Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-20 / 117. szám
6. oldal Hazai Tükör 1995. május 20., szombat Magyarország története 1918-1990 Száműzték a lózungokat Író-szerkesztők egy nemcsak tankönyvről Az elmúlt esztendőkben jó néhány történelem szakos pedagógus panaszkodott amiatt, hogy rosszak a tankönyvek: a szakemberek mulasztanak, hiszen nem készülnek el azok a művek, amelyek valósághűen mutatják be a 20. század honi krónikáját. Hasonló gondok jelentkeztek a felső- oktatási intézményekben is. Ez a jogos óhaj, igény serkentette e tudomány legavatottabb művelőit arra, hogy végre kirukkoljanak egy olyan munkával, amely választ ad a tisztázatlan kérdésekre, afféle Ariadne-fonalat nyújt a bizonytalankodóknak. Nemrég teljesült a kívánság, hiszen a Korona Kiadó gondozásában megjelent a Magyarország története 1918-1990 című kiadvány, amelyet mindenekelőtt a főiskolai és egyetemi hallgatóknak szántak. Szombaton délelőtt - Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola magyar-történelmi tanszékén találkoztak az itteni munkatársak azokkal a tudósokkal, akik részt vettek a munka tető alá hozatalában. Pölöskei Ferenc író-szerkesztő, akadémikus ekként informál elképzeléseikről.- Az eddig publikált ösz- szegzéseket áthatotta az erőteljes politikai töltés, az aktualizálás. Elég csak Nemes Dezsőre utalni, aki merev marxizmustól vezérelve mindig sarkítva fogalmazott. A Horthy-korszakot tömény fasizmusnak titulálta, holott nem volt az. A Tanácsköztársaságot pedig minden idők legtisztább forradalmaként emlegette, pedig ez se igaz. Nos, mi arra vállalkoztunk, hogy mellőzzük a lózungokat, s a tényékhez kötődve, korrekt számvetést csinálunk. Kollégája, Izsák Lajos egyetemi tanár ekként fogalmaz:- Az élet igazolta - amit egyébként minden polgár tudott -, hogy 1956 októberében népünk forradalmát és szabadságharcát vívta. Ráadásul - többek között Jelcin elnök révén - újabb, ezt bizonyító dokumentumok jutottak el hozzánk, s ezeket mérlegelni kellett. Gergely Jenő egyetemi tanár a Bethlen-érát taglalta, s foglalkozott Gömbös Gyula szerepével. Az utóbbi személy kétségkívül diktatórikus ízeket is hozott, de arról mindeddig hallgattak, hogy egyfajta modernizációt indított az akkori társadalomban. Azt hiszem, ennyi példa is elég annak megvilágítására, hogy valamiféle pozitivista, azaz a precíz adatokra építő, tárgyilagos megközelítést érvényesítettünk. A témában jártas tanárként megerősíthetem mindezt. Hozzátéve: nemcsak a felső- oktatás számára produkáltak egy tankönyvet, hanem olyan kötettel lepték meg az átlagműveltségű, érdeklődő olvasót, amelyet elégedettséggel forgat majd, élvezve magyaros, szemléletes stílusát. Akkor is, ha drága. (pécsi) Május 25-én: Nehéz döntés Petőfibányán? (Folytatás az 1. oldalról) A jogorvoslati határidő letelte után nyilvánosságra hozták az „igen” és „nem” szavazatok arányát is. Ezek szerint az érvényesen voksolók közül 492-en - 42,2 százalék - akarják a beruházást, míg 674-en - 57,8 százalék - ellene foglaltak állást. Mindezek ismeretében a döntés a képviselő-testületre maradt. A tanácskozást május 25-éré, a jövő hét csütörtökjére hívta össze Fekete László polgármester. Délután három órakor nyilvános vita és állásfoglalás után dőlhet el az a kérdés, amelyben talán szerencsésebb lett volna, ha a lakosság mondja ki a végső szót. (fari) Július 1-jétől: Eltűnnek a külföldi árusok? Eger város jegyzőjének meghívására a piacfenntartók, a szakhatóságok képviselői, az Eger környéki települések jegyzői és kereskedők gyűltek össze csütörtökön Egerben, hogy értelmező előadást hallgassanak meg a július l-jén életbe lépő új vásár- és piacrendeletről. A konzultáció előadója dr. Kovács Sándor, a Fogyasztó- védelmi Felügyelőség Jogügyi Osztályának munkatársa volt. Az életbe lépő rendelet szabályozza majd a vásárok és piacok rendezésének jogát és az ott árusítható áruk fajtáit. „Kitiltja” a nem magyar állampolgárságú, és az első kézből megvásárolható, viszonylag olcsóbb árukat is. Életbe léptetésével a feketekereskedelem visszaszorítását célozzák meg. MERKANTIL BANK Rt. 1051 Budapest V. József Attila u. 24. 1365 Pf. 676. Telefon: 266-3249 Kereskedelmi Bank Rt. Eger, Barkóczy út 3. Tel: (36) 413/002 Húzóerő Mobil Pénztárjegy • Magas kamatával már rövid távon észrevehetően erősít • Bármikor felhasználhatja • Rugalmas és biztonságos A Merkantil Bank a Mobil Pénztárjegy egyéves születésnapja alkalmából megajándékozza ügyfeleit! Akik 1995. május 15. és június 14- között vásárolnak Mobil Pénztárjegyet azoknak a Merkantil Bank az első 90 napra 28% alapkamatot fizet. Azok a korábbi partnereink, akiknek befektetése az akció ideje alatt lép új sávba, a következő periódusban szintén a 28%-os alapkamatot kapják. Húzzon bele! Mindenkinek jól jön egy kis erősítés. MERKANTIL BANK RT. A IW BANKCSOPORT TAGJA A gyermeknapi fellépésre készülnek - Az Egri Majorette-csoport gyermek-együttese 1994 októberében alakult meg az Ifjúsági Házban. A kislányokat ma már fellépés várja többek között a Budai Várban, Tiszaújvárosban, és készülnek a május végi egri gyermeknapra. Az egyforma fellépőruhák szponzorok nélkül nem készülhettek volna el, ebben segíti őket az Agria Volán, az Eger Jagdreisen GmbH, Czuczor Gergely vállalkozó és a Centrum Áruház. Az együttes vezetője Bretus Éva, akinek munkáját Kapás Enikő és Macsinka Krisztina segíti. FOTÓ: VERES ISTVÁN Pénzforgatók körzeti randevúja Sarudon Az OTP Bank Rt. Heves Megyei Igazgatósága rendszeresen szervez találkozókat ügyfeleivel. A Sarudon tegnap megtartott fórumra Heves és Füzesabony körzetének polgármestereit, vállalkozóit hívták meg az önkormányzati-vállalkozói regionális napra. Mikó Béláné és dr. Jakab Zsolt megyei igazgatóhelyettesek tájékoztatták a jelenlévőket a bank helyzetéről. S mint megerősítették: a pénzszorító kormányzati intézkedések kihatnak az OTP-re is. Csak az első és második osztályba tartozó hitelezőket tudják majd anyagilag segíteni. Dr. Szabó Jánosné, a hevesi, és Zelei Pál, a füzesabonyi fiók igazgatói a hitelnyújtás új lehetőségei mellett a diszkréciót is említették, melyek nagyon fontos helyet foglalnak el tevékenységükben. Villangó Pál, a megyei igazgatóság vállalkozási osztályvezetője a vállalkozók gondjairól, a nekik nyújtandó segítségről szólt. Különösen aktuális most a mező- gazdasági hitelnyújtás lehetősége. A bank további bővítéseket is tervez. Igaz, egyelőre a meglévő fiókok felújítása az elsődleges, de például Lőrinciben, Recsken és Füzesabonyban új OTP-fiókokat hoznak létre. Garabonciás cukrászda - A szakma, a sajtó és a barátok nagy érdeklődése mellett tegnap nyitotta meg kapuit Egerben a Kiss Erika által üzemeltetett vendéglátóegység a volt Kopcsik cukrászda helyén. A Garabonciás is közkedvelt kíván lenni a városban élők, a városba érkezők körében. fotó: majoros tamás Mindent az egységes privatizációért? A „Kié a villanyvezeték?” margójára Néhány nappal ezelőtt jelent meg a „Kié a villanyvezeték?” című írásunk. Annak megszületése óta az ügyben változások történtek. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága úgy foglalt állást: a vezetékes rendszerek közül a gázvezetékek önkormányzati tulajdonba adását fogja javasolni a Parlamentnek, ellentétben a villanyvezetékekkel, amelyeket az EMASZ-ok kezelésében kíván látni továbbra is. Mint Kontra Gyula hevesi polgármester az áprilisi területi ülésen elmondta: a szomszédos önkormányzatok - a kistérségi társulás tagjai, akik szintén hasonló cipőben járnak — vezetőivel tárgyalva kiderült, hogy ezt az álláspontot nem tudják elfogadni.- A települések áramszolgáltató vezetékeinek rendszerét még a rendszerváltás előtt, a tanácsi rendszerben a települések pénzéből fedezték. „Ők” voltak azok, akik a fejlesztésre felvették a kölcsönöket - amelyeket azóta is nyögve, de törleszter nek. Hangsúlyozom: a települések, és nem az EMASZ. Most, amikor a felsőbb szervek - várhatóan - úgy döntenek, hogy az önkormányzatok nem kapják meg - az előzőekből adódóan - jogos tulajdonukat, a vezeték- rendszereket, akkor annak a hátterében az lehet, hogy így kívánják biztosítani egy szép álom megvalósulását. Ez pedig nem más, mint a villamosener- gia-szolgáltató vállalat egy az egybeni privatizációja. Úgy tűnik, ezért hajlandók sújtani az amúgy is nehéz sorsú településeket - minket mindannyiunkat, akik közvetve fizetjük a felvett kölcsönöket kamatostól.- Meggyőződésem többek véleményével egyezően az, hogy ha már nem lehet az ön- kormányzatoké a „vezeték”, akkor ne legyen az övék a fizetendő tartozás sem. Vegye át azt is szépen az új tulajdonosuk. Szeretném tudni, vajon így is olyan szép reményű vállalkozásnak tekintenék-e a privatizációt? Talán érdemes lenne kipróbálni. Önök mit szólnak hozzá? Molnár Csilla
