Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. május 9., kedd Az MDF megyei választmányának álláspontja Készülődés az országos fórumra Mi a Véleménye Gyetvai Józsefnek, a megyei iparkamara elnökének? A napokban kibővített elnökségi ülést tartott a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara. Azon előadást tartott Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és kiállt a kormány március 12-i gazdasági megszorító programja mellett. Az ülésen részt vett Gyetvai József, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, akivel tapasztalatairól beszélgettünk.- Úgy tudjuk, a kamara is kialakította gazdaságpolitikai stratégiáját...- Valóban, kamaránk arra törekedett, hogy ne csak egy-egy már megjelent kormányhatározatot bíráljon, hanem azokat megelőzően vegyünk részt az előkészítő „műhelymunkában” is. Ezért tartottuk fontosnak Surányi György előadását, aki vi­lágosan elénk tárta gazdaságunk jelenlegi helyzetét. Megtud­hattuk, hogy a lakossági megtakarításokkal nem lehet ebben az évben fedezni a költségvetés hiányát. A források ugyanis a gaz­daság számára kimerültek, mivel a deficitet igyekeztek eddig mérsékelni velük.- A megszorító csomag tehát újabb forrást jelent?- Elengedhetetlen, hogy a költségvetési hiány szűküljön, és források kerüljenek vissza a gazdaságba. Ehhez pedig nélkü­lözhetetlen a stabilizáció, a belső egyensúly helyreállítása.- Mit javasol a kamara?- Szükség van az újabb piacokra, arra, hogy a gazdaság mi­hamarabb ráálljon a növekedési pályára. Ezért szorgalmazzuk, hogy a bevezetett nyolcszázalékos vámpótlékból származó be­vétel jusson vissza a gazdaságba. Ebből exportnövelő beruhá­zásokat lehetne finanszírozni. Gyorsítani kell a privatizációt, hogy a modernizációs program megvalósítására szükséges két és fél milliárd dolláros hitelt megkaphassuk.- Ön is felszólalt ezen az elnökségi ülésen?- A kis- és a középvállalkozások helyzetéről beszéltem. Ar­ról, hogy napjainkban sajnos, nagyon kevés a piacképes hazai termék. Ezért fontos, hogy az említett vállalkozások nyugati cé­geknek bérmunkában a beszállítói legyenek, mert így erősíthe­tik a háttérgazdaságot, s modem technikát és munkakultúrát honosíthatnak meg az országban. Mentusz Károly Helyszíni tudósítónk jelenti: A NATO és a békepartnerség Az elmúlt hét végén Egerben ülést tartott az MDF Heves Me­gyei Választmánya. Pokorny Endre elnök előter­jesztése után elsőnek megvitat­ták a Szervezeti és Működési Szabályzathoz benyújtott mó­dosító indítványokat, majd el­fogadták a választmány új SZMSZ-ét. Döntöttek arról, hogy az MDF IX. országos gyű­lésére delegált huszonegy He­ves megyei küldött részvételé­vel vitanapot tartanak a gyű­lésre való felkészülés jegyében. Részletesen megtárgyalták az MDF ifjúságpolitikai elkép­zeléseit, kifejezték szándékukat, hogy a jövőben a választmány e kérdésről folyamatosan és rész­letesen tájékozódik, párbeszé­det kezdeményez az ifjúság civil szervezeteivel. Ifjúsági refe­rensként Pelle Sándor választ­mányi tagot bízták meg. Áttekintették a kárpótlás He­ves megyei helyzetét. Megálla­pították, hogy a kormány kár­pótlással kapcsolatos magatar­tását csak mint a kárpótlási tör­vénf végrehajtásának szabotá- lásat tudják értelmezni. Áttekintették Heves megye egészségügyi ellátásának hely­zetét is. Hosszasan időzött el a választmány a megyénkben levő három nagy, állami tulaj­donban lévő szanatórium (Mát­raháza, Kékestető, Parádfürdő) jövője mellett. Mint a népjóléti tárca egy zártkörű fórumán el­hangzott: ez utóbbi két szanató­riumot szállodaként akarják ér­tékesíteni, de Mátraházának sem sokkal biztatóbb a jövője. Titkosszolgálati helyzetelemzés... Az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt elsőként Nikolits István tárca nélküli miniszter szólalt fel, aki arról a vizsgá­latról számolt be, amelynek fel­adata a titkosszolgálatok - el­múlt négyéves - tevékenységé­nek ellenőrzése volt. Az átfogó vizsgálatot egy három jogász­ból álló testület végezte. Megállapították, hogy 1990. május elseje és 1995. március 31-e között 1424 személy ügyé­ben készült környezettanul­mány, 115 esetben végeztek operatív megfigyelést. Ebből 797 esetben különböző mértékű szabálytalanság történt; 100-nál több esetben elmulasz­tották az eljárás írásbeli elren­delését, nem történt meg az érintett személyek tájékozta­tása, és a vizsgálati anyagok megsemmisítése sem. A Nem­zetbiztonsági Hivatalt számos esetben használták fel arra, hogy nemzetbiztonsági szem­pontból teljesen indokolatlan vizsgálatokat végeztessenek. - A feltárt szabálytalanságokért a felelősség nem a szolgálat munkatársait terheli - tette hozzá a miniszter. Rámutatott arra is, hogy az új kormány hi­vatalba lépése óta csak indokolt esetben történt vizsgálat. Baross Péter (MDF), aki ko­rábban ugyancsak felügyelte a titkosszolgálatokat, válaszában igen élesen utasította vissza a vádakat. Kijelentette: az ellen­őrzést nem egykori III/III-as tisztekkel kellett volna végez­tetni... (MTI) Sikítani, táncolni, énekelni - kötelező! Tegnap délután Hevesen, a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Központban lépett színpadra népszerű táncdalénekesnőnk. Kovács Kati és Hevesi Imre - a gyerekek nagy-nagy örömére. A fellépő művészek vidám műsorát az apróságok hatalmas lelkesedéssel fogadták. Önfe­ledten kuruttyoltak és dobogtak együtt a Békéscsabáról érkezett Hevesi Imre tanár úrral, majd lelkesen táncoltak, énekeltek közösen Kovács Katival és kí­sérőjével, Koncz Tiborral. A produkciók közben és a műsor végén a kölykök szűnni nem akaró tapssal köszönték meg a művészek műsorát, amelyben előkerült Kovács Kati régi számai között a Rock and roller is. Ezt az előadást a helyi vál­lalkozók önzetlen támogatása tette lehetővé. A tegnapi dél­utánon érthető módon a jelszó ez volt: Visítani, énekelni, tán­colni kötelező! (m. cs.) Verőfényes délelőttön indult tegnap a NATO Békepartnerség Munkamühelyének budapesti tanácskozása. Mécs Imre, az Országgyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke nyitotta meg a fórumot, majd kifejtette: a világban végbemenő változás nem tette feleslegessé azt a munkát, amelyet a különböző országokban a polgári védelem vállalt magára. Ezután Herbert van Fore est altengemagy, a NATO főtit­kárhelyettese köszöntötte a 26 nemzet és 4 nemzetközi szer­vezet színeiben megjelent 130 résztvevőt. Köszönetét fejezte ki, hogy ez a tanácskozás Bu­dapesten megvalósulhatott. Ezt követően emelkedett szó­lásra Kuncze Gábor belügymi­niszter, aki kiemelte, hogy az Európában és Magyarországon végbement mélyreható politikai és gazdasági változások szük­ségessé teszik a biztonság át­fogó rendszerének vizsgálatát. E fogalomba nemcsak a külső katonai jellegű, hanem az egyéb veszélyek megelőzésére és elhárítására való reagálás is beletartozik, amely ki kell hogy terjedjen az állampolgárok va­gyon- és életbiztonságát veszé­lyeztető helyzetekre is. A há­rom nap programjának végre­hajtása lehetőséget ad az egy­üttműködés kiszélesítésére. Rövid elemzések következ­tek. Először Kolossváry Gábor magyar vízügyi főigazgató az ország árvízvédelmi helyzeté­ről szólt, majd Bajorországból Helmut Diill és a lengyel Ro­man Jastrzebski ezredes követ­keztek szólásra, akik országuk polgárvédelméről szóltak. A délutáni folytatásban Vin­cenzo II Grande olasz polgár- védelmi főigazgató és Heikki Paajanen, Espoo városi tűzol­tóparancsnoka ismertették munkájuk tapasztalatait. Há­rom munkacsoportban folyt to­vább a tanácskozás. A nap az­zal a tanulsággal zárult, ame­lyet a NATO főtitkárhelyettese fogalmazott meg: még mindig keressük a lehetőséget a rend­kívüli esetek jogi szabályozá­sának legjobb megoldására. Csábrági László Megkezdődött az MTA 156. közgyűlése Az idei akadémiai díjasok Kosáry Domokos elnöki meg­nyitójával hétfőn délelőtt Bu­dapesten megkezdte 156. köz­gyűlését a Magyar Tudomá­nyos Akadémia. Az elnök ünnepi hangulatú beszédét követően kiosztották az idei Akadémiai Díjakat. Az Akadémiai Aranyérmet ezúttal Balogh János biológus, a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagja vehette át, aki a trópusi talajok zoológiái kutatásával vált világszerte el­ismertté. Akadémiai Díjat összesen 18 tudós kapott. Egyéni elismerés­ben részesült Vizkelety András irodalmár, Diószegi István tör­ténész, Tél Tamás fizikus, Bog­nár Sándor, a mezőgazdasági tudomány doktora, Lévai Imre, a műszaki tudomány doktora, Sztaricskai Ferenc, a kémiai tudományok doktora, Sík Tibor biológus, valamint Lamm Vanda jogász. Megosztva kaptak Akadé­miai Díjat Rúzsa Z. Imre, Balog Antal, Pincz János és Sárközy András matematikusok, Falus András és Pálóczi Katalin bio­lógusok, Somosvári Zsolt, a műszaki tudomány doktora, Jambrik Rozália, a földtudo­mányok kandidátusa, Szilágyi Gábor geológus-mérnök és Madai László geológus-mér­nök. Az Akadémiai Újságírói Dí­jat ebben az esztendőben Su­lyok Erzsébetnek, a Dél-Ma- gyarország, és Hankó Ildikó­nak, a Magyar Nemzet munka­társának ítélték oda. (MTI) Segítő kezek - a bajbajutott emberért Átforrósodik a tenyér, amikor segítő kéz nyúl érte a bajban. Olykor megteszi ezt egy kere­setlen szó is, de a társada­lomba szervezett ember rászo­rultságában szociális támoga­tásra vár. Nagyobb erőket is meg kell mozgatni, hogy a se­gítség elérje a bajba jutott em­bert. A szociális megsegítés kér­déseiről tartott sajtóértekezle­tet az Esély Szociális Alapít­vány Regionális Szellemi For­rásközpontja az Egri Család- segítő Intézetben, tegnap. Dr. Nagy né Varga Ilona szociális menedzser ismertette a tájékoztató programját. Várkonyi Zoltán képviselte a Jóléti Szolgálat Alapítványt (Budapest), és a Phare HU 9209 számú Szociálpolitikai Fejlesztési Programról tájé­koztatott: 1989-ben indították el az Európai Unió PHARE- (Poland and //ungary - Assis­tance for Restructuring the Economy) programját, amely Lengyelországnak és Magyar- országnak nyújt segítséget a gazdaság átalakításához. Ha­zánk évente kb. 100 millió ECU (1,43 milliárd forint) ke­retet kap. Viszont 1992-ben nyűt lehetőség először egy szociálpolitikai programcso­mag indítására. A programnak három célkitűzése van: regio­nális forrásközpontok működ­tetése, újítási alap felhaszná­lása, kiegészítő tevékenység és menedzsment. A magyar kor­mány a PHARE-tól kapott pénzügyi forrást nyilvános pá­lyázatok keretében adja át az önkormányzatoknak, és a ve­lük együttműködő civil szerve­zeteknek. A pályázóknak iga­zolniuk kell, hogy saját pénz­ügyi hozzájárulást is képesek felmutatni, ami az elnyert adomány 40 százaléka. Az Esély Alapítvány Szel­lemi Forrásközpont Heves megyei tevékenységéről Far­kas Zsuzsanna egri szaktitkár számolt be: a szociális prob­lémákkal foglalkozó segítők sokszor csak a saját ötletessé­gükre támaszkodhatnak, mi­közben családok gondjait pró­bálják orvosolni, ők maguk is segítségre szorulnak, mert mentálisan és fizikailag is elfá­radnak. A megye összes tele­püléséről benyújtották az alapvető demográfiai adatokat, a lakosság elöregedéséből és fogyásából adódó problémákat is elemezték. Feltérképezték a szociális szolgáltatások műkö­dését, férőhelyekkel és szak­mai bázisukkal együtt. Heves megyében létezik az alapvető szociális infrastruktúra. Most azonban inkább szemléletvál­tozásra, erőforrás-átcsoporto­sításra, szakmai megerősö­désre, továbbképzésre és in­formációszerzésre van szük­ség. Kis településeken sokan elszigetelten és egyedül végzik a szociális munkát. Tanfolya­mokat is szerveztek, hogy ja­víthassanak a szociális mun­kán. Gál Elemér Szentmise Az Egri Bazilika felszentelésének évfordulóján Ünnepi szertartáson, nagy­számú helybéli hívő részvétele mellett emlékeztek tegnap, hétfőn délelőtt az egri „Nagy­templom" , a megyeszékhely mai bazilikája felszentelésé­nek évfordulójára. A káptalani szentmisét ce­lebráló dr. Miklós Béla kano­nok ebből az alkalomból el­mondott beszédében méltatta mindenekelőtt Pyrker János egykori érsek, pátriárka, va­lamint az építésben és a fel­szerelésben jeleskedett töb­biek: kiváló mesterek, áldo­zatvállaló főpapok érdemeit. Mint a szószóló hangsúlyozta, az egri egyházmegye, egész hazánk büszkesége immár több mint másfél évszázada áll, és - remélhetően - még sokáig szolgálhat a hit hajlé­kaként, Isten dicsőségére. FOTÓ: PERL MÁRTON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents