Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-24 / 120. szám
1995. május 24., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Engel Judit egri bemutatkozása A Bródy Sándor Megyei Könyvtár ad otthont a napokban Engel Judit füzesabonyi festő munkáinak. Elsősorban akvarelleket láthatnak az érdeklődők május 31-ig, amelyek készítőjük útiélményeit örökítik meg. Újlőrincfalván is sportol a falu Május 31-én Újlőrincfalva ap- raja-nagyja szinte éjféltől éjfélig mozoghat. A Challenge Day-be neveztek be. Busztolás, csoportverseny, tojásdobálás, ugrókötelezés, különböző labdajátékok, kötélhúzás, táncverseny követi az éjfélkor kezdődő Fut a falu programot. Tsz-közgyűlés Mezőtárkányban Május 26-án, pénteken 9 órától az Aranykalász Mgtsz közgyűlést tart a Mezőtárkányi Művelődési Házban. Tájékoztató lesz a tavalyi gazdálkodásról, az idei üzleti tervekről, beszámol a felügyelőbizottság, módosítják az alapszabályt. Tanár-diák meccs, gyermeknapi csúcs Poroszlón, az általános iskolában május 26-án lesz a hagyományos gyermeknap. Mivel az időjárás nem sok jót ígér, a tervek szerint bent szórakoznak majd a tanulók. Lesz osztályok közötti vetélkedő, futárok hordják a feladatokat. A tornaterem ad otthont a sportrendezvényeknek, amelyek csúcsa a tanár-diák meccs. Makiár: újra üzemel a helyi pálinkafőzde Három hónapos szünet után ismét működik Makiáron a pálinkafőzde. Már ezen a héten kiszolgálják a lakossági igényeket. Önkormányzati ülés az iskoláról, Sarudon Képviselő-testületi ülés napirendjén szereptel június elsején 17 órától az iskola tevékenységének megvitatása Sarudon. Szemléletváltás nélkül nem megy... Ha egy faluban ma településfejlesztésről, a település jövőjének helyzetéről beszélünk, nem közömbös dolog az, hogy vannak-e az ott élőknek nemzetközi kapcsolataik, tapasztalataik. Különösen, ha ezek a tapasztalatok egy olyan fejlett országból valók, mint Amerika vagy a szomszédos Ausztria. Kelemen Józsefet, Feldebrő község polgármesterét, a Tárná Menti Kistérségi és Fejlesztési Társulás egyik fő szorgalmazóját arra kértem, hogy számoljon be burgenlandi tapasztalatairól, ahol a közelmúltban járt, és az önerős gazdaságfejlesztésre látott kiuáló példát.- Amerika után most hogyan sikerült kijutnia nyugati szomszédunk legkeletibb tartományába?- Az ELTE terület- és településfejlesztő szakának másodéves hallgatójaként tanulmányúton vettem részt. A településfejlesztésről gondolkodva befolyásoló tényezőnek tartom a körülöttünk lévő és mára már számunkra is egyre elérhetőbb tágabb világot, a szomszédos településekkel, megyékkel, országokkal kiépülő kapcsolatokat.-Mennyi ideig tartott, és milyen programja volt a szakmai kirándulásnak?- A háromnapos program során elősorban a település, a kistérségi fejlesztés tartalmi és módszertani kérdéseire kaptunk választ, azaz kik, hogyan, milyen eszközökkel tudnak sikeres fejlesztési programokat megfogalmazni és megvalósítani. Három településre látogattunk el; a 3200 lakosú Fehring községbe, a 900 lakost számláló Bairisch Köll- dorfba, és Markt Allhauba, ahol 1800-an élnek, s ez a térség központja.-Milyenek voltak az első benyomásai, amikor a határt átlépte?- Olyan érzésem volt, mintha egy függönyt felhúztak volna. A földek gondosan megműveltek, a falvak közterületei nagyon tiszták, karbantartottak. A településszerkezet hasonló a miénkhez, csak kissé nyújtottabb. A házak szabadabbak, lakóik nem betonozzák körül masukat. Ez azt is jelenti, hogy nem any- nyira zárkózottak. Minden településen más körülmények között élnek, gazdálkodnak, de mindre jellemző, hogy mindent megtesznek azért, hogy önmagukon és egymáson segítenek. A kistérségi szövetségek közösen szervezik, összehangolják programjaikat, feladataikat, és így együttműködve könnyebben kerülnek be az ország vérkeringésébe.-Melyek a legjellemzőbb, megélhetést biztosító ágazatok?- A mezőgazdaság, a falusi turizmus, a kisvállalkozások, amelyek 10-20 személyt foglalkoztatnak. Számuk az utóbbi három évben megtöbbszöröződött. Ezenkívül ott is vannak ingázók, akik más településeken dolgoznak. És vannak munkanélküliek is, de kisebb arányban, mint nálunk, a munkanélküliség 7 százalékos. Burgenland szőlőtermő vidék, ahol nemcsak megtermelik, hanem sikeresen értékesítik is a szőlőt, bort. Ezt tudatos piacszervezéssel, reklámozással érik el. 100-150 szőlősgazda összefogva prospektust ad ki, amelyben bemutatják a szőlőfeldolgozást, és természetesen benne szerepel saját nevük, címük is. Mire a termés beérik, már van vevője az árunak.- A falusi turizmusra nagy hangsúlyt fektetnek. A közterületek, házak előtti részek szinte olyanok, mint az a mesében lenni szokott. A lakóházak megtartották azt a régi stílust, amelyben építették őket. Sok előadást is szerveznek - nemzetközi résztvevőkkel -, ami a falvak fejlesztésre irányul. Több helyen próbálják eladni magukat, igen sikeresen.-Mindenütt vannak kerékpárutak, amelyek a településeket kötik össze. S hogy ezek használatát még vonzóbbá tegyék, az utak mentén stációkat helyeznek el, ahol érdekes látnivalók vannak. Ezek létrejöttét az állam pályázatokkal támogatja. Érdekes volt a piaci nap, ami azt jelenti, hogy minden héten egy adott napon egy nagy pajta betonozott részén a helyben termelt dolgokat árulják, a vajtól kezdve a boron át egészen a kézművestermékekig. Minden településen van tájház, ahol a múlt bemutatása mellett apró kis dolgokat lehet vásárolni, szintén a helyben előállított termékekből, mindezt minimális nyereséggel, cél a turistáknak ízelítőt adni az ott élők jelenlegi tevékenységéből. Erősen él az emberekben a hagyományok tisztelete, ápolása, a hagyományos dolgokat próbálják fejleszteni, erre építenek szinte minden területen.- Az előbb említette, hogy a vállalkozások száma az utóbbi időben megnövekedett. Kapnak valamilyen segítséget az induláshoz?-Az önkormányzatok úgynevezett inkubátorházakat, vagyis vállalkozások működtetésére alkalmas épületeket hoznak létre, ahol van út, villany, víz, telefon, telefax. Ezeket meghirdetik, hogy itt lehet vállalkozást működtetni. Első évben nem, a második évben szerény bérleti díjat kell fizetni. A harmadik évtől lehet választani, hogy vagy bérli az épületet, vagy ha erre módja van, új helyre költözik, átadva ezzel a helyét más kezdőnek. Ezt Feldebrőn is megvalósíthatónak tartanám, nagy köny- nyebbség lenne egy-egy vállalkozás elindulásánál.- Az önkormányzat képes lenne egy ilyen épület megépítésére?- Sajnos, ennyi pénzünk nincs, de egy tollvonással hozzájuthatnánk egy ilyen épülethez. Az önkormányzat visszaigényelte a volt állami épületeket, amelyek jelenleg a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában vannak, de teljesen kihasználatlanok. Három éve nem kaptuk vissza...- Milyen tapasztalatokat szerzett az oktatás területén?-Igen nagy zenekultúrával rendelkeznek, ezért a legkisebb faluban is van zeneiskola, még akkor is, ha nincs ott nyolcosztályos iskola. A zene fontosságára nagy hangsúlyt fektetnek. Rendezvényeiket színvonalasabban tudják megszervezni, és szívesebben mennek el az emberek ezekre, hiszen van kit megnézni. Iskolát nem volt lehetőségem megtekinteni, viszont láttam egy csodálatos, nagyon takaros kis óvodát. Egy várhoz tudnám hasonlítani, s ez mesefigurákkal volt körülvéve. Ötven gyerek jár ide — nagyon szívesen -, és két óvónő foglalkozik velük. A pedagógusokat, óvónőket az állam fizeti.- Ön szerint mi szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között Feldebrőn is előrelépés történjen?- Mindenképpen szemléletváltásra van szükség. Ez talán nehezen megfogható, de ezt tartom elsődlegesnek. Nagyon sok mindent lehetne tenni - a község lakóinak ösz- szefogásával ami a falu és lakói fejlődését szolgálná. Persze, más valamiről hallani, és más látni. Ez utóbbi sokkal meggyőzőbb. A jövőben szeretném a kapcsolatot egy határ menti ausztriai községgel szorosabbra fűzni, ahová a fel- debrőiek kis csoportja is-eljuthatna, és olyan személyes tapasztalatokat szerezhetne, amelyet meggyőződésem, hogy itthon is eredményesen lehetne hasznosítani. V.É. Aldebrő: pénz és tett Hétmillió a költségvetési hiány A múlt év végén megválasztott önkormányzatok számára az első legnehezebb feladat az idei év költségvetésének megalkotása, hiszen szinte mindenhol a kiadási oldalon nagyobb szám szerepel, mint a bevételin. Nincs ez másként Aldebrön sem, hiszen a 46 milliós kiadással szemben mindössze 39 millió bevételre számítanak.- Hogyan pótolják a 7 millió Ft-os hiányt? - kérdezem a község polgármesterét, Farkas Lászlót.- Ez az összeg egyelőre nem kerül pótlásra. Jelenleg ameny- nyire lehetett, visszafogtuk a kiadásokat. A takarékosság ellenére sajnos előbb-utóbb eljutunk arra a pontra, amikor hitelt kell felvenni. Barátkoznunk kell a kölcsön gondolatával. Hétmillió mínuszban nem kis pénz!- A kötelező feladatokat, mint az oktatás, a szociális ellátás és az egészségház működtetése, el kell látni. Az Egészség- biztosítási Pénztár által adott pénzösszeg például már tavaly sem volt elegendő, és az idén sem lesz az.-Valamelyest csökkenti az önkormányzat terheit, hogy a háziorvos vállalkozóként gyógyítja a betegeket.- Tófaluval közösen működtetnek intézményeket. Hogyan oszlanak meg a költségek?- Ez a közös működtetés meglehetősen bonyolulttá teszi mind a költségvetést, mind az elszámolást. Közösen tartjuk fenn az Általános Művelődési Központot, az egészségházat és a körjegyzőséget. A legnagyobb költséget az ÁMK fenntartása jelenti, ami ez évben 21 millió forintba kerül. Ebből 13,7 milliót Aldebrő, míg 7,3 milliót Tófalu ad a gyereklétszám arányában. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy ez az összeg lehetőséget biztosít például az iskola eszköztárának fejlesztésére. A gyermekintézményeknek is karcsúsított a költségvetésük. Az egészségügy költségei 50-50 százalékban, míg a körjegyzőségé a lakosság arányában kerülnek szétosztásra. A körjegyző heti két alkalommal, míg az ügyintézők közül naponta más-más tartózkodnak Tófaluban, hogy az ott lakók helyben intézhessék ügyeiket.-Nem közös fenntartású az idősek klubja, amely minimális dolgozói létszámmal látja el feladatát. Közel ötven gondozottunk van, ebből 23 napi háromszori étkezéssel, benntar- tózkodással kéri az ellátást. Ők egyedül élnek, igénylik a társaságot, számukra fontos, hogy ez az intézmény ne szűnjön meg.- Mi sem látnánk indokoltnak az esetleges bezárását. Itt talán az étkezések számának csökkentésével lehet takarékoskodni. Lehet, hogy a jövőben az uzsonna elmarad...- Milyen munkalehetőségek vannak Aldebrön ?- A legtöbb munkaerőt a volt termelőszövetkezet foglalkoztatta, de mint tudjuk, a mostani mezőgazdasági szövetkezet már csak néhány embernek biztosít kereseti lehetőséget. A környéken lévő munkahelyek is többnyire megszűntek.-A munkahelyteremtés lehetőségeivel folyamatosan foglalkozunk, ám igen nagy gondot jelent, hogy az önkormányzatnak nincs olyan vagyona - pl. épület, terület -, amelyeket vállalkozóknak munkahelyteremtés céljára fel tudna ajánlani, vagy akár el tudna adni.- A kis eredményt is sikernek tartjuk, ha munkaadásról van szó. Két embert tudtunk tavaly februártól mezőőrnek alkalmazni a kistermelők vagyonának védelmére. Korábban ez a termelőszövetkezet feladata volt, most viszont nincs eldöntve, hogy kié, így az ön- kormányzat kénytelen volt vállalni az ezzel járó - személyenként 20 ezer forintos - költséget is. Ezeket a pénzeket a vizsgák díjaira és munkaruhára kellett kifizetnünk. Ez év májusától takarékossági okok miatt Tófaluval közösen finanszírozzuk a mezőőröket. A dolgozóknak persze ez pluszfeladat, hiszen területük majdnem a duplájára nőtt. De nincs jobb megoldás. Több embernek nem tudunk fizetést biztosítani.- Valamennyi megtakarítást jelent, hogy a képviselők sem az elmúlt, sem pedig a mostani ciklusban nem fogadnak el tiszteletdíjat.- A nehéz helyzet ellenére van-e megvalósítható, ezt az évet emlékezetessé tevő tervük?- Egy modernebb, korszerűbb fogászati gépet szeretnénk vásárolni. Ez volna szinte az egyetlen komoly fejlesztése a két önkormányzatnak együtt. Pályázat útján, céltámogatásként megkaptuk a berendezés értékének 30 százalékát, a többit Aldebrőnek és Tófalunak kellene biztosítani, ám egyelőre nincs meg a hiányzó összeg. Gondolkodunk azon, hogy a régi gépet értékesítjük, ez hozhat valamit a pénztárunkba, amennyiben lesz vevő rá. Persze volna feladat bőven. Fontos lenne még a járdák, utak rendbetétele. De mit ismételjük magunkat?! Csak pénzkérdés. V. Varga Éva Judit és Orsi örülnek az országos negyedik helynek... FOTÓ: PERL MÁRTON Holocaust Magyarországon - iskolásszemmel A Néprajzi Múzeum az év elején pályázatot hirdetett „Holocaust Magyarországon” címmel. Általános és középiskolások vehettek részt rajta. A Poroszlói Általános Iskola két nyolcadik osztályos tanulója, Gaál Orsolya és Juhász Judit is benevezett a versenybe.-Poroszlón egyetlen zsidó ember sem él. Mi indokolja hát, hogy éppen a zsidópusztítás keltette fel figyelmeteket?- A második világháborúról tanultunk, s az anyag kapcsán természetesen a koncentrációs táborokról is - mondja Orsi. - Különösen a gyerekek megölését tartottam embertelennek. Hogy tudott valaki-valakik apró csecsemőket elszakítani anyjuktól, majd elégetni vagy gázkamrába dobni?! Neki nem volt gyereke? — teszi fel nekem, a felnőttnek, a kérdést.-Embertelenségre csak az ember képes. Szerencsére többen vagyunk érző, szerető emberek... S voltak akkor is segíteni, zsidókat menteni akaró csupaszívűek.-Igen, mi is találkoztunk egy Horváth százados névvel, mégpedig dr. Jólesz Laci bácsi levelében - kapcsolódik a beszélgetésbe Judit. - Laci bácsi falunkból elszármazott zsidó, s őt is megkértük, írjon nekünk családja akkori sorsáról, a poroszlói történésekről. — Kutattunk az önkormányzatnál, régi anyakönyveket néztünk át. Onnét a Poroszlón élt és dolgozott zsidócsaládok számát, a gyerekszületési adatokat tudtuk meg. Kimentünk a temetőbe, s ott fotókat is készítettünk a sírokról, feliratukról.- Számítottatok-e arra, hogy országosan az előkelő negyedik lesz pályamunkátok?- Nem. Hiszen először csináltunk ilyet, úgy voltunk vele, hogy legalább sikerül ismereteket szereznünk egy olyan témában, mely a háború egyik legmegrázóbb mozzanatát fedi fel - magyarázza Orsi. - Kimondhatatlanul örültünk, amikor meghívást kaptunk a Néprajzi Múzeumba a díjátadásra. Vagy ötven pályázó volt. Könyveket, lemezeket és pénzjutalmat kaptunk.- Napokon belül ballagtok az általánosból. Ki mi lesz, ha „nagy" lesz?- Előbb még itt kell kijavítanom a földrajzjegyemet. Ha sikerül, jeles leszek - mondja Orsi. - Három tervem is van. Jogász, újságíró, de megfordult a fejemben, hogy mozgáskorlátozott gyerekekkel szívesen foglalkoznék.- Én még nem döntöttem - kapcsolódik a beszélgetésbe Judit. - A jogászpálya nekem is tetszik. Tiszafüredre megyek gimnáziumba. Minden attól függ, mit produkálok ott. Mindketten eldöntötték azonban, hogy diplomát szereznek. S tudásukat csakis a jó tettekre használják. (r. k.)
