Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-29 / 124. szám
5. oldal 1995. május 29., hétfő Heves És Körzete Csütörtökön este jubileumi koncert Június elsején - csütörtökön - este hat órakor Hevesen, a Móricz Zsigmond Műveló'dési Központ nagytermében jubileumi hangversenyt rendez a helybeli 1. számú ének-zenei tagozatú általános iskola és a zeneiskola. Mindezt fennállásuk 30. évfordulója alkalmából szervezik. Köszöntó't mond: Kosinszky Agnes, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa. A műsorban neves szólisták és együttesek mutatkoznak majd be a közönségnek. Évzáró bemutató a „kengurusok”-nál Szombaton délelőtt fél tíztől a hevesi művelődési központban az egri Kenguru rock and roll együttes negyven helybeli fiatal részvételével tartja tanfolyamának zárórendezvényét. A meghívottak előtt mutatják majd be, mit sajátítottak el az akrobatikus tánc elemeiből. A tanfolyamot szeptemberben tovább folytatják. Budapest és Ócsa nevezetességei között A hevesi nyugdíjasklub tagjai a napokban jól sikerült autóbuszos kiránduláson vettek részt. Jártak a Pest megyei Ócsán, ahol a nagyközség nyugdíjasainak vendégei voltak. Azok kalauzolásában ismerkedtek meg a település nevezetességeivel. Úton visszafelé Budapest történelmi emlékeit tekintették meg. Azt követően a Fővárosi Nagycirkuszban a Moszkvai Nagycirkusz művészeinek előadásán szórakoztak. Felkutatják az élő népzenei emlékeket A Hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ a hagyományok ápolására és a múlt emlékeinek feltárására a város és környékének dalait összegyűjti és hangszalagra rögzíti. Eddig közel száz zenei forrásanyagot vettek fel. Legutóbb Kömlőn Kobolák Jenő, az egykori helyi férfikórus tagja szolgáltatott értékes anyagot a gyűjtőknek. A közművelődési intézmény fontos szerepet tölt be el a falu életében fotó: mentusz károly Tiszanánán: értékgyarapító munkával... A csaknem háromezer lakosú Tiszanánán a legutóbbi választáskor a társadalmi-gazdasági változáson túl lakóhelyük még dinamikusabb, lendületesebb fejlesztésével bízták meg a helybéli honatyákat és az új polgármestert. Amikor a tennivalókat sorba szedték, nem a szűkös lehetőségekre, hiányos feltételekre hivatkoztak, hanem erős, minden nehézséget legyőző szándékkal láttak hozzá a település értékgyarapító munkájához. A szigorú számvetésről s az itteniek életét jobbító elképzelésekről beszélgettünk dr. Tóth József polgár- mesterrel.- Milyen örökséget kapott az önkormányzat?- Abban a szerencsés helyzetben van a testület, hogy az előzőnek több mint a fele - köztük magam is - bekerült a mostaniba. így egyfajta folytonosság áll fenn. Az újak is kellő jártassággal rendelkeznek az önkormányzati munkában, ismerik annak a lényegét.- Mire alapozhat a testület?- Az előző ciklusban az anyagiakat tekintve kedvezőbb helyzetben voltak elődeink. Fejlesztésekre 15-16 millió jutott évente. Ez azt jelentette, hogy jórészt megvalósulhattak azok a fejlesztések, amivel el volt maradva a település. így bővülhetett az úthálózat, tornacsarnok épült, négyszáz családhoz kapcsolták be a telefont, és nem utolsósorban megvalósult a gázprogram. Ez utóbbira felvett 29 millió hitel teherként húzódik át a mostani ciklusra. Persze, ez nem olyan örökség, amelyért durcáskodnánk, észszerű, szükséges döntés volt ez akkor.- Mennyivel gazdálkodik az önkormányzat?- Most az eredeti előirányzat 82 millió, amely természetesen változik még a különböző pótelőirányzatok hoza- dékaiból. Ennek ellenére, amikor tisztázódtak az idei feladatok, látszott, hogy ez tizedével kevesebb a kelleténél. Ezt valamiféle egyensúlyba kellett hozni. Ezért nagyon szigorú ellenőrzést hajtottunk végre, megszorítva a kiadási oldalt.- Melyek voltak a vezérelvek?- Mindenkinek az anyagon kell elsősorban takarékoskodnia, az energiától a karbantartási és üzemeltetési költségeken át a személyes jövedelmekig. Az érintettek egy hányadát behatároltuk, de eljutottunk odáig, ha rákényszerülünk, az óvodát, napközit követően a két iskola egyikét kiiktatjuk majd, és egy iskolában váltott tanítással dolgozunk esetleg. Én tudom, hogy a szakma tiltakozik, de meg kell lépni, mint ahogy karcsúsítottuk ott a pótlékokat, túlórákat, helyettesítésekre szánt forintokat. Törölni kellett a ruházati és étkezési hozzájárulást, de ezzel egy időben csökkent az intézményi apparátus létszáma is.- Milyen bevételi forrásokra számítanak?- Az állami juttatáson túl saját vagyonunk áttekintése során rájöttünk, hogy az eddig befolyt adókat is emelni kell. Annak ellenére, hogy ez a térség elmaradott, nincs ipára, rossz a mezőgazdasági adottsága, csak nálunk kétszáz fölötti a jövedelempótlások száma. Nos, ilyen helyzetben kell nekünk helyi adókról gondolkodnunk. Az első lépcsőben az iparűzési adót vezetjük be. így ha minden számításunk helyesnek bizonyul, néhány százezer forint megtakarításunk is lehetséges.- Melyek most a főbb feladatok?- Idén sok fejlesztést nem tudunk megvalósítani, ezért elsősorban olyan munkáink lesznek, amelyek szebbé, el- fogadhatóbbá teszik környezetünket. Ehhez elsősorban közmunkásokat alkalmazunk. Égetően fontos a beltéri utak felújítása, reméljük, az ott lakók is segítenek majd. A szemét nagy gond nálunk is. Egy vállalkozó közreműködésével rendezni kívánjuk azt. De igencsak tönkrement a diny- nyésháti út is, ha üdülőparadicsomot akarunk Tiszanána ezen szakaszán létesíteni, elsősorban az utat kell rendbe hozni, az ottani telektulajdonosok közreműködésével.- Milyennek álmodja Nánát a polgármester?- Én egy szép falut szeretnék, az adottságait jól hasznosító, tipikus alföldi települést. De nem a többivel egyezőt, hanem saját jellegzetességgel rendelkezőt. Ez azt hiszem, nemcsak az én vágyam, hanem az itteni lakosoké is. Mindez csak értékgyarapító munkával lehetséges. Remélem, néhány év múlva majd elégedett emberek mondják, hogy érdemes volt! Cseh Béla Nekik is szükségük van a gyakori megmérettetésre Néhány napja volt Hevesen, a Benedek Elek Általános Iskolában az országos komplex verseny megyei fordulója az enyhe fokban fogyatékos gyerekeknek. A vetélkedő anyaga a 6-7. osztályos korosztály egész éves tananyagára épült. A megmérettetésen részt vett Gyöngyös, Hatvan, Heves egy-egy, és Eger két, négytagú csapata. A nebulók a felső tagozatos tanárok segítségével tíz hónapon keresztül órákon és szakkörökön készültek a nemes versengésre, amelyen négy állomáson kellett számot adniuk tudásukról. Háromtagú, szakpedagógusokból álló pártatlan zsűri előtt oldották meg a sokszor igen bonyolult feladatokat. Az irodalmi korok ismeretéről, a történelmi évszámok és események közötti eligazodásról, a földrajzi tudásukról és a néphagyományok megértéséről, a balladák megelevenítésének hitelességéről kellett tanúbizonyságot tenniük. A zsűritagok külön figyelmet fordítottak a gyerekek kommunikációs készségére és az önmegvalósításra. Dr. Horváth Tamás, a megyei Pedagógiai Intézet vezetője a versengés közben elmondta: ezek a gyerekek nem tudnak alakoskodni. Ha az arcukon mosoly van, akkor valóban jól érzik magukat. Szükség van arra, hogy ők is megmérettessenek egy-egy hasonló versenyen. Tudniuk, érezniük kell, hogy a sok befektetett munka eredménnyel jár. Ez a vetélkedés immár két évtizedes múltra tekint vissza. Eddig mindig Eger valamelyik iskolája szervezte a megyei fordulót, de ez ebben az évben nem volt lehetséges. így került a rendezés joga a hevesi Benedek Elek-iskolához, ahol olyan környezetet teremtettek a gyerekeknek, amelyben kifejezetten jó volt versenyezniük. A négy teremben könyvek, térképek sokasága nyújtott gyakorlati segítséget a nebulók ténykedéséhez. A résztvevők minden állomáson a témakörökre jellemző rögtönzött kiállítással ismerkedhettek meg a helyi múzeum és az iskola saját gyűjteményének jóvoltából. A verseny megszervezéséhez sokan segítették a rendező iskolát, így a megyei Pedagógiai Intézet, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Hevesi Tehetséges Gyerekek Alapítvány, a Hatvani Segítőtárs Alapítvány, a Macska papírbolt, a Hevesi Háziipari Szövetkezet, a Jagdfeld Hungária, a Tarantella, a Szezám Kft., Kovács Zoltán, Urbán József és Kolláth Károlyné vállalkozók. Ok a gyerekek jutalmazásához is hozzájárultak. Az eredményhirdetésre közös ebéd után került sor. Ötödik helyezett lett a hatvani csapat, negyedikek az egri Szalapart útiak, harmadik az egri Móra Ferenc Általános Iskola, második a gyöngyösi csapat, és a győztes a hevesi Benedek Elek Általános Iskola. Az utóbbiak a Hevesi Tehetséges Gyerekek Alapítvány különdíját is elnyerték, és szűkebb hazánkat képviselhetik majd az országos döntőn. A szervezők a felkészítő tanárok munkáját és a megjelent vendégek részvételét is honorálták kedves ajándékaikkal. Az ő fáradságukat - élükön Kocsisáé Suha Irmával - pedig a gyerekek vastapsa köszönte meg. (molnár) Megyénk déli részét érinti az Alföld-program A kormány nemrég elfogadta az Alföld területfejlesztési, tájvédelmi és tájhasznosítási feladatairól tavaly hozott határozatának időarányos részét. Egyben döntött a további teendőkről is. Értesülésünk szerint az Alföld-program elősegítheti a régió jövőjét, társadalmi-gazdasági modernizációját. Legfontosabb célja, hogy a természeti erőforrásokat hosszú távra biztosítsa, és a táj rehabilitációját összehangolja a kárpótlás, a magánosítás és a gazdasági szerkezetváltás nyomán megváltozott új tulajdonosi és termelési viszonyokkal. A program érinti megyénk déli, alföldi részét is, miután annak fontos része a Tisza-pro- jekt beindítása. Ez lényegében az Alföld meghatározott tengelyére készült, és a régió szinte valamennyi gazdasági, társadalmi és környezeti problémáit érinti. A gondokra, illetve azok enyhítésére igyekszik megoldást keresni. Az úgynevezett Tisza-prog- ram kiemelten foglalkozik a klímaváltozás következtében egyre súlyosbodó vízháztartási viszonyokkal. Ezzel összefüggésben megkezdődik az Alföld két kritikus térségének programja is: a Duna-Tisza köze vízpótlása és a Körös-vidék fejlesztése. Immár fél évtizede tevékenykedik a hevesi Alma Mater Alapítvány 1991 májusában osztotta ki első ízben díjait a Száminform és az Első Hevesi Befektetési Kft. alapítványa, az Alma Mater az alföldi város gimnáziumában. A két cég vezetője az Eötvös József Középiskola tanulója volt egykoron. Az alapítvány célja kettős: a tehetséges, de valamilyen okból hátrányos helyzetű diákok erkölcsi és anyagi támogatása. Emellett az oktatás színvonalának folyamatos emelése a hevesi középfokú intézményben. Ez utóbbit az alapítók úgy kívánták elérni, hogy az év legjobb pedagógusának kiválasztásába a legérdekeltebbe- ket: a diákokat is bevonták. Az oktatási centrum bővülése révén ma már - a diákok és a tanári kar szavazatai alapján - az alapítvány külön tanári díjat ad át a szakmunkásképző és a gimnázium-szakközépiskola oktatóinak is. A kifizetésre kerülő díjak csaknem a felét kitevő tanulói elismeréseket az alapítvány kuratóriuma az osztályfőnökök javaslatai alapján osztja ki. Az előzőeken kívül - az alapítók javaslatára Életműdíjat is hoztak létre, amellyel a Hevesen már régóta tanító kiváló tanárok munkáját kívánják elismerni. Az öt év alatt mintegy 700 ezer forint került kifizetésre a tanárok és a diákok között, megközelítőleg fele-fele arányban. Az alapítvány semmilyen adókedvezményt nem vett igénybe annak érdekében, hogy a díjazottak adólevonás nélkül kapják meg a pénzügyi elismerést. Az idei ballagáson például 150 ezer forintot osztottak ki. A díjban részesült tanárokon, Juhászné Mezei Márián és Tófalusi Péteren kívül nyolc diák is elismerésben részesült. Az ünnepségen dr. Tóth László, az intézmény igazgatója elismerően beszélt az alapítvány elmúlt fél évtizedes munkájáról. Méltatta annak eredményeit. Ezt követően az érdeklődők megtekintették az évfordulóra készült tablót. Ahol legtöbben munkanélküliek Megyénkben változatlanul a legnagyobb: 21,7 százalékos a munkanélküliségi ráta Hevesen és a környező tizenhét településen. A Heves Megyei Munkaügyi Központ ottani kirendeltségének felmérései szerint március óta kevésbé növekedett a számuk, összesen 3304-et tartanak nyilván. Járadékban 909- en részesülnek. Pályakezdő munkanélküli-támogatást 119- en kapnak. Ez utóbbiak főleg gimnáziumot, szakközépiskolát és szakmunkásképzőt végzettek, de akad közöttük néhány diplomás is. A munkanélküli-ellátásból kikerültek közül csaknem kétezren kapnak havonta jövedelempótló támogatást a polgár- mesteri hivataloktól. Ők tartósan nem jutnak munkához. Ősbemutatót tartottak a városi könyvtárban A hevesi könyvtárban néhány napja összegyűlt érdeklődő hallgatóság egy erdélyi antológia-sorozat harmadik kötetének ősbemutatójára volt hivatalos. Az 1992-ben megjelent: Az Isten kezében című kötet az erdélyi istenes verseket tartalmazza. Azt követte a Hazahív a hűség címet viselő könyv, amely hét évtized költészetét fogja össze. Most pedig itt a harmadik az Arany és kék szavakkal, amely az erdélyi szerelmi lírát mutatja be. Az antológiái kötetek története 40 éve kezdődött - mondta érdeklődésünkre a szerkesztő, dr. Lisztóczky László. Akkor találkozott először az erdélyi költőkkel: Ap- rily Lajossal, Dzsida Jenövei. Az ő tisztaságuk és egy hazánkba áttelepült erdélyi pap történetei késztették arra, hogy felkeresse Erdélyt. 1973-ban jutott el először oda, és ekkor ismerkedett meg az ottani költészettel. Örömmel és meghatottsággal tapasztalta a magyarok iránti fokozott szeretetet. Az új kötetben 73 költő 117 verse kapott helyet. A születéséről szóló tájékoztató után a versekből szólaltatott meg néhányat Jónás Zoltán. A költemények mellett Balogh Agnes népdalokat adott elő.
