Heves Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 134. szám

1995. június 10., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Gyöngyösi siker a diákolimpián A diákolimpia országos döntő­jén, június 3-án a Népstadion­ban Virág Balázs, a gyöngyösi Aimási Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója tá­volugrásban 690 centiméter eredménnyel harmadik helye­zést ért el. Edzője és testnevelő tanára: Fehér Ferenc. Ballagnak a diákok a rédei iskolában Nagyrédén ma délután 4 órakor rendezik meg az általános is­kola 8. osztályos tanulóinak ballagási ünnepségét. A mint­egy 40 diák ünnepi műsor kere­tében búcsúzik iskolájától és tanáraitól. A Saturnus Rádió két frekvencián fogható A jövő hét közepétől a gyön­gyösi Satumus Rádió a régi, úgynevezett OIRT URH-sáv- ban is sugározza műsorát. Az ilyen típusú készülékeket a 66,1 MHz-re kell állítani, hogy jó minőségű legyen a vétel. Mikola Sándor országos verseny Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a napokban a Mikola Sándor országos közép­iskolai tehetségkutató versenyt fizikából Gyöngyösön. Az írás­beli és mérési feladatok megol­dása révén ötven első osztályos középiskolai tanuló méri össze tudását. A résztvevők a verseny négy napja alatt a szabadidős program keretében a várossal és a Mátrával is megismerked­nek. Gyöngyösi Játékszín - színpadi előadás Februárban mutatta be nagy si­kerrel a Gyöngyösi Játékszín az Imádok férjhez menni című da­rabot. Jankovits Jenő együttese a jövő héten, pénteken este 7 órakor újra műsorra tűzi az elő­adást, amelyre ezúttal is a Mátra Művelődési Központban kerül sor. A főszerepben: B. Bodonyi Gabriella, Sz. Nagy Márta, Balogh András m. v., Kolozsvári László, Nagy Gá­bor, Mészáros Lajos. Az árkokat kiásták, de mikor temetik be? fotó: kaposi tamás Derékba tört tervek Abasáron (Folytatás az 1. oldalról) Az aláírók azt kérték az ön- kormányzattól, hogy ne a drá­gább, úgynevezett nyomott, hanem a hagyományos gravi­tációs rendszert építsék ki. A szokatlan óhaj váratlanul érte még a támadásokhoz hozzá­szokott polgármestert, Juhász Bélát is. A Belügyminiszté- rumhoz fordult, foglaljon ál­lást: mit lehet ilyenkor tenni? A minisztérium szerint nem kizárt a kérdés ilyetén eldön­tése. Közben Abasáron újabb fej­lemények történtek. Névtelen feljelentések nyomán pénz­ügyi vizsgálat indult a pol­gármesteri hivatalban. Ezzel szinte napra pontosan a Grun- domat leállította a kivitelezést. A helyi önkormányzat kutya­szorítóba került. A pálosvö- rösmartiak kezdeményezését visszaverték azzal, hogy nem írták ki a népszavazást. A közműberuházás folytatására pedig nem maradt más lehető­ség, mint a hitelfelvétel. Igen ám, de a 30 millió forint körüli összeget, amire állítólag szük­ség lenne, bármelyik pénzinté­zet is csak szigorú feltételekkel folyósítaná. Az már most biztos, hogy eredményes tárgyalások ese­tén is az önkormányzat ingat­lanainak egy részére jelzálog­jog kerül. Mégis ez az utolsó lehetőség, hogy az elkezdett beruházást befejezzék. Abasá­ron pontosan tudják, hogy a kormányzat eltökélt szándéka az önkormányzatok hitelké­pességének korlátozása, ami esetleg már ősszel törvényi formát ölt. Nem sokáig lehet tehát eladósodni! Lenne még egy lehetőség. A lakosság to­vábbi anyagi terhelése. Ez azonban a jelenlegi feszült, várakozásteli helyzetben szin­tén nem a legszerencsésebb megoldás. A helybéliek eddig 38 millió forintot fizettek be, joggal várják, hogy kapjanak valamit a pénzükért. A képviselő-testület a jövő hétfőn tartja következő ülését. Dr. Szürszabó Gusztáv, a pénzügyi bizottság elnöke nem nyilatkozik konkrétu­mokról. Ő megtesz mindent a sikerért, de sok kérdés még nyitott. Juhász Béla polgár- mester szerint is minden erőt a munkálatok befejezésére kell összpontosítani. Neki ez most igen nehéz, mert az elmúlt hó­napok csatározásainak követ­kezményeképp jegyzője ideg­összeroppanást kapott, és nagy velószínűséggel hosz- szabb ideig betegállományban lesz. Az ő munkáját is el kell látni. Néhanapján megjelen­nek a nyomozók a hivatalban. Ők is a munkájukat végzik. Nyomoznak. Ugyancsak nagy várakozás előzte meg a másik ügy, a két falurész elszakadásának vég­kifejletét. Itt már egyértel­műbb a kép. Hiesz György képviselő kérdésére a belügyi államtitkár, Világosi Gábor nem hagyott kétséget az iránt, hogy jelen pillanatban érvé­nyesnek tekinthető minisztéri­uma állásfoglalása, amelyben elutasították az elszakadást kezdeményezők kérelmét. Az akkori indoklás szerint új köz­ség alakításához már működő, legalább alsó tagozatos általá­nos iskola fenntartása szüksé­ges. Noha törvénymódosítás­sal ez a kitétel megszűnt, egy sor új keletű követelménynek kell megfelelni. Ezek közül ta­lán a legfontosabb, hogy ön- kormányzat nem alakulhat forráshiányos költségvetéssel. Ezt azonban a mai körülmé­nyek között a legjobban mű­ködő települések is csak nagy- nagy erőfeszítés árán teljesí­tik. Pálosvörösmart esetében 40 százalékos forráshiánnyal lehet számolni. Hasonlóan na­gyon rossz az intézményháló­zata. Míg az abasári oldalon 113 millió forintos önkor­mányzati ingatlanvagyon áll, addig az elszakadni vágyók­nak csak 17 millió forintos ér­tékkel kellene megelégedniük. Az előkészítő bizottság nem javasolta az intézmények kö­zös fenntartását, illetve műkö­dését. Ennek azért van jelentő­sége, mert a pálosvörösmarti részen jószerivel nincs is ön­álló intézmény. Világosi Gábor államtitkár kifejtette, hogy újra fel kell mérni az önállósodás lehető­ségeit, s annak eredményét a lakossággal ismertetni. Kér­dés, hogy mindezt ki fogja végrehajtani? Hiszen a de­mokrácia szeszélye folytán nem jutott be pálosvörösmarti jelölt az abasári testületbe. Ez azonban csak egy meglepő fordulat a sok közül, amelyet az elmúlt öt évben a helybe­liek átéltek, s a jövő is tartogat még meglepetéseket. Nagy Gyula Kötelező tagsággal... Hajdanvolt hegyközségek A hegyközségek megalakításá­ról szóló törvényről Gyöngyö­sön már három tanácskozást tartottak, amelyekről lapunk tá­jékoztatta az olvasókat. A szőlősgazdák közösségei nagy múltra tekintenek vissza, már a 16. században találko­zunk valamilyen formájukkal. Egy-egy jobb bort termelő sző­lőhegyen - mint Heves megye, illetve Gyöngyös és környéke - hegyközség jött létre, a maga alkotta „hegytörvénnyel”, a szabadon választott hegybíró­val, hegymesterekkel, esküd­tekkel, kerülőkkel, és a szőlő­érés idejére felfogadott szőlő­pásztorokkal. Legfelsőbb szerve a közgyűlés volt, ame­lyet évente legalább egyszer - általában a szőlőmunkák meg­kezdése előtt - összehívtak. Itt választották meg a tisztségvise­lőket, és itt fogadták el a sző­lősgazdákra egyformán köte­lező szabályokat. Idővel a „hegytörvényt” írásba foglal­ták. Volt olyan időszak is, amikor a földesuraság bele akart avat­kozni a hegyközség működé­sébe, amelyet a gazdák vissza­utasítottak, és védelmezték an­nak autonómiáját. Az uraság kénytelen volt belátni, hogy a szőlőmunkák végzésére s a gazdák érdekvédelmére vonat­kozó szabályok kialakítását és végrehajtását - saját érdekében is - legjobb a hozzáértő érde­keltekre hagyni. Jelentős esemény volt egy- egy szőlőterület használatának eladása. Ez az ünnepélyes „hegyülésen”, a hegybíró és az esküdtek előtt történt, a két-há- rom tál ételből és borból álló áldomás mellett lett, amelyet a vevő adott. Elsőként az el­adásra kerülő szőlőt a vérroko­noknak kellett felkínálni, s ha egyikük sem tartott rá igényt, akkor a szomszédoknak, és csak ezután lehetett külső bir­tokos a vevő. A pecsét csak egy év és három nap után kerülhe­tett az írásra, mert vérrokon ad­dig - ha távol volt, fogságba esett, esetleg bujdosott - még azután is felléphetett jogigé­nyével. Az ilyen jellegű vitás kérdésekben elsősorban a hegybíróság döntött. A felsőbb igazságszolgáltatás a perbe csak ott kapcsolódott be, ahol az uraság erőszakkal érvényesí­teni akarta hatalmát. Aki a végső ítéletet nem fogadta el, és a végrehajtásának ellenszegült, büntetéssel sújtották. De nem vitte el szárazon az sem, aki a hegygyűlésről távol maradt, vagy ott kiabált, szit­kozódott, esetleg verekedett. Büntetés várt arra is, aki a sző­lője határmezsgyéjét a szom­széd rovására elkapálta, határ­követ mozdított el, út vagy gyepű rovására terjeszkedett: aki a másén keresztül utat csi­nált magának, ott kárt tett, vagy vesszőt, esetleg fürtöket vitt el onnan. A hegyközség sajátos gazda­sági egységként eltérő társa­dalmi helyzetűek közösségét ölelte körül, amelyen belül egyedülálló, magasabb rendű emberi együttélés talált ott­honra. Horváth Mihály Jótékonysági céllal - vámosgyörki hangverseny Manapság, amikor oly sok do­logra nincs pénz, gyakran talál­kozhatunk jótékonysági ren­dezvényekkel, amelyeknek a bevételével próbálnak segíteni a rászorulókon. Ez történt a közelmúltban Vámosgyörkön is, ahol a helyi templomban rendeztek egy jó­tékonysági hangversenyt. A bevételt a műsornak helyet adó plébániának ajánlották fel re­noválási célokra, mivel az egy­házközségnek és az önkor­mányzatnak nincs pénze, hogy fedezze a kiadásokat. A szerve­zők legnagyobb örömére nem kis érdeklődés mutatkozott a program iránt. A műsorban fellépett - töb­bek között - a Gyöngyösi 6. Számú Általános Iskola ének­kara, és az itt működő Tinódi Consort. A szereplők között ott volt a gyöngyösi Pátzay János Zene­iskola gitárzenekara. Vezető­jük, Schubert Henrik kérdé­semre elmondta:- „Hivatalosan már március óta létezünk, de ez volt az első - zeneiskolán kívüli - fellépé­sünk. A zenekar 16 növendék­ből áll, s hogy ez mennyire ne­vezhető újnak és egyedinek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megyénkben nincs több ilyen együttes. Most e bemutat­kozásunk után azonban nyu­godtan kijelenthetem: nem volt hiábavaló az eddig befektetett munka.” A gitárzenekar ez alkalom­mal Antonio Vivaldi: Concerto művét adta elő, sikert aratva a nézők körében. Az est további részében a he­lyi kántomő játszott szólómű­veket orgonán. Bízzunk benne, hogy ez a több mint kétórás színvonalas koncert segítséget tudott nyújtani e cél érdekében. Drelyó Agnes A legjobb állapotú az atlétikai klub sporttelepe ! FOTÓ: kaposi tamás Kevesebb pénz a sportpályákra A gyöngyösi strandfürdő idei üzemeltetése megoldott, így je­lenleg nem fenyegeti veszély a helyi úszósportot - tudtuk meg Ali Istvántól, a polgármesteri hivatal sportügyi előadójától. Az más kérdés, hogy a belépő­jegyek nagyon drágák, így va­lamit ki kell találni, hogy ne a versenysportolóknak kelljen a napi két edzés költségét fe­dezni. Ami a sportpályákat illeti, ott már nagyon ellentmondá­sos a helyzet. A városi keze­lésű GYAK (Gyöngyösi Atlé­tikai Klub) van a legjobb hely­zetben. Ha komolyabb fejlesz­tésbe nem is tudnak belefogni, de legalább az elmúlt évi szin­ten tartás biztosított. A váltó­gyári sporttelep magánkézben van, az osztrák-magyar vegyes vállalat eddig még odafigyelt a pálya karbantartására. Sajnos, nem ilyen megnyugtató a Ka­rácsonyi úti honvédségi sport­telep sorsa. Évek óta nem használják, az állaga folyama­tosan romlik. A honvédség ér­tékesíteni akarja, de eddig még senki sem pályázott rá. Ki akar manapság sportpályát venni, amiből aligha remélhet profi­tot? Az egyesületek, sportkörök örülnek, ha szűkös költségve­tésükből kihúzzák év végéig. A város sportbizottsága már szétosztotta a pályázat útján adható pénzt. Több mint 50 egyesület, klub, iskolai sport­kör kapott támogatást. Legtöb­bet az atlétikai klub: 1,5 millió forintot. (nagy) Mátrai szüret Szeptember 7-10. között négy­napos szüreti fesztivált rendez­nek Gyöngyösön. A korábbi években pénzhiányra hivat­kozva elmaradtak az egykor nagy hírű, színpompás szüreti felvonulások, most azonban 11 szervezet - az önkormányzattal az élen - újra feleleveníti a ha­gyományokat. A kéttucatnyi program kö­zött lesz mezőgazdasági szak- kiállítás és vásár, borverseny, borlovag-avatás, veteránautók találkozója, testvérvárosok kul­turális bemutatója, asztalite­nisz-kupa, sakkverseny, és ter­mészetesen szüreti felvonulás. A programok különböző helyszíneken - így a GATE-fő- iskolán, a vármegyeház udva­rán, a Fő téren, a művelődési központban, valamint Mátrafü- reden - kerülnek megrende­zésre.

Next

/
Thumbnails
Contents