Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-27 / 123. szám
1995. május 27., szombat Gyöngyös És Körzete 5. oldal Egész nap tart a gyermekprogram A Kolping Oktatási és Kulturális Központ, a Satumus Rádió, valamint a Vármegyeház Center Kft. szervezi május 28-án, vasárnap a Subidubidúúű című egész napos gyermekprogramot Gyöngyösön. A két helyszínen, a Fő téren és a Vármegyeház téren lesz majorette-felvonulás, rock and roll- és contry-parti, kobudo-bemutató, aerobic- show és sok egyéb érdekesség. Testületi ülés Gyöngyössolymoson Jövő héten hétfőn tartja következő ülését a gyöngyössoly- mosi önkormányzat. A napirendi pontok között szerepel - többek között - a Szervezeti és Működési Szabályzat véglegesítése, az általános iskola igazgatójának és az óvoda vezetőjének kinevezése, beszámoló a közterületek, parkok állapotáról, valamint tájékoztató a gázépítés munkálatairól. Bérmálkozás Gyöngyösorosziban A gyöngyösoroszi katolikus egyházközségben holnap, vasárnap kerül sor a bérmálkozás szentségére. A falu templomában Nagy Lajos apát-plébános tart szentmisét, aminek keretében az ünnepélyes kenetet a 17 fiatal megkapja. Horgásztilalom a markazi tónál Május 29. és június 16. között horgászati tilalmat rendelt el a helyi egyesület a markazi tavon. Ebben az időszakban csak a ragadozó halakra vethetik ki horgaikat a csendes sport szerelmesei. A „karácsondi napok” rendezvénysorozata A II. világháború előtt rendszeresen megtartott „karácsondi napok”-at idén felelevenítette a község vezetése. A kétnapos rendezvény keretében ma és holnap számos kulturális és sportprogramot szerveznek a lakóknak. Holnap délután 5 órakor falugyűlést is tartanak. A szlovák népdalkor század eleji viseletben Kisnánai szlovákok: A hagyományokat ápolni kell! „Anyanyelvűnk a legféltettebb kincsünk” Noha megyénkben több településen is élnek szlovákok, helyi kisebbségi önkormányzattal csak a kisnánaiak dicsekedhetnek. Őseik még valamikor a XVIII. század elején telepedtek le az Abák és Kompolthyak elnéptelenedett birtokán, s bár az évszázadok folyamán szinte tökéletesen asszimilálódtak, fiatalokban, idősebbekben mind a mai napig elevenen élnek a régi hagyományok, szokások. A kisebbségi önkormányzat vezetője, Hliva Mihály is ezeknek ápolását tekinti legfontosabb feladatának.- Évek óta működik a faluban a szlovák népdalkor. A mintegy húsz aktív tag csütörtökönként jön össze próbálni, beszélgetni. Minden jelentős községi megmozduláson részt veszünk, legyen az falugyűlés vagy sátoros ünnep, de bárhová elmegyünk, ha hívnak bennünket. Legutóbb április 30-án Nógrád községben léptünk fel, június végén pedig a mátrafüredi benei búcsún veszünk részt. A faluban a tűzoltók most készülnek egyesületük fennállásának 100. évfordulójára, ezen az eseményen is mi adjuk a műsort. Szeptemberben pedig maga a népdalkor lesz tízéves. Úgy tervezzük, hogy szüreti felvonulással egybekötött szlovák fesztivált rendezünk erre az alkalomra.- Szlovákiai településekkel van-e valamilyen testvérkapcsolatuk?- Még nincs, de már kinéztük magunknak Strehov községet. A második világháború után a lakosságcsere értelmében nyolcvanhárom szlovák családot telepítettek ki ebbe a faluba Kisnánáról. A rokonok, barátok eddig is összejártak, de most szeretnénk ezt hivatalos szintre emelni. Érdekes, hogy a mai fiatal generációk is nagyon érdeklődnek az akkori eseményekről. A szélesebb közvélemény számára pedig mind a mai napig titokzatos ez az egész lakosságcsere-akció. Nem ártana végre tiszta vizet önteni a pohárba, hogy miért és hogyan történt valójában. — Ha már a közvéleménynél tartunk, sok szó esik mostanában a szlovák-magyar alapszerződésről. Hogyan látják önök az elmúlt hónapok vitáit, volt-e értelme megkötni a szerződést?-Azt hiszem, a szerződés alapvetően hasznos, mindkét ország javát szolgálja, de majd az idő dönti el, hogy mi valósul meg belőle. A politikusok gerjesztette bizalmatlanság azonban nem használ az ügynek. Túl sok a hátsó szándék, aminek hallatán mi, egyszerű emberek, csak kapkodjuk a fejünket. Az élet valójában sokkal egyszerűbb, bízni kellene egymásban, ennyi az egész.-Mit tud ezért tenni a kisebbségi önkormányzat?- A hatásköri listánkat a kisebbségi törvény tartalmazza, bőven van négy évre elegendő feladatunk. Fő célkitűzésünk a szlovák nyelv ápolása. Elsősorban a kisiskolás gyerekek nyelvtanítása fontos, ők a legfogékonyabbak és a legérdek- lődőbbek. Szeretnénk a községi könyvtárat minél több szlovák könyvvel ellátni.- Mennyi az éves költségvetésük?-Sajnos, nem több, mint száztizennégyezer forint, ami nem elegendő mindenre, így adományokat is szívesen elfogadunk. Üléseinket havonta tartjuk, de szükség szerint gyakrabban is összejövünk. Szerencsére a község minden segítséget megad a munkánkhoz. Helyiséget biztosít számunkra, kezeli az ügyiratainkat, szakmai tanácsokkal látnak el bennünket. Kitűnő partnerünk a település polgármestere, Koncsos Sándor, aki még helytörténeti előadásokat is szervezett.-Hány tagú a kisebbségi önkormányzat?- A munkámat két kolléga segíti, Huszár Mihályné és özv. Domoszlai Józsefné kapta december 10-én a jelöltek közül a legtöbb szavazatot. Remélem, rászolgálunk a bizalomra, mi megteszünk minden tőlünk telhetőt. Most ugyan - mint minden kezdő - „gyerekcipőben” járunk, egyelőre még tanuljuk a közigazgatás fortélyait, de hisszük, hogy belejövünk. Nagy Gyula Gyöngyös múltjából... A város török iratai Kevésbé ismert, hogy Gyöngyös az ország egyik leggazdagabb török iratanyagával rendelkezik, amelyet dr. Fekete Lajos fordított le, és a Levéltári Közlemény 1932. és 1933. évfolyamaiban adott közre. A gyűjtemény 237 török iratot őriz, melyek közül a legrégibb 1549-ben kelt, s időrendben az ország első török irata, a legújabb pedig 1686-ból maradt fenn, és egyike az utolsó itthagyott és fennmaradt írásbeli emlékeknek. A gyöngyösi gyűjtemény tehát a hódoltság egész korát átfogja, s a kisváros minden bajára, gondjára és törekvéseire kiterjed. Ha részletesebben elemezzük az anyagot, akkor az iratok tárgya alapján bizonyos csoportok állíthatók össze. Legtöbb irat a város adóügyére vonatkozik. Ezekből kiderül, hogy Gyöngyös török kincstári birtok volt, mivel az egyenes vagy közvetlen adóját átalány-ösz- szegben fizette. Ennek ellenében a török kincstár a városba bevitt áruk vámját és egyes bírságok beszedését a városnak engedte át. Arra is van példa, amikor Gyöngyös valóban támogatásra szorult, a török hatóságok emberséges magatartást tanúsítottak: például az 1674. évi tűzvész után az egri és a hatvani agák négy évre elengedték a közvetlen adót. Nem tapasztalható ilyen magatartás a nem egyenes adók és a különböző szolgáltatások teljesítései: az illeték, a tized, az ajándékok, a várak, a hidak javításánál végzett közmunkáknál. Ezen a területen a túlkapások sűrűn előfordultak, ezért a gyöngyösiek állandó panasszal éltek a magasabb fórumoknál. Az iratokból bizonyos képet formálhatunk a város gazdasági életéről is. Megállapítható, hogy a lakosság fő jövedelmi forrását a szőlőművelés és a vásárok képezték. A szüret Gyöngyösre csábította a török szabadlegényeket, a vásárok pedig a két határvidékről ide csődítettek minden kalandort és katonaszökevényt. A török nem tartott itt helyőrséget, a város karhatalma pedig nem volt képes megfékezni a - főleg boros állapotban történt - verekedéseket. S amikor egymást agyba-főbe verték, a hatóságok a várossal fizettették meg a vérdíjat, a bírságpénzt. Ezeket a rendészeti ügyekkel foglalkozó iratok tartalmazzák. A terhek a gyakoriságuk miatt elviselhetetlenné váltak, s ezért a gyöngyösiek kérték a vásáraik betiltását. Az iratok érdekességei közé tartoznak még a központi kormány által Konstantinápolyban kiadott rendeletek és a 17. századból fennmaradt magyar nyelvű levelek. Az előbbiekhez 12 darab irat tartozik, amelyek Gyöngyös város törvénykönyvét alkotják, az utóbbi 16 darab levélből áll, amelyek valószínűleg a török hatóságok alkalmazásában lévő magyar diák tollából származnak. A török iratanyag nagyon sok áldozat árán maradt fenn, mivel a gondos kezelés ellenére a hagyományos gyöngyösi csapás, a tűzvész is veszélyeztette. Egy alkalommal szó szerint a lángok közül ragadták ki őket, aminek nyoma ma is meglátszik rajtuk: megégtek, ezért a széleken könnyen töredeznek. A gazdag török iratanyag értékes helytörténeti forrás. Horváth Mihály Bene-völgye Áfész: Botrányos küldöttgyűlés Zaklatott emberek keresték fel a napokban szerkesztőségünket. Felháborodásuk oka, hogy a hónap közepén küldöttgyűlését tartotta a ludasi székhelyű Bene-völgye Afész, ahol a szövetkezet elnöke, Matiny Ferenc kifogásolható módon jelent meg a küldöttek előtt. A markazi tónál, a Mátra Erőmű Rt. oktatótermében a rendezvény mindaddig zökkenőmentes volt, míg a levezető szót nem adott Matiny úrnak. Az elnök körülbelül egy óráig beszélt, javarészt összefüggéstelenül, gyakran oda nem illő szavakkal fűszerezve mondanivalóját. Karácsond, Nagyfüged, Ludas, Halmajugra, Detk szövetkezeti küldöttei egy darabig türelemmel hallgattak, majd egy részük megbotránkozva elhagyta az előadótermet. Az 54 tagú küldöttgyűlés még ezt követően is határozatképes maradt, az ülés folytatódott. így derülhetett ki, hogy a szövetkezet tavaly mindössze 134 ezer forint nyereséget könyvelhetett el, ami egy ekkora cégnél minimális. A három évvel ezelőtt 15 millió forint hitelt felvett áfész tartozásait csak ingatlanai eladásával tudta kiegyenlíteni. Épp ezért az öt falu szeretné felosztani a megmaradt vagyont, és külön-külön gazdálkodni. A történtek után Matiny Ferenc beadta lemondását, amiről munkáltatója, az áfész igazgatósága várhatóan a június 12- i ülésén dönt. N. Gy. A pénztárablak, ahol 2,60-as jegyet is adtak FOTÓ: PERL MÁRTON Egy panaszkönyv margójára Idestova több mint tíz éve, hogy véglegesen bezárt a mátrafüredi strand. Mindazok, akik valaha fü- rödtek a festői környezetben, bizonyára ma is nosztalgiával tekintenek régi kedves emlékeikre. Délben, ha a víz már eléggé kiszikkasztotta testünket, a szomszédos Fenyő étteremben csillapíthattuk éhségünket. A bécsi szelet szinte lelógott a tányérról, a sült pisztráng és a pacalpörkölt pedig egybehangzó vélemények szerint itt volt a legfinomabb a környéken. A napokban kezembe került a strandfürdő hivatalos panaszkönyve. Az elsárgult füzetben lapozgatva olyan bejegyzéseket találtam, amelyek most, a nyár közeledtével még inkább megerősítik bennem azt, hogy mindannyiunkat nagy veszteség ért, amikor a Mátra „Füredje” elvesztette ezt a kicsit ütött-kopott, de nagyon kedves létesítményét. íme, néhány panasz! „Az ártáblázaton szerepel a 2 forint 60 filléres belépőjegy, a pénztáros viszont ha felöltözve jön a vendég, csak 3 forint 10 filléres jegyet ad ki arra hivatkozva, hogy a 2,60 forintos jegy csak kabinkulcs nélkül érvényes. K. J. 1968. július 2. Kifogásolom, hogy a WC-ben nincs deszkarács, így kénytelen az ember belelépni a vizeletbe, hogy a piszoárt igénybe vegye. Hasonlóan helytelen, hogy nincs rács a kabinok kövezetén. Csak egy zuhany van a medence körül, noha jól tudott, hogy legjobb esetben hetente egyszer cserélik ki a vizet. Sz. J. 1971. augusztus 15. *** Tekintettel arra, hogy üdülővendégek vagyunk, kérjük kéthetes bérlet kiadását, vagy pedig engedélyezzék, hogy a strandolást délben megszakíthassuk. A 8 forintos belépő naponta sok. Az üdülési kedvezményt azért adják, hogy olcsón üdülhessünk. F. S. 1974. július 10. *** A mátrafüredi strandfürdőben mind a medencében, mind a parton életveszélyes labdázás folyik. Tegnap úgy vágtak fejemhez egy labdát, hogy kisebb agyrázkódást kaptam. Nincs olyan hivatalos rendelkezés, amivel ez a felelőtlen viselkedés meggátolható lenne? Kérem, intézkedésükről tájékoztassanak. B.E. 1976. július 4. *** A strand jelenleg az önkormányzat tulajdonában van. A hivatal részletes rendezési tervet is készíttetett a hasznosítására. Elképzeléseik szerint itt egy sportcentrum lesz majd, amennyiben megvásárolja valaki a telket. így reménykedhetünk, hogy a most ebek har- mincadján lévő fürdő még láthat szebb napokat. ínagy)
