Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-27 / 123. szám

1995. május 27., szombat Hétvégi Magazin 9. oldal „Királyi szerelmek” Uralkodók érzelmi élete és házasságai ritkán mérhetők a hét­köznapi polgár mércéjével. Állam- és dinasztikus érdekek, öröklési előírások szabályozzák. Századunkban egy trónörökös és egy király túltette magát ezeken a kötöttségeken, s válasz­totta a „polgári” boldogságot, ezzel koronás és jogászfőknek nagy gondot okozva. Ferenc Ferdinánd trónörö­kös, Ferenc József utóda 1900 júliusában kötött házasságot Chotek Zsófiával. Ezt megelő­zően hosszú ideig harcot folyta­tott szerelmének hivatalos el­ismertetése érdekében a Habs- burg-ház érdekeit minden érze­lem fölé helyező idős uralko­dóval. A Ferenc József fia, Rudolf halála után trónörökössé elő­lépő Ferenc Ferdinánd, aki szo­ros kapcsolatokat tartott fenn a cseh arisztokráciával, egy pol­gári helytartósági bálon ismer­kedett meg az akkoriban már fiatalnak nemigen mondható - akkortájt a húsz éven felüli lá­nyokat már vénlánynak tartot­ták -, de karcsú, élénk tekin­tetű, művelt hölggyel. A bált követően az ősi cseh arisztok­rata családból származó, ámde szerény anyagi körülmények között élő Chotek Zsófia grófnő Frigyes főhercegnél, a Habsburgok magyarországi ágának fejénél, annak pozsonyi kastélyában vállalt udvarhölgyi állást. Állítólag a grófnő azért keresett már ekkor a Bécshez közel fekvő Pozsonyban mun­kát, hogy a főherceggel feltűnés nélkül találkozhasson. Frigyes főhercegnek sok lá­nya volt, s csak egy fia, Alb­recht. így a gondos anya, Iza­bella főhercegnő nagy örömmel fogadta a trónörökös egyre gyakoribbá váló látogatásait, abban a hiszemben, hogy vala­melyik lányának szólnak. Egy ízben azonban Ferenc Ferdi­nánd ott felejtette aranyóráját, s abban a kíváncsi mama nagy meglepetésére nem valamelyik lányának, hanem Chotek Zsófi­ának a miniatűr képmását ta­lálta. Miután kitudódott a von­zalom, a trónörökös megkezdte évekig tartó harcát, hogy a grófnőt feleségül vehesse. A Habsburg-ház trónöröklési rendjében a Ferenc Ferdinándot követő főherceg az akkor még gyermek Károly (később IV. Károly néven magyar király) volt. De a monarchia jövőjéért aggódó Ferenc József semmi­képpen nem akarta a birodal­mat kitenni a kiskorúság alatti gyámkormányozás veszélyei­nek. Mindenképpen fenn kellett tehát tartani Ferenc Ferdinánd trónigényét. A Hausgesetz, a Habsburg-ház házi törvénye előírta, hogy az uralkodó csak ausztriai főherceg lehet, aki ugyanilyen rangú atya és a vele egyenrangú, katolikus anya törvényes házasságából szár­mazik. Ezért az a felemás meg­oldás született, hogy Ferenc Ferdinánd uralkodói jogait megtarthatja, ám a nem auszt­riai főhercegnő anyától szár­mazó gyermekei a trónöröklés- böl kiesnek. A siker érdekében a magyarbarátsággal igazán nem vádolható főherceg még a magyar miniszterelnök, Széli Kálmán segítségét is igénybe vette. De végül is 1990. június 28-án Ferenc Ferdinánd le­mondott gyermekei trónigényé­ről, s feleségül vehette Hohen­berg hercegnői rangra emelt Chotek Zsófiát. A morganatikus (uralkodó­házak férfitagjainak házassága, amelyben a feleség és gyerme­kei nem részesülhetnek a férj kivételes jogaiban) házasság­ban élő házaspár hátralévő éle­tében még meglehetősen sokat szenvedett a Monarchia főúri köreinek lenézésétől, a spanyol etikett kegyetlen szabályaitól. Az még - az első világháborút kiváltó - tragikus haláluk után is elkísérte őkét: a Habsburg- főhercegek szokásos temetke­zési helyén, a bécsi kapucinu­sok kriptájában nem kaphatott helyet az „alacsony rangú” fe­leség, így mindkettőjük tetemét az artstetteni vár kriptájában helyezték el. Súlyos politikai válságot okozott Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia boldog igenje után 37 évvel egy tényleges uralkodónak, Vili. Edwardnak a házasságkötési szándéka is. Edward még mint walesi her­ceg ismerkedett meg az akkor második házasságában élő Mrs. Simpsonnal egy előkelő, Angli­ában tartózkodó amerikai csa­lád estélyén. A nő első férje Wienfield Spencer volt, egyike az első amerikai katonai repü­lőknek az első világháború alatt. Tőle 11 évi házasság után vált el 1927-ben, amiatt ki is tagadta az örökségből millio­mos nagybátyja, akinél gyer­mekkorában nevelkedett. Ang­liába költözött, és néhány heti ismeretség után férjhez ment Ernest Aldrich Simpson hajó­zási vállalkozóhoz. Ä házaspár gyakran kísérte el külföldi ki­rándulásaira a walesi herceget. 1936 júniusában VIII. Edward egyik földközi-tengeri útján Mr. és Mrs. Simpson összeve­szett, a hazatérésük után nem is költöztek többé vissza a közös családi fészekbe. A király fel­ajánlotta a válni készülő Mrs. Simpsonnak a balmaroli kas­tély egyik épületét. Ekkor kezd­tek társasági körökben suttogni a király nősülési szándékáról. Hol kezdődtek a gondok, me­lyek Edward király lemondásá­hoz vezettek? Házassági szán­dékát tekintve ugyanis a király nem került ellentétbe az angol törvényekkel, mert az angol ki­rály házasságát vagy esetleges válását is a polgári jog szabá­lyozza, a legcsekélyebb mér­tékben sem köteles figyelembe venni annak a nőnek a rangját, akit feleségül óhajt venni. Mi­vel az anya rangja nem befo­lyásolja a születendő gyermek társadalmi helyzetét, az angol jog gyakorlatilag nem ismeri a mésalliance, a rangon alul kö­tött házasság fogalmát. Csakhogy a birodalmi érde­kek teljes mértékben ellent- mondtak Edward nősülési ter­veinek! Mivel a domíniumok az anyaországtól önálló tör­vényhozási és kormányzati jo­got kaptak, közjogilag más ka­pocs nem fűzte őket hozzá, mint a korona. A kormány tehát nem hagyhatta, hogy - a kora­beli sajtó szavaival élve - „az egész földtekét átfogó biroda­lom közös koronás naptányérja fényben elhalványuljon." Már­pedig Mrs. Simpson kétszer vált el, s ez megbocsáthatatlan szégyenfoltnak számított. A kormány - az élén a királyt amúgy sem kedvelő Baldwin miniszterelnökkel -, a biro­dalmi szempontokat szem előtt tartva, teljes mértékig ellenezte a házasságot, s ezt tudatta az el­lenzéki munkáspárttal és a do­míniumok kormányaival is. VIII. Edward számára így az a választás maradt: uralkodás vagy házasság. Az alattvalói szíveket meg­dobogtató királyi szerelem győzött: Edward más alkotmá­nyos lehetőséget nem látva, le­mondott a trónról testvére ja­vára 1936 decemberében. El­hagyta Angliát, feleségül vette a volt Mrs. Simpsont, aki ettől kezdve sógora, VI. György jó­voltából - kinek első cseleke­dete volt Anglia trónján, hogy bátyját windsori hercegi cím­mel ruházza föl - windsori her­cegnőként élte további éle­tét. (Az Elet és.Tudomány Kalendáriumában jelent meg) Az Ikrek havában Latin neve: Gemini. Időtartama: május 21-től jú­nius 21-ig. (A tavasz 3. hó­napja.) Szimbóluma: két ember (álta­lában férfi és nő), kezük-lábuk alul-felül összekötve. Alapeleme: levegő (nedves és meleg). Alaptulajdonsága: változó. Neme: férfias. Uralkodó bolygója: Merkúr (az Ész istene). Férne: higany. Szerencseszáma: 3, 13, 33. Szerencseköve: berill. Szerencseszíne: szürke és ke­verékszínek. Szerencsés helyei: iskolák, he­gyes vidékek. Szerencsenapja: szerda. Peches napja: csütörtök. Jóskártyája a Tarot-ból: a VI. lap, a Szerelmespár (Egység, egyesülés, barátságosság). Ikrek-növények: petrezselyem, vöröskáposzta stb. Ikrek-állatok: majom, róka, papagáj, méh stb. lkrek-országok: Észak-Afrika, Belgium, Kanada, Egyesült Államok, Szardínia stb. Ikrek-városok: London, San Francisco, Versailles stb. Az Ikrek éjjeli avagy Hold-jel. Temperamentuma: szangvini- kus. A jel pszichoszomatikus gyen­géi: tüdő, garat, légcső, anyag­csere, idegrendszer, egyen­súlyérzék, felső karok és ke­zek, váltak. Híres Ikrek: Josephine Baker, Paul McCartney, dalai láma, Judy Garland, John F. Ken­nedy, Thomas Mann, Marilyn Monroe stb. Pszichikai jellemzői: többolda­lúság, érzékeny intellektus, felszínesség. Milyenek is az Ikrek? Nem véletlenül mutat az Ik­rek jele két, a kezükkel-lábuk- kal összefonódott emberkét. Aki ebben a jelben született, az kettős tulajdonságú: lelkében két lény lakozik. S ezek örök harcban állnak egymással. Alapelemük a levegő, alaptu­lajdonságuk az állandó válto­zás. Aki ebben a jelben született, az egyszerre sokféle dolgot akar (és tud is) csinálni, egy és ugyanazon időben képes el­látni több munkát, belefogni több vállalkozásba, képviselni többféle eszmét. Mert a jelnek a kettőssége nemcsak fizikai értelemben mutatkozik meg. Az Ikrek (nem véletlenül mutat még a nevük is többes számot) képesek egyszerre többféle világnézetet, eszmét képviselni, tudnak egyszerre fukarok és bőkezűek, mara­diak és újítók lenni. Ráadásul ez a tulajdonságuk többnyire csak a külvilágot irritálja, őket magukat nem; ők a világ leg­természetesebb dolgának tart­ják, hogy ilyenek. Mindez per­sze nem jelenti azt, hogy ez a kettősség önmaguknak nem okoz problémát. Hogyne okozna, hiszen ez a típus foly­tonos párbeszédben van saját magával. Állandó belső feszültségben él. Szüntelenül vitatkozik ma­gával. S ez nagyon is kimentő. Hiszen az ember nem lehet egyszerre igen és nem, férfi és nő, fekete és fehér, éjszaka és nappal, aktív és passzív, szor­galmas és lusta, optimista és pesszimista... Mivel az egyik állandóan figyeli a másikat, e jel szülöttei furcsa adottságok­kal rendelkeznek. Uralkodó bolygójuk nem véletlenül a Merkúr. És nem véletlenül fémük a higany. A Merkúr az Észisten, ezért fel­fogásuk gyors, értelmük vilá­gos, mindig minden helyzet­ben talpra esnek, mint a macska. Találékonyságuk, in­tuíciójuk nagy, képzelő- és emlékezőtehetségük kitűnő. Ugyanakkor tényleg olyanok, mint a higany. Csapongóak, nyugtalanok, megfoghatatlanok, újra és újra más és más alakot öltenek, egész lényük folyamatos át­alakulás, változékonyság. Ez a nyugtalanság, örökmozgás, változékonyság az Ikrek leg­nagyobb erénye és legnagyobb problémája. Mivel kitűnően alkalmazkodik bárkihez, és simulékony tud lenni, mint a bársony, ezért kellemes, min­denütt befogadják, mindenütt partnernek tekintik. E típus fő hibája, hogy felü­letes, az elmélyült munkára ritkán alkalmas, neki a felszín fontosabb, mint a mély. Az igazi Ikrek csak megismerni akarja a világot, nem pedig elemezni, a külszín, az érde­kesség, az extravagáns dolgok és lények érdeklik, az okokat és az összefüggéseket nem ku­tatja. Mivel Merkúrt a Nap és a bolygók közötti közvetítőnek is nevezik, nem csoda, hogy mind a közvetítés, mind a rá­beszélőképesség e jelnek a sa­játja. Az Ikrek-típus remekül fe­jezi ki magát, meggyőző és ha­tásos tud lenni. Utazni pedig mindenekfölött szeret: ez nála szinte életszükséglet. Sokszor félreértik az Ikreket. Mivel változtatják véleményüket és gyakorta homlokegyenest az ellenkezőjét teszik este annak, amit reggel kijelentettek, a külső szemlélő azt hiheti, hogy akaratgyengék. Valójában szó sincs erről: az Ikreknek remek akarata van. Inkább arról van Az Ikrek jellegzetes jele szó, hogy az egyik Ikrek estére meggyőzte a másikat, és elfo­gadtatta vele érveit. Az Ikrek levegőjel. Sokol­dalú, változékony - ezt tudjuk már. Azt azonban ritkán fo­galmazzák meg egyértelműen, hogy az Ikrek inkább értelmi lény, észlény, szellemi lény, mintsem fizikai. Ez nem feltét­lenül jelenti azt, hogy fizikai munkára alkalmatlan volna, egyszerűen csak arról van szó, hogy nem materiális beállított­ságú, tehát neki a matéria, az anyag, a földi javak, a meleg családi otthon kevesebbet je­lentenek, s igazán akkor van elemében, ha olyan szakmája van, amely pontosságot, ala­posságot, kitartást nem igé­nyel, nem monoton. Ezért többnyire kereskedőnek, ügy­nöknek, hírlapírónak (remekül fejezi ki magát), ügyvédnek, politikusnak alkalmas. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy e jel képviselői között ne volnának matematikusok vagy fiziku­sok. Ők logikus gondolkodás- módjukat kamatoztatják, és le­győzik a jelre jellemző felüle­tesség iránti vágyat­Merkúrt tartják egyébként a tolvajok istenének is. íme, a mitológia frappáns logikája: egyszerre védi az utazót és a tolvajt. Valamelyiket nyilván sikerül megvédenie. Az Ikrekre szokás azt mon­dani, hogy férfinak nőiesek, nőnek férfiasak. Szerelmi vi­szonyaik futólagosak, változé­konyak, és csak addig heve­sek, amíg az újdonság tart. Ál­lítólag alkalmatlanok a har­monikus házaséletre, hiszen nyugtalanok és felszínesek. Csakhogy a dolog nem így áll. Inkább arról van szó, hogy ta­lán éppen az Ikreknek van a legnagyobb szükségük egy őket kiegészítő partnerre, amelynek segítségével meg- küzdenek saját, rosszabbik - énjükkel. S akkor, ha ez sike­rül, nos, akkor harmonikusan élhetnek. Az állatöv és az emberi test Az állatövi jegyek kapcso­latban vannak az emberi test részeivel. A Kostól a Halakig a fejtetőtől a lábbujjakig megta­láljuk minden testrész megfe­lelőjét. Az alább felsorolt jegy­testrész párhuzamok jelképe­sen is értendők. A jegyek je­lentéstartalma utal erre a pár­huzamra. Az a személy, aki­nek a képletében hangsúlyos egy jegy, rendszerint a jegyhez tartozó testrészeket használja a legintenzívebben. Ezért testé­nek ezek a részei különösen fejlettek, de lehet, hogy a túl­zott igénybevételtől éppen ezek betegedhetnek meg. A testrészek problémái pedig visszahatnak a jegyekkel kap­csolatos lelki tulajdonságokra és magatartási mintákra. Egyik-másik testrészt több jegyhez is sorolják, ezért az többször is szerepelhet. A kü­lönböző jegyek azonban más­más vonatkozásban hatnak a testre. Ikrek - az örökmozgó, aki „karjait” lóbálja (mindig kettőt különböző irányba), aki sokat ír, aki szabadon „lélegzik”. Jellemzői: a logikus gon­dolkodás, az intelligencia, a gondolatközlés, a beszéd, az írás, a közvetítés, a sokoldalú­ság, a mozgékonyság. Az Ikrekhez tartoznak a vál- lak, karok, lapockák, a légcső, a tüdő felső része, vagyis a légzőszervek, a mozgatóide­gek, és általában az idegrend­szer, valamint a négy felső hátcsigolya. Ide sorolják a cse­csemőmirigyet is. (Ez a mirigy főleg a kisgyermekkorban és a pubertásban játszik fontos sze­repet a szervezet ellenálló ké­pességének biztosításában. A nemi érés után fokozatosan háttérbe szorul.) Testünk felépítését elsősor­ban az a jegy befolyásolja, amely a születés pillanatában éppen felkelőben volt a keleti horizonton (az Ascendens je­gye). Ezért a következő jel­lemzések főleg az Ascendens jegyére vonatkoznak. De leg­több leírásban magára ismer­het az a személy is, aki a jegy havában született, vagy akinek horoszkópjában valamilyen más okból hangsúlyos a jegy. Ikrek-típus A harmonikus Ikrek-szülött értelmes, gyors felfogású, de nem túl felszínes. Sokoldalú érdeklődésű, de képes egy tárgyra is koncentrálni. Tehet­ségesen beszél és ír. Minden érdekli. Jó a műszaki érzéke. Könnyed, mozgékony. Még időskorában is fiatalos, testileg és szellemileg egyaránt. A diszharmonikus Ikrek-szü­lött mindenbe belekezd, de semmit sem fejez be. Szétfor­gácsolja magát. Meggondolat­lanul, felelőtlenül fecseg. Fel­színes. Nem tud egy dologra koncentrálni. Légzőszervi és idegrendszeri zavarokra haj­lamos. Az Ebola rosszabb, mint az AIDS Rejtélyes betegség pusztít az egyik amerikai kórházban. Előbb néhány orvos, majd a betegek is megkapják a magas lázzal és a nyálkahártyák vér­zésével járó halálos kórt. A titok nyitjára egy fiatal orvosnő talál rá: mivel a be­tegség lappangási ideje na­gyon rövid, mindössze öt nap, a kórokozó nem lehet más, mint az Ebola-vírus. De honnan származik a fer­tőzés? Mivel az orvosnő egy kri­miben nyomoz, nyilvánvaló, hogy bűntett van a háttérben. Robin Cook hamarosan megje­lenő Járvány című könyvében precíz leírást ad az Afrikából származó betegségről. Ebola-vírus ugyanis való­ban létezik. Afrikában, cer- kófmajmok szervezetében szaporodik, és sok bennszülöt­tet is megfertőz. A napokban nagy ijedelmet okozott, hogy a betegség felütheti a fejét Éu- rópában is, mivej az afrikai be­tegeket ápoló olasz apácák kö­zül néhányan elhagyták a kar­antént, és visszautaztak hazá­jukba. Az Ebola-vírus nagyon könnyen fertőz. Nem szükséges, hogy sok jusson belőle az áldozat szer­vezetébe, mivel gyorsan sza­porodik, a kezdeti néhány ví­rus rövid időn belül megsok­szorozza önmagát. (Az AIDS- vírusról nagyságrendekkel többnek kell támadnia ahhoz, hogy a betegség kialakuljon). A másik erős fegyver, amivel az Ebola rendelkezik, az a ké­pessége, hogy cseppfertőzés­sel is terjed, a szem kötőhár­tyáján könnyen bejut az ember szervezetébe. Már öt nap múlva magas lá­zat, igen rossz közérzetet okoz. A betegnek fáj a feje, hányinger kínozza. Magas a halálozási arány (50-70 százalék), mivel a bő­rön és a nyálkahártyán megre­pednek az erek, és a beteg egy­szerűen elvérzik. A vérzés óri­ási felületen indul meg, ezért szinte csillapíthatatlan. Vérhá­nyás, véres széklet és véres vi­zelet jelentkezik, majd a ká­bult, fájdalmakkal küszködő beteg szíve felmondja a szol­gálatot. Nincs gyógyszer az Ebola- vírus ellen. Csak a betegség tüneteit lehet csillapítani, pó­tolni az elveszett folyadékot, vért, enyhíteni a fájdalmat. A sok borzalom után két jó hír: már több mint egy hét el­telt, de az Európába visszaköl­tözött olasz hölgyek testhő­mérséklete normális, közérze­tük remek... A vírus terjedését egyébként - úgy tűnik - azzal is sikerült megfékezni, hogy az ENSZ- katonák körbezárták a fertő­zött területet. (Megjelent a Gyöngy május 24-i számában)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents