­regszemléjét rendezte meg. A versenyen hét nagyüzem és 51 kistermelő vonultatta fel nedűit. A szakemberekből vá­logatott zsűri a 155 nemes ital­ból 31-et talált érdemesnek arany fokozatra, 69-et ezüst, 39-et bronz minősítéssel ille­tett. Díjazták a termelőket is. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége a gyöngyösi Mátra Kincse Szövetkezetnek a „Leg­eredményesebb nagyüzem”, a nagyrédei Molnár Andrásnak a „Legeredményesebb kister­melő” díját ítélte oda, aki a bo­raiért megkapta a Mátraaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesü­letének a „Legmagasabb pont­számot elért” díját is. A gyön­gyösi önkormányzat ugyanezen díjait a Vinimax Bt. muskotály, Márkus János gyöngyösi kis­termelő a carbanit Sauvignon, dr. Soltész Sándor gyöngyösi kistermelő a szürkebarát borá­val érdemelte ki. Az Abaszöv Szövetkezet a Danubiana Bt.-t a legjobb illatos fajta muskotá­lyért, Csernok József kistermelő olaszrizlingjét és Dér Istvánt a legeredményesebben szereplő boraiért díjazta. A legjobb vö­rösbor díját a detki Barátság Szövetkezetnek, az abasári ön- kormányzat díját pedig a zsűri a nagydíjas fehérborok kategóriá­jában a gyöngyöstarjáni Szőke Mátyás kistermelőnek ítélte oda. Az idei borversenyeken a minőségi fehér-, illetve az olaszrizling borok szerepeltek legeredményesebben - állapí­totta meg a zsűri, és sajnálatát fejezte ki, hogy az exportborai­ról híres nagyrédei szövetkezet nem küldött bort a versenyre. (horváth) (Folytatás az 1. oldalról) A Himnusz elhangzása után emlékeztető szavalat adta meg az alaphangot az ünnepi meg­emlékezésre, asszonykórus hozza fel a mélyből az édes­bús népdalokat, amelyek egy­kor távolra szakadt honvédek ajkán csendültek fel a hon­vágy, az aggódás és a szülő­föld szeretetének melegével. Emlékezett honvéd, tisztes, tiszthelyettes, tiszt a nemzeti ellenállás hősi korszakára. A szemek jobban kifényesedtek, cseppek is gördültek le a ba­rázdált arcokon. Dr. Jakab István, a megyei közgyűlés elnöke emléklapot adott át annak a 130 Heves megyei honpolgárnak, akik becsülettel küzdöttek egy em­beribb világért. „Megemlé­kezni a történelmi események­ről az utódok kötelessége” - mondta az ünnepi szónok. A veteránok nevében dr. Géresi János egykori hadnagy mon­dott köszönetét a megtisztelő elismerésről. Az antifasiszta ellenálló fér­fiak oldalán nők is harcoltak, a hősi törökverő hagyományok szellemében éled újra a hősi­esség Bobok Béláné (Eger), Kiss Istvánná (Zagyvapál- falva) és Angyalosi Béláné (Eger) személyében. Kovács Sándor szovjet ha­difogságba esett, antifasiszta iskolára jelentkezett, és 1944 márciusában, amikor a néme­tek megszállták az országot, partizánként vetették be, majd a debreceni őrzászlóalj kato­nája lett, és jelenleg az Orszá­gos Antifasiszta Ellenálló Szövetség elnökségének tagja. Burján Viktor is emlékezett a hajdani antifasiszta har­cokra, aki részt vett a nógrádi csoport irányítása mellett Breznóbánya felszabadításá­ban, tizedesi ranggal. Félreér­tés folytán 1945 tavaszán mégis szovjet hadifogságba esett, csak 1946 végén szaba­dult. Évek múlva tisztázódott ügye, és azóta minden évfor­dulón, megemlékezésen jelen van. Az ellenállók a demokrácia megteremtéséért fogtak fegy­vert, és harci tettük a demok­rácia megőrzésének is szimbó­luma. Gál Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents