Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-29 / 124. szám

6. oldal Hazai Tükör 1995. május 29., hétfő Megszabadítani a sajtót a kormánytól Követelmény a közszolgálat Közérdekű állami paternalizmus A kormány a napokban a par­lament elé terjeszti a média- törvény tervezetét, ezzel talán véget ér a „sajtótörvény-nél­küliség” kora. A törvényterve­zet kapcsán gyakran szóba ke­rül - igényt és kívánatos mun­kastílust jelezve - a „közszol- gálatiság” kifejezés. Tartal­máról alkotmánybírósági szakértő és szociológus véle­ményét kértük. Dr. Halmai Gábor, az Alkot­mánybíróság főtanácsadója:- Meglepő talán, ahogyan fogalmazok, de számomra va­lamiféle jó értelemben vett „ál­lami patemalizmust” jelent ez a fogalom. Az állam közérdekből szorgalamazza, hogy bizonyos, alapvető információk feltétle­nül eljussanak a lakossághoz. Ehhez nem kizárólagosan ál­lami tulajdoné tv, vagy rádió kell. Ám az állami szabályozó szerepnek a százszázalékosan magántulajdonú tv- és rádiócsa­tornán is érvényesülnie kell. Nagyon fontosnak érzem, hogy ez a függetlenség minden állami szervtől való független­séget is jelentsen. A másik - közszolgálatiságot jellemző - szempont: a kiegyensúlyozott­ság törvényi megkövetelése. Nem lehet például egyetlen pár­tot, egyetlen kisebbséget a többi rovására előnyben része­síteni. Kereskedelmi televíziónál, rádiónál a közszolgálatiság nem kötelező. Szólhatnak mű­sorai kizárólagosan egy kisebb­ségnek, vagy csak fiataloknak, akár még a homoszexuálisok­nak is. Azonban ezekkel a programokkal kapcsolatban is támaszthat minimális követel­ményeket az állam. Dr. Boros László szocioló­gus:- A közszolgálat valóban szolgálat! Ezért is kell az ilyen médiumnak politikailag semle­gesnek és nonprofit jellegűnek lennie, tehát nem a pénzügyi hasznot keresnie. Az állampol­gárok alapvető információs igényeit kell kielégíteni, ha kell, költségvetési pénzből is. Nem „semleges” információk­ról van szó, hanem arról, hogy a különféle álláspontokat a köz- szolgálati sajtó semleges hely­zetből közvetítse. Az alapvető információ olyan híreket, isme­reteket jelent, amelyek a pol­gárt a következő választásig el­igazítják. Ma a közszolgálatisághoz, mint követelményrendszerhez legközelebb állnak a rádió „Krónika” műsorai és a Ráadás. A tv-ben nincs igazán e szem­pontnak maradéktalanul megfe­lelő műsor. Ami az írott sajtót illeti, szerintem a napilapok állnak a legközelebb a közszol­gálatiság gyakorlatához. A mé­diatörvénynek a közéletiség je­gyében kellene „megszabadíta­nia egymástól” a kormányt és a sajtót. (borbély) Nemzetközi szervezetet alapítanak a „civilek” A polgár érdekeit képviselik Tizenegy ország civil szerve­zeteinek részvételével kétna­pos konferenciát tartottak Budapesten. A Társadalmi Kamara által szervezett ta­nácskozás legfőbb céljának tekinti, hogy - létrehozva egy, az ilyen mozgalmakat tömö­rítő nemzetközi társaságot - világméretű együttműködést alakítson ki. Megnyitó beszédében Gál Zol­tán, az Országgyűlés elnöke a polgári önszerveződés gondja­ira hívta fel a résztvevők fi­gyelmét. Utalt rá: térségünkben sosem volt felhőtlen az állam- hatalom és a civil mozgalmak viszonya, ezért csak azok a kezdeményezések érvényesül­hettek, amelyek eredményesen szálltak szembe a hivatalos po­litikával. A 80-as évek végén lezajlott változások nyomán a civil szervezetek lehetőségei mellett a szerepük is megnőtt. Nekik kell ugyanis közvetlenül képvi­selniük a „túlpártosodott” ma­gyar közéletben a társadalom minden csoportjának érdekeit. Az államhatalom akkor jár el helyesen, ha nem gátnak tekinti a civil kezdeményezéseket, ha­nem bevonja őket a döntés- és törvény-előkészítés folyama­tába és hasznosítja a tőlük szer­zett információkat, tapasztala­tokat. Fiiló Pál országgyűlési kép­viselő, a Társadalmi Kamara Képviselői Klubjának elnöke a parlament és a civil szféra közti kapcsolat fontosságára figyel­meztetett. Példaként említette a tavaly létrehozott képviselői klubot, amelynek tagjai arra vállalkoztak, hogy megjelenítik e polgári csoportok vélemé­nyét, érdekeit a parlament tör­vényhozó munkájában is. A képviselő arra is utalt: ma még szinte beláthatatlan lehető­ségeket tartogat a civil szerve­zetek nemzetközi együttműkö­dése, tapasztalatcseréje. Örömteli esemény, állapítot­ták meg a résztvevők, hogy Budapest szolgálhatott az ala­Két párt is meghatározó jelentőségű fórumon vetett számot tennivalóival a hét végén - Az SZDSZ Országos Tanácsa gazdasági kérdésekről, a Magyar Demokrata Fórum IX. Országos Gyűlése pedig a párt megújulásáról, jövőbe tekintő programjáról döntött - Szabó Iván nyilatkozata lapunknak SZDSZ: Már 1996-ra tekintenek Az SZDSZ Országos Taná­csának szombati ülésén már 1996-os „szemmel” nézve elemezték az ország felemel­kedéséhez szükséges tenniva­lókat. A szabad demokraták az 1996-os év fő feladatának a fi­zetési mérleg és a költségve­tési egyensúly további javítá­sát, az infláció megfékezését, valamint az adózási és a társa­dalombiztosítási járulékrend­szer megváltoztatását tartják. Véleményük szerint további lépések szükségesek az olcsó közigazgatás megteremtésé­ért, és ösztönözni kell a válla­latokat a jövedelemkiáramlás korlátozására. A társasági adó, a személyi jövedelemadó és az osztalék­adó mértékét középtávon kö­zelíteni kell egymáshoz. Tá­mogatják a kettő, legfeljebb háromkulcsos szja-táblát, va­lamint a gyermekes házaspá­rok számára a választható „fe- lezéses együtt adózást”. Szük­ségesnek tartják a tb-járulék mértékének csökkentését, bár ennek időpontját még nem tudták meghatározni. Az Országos Tanács foglal­kozott a múlt csütörtökön jó­váhagyott médiatörvény ter­vezetével is. Elfogadása után meg kell születnie a mozgó­kép- és a kábeltörvénynek is. Szabó Iván, ügyvezető elnök és frakció vezető FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE MDF: Lezárták a múltat A Magyar Demokrata Fórum IX. országos gyűlése lezárta a „gyász, az önmarcangolás, az önbírálat korszakát”. Pusztai Erzsébet és Kónya Imre szemé­lyében két új elnökségi tagot vá­lasztott, és elfogadta a párt hosz- szú távú cselekvési programjá­nak első részét, „Szövetség Ma­gyarországért” címmel. Für Lajos elnöki zárszavá­ban így határozta meg a köve­tendő utat: a Magyar Demokrata Fórum a jövőben visszavág az őt ért igaztalan kormányzati vá­dakra, amelyek állandóan az elmúlt négy évet ostorozzák minden probléma okán. Szavai szerint a polgárosodó Magyar- ország ügyét kell szolgálnia neki is, az MDF-nek is. Az elsöprő többséggel - két ellenszavazattal - elfogadott cselekvési programmal kapcso­latban az váltotta ki a legna­gyobb vitát, hogy a létreho­zandó polgári szövetségben meg kell-e nevezni a KDNP-t és a Fideszt, a kisgazdákat illetően pedig kell-e jelezni fenntartáso­kat? Ebben a kérdésben eltérő ál­láspontot fogalmaztak meg fel­szólalásaikban az ellenzéki pár­tok képviselői is. Amíg Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt elnöke mereven el­utasította az intézményes együttműködést, addig a Füg­getlen Kisgazdapárt nevében szót kérő Györiványi Sándor indulatosan . visszautasította Orbán „sárdobálását.” Az elnökség és az országos választmány előterjesztése szintén az elhatárolódást tá­mogatta. A küldöttek többsége azonban úgy vélte, hogy nem kell különbséget tenni az el­lenzéki pártok között. A cselekvési program máso­dik részét, amely a párt szerve­zetéről és a kapcsolatépítésről szól, a különböző bizottságok és az országos választmány tovább finomítják, az elhangzott javas­latokat pedig beépítik az előter­jesztésbe. Szabó Iván, az MDF ügyve­zető elnöke a tanácskozás vé­geztével lapunknak elmondta: - A hétvégi országos gyűlésnek az volt a tétje, hogy a párt ellen­zéki időszakban egy olyan vilá­gos stratégia mentén politizáljon, amely hosszú távra kijelöli az MDF és vele együttműködő po­tenciális szövetségeseinek az út­ját a belpolitikában. Mindehhez a cselekvési program adja az alapot. Az elfogadott dokumen­tum tükrözi azt a törekvésünket, hogy vissza akarjuk nyerni a tár­sadalom bizalmát. Megfogal­mazza: miként szeretnénk alakí­tani kapcsolatainkat a társada­lom különböző szervezeteivel. A cselekvési program ezen túlmenően tartalmazza a belső szervezeti felépítésünkkel kap­csolatos teendőket is. Az sem volt közömbös, hogy kik lesznek az elnökség tagjai. Olyan szemé­lyek-e, akik a cselekvési prog­ram szellemében politizálnak, vagy más irányvonalat követők kerülnek e tisztségbe? Egyenlő, egyenlőbb? Bokros Lajost 20 ezer forint pénzbírságra ítélte a tőzsdeta­nács, mert a Budapest Bank el­nök-vezérigazgatójaként nem jelentette be a kormány 12 mil­liárdos tőkejuttatását. Én két héttel a határidő le­járta után jelentettem be az ön- kormányzatnak, hogy vettem egy használt autót. A hivatal két hét késéssel jutott hozzá ahhoz a kereken 782 forintos súlya­dóhoz, amit a törvényben előírt jogán rám kiróhatott. Bünteté­sül - minden fellebbezésem el­lenére -10 ezer forintos mu­lasztási bírsággal sújtott. Tizenkét milliárd úgy arány­lik a húszezerhez, mint hétszáz- nyolcvankettő a tízezerhez... Lehet, hogy a mondás, mi­szerint a szocializmusban min­den ember egyenlő, de vannak még egyenlőbbek, talán a de­mokráciának is alaptétele? (bertalanfy) Mini tüntetés a NATO ellen. Alig tucatnyian gyűltek össze a Fiksz Egyesület vasárnapi de­monstrációján, amelyhez a Baloldali Alternatív Egyesülés és más szervezetek is csatlakoz­tak. A tüntetők a Nyugati pá­lyaudvartól röplapokat oszto­gatva, „Mondj nemet a NATO- ra” és „Semleges Magyaror­szágot” feliratú transzparen­sekkel vonultak a Margit-szi- getre. Továbbra is bizonytalan a múzeumok jövője. Ez derült ki a múzeumigazgatók háromna­pos országos értekezletén Ti- szavárkonyban. Török András, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes állam­titkára világossá tette: jövőre tovább csökken a kultúra, így a múzeumok támogatása is. Igen jó minőségű vízzel várja az idén a vendégeket a Velen­cei-tó - hangzott el az ünnepé­lyes évadnyitón. A vízpótlás, valamint a bőséges téli és tava­szi csapadék eredményeként két év alatt majdnem megdup­lázódott, s jelenleg megközelíti a 150 centimétert a tó vízmély­sége, s magához tért az élővi­lága is. Teljes ülést tart kedden az Al­kotmánybíróság. A tervek sze­rint megvizsgálja majd, hogy miért a művelődési miniszter hatásköre az egyetemi felvételi eljárás megállapítása. Várha­tóan arról is tárgyal: ellentétes- e a művelődéshez való joggal az, hogy a törvény a felsőfokú tanulmányok folytatásából ki­zárja azt a személyt, akit eltil­tottak a közügyek gyakorlásá­tól, alkotmányos-e a Büntetőel­járási törvény kártalanításról szóló szabályzata. Katona Tamás államfő-jelölt? Ellenzéki körökből származó információ szerint államfő-je­löltségre alkalmasnak találnák Katona Tamás MDF-es politi­kus I. kerületi polgármestert. Katona Tamás az MTI munka­társának elmondta: ha felkér­nék,lelkiismeretesen elgondol­kodna a lehetőségen. A javaslat valószínűleg abból adódhat, hogy ő is hosszú évekig élt mű­fordításból, mint Göncz Árpád és lehet, hogy ez a szakma pre­desztinálja az embereket a köz- társasági elnöki pozícióra. Thomas Klestil, Ausztria jelen­legi köztársasági elnöke, csak­úgy mint ő, korábban külügyi államtitkár volt. Igyekeznék- mondta-eltanulni mindazt, amit az említett személyiségek sike­resen csináltak, és törekednék elkerülni hibáikat. Bomba robbant a Wartburgban Nincs életveszélyben a sérült Bomba robbant szombat reggel Budapesten a XIV. kerületben egy Wartburg gépkocsiban. Az autó veze­tője, Ignatejev Andrea 28 éves magyar állampolgár sú­lyosan megsérült. A kocsiban ülő két gyermekének az ijedtségen kívül nem esett bántódása. Telefonon érdeklődtünk az új­pesti Árpád kórház baleseti se­bészetén, ahová a mentők a sú­lyosan sérült fiatalasszonyt be­szállították. Annyit megtudtunk, hogy az asszony nincs életve­szélyben, állapota kielégítő. Az Országos Rendőrfőkapi­tányság központi ügyeletén megerősítették azt az informá­ciót, miszerint ezidáig ismeret­len típusú robbanószerkezetről van szó. A vizsgálat — a robba­nóanyag kémiai és biológiai elemzése - folyik. Remélhető­leg néhány napon belül kide­rül, ki és miért kívánta kioltani egy 28 éves anya és két kis­gyermeke életét? Az már bizonyos, hogy a megsérült anya magyar állam­polgár, ukrán férjét, aki a rob­banás pillanatában nem volt a helyszínen, keresi a rendőrség. De bárki is a tettes, bármilyen indulat vezérelte, pokoli ötle­tével ártatlan emberek, köztük kisgyermekek életének kioltá­sára vállalkozott. Az utóbbi években egyéb­ként több robbantásos, feltehe­tően bosszú sugallta merény­let, vagy kísérlete történt. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Vizsgálják a felrobbantott autót

Next

/
Thumbnails
Contents