Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 134. szám

6. oldal Hazai Tükör 1995. június 10., szombat Végzik a megerősítést, de a szélesítésre is szükség lenne FOTÓ: PERL MÁRTON Felújítják a mérai műemlék hidat Javában tartanak a tarnamérai műemlék híd felújítási munká­latai. Mivel már közel százesz­tendős, ezért a nagy igénybe­vételt nehezen tűri. A Közúti Igazgatóság meg­pályáztatta a kivitelezést, ame­lyet az EGÚT Rt. nyert el. A munkákhoz be kellett szerezniük az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal belee­gyezését. Az hozzájárult a híd megerősítéséhez, de a kiszéle­sítést nem hagyták jóvá. Ez utóbbira pedig szükség lenne, hiszen a híd keskeny volta mi­att fokozottan balesetveszélyes hely. Mielőtt a megerősítési munkákat elkezdték, ideigle­nes, roka-csövekből készült terelőűtra irányították a for­galmat. Ezt követően vasbe­tonlemezes erősítést kap a híd, majd a téglából készült bolto­zatos szerkezetet állítják helyre, mert már erősen foghí­jas. A munkák befejezését au­gusztus 31-re ígérik - tudtuk meg Szabó Lajostól, a Közúti Igazgatóság vezetőjétől. A híd ugyan visszanyeri eredeti szépségét, de sajnos szélesebb és kevésbé balesetveszélyes nem lesz. Ezért megfordult az ott lakók fejében, hogy talán mód lenne rá, hogy az ideigle­nes hidat is megtartsa a telepü­lés, így téve biztonságosabbá a közlekedést. Szabó Lajos erre a felvetésre reagálva úgy nyi­latkozott, hogy hozzájuk ilyen kéréssel még nem fordultak, de ha létezik ilyen igény, ak­kor megvizsgálják a lehetősé­geket. Meg kell ugyanis bizo­nyosodni arról, hogy az „ide­iglenes építmény” bírná-e a hosszú távú igénybevételt. (molnár) Biztos jövő előtt a Tisza-környék Országgyűlési képviselők a Tisza-völgy rol, -tóról a helyszínen Az elmúlt ötven évben jócskán lemaradtunk A Parlament Környezetvédelmi Bizottsága dr. Baráth Etele ve­zetésével kétnapos látogatást tett, és kihelyezett ülést tartott a kiskörei tározónál. A képvise­lők megismerkedtek a Tisza-tó és a Tisza-völgy helyzetével, aktuális problémáival. Előbb Sarudon a Kötivizig szakembe­reitől kaptak tájékoztatást a Ti- sza-tavi nyurga ponty szaporí­tási és telepítési tapasztalatai­ról, majd Kiskörén tanácskoz­tak. A bizottság soron kívüli napirendi pontként állást foglalt egy, a pótköltségvetéshez be­nyújtandó módosító indítvány­ról. A természetvédelmi örök munkájának hatékonyságát elősegítő kilencmillió forintos átcsoportosítást a képviselők egyhangúlag támogatták. A Közép-Tisza Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője, dr. Nagy István előadást tartott a Tisza-völgy vízgazdálkodásá­ról, bemutatta Európa legna­Kitüntetett rendőrök Annak idején a Hírlap is be­számolt arról, hogy a selypi vasútállomás környékén két zagyvaszántói fiatalkorú tettes több ízben is rézkábeleket lo­pott el. Túl azon, hogy az anyagi kár jelentős, cselekede­tükkel veszélyeztették az üzem- biztonságot is. A rendőrség és a vasúti ren­dészet jó kapcsolatának kö­szönhetően az elkövetőket rö­vid időn belül elfogták. A kézre kerítésükben ki­emelkedő szerepet vállalt rend­őrök - Széplaki Zoltán törzs- őrmester és Rigó Mihály őrmes­ter - eredményességét a MÁV üzletigazgatósága is nagyra ér­tékelte. Tegnap délelőtt az érintettek - mindketten a lőrinci őrs munkatársai — Vizsy Ferenc igazgatótól elismerő oklevelet és pénzjutalmat vehettek át. gyobb árvízvédelmi rendszerét, valamint felhívta a képviselők figyelmét a vízgazdálkodás fontosságára a térség életében. Szó volt még a kiskörei tározó monitoring-rendszeréről, a vízminőségről, az élővilágról és az ökológiai helyzetről, a tá­rozó természeti értékeiről, a lé­tesítmény integrált üzemelteté­sének előkészületeiről. A Környezetvédelmi Bizott­ság tagjai hajókirándulást tettek Tiszafüredig, majd csónakki­ránduláson ismerkedtek a Hor­tobágyi Nemzeti Park felügye­lete alá tartozó tiszafüredi ma­dárrezervátummal és a Tisza-tó életével, gazdag élővilágával. A kihelyezett ülés záróak­kordja a Kötivizig tiszaszőlösi gátőrháza mellett horgonyzó Füred tanyahajón az újságírók tájékoztatója volt. Dr. Házas József (MSZP), Sződi Imre (MSZP), Izsó Mihály (FKGP), dr. Kiss Róbert (SZDSZ) or­szággyűlési képviselők, vala­mint dr. Tardy János helyettes államtitkár a KTM Természet- védelmi Hivatalának elnöke, Szendrőné dr. Font Erzsébet, a KTM Területi Tervezési Főosz­tályának vezetője a Tisza-völgy és -tó környezetének megisme­rése utáni tapasztalataikat és a fejlesztési terveket vázolták. Elmondták, hogy a tárcának van konkrét koncepciója e kör­nyék jövőjét illetően. Jelenleg is komoly felmérő munka fo­lyik. A Tisza-tó környékét har­madik kategóriába sorolják, és így többcélú hasznosítására le­het számítani. Augusztus 15-ig benyújtanak egy jövő évi feladatokat vázoló tervet. Komoly ígéretet kaptak, hogy a költségvetés tárgyalja majd ezt a kérdést, és érdemei­nek megfelelő anyagi támoga­tásban is részesül a program, mely egyik célterülete az Al­föld-programnak. Magándetektívek eszmecseréje NDSZ-vezetőségi tag lett dr. Jónás Pál Mint már lapunkban írtunk róla, hazánkban tanácskoznak a Nemzetközi Detektív Szövetség nemzeti szervezeteinek képvi­selői. Budapesten, a Hotel Aquin­cumban péntek délelőtt került sor a háromnapos találkozó legérdemibb eseményére, a tisztújító közgyűlésre. Ezen - a nemzeti szövetségek vezetői­nek, köztük dr. Láposi Lőrinc­nek a beszámolója után - Wer­ner Sachse, az NDSZ főtitkára értékelte az előző időszak munkáját, majd húszévi tény­kedést követően lemondott tisztségéről. Elismerésül a tit­kárság tiszteletbeli és örökös tagja címet kapta meg. Az ő javaslatait is figye­lembe véve, a szavazás során a jelenlévők főtitkárként az angol Richard Jacques Turnernek ad­tak bizalmat. A helyettese to­vábbra is az osztrák Heinz Rambousek lett, a gazdasági vezető a svájci Markus Wegst, a könyvvizsgáló Claus Jensen dán detektív. A fegyelmi bi­zottság elnökének Anette Co- niux-t választották, tagjának pedig a holland Oscar van der Veen-t és a Heves megyei dr. Jónás Pált, aki a magyar szö­vetség jogi-etikai bizottságának a tagja. Jóváhagyták a résztvevők a magánnyomozók tevékenységé­nek egységes jogi szabályozá­sát szorgalmazó közös kezde­ményezést, amelyet elküldték az Európa Tanácsnak is. Elhatá­rozták, hogy vizsgálódást köve­tően megteremtik a detektívek nemzetközi oktatásának a lehe­tőségét is. Köszönetét mond az egri 4-es iskola A 4-es számú általános iskola, az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola Gyakorlóiskolá­jának Diákönkormányzata ez­úton köszöni meg segítőinek és szponzorainak, hogy megren­dezheti június 13-20. között a természetfigyelő és ismeretbő­vítő táborát, amely nagymér­tékben elősegíti a diákok fejlő­dését, valamint elmélyíti termé­szettudományos ismereteiket. Támogatók voltak: 18/9 sz. Gyógyszertár, Eg- Riport, Eríau Kft., ÉM Fecske Kft., Heves Megyei Nap, Heves Megyei Hírlap, Lapos büfé, Komló Tamás (Párád), MD Computer Szer­viz, Postabank, Príma Disz­kont, Sárvári Kft. Szlávik Flórián (Párád), Szuperinfó, Új Silvanus Kft. (Folytatás az 1. oldalról) Leszögezte: hazánknak mind a három régió tapasztalatait ér­demes lenne hasznosítani a mi­nőségi termelésben. Megfelelő szemléleten alapuló minőség- kultúra kialakítására van szük­ség, hogy mérsékelhessük a lemaradásunkat. Ezután Veres János, a Vilati Rt. minőségbiztosítási vezetője gyakorlati tanácsokkal látta el az érdeklődő szakembereket. Rámutatott: a minőségbiztosí­tás nem más, mint azok a terve­zett és rendszeres intézkedések, amelyek révén a termékek, il­letve szolgáltatások kielégítik a vevői igényeket. Mindezt füg­getlen tanúsító cégek bizonyít­ják, felkérés alapján. Ebben kontinensünkön élen áll Anglia, ahol 18-20 ezer ilyen cég tevé­kenykedik, Nyugat-Európában 10 ezer van, míg nálunk a szá­muk megközelíti a 160-at. Le­szögezte: ahhoz, hogy egy vál­lalat a minőségbiztosítást el­érje, a vezetésnek kell döntenie benne, természetesen a dolgo­zók megnyerésével és oktatá­sával. Erre célszerű anyagiakat fordítani, mert az hosszú távon kamatozik. Ehhez hazánkban több mint húsz tanácsadó cég áll rendelkezésre kellő szakmai felkészültséggel és tapasztalat­tal. Felhívta a figyelmet a minő­ségbiztosítás esetleges buktató­ira is. Ezek küzül említette az összeférhetetlenséget, a meg- szokottságot, a többlet-dmi- nisztrációt. Ezeket azonban ki lehet küszöbölni. A továbbiakban Józsa Ta­más, a Vilati Rt. szervezési osz­tályvezetője látta el tanácsokkal a szakembereket a minőséggel kapcsolatos információrendszer kialakítására. Nagy Tibor, a Controll Minőségfejlesztési Tanácsadó Iroda képviselője pedig a cég tevékenységét is­mertette a résztvevőkkel. (mentusz) Mi a Véleménye Kalmár Péter parlamenti képviselőnek a Bokros-csomagról1 - Képviselő Úr, hogyan értékeli Ön a Bokros-csomagot, és mi­ként szavazott róla?- 1995. március 12. bizonyára fordulatot fog jelenteni a magyar politika történetében, de a gazdaságpolitikaiban biztosan. A Kádár­rendszer végérvényesen itt ért véget. Szavazatommal magam is pontot tettem erre. A kádári politikában talán a legalapvetőbb elem az önértékké emelt változatlanság volt. A hangsúlyra is emlék­szünk, ahogy emlegette... Irtózás minden fordulattól, és a meg- megiramodó, de újra befékezett reformok folyamatában „az ország helyzete”, az maradt. Határozott intézkedés nem fért a rendszerbe.- A mostani változások a fellendülés kezdetét jelentik?- Most gyökeres fordulat igényével lépett fel végre a kormány­zat. Önmagában azonban a fordulat nem hoz változást, ahogy a közgondolkodás azt várná. Nem hozza meg az áhított javulást. El­lenkezőleg. Különben miért is halasztották volna. Stabilizáció a csomag neve, és az átlagember számára megszorításokat jelent. A rendszer vége egyben a gondoskodó állam végét is jelenti, amely állampolgárairól szinte korlátlanul - korlátozott lehetőségei elle­nére -, alanyi jogon gondoskodott. Ez vezetett a túlköltekezéshez, az eladósodáshoz, egyben ez volt, ami elkényelmesített, ami most megédesíti emlékeinket. Fájdalmas az elhatározás, amit meg kel­lett tenni. Nagyon is keserves, hiszen az elavult szerkezet és a tu­lajdonviszonyok átalakítása érzékeny veszteséggel járt a nemzet- gazdaságra. De ha egyszer nincs fedezet, akkor marad a rászorult­ság mérlegelése, méricskélése.- Ha a közeljövőben nem várható fellendülés, mi alapján szavazta meg a módosításokat?- Én először is bizalom alapján szavaztam. Hinnünk kell abban, hogy ilyen áron valamikor beindul a fellendülés. Abban is, hogy a szükséget szenvedőkre marad a gondoskodás, a társadalom alap­vető dolgaira, az egészségre, oktatásra marad figyelem. Meggyő­ződésem, jobb volt a baloldalra bízni ezt. Jól tette így a választó! A csomag megszavazása súlyos lelkiismereti terhet rótt ránk, mégis meggyőződéssel mondtam igent, nem csupán az elmondottak miatt. Számomra ez a társadalmi kontrollt és a kormány elhatározottsága mellett a rugalmasságát is bizonyította, igazolta az eredeti szándé­kot. Az ellenzék semmit e nehéz felelősségből nem vett magára, nekünk vállalni kellett. (n. gy.) Hang-Kép Fogalomzavar Az ember olykor eltűnődik azon, hogy néha a leglelkesebb riporterek sem tájékozódnak kellőképp, és kételkednek ab­ban, rácsodálkoznak arra, ami teljesen természetes. Szombaton délelőtt a Csa­ládi tükörben elhangzott egy riport. A téma lényege az, hogy külhonban kísérleti ada­tok regimentje igazolta: az akupunktúra arra is alkalmas eljárás, hogy megszüntesse a főiskolai, az egyetemi hallga­tók vizsgadrukkját. A jó szándékú kérdező mint újdonságot propagálta az ak­ciót. Sajnos, eszébe sem jutott, hogy az egészben nincs semmi különös. Ha körültekintően informá­lódik, akkor rögvest rájön arra, hogy a több ezer éves, Kínából származó tűszúrásos gyógy­mód révén a betegségek, fáj­dalmak zöme enyhíthető vagy megszüntethető. Ezt a legta- máskodóbbak is elismerik. Ezért aztán egyáltalán nem furcsa, hogy a fül egy bizonyos pontjának „ingerlésével” nyu­galom szállja meg az egyént, koncentráló készsége fokozó­dik, értelmi adottságai hatvá- nyozódnak. Ettől függetlenül megérte minderről beszélni, ugyanis százezrek nincsenek tisztában ezzel a lehetőséggel, ezért a fi­gyelemfelhívás egyértelműen dicsérendő. Hétfőn reggel hallom a Reggeli krónikában, hogy mi­niszterelnökünk „megvédte” pénzügyminiszterünket, aki aligha büszkélkedhet totális népszerűséggel. Sommázva azt mondta - amennyiben a rádió­sok precízen tolmácsolták gondolatait -, hogy a 16 millió forintos végkielégítés törvé­nyesjogos, azaz: etikus. Hát ez aztán vitatható, hi­szen mindenki tudja, hogy az előbbi két fogalom legfeljebb csak megközelítheti az utóbbit. Azt is csak ritkán. Ám az azo­nosítás aligha képzelhető el. Bár itt tartanánk, mert akkor nap mint nap éreznénk: ez már a Kánaán. Az, ami tőlünk pillanatnyi­lag égnyi messze... Elmaradt a tisztázás Június 6-án este tekinthettük meg - a 2-es tv-adón - a Szó van róla című aktuális politikai műsort. Jelenleg és korábban hatal­mon lévők, valamint közgaz­dászok ültek össze, hogy a mindnyájunkat - legalábbis bizonyos szinten - foglalkoz­tató problémákról disputázza- nak. Ott volt fő pénzügyérünk, a tárca pillanatnyi gazdája, és nem hiányzott Kopátsy Sán­dor, az igen tapasztalt, bölcs és tárgyilagos helyzetelemző is. A résztvevők elegánsan üt­köztették véleményüket külső, belső adósságterheinkről, az előbbiek átütemezésének eset­leges előnyeiről, illetve veszé­lyeiről, az ideális export-im­port arányokról, a folyvást em­legetett megszorító intézkedé­sekről, a nyugdíjkorhatár fel­emeléséről, annak következ­ményeiről. Mi tagadás: élvez­tük a többnyire szellemes pen­geváltást, de okosabbá aligha váltunk, hiszen mindenki kitar­tott álláspontja mellett. Az sem zavart senkit, hogy a csak- azértis merevség ösztönösen vall a karakterről, a személyi­ség legfontosabb, s egyáltalán nem biztos, hogy megnyerőén pozitív vonásaitól. Egy dolog azonban szívme­lengető volt. Az eszmecsere doyenje nem húzódozott a kompromisszum­kötéstől. Azt azonban kijelentette: az az elképzelésrendszer, amely száműzi a szociális érzékeny­séget, az emberséget, hosszú távon kudarcra ítéltetett. Igazát csak megerősíthet­jük... Pécsi István

Next

/
Thumbnails
Contents