Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-22 / 118. szám

5. oldal 1995. május 22., hétfő Heves És Körzete A közösen készített fotókat állították ki Május végéig láthatják Heve­sen, a Gyermekházban az ottani fotószakkör éves munkáját reprezentáló kiállítást. A bemu­tatkozás közös, hiszen a város ifjú fotósai is kiállítják leg­szebb felvételeiket. A száz al­kotás részben Heves jellegze­tességeit, továbbá természeti pillanatokat és a kábítószer-fo­gyasztás elleni illusztrációkat mutat be. Egri várjátékra készülnek a fiatalok Szerdán délelőtt kilenc órától az egri várban jelmezes játékot rendez a hevesi Gyermekház. Ennek érdekessége lesz, hogy a város vonzáskörzetéből 15 álta­lános iskola másfélszáz tanu­lója - korabeli öltözékekben - védi majd a megyeszékhely vá­rát. Az Oroszlánkirály című filmre invitálnak Pénteken - a gyermeknap kere­tében - délelőtt 10 órától a he­vesi Móricz Zsigmond Művelő­dési Központban az óvodások­nak vetítik az Oroszlánkirály című amerikai filmet. Ugyan­ezzel a produkcióval kedves­kednek délután fél háromtól az iskoláskorúaknak is. A bemuta­tókra várják a Heves környéki települések gyermekközössé­geit is. Operettestet szerveznek Hevesen Már megkezdték az előkészüle­teit a május 30-i hevesi operet­testnek. A művelődési központ színpadán 18 órától neves fővá­rosi művészek lépnek fel. így Leblanc Győző, Csonka Zsuzsa, Péter Cecília és Urbán Róbert. Zongorán kísér: Csényi Ferenc. A műsort Harangozó Iván kon­ferálja. A hétvégén a parkban: kihelyezett játszóház Szombaton Hevesen, a város központjában levő parkban termékbemutatót és kihelyezett játszóházat rendeznek. Azon korongoznak, filceket készíte­nek majd a gyerekek. Dinnyéshát: az új turistacentrum Dinnyéshát. A múltat és a kibontakozó jövőt őrző történelmi Tisza-táj egy szelete, amely évek során erősen megváltozott, és ma is változóban van. Aki ezt a vidéket ismeri, tudja, hogy Dinnyéshát ott simul a Tiszához, ahol halványzöldben su­hogni kezdenek a nádasok, s a víz színpompája még fodro- zóbb hullámverésben is megnyugtató. Szép táj ez, ahol mostanság ember és természet szövet­ségre lépnek, hogy a pihenni vágyók otthonává varázsolják. Hogy milyenné? Erről kérdez­tük dr. Tóth József tiszanánai polgármestert.- Öröm vagy gond a tisza­nánai önkormányzatnak Dinnyéshát?- Most nagy gond - sóhajt aggódóan -, de remélem, hogy négy év múlva olyan vonzó üdülőcentrummá varázsoljuk, hogy az ide látogató örömét lelje benne. Nekünk azon túl pénzforrás is lesz majd.- Milyen most a partsza­kasz?- Mindenekelőtt tudni kell, hogy a ’70-es években, amikor a Tisza-tó kialakult, voltak környező települések, ame­lyek a fejlesztésben elsőbbsé­get élveztek. Tiszanána kima­radt ebből. Azt viszont a Kö­zép-tiszai Vízügyi Igazgató­sággal kötött szerződésben rögzítette - akinek a kezelésé­ben van a tó környéke -, me­lyik területeket adja át az ön- kormányzatoknak. így jutot­tunk az úgynevezett szivárgó­tól át a gáton, le a vízpart felé, az út mindkét oldalán 100- 100 méter szélességű terület­hez. Mindez csaknem öthek­tárnyi terület. Nos, ami ennek a fejlesztését illeti, korábban a helyi szövetkezet kezdemé­nyezte a dinnyésháti parcellá­zásokat, megépítette az oda vezető utat, a víztornyot és a villanyhálózat egy részét.- Hogyan néz majd ki a jö­vőben?- Szeretnénk esztétikus csónakkikötőt, majd pedig szabad strandot létesíteni a parton. Azt akarjuk, hogy ott kereskedelmi és vendéglátó- egységek létesülhessenek, el­sősorban vállalkozási formá­ban. Nos, mivel az önkor­mányzatnak ilyen mértékű fej­lesztésre nincs pénze, ezért be­fektetőket keresünk a terv végrehajtásához.- Beindult-e már a vállal­kozói kampány?- Tulajdonképpen igen. A legutóbbi testületi ülésen fog­lalkoztunk ezzel, és a testület azzal bízott meg, hogy széles nyilvánosság előtt hirdessük meg az üdülőterületet. Eddig jó néhányan jelentkeztek, és a következő testületi ülésen dől majd el, hogy kik kapnak lehe­tőséget e gyönyörű vízpart üdülőcentrummá alakításához.- Kikre számítanak?- Mindenkire, aki fantáziát lát a folyó nyújtotta előnyben és hátrányban. Előnye ugyanis, hogy itt közvetlenül találkozik a látogató az élő vízzel, és ez valóságos hor­gászparadicsomot jelent az idelátogatóknak. Hátránya vi­szont, hogy nincs akkora víz­felület, mint a tározóban. De én azt gondolom, hogy az it­teni lehetőségeket kell kihasz­nálni. Biztos vagyok abban, hogy egy szép csónakkikötő már magában csábító lehet, hiszen itt nagyon sokan ren­delkeznek hétvégi házakkal. Ha vállalkozói formában eh­hez strandot is építhetnénk, bizony, egyedülálló természeti területté válhatna. Ehhez vi­szont kereskedelmi, vendéglá­tói kiszolgálást kell szorgal­mazni. Tehát aki üzletet lát ebben a nagyszerű elképzelés­ben, nyugodtan vágjon bele, Dinnyéshát a jövő egyik piaca lesz.- Van-e lehetőség újabb telkek eladására?- Eddig a szövetkezet fél­ezer telket értékesített, még 10-15 parcellára keresnek gazdát. A tulajdonosok néme­lyike vállalkozásba kezdett, elsősorban italáru-értékesítés­ben. Azt tapasztaltam, hogy egyre többen jönnek ide, mert látják, érdemes befektetni. ■ - Pezsgő partszakasszá vá­lik a ciklus végére Dinnyés­hát?- Örülnék, ha megtalálnák a számításukat azok, akik ide járnak rendszeresen. Ha meg­oldódik az ivóvíz, a szemét- szállítás, és folyamatos, vá­lasztékos ellátást biztosíta­nánk az ottaniaknak, az üdü­lők, a pihenni vágyók elége­dettek lennének. Nekik is megnyugtató lenne, s elmond­hatnám: nem fáradtunk hiába, mindannyiunké lett Dinnyés­hát. Cseh Béla A Tama mentén: nyolc településen Az elmúlt évi tevékenységét értékelő és az idei feladatokat meghatározó küldöttgyűlést tartott a Tornáméra és Vidéke Afész. Besenyei Ferenc elnök beszámolójából megtudhatták: a Tárná mentén nyolc telepü­lés ellátását végző és közel 1200 taggal rendelkező szö­vetkezet közel egymilliós nye­reséggel zárta az elmúlt évet. A szövetkezet egységei a napi cikkekből folyamatos válasz­tékot kínáltak, elfogadható árakon. A Tisza-Coop-nál levő tagságukból előnyhöz jutottak. Többször is rendeztek ked­vezményes vásárokat. Az utóbbi időkben új árukkal je­lentek meg üzleteikben. így a hongkongi papírral, játékok­kal és ajándéktárgyakkal, va­lamint a kínai gyermekruhá­zati termékekkel. A lakosság érdekében jelenleg is forgal­maznak háztartási tüzelőola­jat, annak ellenére, hogy igen drága. . Sikeresnek bizonyult a lakossági gázellátáshoz kap­csolódó szolgáltatásuk is. Az elmúlt évben csak annyi zöldség- és gyümölcsféleséget vásároltak a lakosságtól, amennyire igény mutatkozott. Ennek is a többsége a hiány­cikknek kikiáltott burgonya volt. A fogyasztói igények ki­elégítésére csaknem három­millió forintért értékesítettek déligyümölcsöt is. A térség húsellátására vágóhidat létesí­tettek. Ám a lakosságtól vásá­rolt közel 300 hízósertés ke­vésnek bizonyult. A zavarta­lan ellátásért időnként a Tar- nahús Kft. is besegített. A vendéglátóegységek na­gyobb részét bérbe adta a szö­vetkezet, jövedelmezőségükre számít a vezetőség. Ha ezeken is, de jutott pénze a szövetke­zetnek fejlesztésre is. Felújí­tották a tarnabodi vegyesbol­tot, valamint gázfűtésre alakí­tottak át minden egységet. Az elmúlt évben 12 fővel csök­kent a dolgozói létszám, ugyanakkor több mint 16 szá­zalékos átlagbér-növekedést sikerült biztosítaniuk. Ami az idei tennivalókat il­leti, az elnök hangsúlyozta, bármennyire is visszafogó a kormány fogyasztáspolitikája, bíznak a szövetkezet dolgozó­inak kereskedőszellemében. Ezáltal hét százalékkal szeret­nék növelni az árbevételt. A küldöttek is egyetértettek az­zal, hogy az igazgatóság a ki­egészítő tevékenységek révén az idén 1,2 millió többletbevé­tellel számol. Ezzel hosszú távra megalapozza a szövet­kezet működőképességét. Teriken az apró lépésekben bíznak Az utóbbi fél évtizedben sző­kébb hazánk déli részének egyik legkiegyensúlyozottab­ban gyarapodó települése két­ségkívül az 1200 lakosú Tenk volt. Az időközben lezajlott önkormányzati választáson a lakosság újra a dinamikus fej­lődés mellett voksolt, s bízta meg ezzel az új testületet. Va­jon folytatódik, illetve folyta­tódhat-e az értékteremtő munka, amely még otthono­sabbá kívánja tenni a tenkiek életét. Ennek kapcsán kerestük meg Török Margit polgármes­tert.- Melyek most az időszerű munkák Tenken?- Tulajdonképpen az a leg­fontosabb, hogy minél hama­rabb elkészüljön, igaz, terven kívül, az egészségház előtti út­szakasz, illetve a főutat össze­kötő leállósáv. Szükségességé­hez nem fér kétség, mert egy­részt a 31-es főúthoz való biz­tonságos csatlakozást kellett megoldani, másrészt az intéz­ményt a mentő sem tudta meg­közelíteni a sártengertől. Ez­után már biztonságosan bejöhet az orvosi kocsi is a rendelőhöz. Úgy látom, a hevesi Topeka Kft. nemcsak olcsón, hanem jó minőségben végezte a munkát. A maradék kőből még a kultúr- ház előtti bejárat szintkülönb­ségének kiegyenlítésére is futja. Igaz, mindez félmilliójába ke­rült az önkormány zatnaik.- Ez mennyire karcsúsítja a tornateremre tervezett pénzt?- Nem így van. Az igazság­hoz tartozik, hogy már polgár­mesterjelöltként eskü alatt val­lottam a tornaterem szükséges­ségét, szégyellem, hogy az in­nen középiskolába kerülő gye­rekek nem tudják, mire jó a tor­naterem. Ezért hitet tettem a megépítésére.- Lesz-e rá pénz?- Az a kevesebb. Mostaná­ban sokan tesznek bizonyos fo­kig felelőssé, hogy tornate­rem-építésbe belevágtunk. So­kan azt mondják, hogy nincs rá pénzünk, mások azzal állnak elő, hogy túlköltekezünk, fe­lelőtlen volt az előző testület döntése ez ügyben. Én a mos­tani testületnek is elmondtam: egy dolgot világosan látni kell: a tornaterem építésének ügyét még ’92-ben céltámogatási pá­lyázatra nyújtottuk be. Zöld utat csak a következő évben kaptunk, de mivel akkor forrás­hiány miatt fedezet nem jutott, így csak ’94-ben hozhattuk el az első forintokat. Nos, akkor elkészült az alapozás, az idén ha többet nem, de tető alá sze­retnénk hozni az épületet, ez mintegy 11 milliót tesz ki. Az­tán majd ahogy a tehetségünk­ből adódik, úgy lépünk mindig egyet. — Ha jól értem, akkor a ten­kiek is a kis lépéseket választ­ják?- Feltétlenül, mert most ezek a kis lépések az életünket jelen­tik. Saját bevételünk alig van. Itt kivetni adót, ahol közel 31 százalékos a munkanélküliség, egyáltalán lehetetlen. Egyedül az önkormányzati telkek érté­kesítésében reménykedünk, hi­szen a település fekvése ked­vező, csak hát az embereknek egyre fogy a pénze. A tornate­rem dolgában talán szeren­csénk, hogy az építését a Tar- nafa Kft.-re bíztuk, mert ők megértőek, és elfogadják a ki­sebb lépéseket is. Ha elkészül a tornacsarnok és a kiszolgáló- egységek, a tetőtérben elfér még két tanterem is. — A turizmust illetően ki­használja-e adottságát Tenk?- Feltétlenül. Azzal tisztában vagyunk, hogy nincsenek törté­nelmi nevezetességeink, így célállomás nem leszünk. De szeretnénk kihasználni a 31-es főút előnyét úgy, hogy a 100 éves ősparkban nyaranta fahá­zas szálláshelyet kínálunk majd a kerékpárosoknak, autósok­nak, akik hajlandók a falusi élet egy szeletébe belekóstolni.- Fel-feléledö politikai for­gószelek söpörtek végig Ten­ken, elcsitulnak-e már? — Azt hiszem igen, mivel nem kapnak táptalajt, s alapta­lan a szítás. Úgy gondolom, hogy ez a falu sokkal bölcsebb annál, hogy hagyja magát felül­tetni az ilyen és hasonló forgó­szelekre. - cseh ­Nomád éjszaka lesz a Tiszán Már a közelgő nyári vakáci­óra gondolva kezdő evező­söknek és fotósoknak szervez sátortábort Kiskörén, a hevesi Gyermekház. A június 26-tól július 3-ig tartandó ese­ményre színes programot ké­szítenek. Amellett, hogy sok lesz a játék, szeretnék, ha a fi­atalok megismernék a Ti­sza-tó madárvilágát. Emellett egy éjszakát nomád körülmé­nyek között töltenek majd el a közeli Tisza-tavi szigeten. Népszerűek a külpiacon a Hevesen készített filcfigurák FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Amerikaiaknak, már karácsonyra Mint lapunkban korábban be­számoltunk róla, jelentős si­kere van az amerikai piacon a Hevesi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezetben készített különféle betlehemi figurák­nak. Az alföldi város híres-ne­ves, exportra is termelő üzeme az elmúlt időszakban kedvező üzleti kapcsolatot alakított ki az amerikai katalógusokban szereplő áruházakkal. Mint Báder Miklósné elnök­asszonytól megtudtuk: nagy tételű rendeléseket tettek part­nereik, amelyeken folyamato­san dolgoznak a hevesiek. Az említett áruházak a ha­gyományos karácsonyi aján­dékokat divatos hátizsákokkal. és filcmellényekkel egészítet­ték ki. Népdalok, kórusmüvek a jubiláló iskolában A hevesi 1. számú iskola tago­zatossá válásának 30. évfordu­lója tiszteletére a közeljövőben záruló tanév során folyamato­san szerveztek különböző ren­dezvényeket. Ezek keretében emlékeztek az éneklés, zenélés területén többet adni vágyó pe­dagógusokra és a volt növen­dékekre. Nemrég olyan programot láthattak az érdeklődők a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Központban, amelyet a jubiláló iskola növendékei szerveztek, és ők szerepeltek. Kerek László igazgató köszöntő szavai után a gyerekek léptek színre. Vala­mennyi osztály szerepelt: nép­dalok, műdalok, kórusművek csendültek fel, néptáncot, népi gyermekjátékokat mutattak be. A csaknem háromórás mű­sort, amelynek színvonalát emelte az ezüstdiplomás minő­sítésű Kicsinyek kórusa és az aranydiplomás Hevesi Jó- zsef-kórus, élvezettel hallgatta a közönség. Az iskola tanárai so­kat dolgoztak a színes program kialakításán. A legtöbbet az ének szakosok vállalták: Mezei András címzetes igazgató, Be- recz Károlyné szaktanár, Kisné Kertész Gabriella kórusvezető. Az élményt nyújtó délután is bizonyította: jó célért fogtak össze három évtizeddel ezelőtt. Megérte az akkori bátor kez­deményezés.

Next

/
Thumbnails
Contents