Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

1995. június 13., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE őrségváltás Ivádon, az Ifjúsági Klub élén A közelmúltban került sor hó­don a helyi Ifjúsági Klub veze­tőinek újraválasztására. A vok­solás meglepő eredménnyel zá­rult, ugyanis a régiek közül senki sem kapott bizalmat, így a klub vezetője a jövőben Pu- soma Géza, helyettese pedig Faragó Szabolcs lett. Napirenden a térségi fejlesztési program A Pro-Terra Kft. és a Heves Megyei Vállalkozási Központ Pétervásárai Irodája tanácsko­zásra hívja június I4-én, dél­után két órára a polgármesteri hivatalba a térség polgármeste­reit. Napirenden a komplex fej­lesztési program bemutatása és elfogadása, valamint a kistérség társulási szerződésének megvi­tatása szerepel. Parlamenti utazáson a ballai képviselők Csomós László országgyűlési képviselő meghívására ma a Parlamentbe látogat egy tizenöt tagú mátraballai csoport, a pol­gármester vezetésével. Az Or­szágház megtekintése mellett bepillantanak a honatyák mun­kájába is. Jól sikerült az évzáró a derecskéi iskolában Nemrégiben az általános iskola szervezésében jól sikerült „nem hivatalos” tanévzáró bulit tar­tottak a mátraderecskei sport­csarnok udvarán. A programot a zene és tánc mellett játékos akadályversenyek és vetélke­dők színesítették. A tanárok és diákok végül a tábortűz mellett közösen búcsúztatták el a tan­évet - a szeptemberi folytatás reményében. Napirenden az iskola munkája Péterkén Ma délután két órakor ülésezik a város Művelődési és Oktatási Bizottsága a polgármesteri hi­vatal nagytermében. A szak­emberek Király Gábor igazgató előterjesztésében tájékozódhat­nak az általános iskolában fo­lyó oktató-nevelő tevékenység­ről. „Döbbenetes volt ráébredni, milyen körülmények között élnek itt az emberek” Teller Ede is felvillanyozódott a hír hallatán Mátraderecskén „élesben csinálnak fizikát A világon szinte egyedülálló az a tevékenység, amit a buda­pesti Lauder Javne Gimnázium tanulói és fizikatanáruk, dr. Tóth Eszter immár három esztendeje folytat Mátraderecskén. 1992-ben - mint azt lapunkban is hírül adtuk - két ház szo­báiban szén-dioxid-gáz beszivárgására figyeltek fel. A kez­deti vizsgálatok radioaktivitás jelenlétét is igazolták, amely egyértelműen a radontól származik. A gimnazisták kezdettől részesei az itt folyó tudományos munkának, s jelenleg a leg­alaposabb mérési eredményekkel is ők rendelkeznek. A ku­tatás kezdeteiről és a munka jelen állásáról, az itteni lehető­ségekről kérdeztük a tanárnőt.- Hogy kerültek Ónok kapcso­latba Mátraderecskével?- Tanítványaim előtt nem volt ismeretlen az ilyen jellegű kutatómunka, hiszen korábban is végeztünk kísérleteket: a le­vegő radioaktivitását mértük Budapesten. Annak idején egy telefonhívás keltette fel az ér­deklődésemet, mely szerint ta­láltak Magyarországon egy olyan községet, ahol a radio­aktivitás többszörösét mérik a tíz beqerel/köbméteres világát­lagnak az utcán. Persze, ez nem volt igaz. Miután megér­keztem Mátraderecskére, azonnal felmértem, hogy az emberek nem örülnek a soka­dik kutatónak, aki felzaklatja mindennapi életüket. Ekkor ismerkedtem meg a helyi iskola fizikatanárával, Béresné Nemcsák Ilonával, aki rendkívül önzetlen és kedves volt. Annyi magfizikát tanítot­tam akkor a gyerekeknek, amennyit csak bírtam. Ezalatt ketyegett a GM-cső Budapes­ten és Mátraderecskén egy­aránt, így mindenki láthatta, hogy a radioaktivitás nem he­lyi specialitás, hanem minde­nütt meglévő természetes je­lenség. Közös tábort is szer­veztünk a nyáron, amely na­gyon kellemesen és felhőtle­nül telt el. Mivel azonban a szakirodalomból már tudhat­tuk, hogy a nyáron mért érték nem lesz nagy, megkértük a derecskeieket, hogy ősszel is kitehessük a detektorainkat ugyanabba a 442 házba.-Milyen adatok birtokába jutottak az őszi mérések után?- Amikor decemberben előhívtuk ezeket, néhány eset­ben igencsak megijedtünk. Döbbenetes volt arra ráéb­redni, hogy gyermekek élhet­nek olyan természetes radio­aktivitásban, amekkorát nem kaphat egy felnőtt, ha a paksi atomerőműnél dolgozik. Ak­kor az operatív bizottságot megpróbáltuk rábeszélni, hogy kezdjük meg a mentesí­tést.- Mit kell értenünk ez alatt?- A mentesítés lényege, hogy a lakótérben lecsökken­jen a sugárzás szintje. Erre többféle út is kínálkozik. Az egyik fölöttébb költséges eljá­rás szerint egy speciális fes­tékkel kenik le a falakat. A Mátyás utcai első két esetnél alkalmazták ezt, és 600 ezer forintba került házanként. A gyerekekkel egy olcsóbb módszert dolgoztunk ki, melynek lényege, hogy a szo­bán kívül alacsonyabb lég­nyomást hozzunk létre, amelynek segítségével kiterel­jük a lakótérből a radont. Ez többféleképpen előállítható, mindig az adott ház szerkezete dönti el a végső megoldást.- Tudják-e az itt élő embe­rek, hogy miért veszélyes a ra­don?- Kezdetben nem tudták, hiszen nem mondta nekik senki. A gyerekek közvetíté­sével azonban felvilágosító tevékenységet is végeztünk. A WHO jelentésében olvasható, hogy évi 400 Bq/m3 fölötti radioaktivitásban élni rákkoc­kázatot jelent. A tünetek nem azonnal, hanem később, 5 év múlva leukémia, 15-20 év múlva rákos megbetegedés formájában jelentkezhetnek. Mivel sok adatunk van Mátra- derecskéről, ugyanezt meg­néztük, és nagyon érdekes, de másféle eredményt kaptunk. Ha az embereket a dózis nagy­sága szerint négy csoportra osztjuk, azt látjuk, hogy a leg­alacsonyabb értéknél éppúgy magas a rákos betegek száma, mint a legmagasabb értékek­nél. Ugyanakkor az országos átlagnál 3-5-szőr nagyobb dózisban alig él rákos beteg Mátraderecskén, mintha a su­gárzás megvédené.- Tudomásunk szerint ön­nek és diákjainak birtokában rendkívül nagy adatmennyiség halmozódott fel...- Valóban. Amikor elmond­tam a derecskéi eredményeket Teller Edének, teljesen felvil- lanyozódott, és megkért, hogy mindenképpen terjesszem ki a mérést. Egy általános iskolai fizikatanári ankéton tartott előadásom után 72 tanár kol­légám vállalta a munkát, de például Heves megyében ma­gam kerestem meg az iskolá­kat. E tanév őszén 3240 kihe­lyezett detektor adatait kaptuk vissza. Ez igen nagy szám, ha azt nézem, hogy az Országos Sugár-egészségügyi és Sugár- védelmi Kutatóintézet koráb­ban 122 házból állapította meg a magyar átlagot.-Milyen értékeket tapasz­taltak országszerte?- A pécsi uránbánya mellett van egy község, és a Dunántú­lon egy másik, amely geoló­giai szempontból látszik érde­kesnek. Itt találtunk olyan há­zát, ahol a derecskéi legna­gyobb értéknek is a többszö­rösét mértük. Az is tény azon­ban, hogy Heves megye min­dent egybevetve az első he­lyen áll.-A Darnó-törésvonal fele­lős ezért az aktivitásért?- Végül is emellett a törés­vonal mellett volt az a vulká­nosság, amelytől a tufit szár­mazik, amiben az urán hatszor több, mint más vulkáni kőzet­ben. Másfelől azonban nem hiszem, hogy a mikro-rengé- sekkel lenne összefüggésben a radon jelenléte. Méréseink igazolják viszont azt a felte­vést, hogy a radon szárazság- függő. Az évszázad legszára­zabb évtizedét éljük. Az üveg­házhatással együtt a jelek sze­rint egy ilyen radonosodási fo­lyamat is elindult. Egy belga munkacsoporttal végzett mé­résünk is ezt látszott alátá­masztani. Egy házban mért 38 éves átlag 1200 Bq/m3, míg ugyanott 4700 Bq/m3 az el­múlt évi átlag.- Rá lehet bízni gyerekekre ilyen komoly kutatást?- Azt hiszem, a tanítványa­imból felnőttet csinált az itteni munka. Ez könnyű mérés, csak fárasztó. Gazdagodott a nukleáris kultúrájuk, és nem beszélnek butaságokat az atomenergiáról. Előbb-utóbb a kutatók is meg fogják látni, hogy a gyerekek felelősek és megbízhatóak.- Végezetül, hogyan látja a falu jövőjét?- Mátraderecske geológiai szempontból nagyon izgalmas kutatói terület, éppen ezért ta­lán egyszer nemzetközi kuta­tóbázis is kiépülhet itt. Bízom benne, hogy a radonkutatás is a falu hasznára válik, hasonló módon a szén-dioxidhoz, amely miatt hamarosan Mát­raderecske az érrendszeri be­tegek Mekkája lesz. Kovács Mária Erdőkövesdi gazdálkodás A megszorítások j egyében Az elmúlt választási ciklus vé­gén - mint a települések több­ségében - Erdőkövesden is je­lentős eredményekről, fejlesz­tésekről adhattak számot a köz­ség vezetői. De mire számíthat­nak most az itt élők? A lehető­ségekről, az elképzelésekről Sály Lászlót kérdeztük, aki im­már a második ciklusban tölti be a polgármesteri tisztséget. A polgármester szerint a te­lepülés költségvetési bevétele évente mintegy 17-18 millió fo­rint. Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása, a hivatal, az intézmények működtetése, fenntartása elsődleges, és a költségvetés nagyobb hányadát is ez emészti fel. Az alsó tagozatos iskola, az óvoda üzemeltetése jó színvo­nalon megoldott a faluban, míg a felső tagozatos tanulók a pé- terkei körzeti iskolába járnak. Ezen a helyzeten nem terveznek változtatást a következő idő­szakban, mint ahogy a közigaz­gatási feladatok ellátása terüle­tén sem. Ez a gyakorlat - véle­kedett Sály István - olcsóbb egy önálló hivatalnál. A fejlesztés területén a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építése jöhetne majd szóba, ami Pétervására, Erdőkövesd és Váraszó összefogásával - és persze állami és lakossági tá­mogatással - realizálódhatna, ám erre - adott hangot pesszi­mizmusának a falu első embere - nem sok remény van. Nagy gondot fordítanak ugyanakkor a pénzügyi egyen­súly fenntartására, az eladóso­dás elkerülésére, éppen ezért a takarékos gazdálkodást egyér­telmű célkitűzésnek tekintik Erdőkövesden. E cél érdekében már az iránytaxi támogatását megszüntette a hivatal, de csökkentették a közkutak szá­mát is. A költségek csökkentése érdekében azonban nem kizárt, hogy további megszorításokra lesz szükség. (zay) Ötvennégy tonnányi veszélyes hulladék Öko-bomba a Mátra közepén A Mátraballa határában lévő Emberes Pap-völgyben már több mint egy hónapja vár el­szállításra a félszáz tonnányi akkumulátor-elem. A szeny- nyező ismert...-Április 28-án kaptam a jel­zést, hogy a falu határában nincs minden rendben — mondja Forgó János polgármester. - Kimentünk a helyszínre, ahol megdöbbentő látvány fogadott. Hatalmas kupac bontott akku­mulátor-elem nézett velünk szembe. Azonnal megtettem a feljelentést a rendőrség, a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség és az ANTSZfelé. Másnap megér­keztek a szakemberek, és közöl­ték: Győr körzetéből származik a „szállítmány". Ezt erősítette meg egy szállítólevél is, vala­mint a „lerakodás” vélhető időpontját, április 17-ét. Molnár József egerbaktai vállalkozó elismerte, hogy ő szállította az általa bérelt te­lepre a veszélyes hulladékot. A mérések a talaj és a közeli Balla-patak magas szennyezett­ségét is kimutatták... A hatósági felszólításra a vállalkozó konténerekbe rakta ugyan az elemeket és a felső ta­lajréteget. Sajnos azonban az elszállításukról még senki sem gondoskodott, mert nincs olyan telephely, amely vállalhatná a szabályoknak megfelelő elhe­lyezésüket. Ráadásul az „üzletember­nek” nyoma veszett. Csak a szennyezés maradt... (suha) Párádon többszörös a nyereség A Párád és Vidéke Takarékszö­vetkezet Igazgatósága a napok­ban tartotta éves küldöttgyűlé­sét, ahol Szakács Györgyné ügyvezető igazgató tájékoztatta a delegáltakat a ’94-es muta­tókról. Mint a beszámolóból kide­rült, a szövetkezet rugalmasan alkalmazkodott a lényegesen megváltozott piaci körülmé­nyekhez. Míg 1993-ban a betéti kamatok csökkenése volt a jel­lemző, tavaly már megfordult a folyamat. Fokozatosan került sor a látra szóló, a lakáscélú s a lekötött takarékbetétek kamata­inak emelésére, melyet a lakos­ság megelégedéssel fogadott. A kölcsönök folyósítása terü­letén azonban visszaesés tör­tént, mivel a társulati beruházá­sok befejeződtek, ugyanakkor a felszabaduló forrásokat főleg az államilag garantált értékpa­pírokba fektette a szövetkezet. 1994-ben két, nagy teljesít­ményű számítógép vásárlására került sor, s így már összesen 11 „elektronikus agy” biztosítja a korszerű adatfeldolgozást. A takarékszövetkezet igazgatósá­gának kiváló üzleti tevékeny­ségét a mérleg szerinti nettó kétmillió forintos eredmény fémjelzi, amely csaknem há­romszorosa az elmúlt évinek. Gembiczki Béla Tarnalelesz: 26-ból marad hat Közkutak megszüntetése Tarnalelesz önkormányzata foglalkozott a falu közkútjai- nak ügyével. Mivel tavaly a község 750 ezer forintot fize­tett az ezeken elfolyt víz után, a testület úgy döntött, az ed­digi 26 kútból csupán 6 mű­ködését biztosítják. Ezután a szolgálati lakások lakbéreiről döntöttek. Az emelés mértéke 100 százalék, azonban még így sem haladja meg a legmagasabb fizetendő összeg a 2500 forintot. Az iskolai konyha céljára megvásárolt épület terveiről is tájékozódtak a képviselők, valamint döntöttek a mintegy háromszázezer forint értékű ingóságok megvásárlásáról is. Az „egyebekben” esett szó a csapadékvíz elvezetésének gondjáról. A község vezetői kérik, hogy ki-ki a saját háza előtt gondoskodjon az árkok kitakarításáról. Ahol erre nincs lehetőség, ott közmun­kások bevetésével természe­tesen segítséget nyújt az ön- kormányzat. Megtudtuk még, hogy jú­nius 17-én lomtalanítási ak­ciót tartanak a faluban, bíznak a tavalyihoz hasonló sikerben. Július elsejétől változik a szemétszállítás rendje. Ekkor­tól ugyanis lezárják a „lele­szi” szeméttelepet, az egri Vá­rosgondozási Rt. fogja tele­pére szállítani az összegyűlt hulladékot. Egyelőre kéthe­tente jelenik meg a gyűjtő­autó, de ha ez kevésnek bizo­nyul, sűrítik a szállításokat. Hagyományőrzők Bükkszenterzsébeten Június 17-én - öt év kényszerű szünet után - ismét összegyűl­nek a környék hagyományőrző körei Bükkszenterzsébeten. A helyi művelődési házban dél­után öt órakor kezdődő prog­ramon - melyet a Szűk Mátyás fúvószenekar nyit meg - a ter­vek szerint Borsodszentgyörgy, Domaháza, Füzesabony, Ter- pes, Erdőkövesd csoportjai és Váraszó citerazenekara is fellép a vendéglátók férfi népdalköre mellett. Nyerges Jenő, a kör vezetője azt szeretné, ha ez az összejöve­tel kétévenkénti hagyománnyá válna. Miután őket sok helyre hívták már szerepelni, kézen­fekvő volt, hogy ezúttal a bükk- szenterzsébetiek szervezzenek egy ilyen találkozót, amelyre két népdalcsokorral készülnek. Újból kivirágzik a kicsiny Mátraballa Az már egészen nyilvánvaló, hogy Mátraballán igencsak komolyan gondolják az ide­genforgalom fellendítését, a falusi turizmus beindítását. Mindezen túl tudott dolog, hogy a küllem is sokat számít, így a hivatal megbízta a szom­szédos Mátraderecskén élő kertészmester Tóth Sándort, hogy a szó szoros értelmében virágoztassa fel Mátraballát. A kérésnek eleget téve Tóth úr 300 muskátli- és kána-palán- tát ültetett el a faluban a ta­vasszal. Munkájának gyümölcse már beérni látszik, hiszen az igazi nyári meleg idő bekö- szöntével kifejezetten szemet gyönyörködtető látványt nyújt a település központja. Tóth Sándort éppen munka közben sikerült „elkapni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents