Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

1995. május 9., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Talpon maradt a Gárdonyi Szövetkezet Nyereség nincs, de kevesebb a veszteség az előző évinél A megye szövetkezeteinek többségéhez hasonlóan a Pé- tervásárai Gárdonyi Szövetke­zet is nehéz körülmények kö­zött gazdálkodott az utóbbi években, így tavaly is. A ko­rábbi kormányzat nem éppen a közös gazdálkodást támogató, sőt esetenként hátrányosan sújtó politikájára való tekintet­tel - a nehézséggel számolva - az elmúlt év elején a szövet­kezet vezetősége reális célként a szövetkezet működésének biztosítását, a csődhelyzet el­kerülését határozta meg fel-, adataként.- Sikerült-e végül is fenn­maradni, a csődhelyzetet elke­rülni? •- kérdeztük Kaszab Ba­lázst, a szövetkezet igazgató­ságának elnökét.- Kormányok, miniszterek jöttek és mentek, de a mező- gazdasági termelés, gazdálko­dás területén látványosan ked­vező változásról a korábbi években nemigen beszélhet­tünk... Úgy érzem viszont, hogy az elmúlt év második felétől már valamivel jobb légkörben tudtuk, illetve tud­juk végezni a munkánkat. Az agrárértelmiség megítélése a kormányszervek részéről vál­tozott: ma már nem illik a volt téesz-vezetőket zöld bárók­ként emlegetni.- Az a mély válság, amelybe a a mezőgazdaság került, még nem múlt el... Igaz, megkezdődött egy szerény változás, de szó, ami szó, a válság nagyon nehezen oldódik. A generális törvé­nyek ugyan megszülettek, de a végrehajtás, a konkrét támoga­tási rendszer - így például a Kaszab Balázs elnök: „A csődhelyzet elkerülését tűz­tük ki célul... ” földalapú támogatás - nem ke­rült kidolgozásra. A jelenlegi kormány, ha súlyának megfe­lelően kívánja a mezőgazda­ságot kezelni, s ha valóban szereti a gazdálkodókat - te­kintet nélkül a közös és az egyéni gazdálkodókra -, akkor sürgősen kedvező intézkedé­seket, döntéseket hoz.- Milyen évük volt a tava­lyi?- Az állattenyésztés - 250 darabos törzstenyészetű tej­termelő állományról van szó - még ma is jelentős helyet fog­lal el a tevékenységünkben. Az állományt sikerült kitelel­tetni, megfelelő mennyiségű takarmányt takarítottunk be, s tároltunk. A szövetkezet által használt részarány-tulajdonú, bérelt földek megművelésre kerültek.- A múlt ősszel 340 hektá­ron vetettünk gabonaféléket, míg a tavaszi jellegű kultúrák további 200 hektáron kerülnek a földbe. Az ehhez szükséges vetőmagvakat idejében besze­reztük, s a kiadós csapadék után az időjárás is kedvezőnek mondható. Sajnos, pénz hiá­nyában a műtrágyázás az idén is elmarad. Az úgynevezett háztáji termelést, termeltetést az öt település - Pétervására, Erdőkövesd, Váraszó, Ivád és Kisfüzes - tagságának mintegy 200 hektáron végezzük majd el.- A szövetkezet gépparkjá­nak műszaki állapota tovább romlott: anyagi okokból elma­radnak a jelentősebb fődarab- cserék, új eszközök és gépek beszerzése pedig szóba sem jöhet. így a talaj- és az aratási munkák, illetve szállítások nagy részét vállalkozókra bíz­zuk, hasonlóképpen, mint az erdőgazdálkodással kapcsola­tos teendőket.- Mekkora pillanatnyilag a szövetkezet tagsága?- Az aktív létszám az el­múlt évben tovább csökkent. Ez idő szerint mintegy 70 főre tehető. Velük együtt tűztük ki a célt: a működőképesség meg­tartását. Eddig elkerültük a csődhelyzetet, így remélhet­jük, hogy - a mihamarabb megszülető kedvező kor­mánydöntések hatására - a gazdálkodás körülményei az idén javulnak, s a pénzügyi helyzetünket stabilizálni tud­juk. Legalább annyira, hogy - ha a gazdálkodásunk nem is lesz nyereséges - a vesztesé­geink csökkenjenek. Miután a szövetkezet megfelelő szak­embergárdával rendelkezik, ez jó alap lehet a kibontakozás­hoz. Zay József A váraszói önkormányzat napirendjén: Több mint tíz közérdekű téma A közeljövő tervei Tarnaleleszen Pályázatokkal a megvalósításért Önkéntes siroki környezetvédők Több mint százan - tanárok, di­ákok, vállalkozók, önkormány­zati tagok - fogtak össze az első igazán tavaszi hétvégén, hogy megtisztítsák környezetüket a téli hónapokban összegyűlt szeméttől. A lelkes társaság a község területén mintegy húsz tonna limlomot szedett össze, rakott teherkocsikra, s vitt ki a szeméttelepre. Az évente meg­szervezett tavaszi akció remél­hetően vonzóbbá teszi az ide­genek által látogatott települést. Három település recski szennyvíztelepe Jól halad Recsken a falu, illetve a közeli két település - Párád és Mátraderecske - közös beruhá­zásaként létesülő szennyvíztisz­tító-telep építése. A napi 1300 köbméter szennyvizet fogadó tisztítóművet az UTB - a svájci-magyar United Techno­logies Bureau Rt. - szakembe­rei várhatóan augusztus elejére adják át próbaüzemelésre. Ezekkel a munkálatokkal egy időben megkezdődött a recski Szent István úton a vezetékek lefektetése, amely a Repeczky úton, majd a falu többi utcájá­ban folytatódik. Sikertelen társulási közgyűlés Párádon Május 3-ra tervezték Párádon a községi szennyvíztársulás megalakítását, ez azonban hatá­rozatképtelenség miatt meghiú­sult. A belépni szándékozó 426 helybeli képviseletében megvá­lasztott 26 küldöttből ugynis csak tizenkilencen jelentek meg, így az eseményt el kellett napolni. A társulás megalakítá­sának következő időpontja: má­jus 11. A küldötteket délután 5 órára várják a községházára. Napirenden a város közművelődési helyzete Ma délután 2 órakor tartja soron következő ülését Pétervásárán a MOB és a városi kulturális ta­nács. A polgármesteri hivatal­ban összeülő szakemberek ez­úttal a közművelődés városi helyzetét veszik górcső alá Czenthe Hubáné bizottsági el­nök előterjesztésében. Megtartotta esedékes ülését Váraszó önkormányzata. Ezút­tal az egyes témák nem többol­dalas írásos beszámolóként ke­rültek a testület elé, hanem Pálfi István polgármester szó­ban ismertette, terjesztette elő a tárgyalásra kerülő ügyeket. Elsőként a helyi művelődési ház felújításáról, a munkálatok mielőbbi megkezdéséről hoztak döntést, hogy a ház rendbeté­tele június közepére, a hagyo­mányos péter-páli búcsúra be­fejeződjék. Az ifjúsági klub-sportöltöző építési tervét is ezen a tanács­kozáson ismerhették meg a képviselők. A tervezetet megvi­tatva hoztak határozatot a léte­sítmény tervének módosítására, illetve arra, hogy a kivitelezési munkálatok - a lakosság jelen­tős támogatásával - megkez­dődhetnek. A helyi járat, azaz a Vára- szó-Pétervására között közle­kedő iránytaxi további sorsáról is - amely a legutóbb megtar­tott közmeghallgatáson sokakat érintő problémaként vetődött fel - döntés született. Az e kérdésben érdekelt er- dőkövesdi önkormányzat idő­közben ugyanis úgy döntött, hogy május 1-jétői nem támo­gatja az iránytaxi fenntartását, és nem járul hozzá a költségek­hez. Ez Váraszó költségvetését évente 600-700 ezer forinttal terhelné meg. Az ezzel kapcso­latos képviselői véleményeket követően alakult ki az az egy­séges vélemény, miszerint a váraszói önkormányzat a jára­tot a napi fordulók számának csökkentésével, valamint a szállítási tarifa emelésével - 30 forintról 40 forintra változik a fuvardíj - június végéig min­denképpen fenntartja. Ezután viszont elemzik majd az üzemeltetés költségeit, s en­nek ismeretében hoznak majd újabb döntést. A továbbiakban szó esett még - többek között - a köz­munkások alkalmazásának le­hetőségéről, az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti díjá­nak emeléséről, telekingatlan értékesítéséről; ebben az utóbbi ügyben döntés is született. A korábban elfogadott szociális rendelet módosítására is sor ke­rült.-Két égetően fontos beruhá­zásra lenne szüksége a falunak, de ezek külön-külön is megha­ladják az erőnket, így egyelőre csak vágyálmok maradnak — mondta Palkovics Ákos tamale- leszi polgármester, amikor a község terveiről kérdezzük.- A felső talajrétegek szeny- nyezettsége és az ürítőtelep telí­tettsége indokolja, hogy akkor is foglalkozzunk a szennyvízte­lep kérdésével, ha látszólag erre semmi anyagi lehetőségünk nincs. A jelenlegi környezetvé­delmi előírások annyira szigo­rúak, hogy egy új ürítőterület kijelölése is rengeteg pénzt vinne el. Ha egy nagyobb ösz- szeget nyernénk, azt azonnal a tisztítótelep megépítésére fordí­tanánk, és fokozatosan állnánk át a szippantásos rendszerről a csatornázásra... A másik ilyen nagy horde­rejű probléma a szemételhelye­zés. Ez nemcsak a mi falunk ügye, hanem az egész térség közös gondja.- A lakosság részéről telje­sen jogos a felháborodás az utak állapota miatt - sorolja a helyi problémákat a falu veze­tője -, de az önkormányzat nem engedheti meg magának, hogy a pénzt kidobja az ablakon. Tel­jes átrendezésre és járdaépí­tésre akkor fordíthatunk csak, ha már minden cső a földben van. Marad tehát a toldozga­Kellemes majálison szórakoz­tak Parádsasvár és környékének lakói, de szép számmal érkez­tek érdeklődők is az ország kü­lönböző területéről, hogy szem­tanúi legyenek egy igazi ökör­sütésnek. Végül is nem csalód­tak azok, akik kimentek a helyi labdarúgópályára, és láthatták a csaknem 400 kilós ökör nyársra húzását. A Tordasról érkezett hatal­mas, bepácolt jószágot Győri Béla és Hegedűs Béla szakmai irányítása mellett egy éjszakán Az önkormányzat szennyvízhá­lózat lefektetését tervezte Mát- raderecskén. Az ehhez kapcso­lódó tisztítótelep megépítését pedig Páráddal és Recskkel kö­zösen vállalták. A fontos beru­házások finanszírozásához - túl az önkormányzati és a pályázati pénzeken - szükséges a lakos­ság támogatása: ingatlanonként 45 ezer forint. A helybeliek egyrészt önkéntes társulással, másrészt úgynevezett vízköz­tás-foldozgatás. Tervbe vettük a falu középpontjában az árok fedését és parkolóhelyek kiala­kítását. Már ebben az évben megoldjuk a Bacsó Béla út zsákutca jellegének megszünte­tését. Ezt akkor valósítjuk meg, amikor a Matáv megkezdi az újabb 400 telefonvonalas fej­lesztését a négy községben, mert jelenleg a póznák az út közepén állnak.- Befejeződött a gázberuhá­zás, így az önkormányzati konyha fejlesztését meg tudjuk kezdeni a nyári szünidőben. Ennek feltétele viszont egy tan­terem bővítése. Már elnyertünk kétmilliót, s még további ösz- szegekre pályázunk korszerű, gázzal működő konyhai beren­dezésre.- Takarékoskodni kell a közvilágítással, mert a szám­lánk évi egymillióról szól. Fo­kozatosan cseréljük le az izzó­kat energiatakarékosra. Végül - fejezi be a feladatok számbavételét a polgármester - elkészültek a tervek a temető rendbetételére: ez magában foglalja a halottasház felújítását is. Erre a munkára közmunká­sokat foglalkoztatunk majd. Nem kívánjuk a lakosságot tovább terhelni anyagilag, hi­szen 38 százalékos a munka- nélküliség, és igen sok a nyug­díjas. K. M. át sütötték, közben sörrel lo­csolták, hogy még ízletesebb legyen. Reggelre kelve már ha­talmas tömeg várta, hogy meg­kóstolhassák az ínyencfalatot, melynek íze osztatlan sikert aratott: délutánig mintegy ezer adagot osztottak ki. A nem mindennapi esemény nagy vállalkozás volt: Sásdi István alpolgármester volt az öt­let kiagyalója, melyet aztán az önkormányzat - valamint a falu apraja-nagyja - is támogatott. Gembiczki Béla műtársulat létrehozásával já­rulhatnak hozzá a beruházás­hoz. Mindkét formában fizetési kedvezmények illetik meg a résztvevőket. A falu vezetése most erről kérte az érintettek szándéknyilatkozatát. A részletekről a település felső részén május 15-én, a má­sik oldalon lévő utcák lakóinak május 22-én, míg az üdülőtu­lajdonosoknak június 3-án fa­lugyűlésen adnak tájékoztatást. Ilyen^itt még nem volt... Ökörsütés Parádsasváron A mátraderecskei beruházáshoz A lakosság támogatását kérik A hajlatra kúszó cserjéssel, s odább, a dombtető látóhatárba vesző taréjával, majd a lenti út­tal határolt legelőn csendesen bóklásznak a kecskék és a ju­hok. Őrzőjük a lassacskán zöldbe boruló ágak-bogak gyér árnyékában keres menedéket a tűző nap elől. Onnan tekintget ki jöttömre, el is csodálkozik hirtelen, mert ritkaságszámba megy, hogy megáll itt valaki.- Oly mélységes csönd vesz körül, hogy jólesik, persze, hogy jólesik hangos szót hal­lani... - lép közelebb, mire egy dühös fekete kutya ugrik elő mögüle. - Nyughass, te...! - ri- vall rá a vicsorgóra, s csak ez­után int kalapjához érintett mu­tatóujjával adj’ Istent. Szentdomonkosi ember Nyerges Bertalan, aki a Ba­bar-dűlőben terelgeti éppen öt környékbeli gazda jószágait, szám szerint kétszáznyolcva- nat.- Egész évben kinn vagyok velük - mutat a távolodó nyájra. - A télen is csupán egyetlen napig voltak fedél alatt, annyit pihentem mind­össze én is. Reggel fél héttől este fél hétig járjuk a legelőt, s olykor hosszú napokig csak Bi­tang csahol körülöttem... Amúgy egészséges elfoglalt­ság ez, ha nem így lenne, tán nem is élnék már.- Hogy érti ezt?- Csak úgy, hogy harminc- három évig és három napig marta a tüdőmet az ózdi acélmű, míg ’81-ben nyugdíjba nem kerültem. Voltam én önt­vénytisztogató, öntő, ko­killa-tologató, még forgalom- irányító is az üzemi vasútnál. Sokat tudnék beszélni azokról az időkről, de ha megáll is va­laki a közelben, nemigen van annak ideje velem társalogni. Megbámulják a gyerekekkel a birkákat, aztán elhajtanak.- Megtörné a napok egy­hangúságát egy zsebrádió...- Nem kell az nekem! - emeli fel a hangját. - Annak örülök, ha nem kell hallanom azt a sok rossz hírt, mert csak emészteném magam rajtuk, meg azon, hogy hová jutott a világ. Ha éhezem, leülök, megeszem a kenyeret meg a hozzávalót hagymával, retek­kel, mikor mivel, iszom rá egy korty vizet a termoszból, s bé­késen elballagok a nyáj után... (szilvás) Nyerges Bertalan és a domboldalon békésen legelésző nyája A Babar-dűlő nyugodt lelkű juhásza...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents