Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-27 / 123. szám

6. oldal Hazai Tükör 1995. május 27., szombat Majorettek az Eszterházy téren FOTÓ: PERL MÁRTON Sikeres volt az alapítványi nap A United Way Hevesi Táj Alapítvány tegnapi rendezvé­nyének teljes bevételét a drogmegelőzésre, valamint a fogyatékos emberek segítésére fordítják. A kánikulai melegben az egri Eszterházy téren, a Lí­ceum előtt délután 2 órakor majorettek bemutatójával kezdődött a program, majd dr. Ringelhann György polgár- mester, a rendezvény fővéd­nöke nyitotta meg az ese­ményt. Az ÉFOÉSZ-zenekar műsorát követően a UW- emb­lémakereső versenyre került sor, amelyen iskolás gyerekek csapatai vettek részt. A dél­után folyamán láthatták még az érdeklődők a Kenguru rock and roll együttest, valamint megtekinthették a rajzpályáza­ton született alkotásokat. Az alkalmi sátrakban köny­veket lehetett vásárolni, de a drog- és AIDS-megelőzéssel kapcsolatos brosúrákhoz in­gyen is hozzá lehetett jutni. (N. Gy.) A közbiztonság helyzete a megyei közgyűlés előtt Hiányzik 20 millió és negyven rendőr (Folytatás az 1. oldalról) A megyei közgyűlés további részében dr. Lantos Bálint r. ez­redes, a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője adott számot szűkebb hazánk köz­rendjének és közbiztonságának helyzetéről. Mint kiemelte: a rendőrségnek a tavalyinál 20 millióval kevesebb pénze van, s pillanatnyilag negyvennel ke­vesebb az állomány létszáma a szükségesnél. Változatlan azonban tevékenységük mot­tója - tette hozzá -, miszerint: „Szolgálunk és védünk". Mindkettőhöz elengedhetetlen azonban, hogy a rendőrség esz­köztárának, technikai felszere­lésének fejlesztése, a bűnmeg­előzés, illetve a napjainkban égetően sürgető drogellenes küzdelem érdekében összefog­janak, s támogatást nyújtsanak a megyében működő helyi ön- kormányzatok. Érzékelve azt, hogy a minőségi és a mennyi­ségi mércével mért szolgálat egyre több pénzbe kerül, a tá­mogatások elmaradása miatt viszont nem szeremének be­zárni egyetlen rendőrőrsöt sem a megyében, amely - országos összehasonlításban - az egyik legbiztonságosabbnak nevez­hető. Ezzel bizonyos állampolgári tapasztalatok ellentmondani látszanak - derült ki a beszámo­lót követő vitából -, bár az is igaz, hogy többet várunk a rendőröktől, mint amire a lehe­tőségeikhez mérten képesek. Erre dr. Tóth Ferenc utalt, míg dr. Gyurkó Péter meglátása szerint egyre szaporodik azok­nak a bűnelkövetőknek a száma, akiket kellő bizonyított­ság hiánya miatt felmentenek. Tófalusi Emil a fiatalkori bűnö­zés növekedésére, dr. Pásztor József a nemzetközi bűnözés, il­letve a Füzesabonynál, továbbá a 3-as út más szakaszain álldo­gáló „útszéli lányok” megjele­nésének veszélyeire utalt fel­szólalásában. Sárosi Károly és Szinyei András a Hatvani Rendőrkapitányság elhelyezé­séhez, illetve a vasúti rendőrség felállításához kért segítséget az illetékesektől, míg dr. Prokai János a Verpeléten tapasztal­ható bűnözési hullám megállí­tását sürgette a rendőri jelenlét megerősítésével. Dr. Lukács Tamás viszont - s ezzel min­denki egyetértett - azt java­solta, hogy a bűnmegelőzés anyagi támogatásában elsősor­ban azok a cégek, társaságok - így például a biztosítók - ve­gyenek részt, amelyek abból közvetlen hasznot is húznak. Heves Megye Közgyűlése - egyéb témák megbeszélése mellett - napirendre tűzte az egri Gárdonyi Géza Színház munkájának értékelését is. Gáli László igazgató mindenekelőtt utalt arra, hogy a teátrum öt év­vel ezelőtti újraindításának hát­rányát a mai napig nem sikerült megszüntetniük: a programjuk­ban megjelölt személyi, tárgyi és technikai fejlesztéseket - a kezdeti lendület ellenére - a szűkös pénzügyi keret miatt nem sikerült megvalósítani. Kérdésekre válaszolva el­mondta az igazgató-főrendező, hogy a „tetszhalál állapotából” feltámasztott Agria Játékok még nem a teljes „fegyvertár­ral” várja a nyári vendégsere­get, a mostani kezdet inkább egy sikeres jövőbeni sorozat „előévadjaként” minősíthető. Ezért van az, hogy egy-egy da­rabot csupán öt-öt előadásban láthatnak majd a nézők. A kő­színházat illetően pedig: 1997- re várják azt a pályázati támo­gatást, amely - az általános re­konstrukció részeként - lehe­tővé tesz egy emeletráépítést is. (szilvás) A Tiszatáj Gázvezeték-építő és Vagyonkezelő Részvénytársa­ságnak tíz tulajdonosa van. El­sősorban önkormányzatok, melyek tulajdonképpen a tele­pülések gázhálózatának kiépí­tésére szövetkeztek, fogtak össze. Pénteken közgyűlést tartott Poroszlón az rt., melyen meg­vitatták az igazgatótanács je­lentését a tavalyi gazdálkodás­ról, a jelenlegi pénzügyi hely­zetről, mely befolyásolhatja értelemszerűen az idei célki­tűzéseket. Amire a tulajdonosok szö­vetkeztek - a gázhálózat létre­hozása -, azt sikeresen befe­jezte a részvénytársaság. Szi- halom, Mezőszemere, Eger- farmos, Mezőtárkány, Po­roszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána és Kisköre lakosai a téli időszakban már az olcsóbb energiával fűthettek. A tulaj­donosoknak, s így természete­sen az rt.-nek most az a leg­fontosabb feladata, mint azt Földben a pénz Szalay Sándor ügyvezető igazgató a tegnapi tanácskozá­son elmondta, hogy a befekte­tett tőkéből mihamarabb eredményt produkáljanak. Ennek vannak lehetőségei. Az egyik: olyan üzemelte­tési szerződés kötése, ahol a képződő nyereséget megoszt­ják velük. A másik mód a pénzhez való jutáshoz a gáz- szolgáltató privatizációs cso­magjába való bekerülés, vagy a legjobbnak a privatizáció előtti értékesítést tartanák. Ez utóbbi lenne a tulajdonosok számára a legkedvezőbb meg­oldás, mert így talán ők dik­tálhatnák a vezetékrendszer árát. Éppen ezért az utóbbi vari­áció megvalósítása érdekében tesznek lépéseket. Két angol, egy osztrák, valamint egy svájci társaság már érdeklő­dött. Egyelőre azonban a föld­ben a pénz. A polgármesterek a miha­marabbi gázvezetékrendszer­értékesítést szorgalmazzák, hiszen csak így hozhatók fel­színre a befektetett milliók. Ezekből a pénzekből vissza tudnák például fizetni a felvett kölcsönöket, nem nyomon­taná tovább a magas kamat a költségvetésüket. További fej­lesztésekre is futná. Például a települések csatorna- és szennyvíztisztító-rendszerét ki lehetne építeni. Az rt. új terveket dédelget. A Sarud-Újlőrincfalva-Po- roszló hármasnak első lépés­ben megpróbálnának pénzt szerezni a Phare-programból, és bíznak abban, hogy a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Alap is támogatná a szenny­vízprogram elindítását ezek­ben a községekben. Amennyi­ben ez a kísérletük sikerül, szó lehet más települések ez irá­nyú elképzeléseinek megvaló­sításáról is. (r. k.) Rákérdeztek a „gyanús” üzletekre Recsken még vannak kérdőjelek Az ügyfelek érdekében Sorszámot adnak az egri ügyintézők Ilyen lesz a sorszám Egyszerűsíteni és könnyíteni kívánják az ügyfelek helyzetét az Egri Rendőrkapitányságon. Amint Bartos Sándor r. alez­redes, igazgatásrendészeti osz­tályvezető a Hírlapnak el­mondta, a gépjárművekkel kap­csolatos ügyek intézésénél - az új számítógépes adatfeldolgo­zás nyomán - megnövekszik az egy-egy ügyfélre fordítandó ügyintézési idő. Épp ezért a kezdeti időszakban azt a mód­szert kénytelenek választani, hogy sorszámot adnak a hozzá­juk fordulóknak. Hétfőn, csütörtökön, pénte­ken húsz, szerdán pedig negy­ven sorszámot húzhatnak az ál­lampolgárok az iroda előteré­ben. A biléták négy színben ké­szülnek, mindegyik szín másik napot jelöl. Arra is van lehető­ség, hogy valaki későbbi napra szerezzen magának számot. Ez a megoldás május 29-től, hétfő­től lép életbe. Aki járművezetői engedé­lyének cseréje, nemzetközi jo­gosítvány kiadásáért megy oda, az soronkívüliséget élvez. Az Állami Vagyonügynökség Rt. és az Állami Vagyonkezelő Rt. vezető munkatársai szerint semmi olyan nem történt, amely a megyében korábban lezajlott, illetve a jelenleg is fo­lyamatban lévő privatizációs ügyletekkel kapcsolatos aggo­dalomra okot adna. Mindez azon a tanácskozáson derült ki, amelyet tegnap délelőtt tartot­tak Egerben a hevesi ország- gyűlési képviselők, és a parla­menti jelenléttel bíró, ám a me­gyében képviselő nélkül maradt pártok delegáltjai számára a még magántulajdonba nem ke­rült vállalatok helyzetéről és — általában - a privatizációs el­képzelésekről tartottak. A konzultáción - melyet a honatyák kezdeményezésére és Suchmann Tamás privatizációs miniszter javaslatára az ország valamennyi megyéjében megej­tenek, egyebek mellett a recski ércbányákkal, a bélapátfalvi cementgyárral, a Mátravidéki Erőmüvei, a Vilatival és a Heves Megyei Ruhaipari Szövetkezet­tel kapcsolatos kérdések is terí­tékre kerültek. Az ÁVÜ Rt.- nek és az ÁV Rt.-nek előzete­sen elküldött kérdésekre adott válaszok ugyanakkor további gondolatokat ébresztettek, ezek megvitatására így külön-külön kerítenek sort. ***- Bizakodó vagyok, olyannyira, hogy akár még fogadni is mer­nék rá, rövidesen megkötjük a megállapodást a kiválasztott céggel - jelentette ki Jenei Sza­bolcs, a recski ércbányáknál végelszámolással megbízott Mininvest Rt. vezérigazgatója a Hírlap kérdésére. Mint mon­dotta, erre akár egy-két héten belül már sor is kerülhet. A vezérigazgató úgy véli, hogy a korábbra várt megálla­podás csúszása érthető, ugyanis az államot korábban már érte egy fiaskó az ércbányáknál, ezért az óvatosság, s nem kell újabb privatizációs botránytól tartani. A remélt végcél szerint a magyar állam is részesedéssel bírna a még meg nem nevezett konzorcium mellett a Recsken minimálisan négymilliárd fo­rint alaptőkével megalapítandó vállalatban. Ez a részesedés ugyan csak kisebbségi tulajdont jelentene, ám 25 százaléknál nagyobb arányt, hogy a magyar fél hozzájárulása nélkül jelen­tősebb döntést ne hozhasson az „idegen" partner. Jenei Szabolcs ugyanakkor osztotta azt a korábban a Hír­lapban napvilágot látott értesü­lést is, miszerint a megállapo­dást követő konkrét szerződést augusztusig „tető alá” hozhat­ják a felek. Mivel azonban a je­lenleg is zajló egyeztetések a nyilvánosság teljes kizárásával folynak, az AV Rt. tárgyalófele „ismeretlen”, az lehet a kí- nai-amerikai-panamai, az osztrák-német-amerikai, avagy a kanadai-magyar gazdasági csoportosulás is. így az is csak később dől el, bír-e jelentőség­gel az az „elszólás”, miszerint az illetékesek sajnálják, hogy a kanadai miniszter magyaror­szági látogatására nem készült el a megállapodás-tervezet... (kühne) Vasárnap Népszavazás Lőrinciben A lakótelep önállósága a tét A Bonusz Lakóegylet elnevezésű társadalmi szervezet kez­deményezésére - amint arról már több alkalommal is ír­tunk lapunkban - népszavazást tartanak május 28-án, va­sárnap Lőrinciben, a Mátravidéki Erőmű lakótelepén. A nyilvántartásban szereplő 519, szavazásra jogosult ál­lampolgárnak a következő kérdésre kell az „igen” vagy „nem” válaszok megfelelő helyre történő egyértelmű be­jelölésével felelni: „Egyetért- e azzal, hogy a lőrinci erőműi lakótelep önálló községgé alakuljon?” A népszavazás akkor érvé­nyes, ha a jogosultak több mint 50 százaléka leadja a voksát, és akkor eredményes, ha' valamelyik válasz meg­kapja a szavazatok több mint felét. A mozgásukban korlátozot­tak vándorurnát kérhetnek, ebbéli igényüket a szavazat- számláló bizottságnál kell be­jelenteniük. Aki élni kíván a demokrá­cia gyakorlásának népszava­zás útján történő formájával, az a szavazóhelyiséget a Mát­ravidéki Erőmű iskolájában keresheti fel, vasárnap reggel 6 és este 19 óra között. (t. o.) Megyénk mezőgazdaságában is meghatározóak GITR Rt.: segítség a tőkeszegény üzemeknek Összesen kilenc megyében - közöttük Hevesben - tevékeny­kedik a GITR Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Rt. Egerben területi igazgatóságot is működtet, amely három megye me­zőgazdasági termelőivel áll üzleti kapcsolatban. Átalakulása óta a negyedik üzleti évét zárta tegnap délelőtt Szolnokon tartott közgyűlésén a társaság. Ez alkalomból beszélgettünk Gelencsér Tibor elnök-vezérigazgatóval.-Az elmúlt időszakban alap­vetően megváltozott a cég te­vékenységi köre. Mi indokolta ezt?- Korábban a szaktanács- adás, növényfajták és terme­lési technológiák ajánlása volt a feladatunk. Ma már első helyre került a kereskedelem. Szerződések alapján gabona­féléket és ipari növényeket termeltetünk partnereinkkel. Ennek pénzügyi finanszírozá­sát biztosítjuk, és a termést felvásároljuk, illetve értékesít­jük. Ezt a munkát a kormány is támogatja, amely termelési biztonságot és piacot jelent a velünk szerződött feleknek. Tavaly a kilenc megyében 110 ezer hektárról 200 ezer tonna terményt értékesítettünk.-Milyen eredménnyel zár­ták a tavalyi évet?- Öt fő üzletágunk munkája révén 4,1 milliárdos árbevé­telre tettünk szert, és az adó­zott nyereségünk 12,3 millió forint.-Erre az idei esztendőre milyen üzletpolitikát határoz­tak meg elsősorban?- Közel kétmilliárd forint hitelt vettünk fel, amellyel a zömében szövetkezeti partne­reinket és a velünk szerződött mezőgazdasági vállalkozókat segítjük. Idén 130 ezer hektá­ron termeltetünk gabonafélé­ket és ipari növényeket. Ör- vendesen Hevesben is növeke­dett a búza termőterülete, és ígéretesek a terméskilátások. Kiemelten kezeljük a vető­magellátást, a korszerű fajták elterjesztését. Kialakítottuk azt a gépsort és technológiát, amelyet rendszeresen bemuta­tunk és ajánlunk. Reméljük, jövőre erre is lesz támogatás, és megkezdődhet a műszaki fejlesztés a partnereinknél. Mentusz Károly Szegény kultúra Bajban a csoportok Tegnap délután közös sajtótá­jékoztatót tartottak Egerben az Egri Színműhely, az Atellana Mozgásszínház és a Lajtha László Néptáncegyüttes veze­tői. Súlyos gondjaikról szóltak, amelyek hovatovább azzal fe­nyegetnek: a megyeszékhelyen elsorvad a hagyományosan pezsgő kulturális élet. Az ama­tőr művészeti együttesek hosz- szú évek óta sokat tettek a váro­sért, hímevet szereztek - orszá­gosan és külföldön is - Eger­nek. Ám mára odáig jutottak, hogy teljes létbizonytalanság­ban élnek, minőségi munkájuk­hoz nincs megfelelő intézményi és anyagi háttér. A sajtótájékoztatón elhang­zottakról a közeli napokban részletesen is beszámolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents